Délmagyarország, 1971. december (61. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-02 / 284. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! MAGYAR S ZOCIALISTA MUNKÁSPÁR T L AP J A 61. évfolyam, 284. szám 1971. december 2., csütörtök Ára: 80 fillér Közlemény az MSZMP Központi Bizottságának üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1971. december 1-én Kádár János elvtárs elnökletével kibővített ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke, a Központi Bizottság osztályvezetői, á megyei pártbizottságok első titkárai, a budapesti pártbizottságok titkárai, valamint a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkárai, a Minisztertanács tagjai, az államtitkárok, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, a fővárosi tanács elnöke és a központi sajtó vezetői. A Központi Bizottság ülése — megvitatta és jóváhagyta Komócsin Zoltán elvtársnak. a Központi Bizottság titkárának tájékoztatóját időszerű nemzetközi kérdésekről; — megvitatta és elfogadta Nyers Rezső elvtársnak, a Központi Bizottság titkárának előterjesztése alapján az 1972. évi népgazdasági terv és állami költségvetés irányelveiről szóló javaslatot, továbbá a vállalati üzem- és munkaszervezés korszerűsítésére, valamint a szocialista munkaverseny-mozgalom továbbfejlesztésére tett javaslatokat; — megvitatta és elfogadta a Központi Bizottság 1972. évi munkatervét. m A Központi Bizottság a nemzetközi helyzetet, valamint külpolitikánk időszerű kérdéseit megtárgyalva megállapította: A legújabb nemzetközi események is azt tanúsítják. hogy a szocializmus, a haladás és a béke erői bonyolult és nehéz körülmények között folytatott harcban további sikereket érnek el. A világhelyzetet a Szovjetuniónak és a szocialista országoknak a kezdeményezései. fokozott aktivitása, az annak nyomán egyes területeken kibontakozó enyhülés, a tárgyalások gyakorlatának térhódítása jellemzi. I A Központi Bizottság megállapítja, hogy a; európai béke és biztonság érdekei sürgetik a Szovjetunió és á Német Szövetségi Köztársaság, valamint a Lengyel Népköztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság között megkötött egyezmények ratifikálását, a négy nagyhatalom NyugatBerlinről szóló megállapodásának mielőbbi éleibe léptetését. A Központi Bizottság értékeli azt a tényt, hogy a két szuverén német állam között tárgyalások íolyríak; támogatja a Német Demokratikus Köztársaság-, nak a tárgyalások sikeres befejezésére irányuló törekvését, és azt a harcát, amelyet teljes jogú elismertetéséért folytat. A Központi Bizottság megállapítja, hogy mir.d nagyobb támogatásra talál a szocialista országok javaslata az európai biztonsági és együttműködési értekezlet összehívására. Figyelembe véve a javuló európai légkört, lehetségesnek tartja, hogy az európai béke és biztonsági értekezlet már 1972-ben összeüljön. 2

Az Indokínában fo• lyó agresszióval kapcsolatban a haladó nemzetközi közvéleményt felháborítja, hogy az amerikai kormány mind a mai napig nem adott érdemi választ a Vietnami Demokratikus Köztársaság és a dél-vietnami ideiglenes forradalmi kormány konstruktív, az indokínai helyzet politikai rendezését célzó javaslataira. A háború e politikailag bonyolult szakaszában még inkább' szükséges a vietnami, a laoszi és a kambodzsai nép hathatós politikai, diplomáciai és katonai támogatása, A Magyar Népköztársaság továbbra is maradéktalanul eleget tesz ebből adódó internacionalista kötelezettségeinek. "y A Közel-Keleten az imperialisták, az izraeli uralkodó osztály tovább folytatják manővereiket az agresszor érdekeinek érvényesítéséért. A magyar közvélemény elítéli ezeket a törekvéseket, valamint a nyugati országokban működő reakciós cionista körök szította kommunista- és szovjetellenes kampányt. A Központi Bizottság ismételten leszögezi, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa 1967. november 22-i határozatának végrehajtását tartja a válság megoldásához vezető reális és járható útnak. A A Központi Bizottság sajnálattal állapítja meg, hogy a Kelet-Pakisztánban kialakult helyzet, amely súlyos megpróbáltatásokat jelent a bengál lakosságnak, nagymértékben veszélyezteti e térség békéjét és biztonságát is. Elítéli a kelet-pakisztáni néptömegek elleni kegyetlenkedéseket; elismerését fejezi ki India népének a kelet-pakisztáni menekültek segítésében vállalt áldozatáért. A Központi Bizottság megállapítja, hogy csak az vezethet igazságos megoldáshoz, ha Kelet-Pakisztánban olyari feltételeket alakítanak ki, amelyek között a menekültek visszatérhetnek hazájukba, és ezzel a világ e részében elhárul a háború jelenleg fenyegető veszélye. C A nemzetközi helyzet és a világ haladó erői egyre erőteljesebben követelik az antiimperialista akcióegységet. Pártunk kötelességének tartja, hogy fokozott erőfeszítéseket tegyen az imperializmus ellen harcoló erők sorainak tömörítésére és közös akcióik előmozdítására. A Központi Bizottság kész arra, hogy a kommunista és munkáspártokkal, valamint minden más, az antiimperialista harcban érdekelt párttal és szervezettel széles körű konzultációt folytasson az egység és a közös fellépés előmozdításának aktuális feladatairól. II. A Központi Bizottság áttekintette' és összegezte a X. kongresszus határozatainak Végrehajtásával kapcsolatos gazdasági munka, valamint a népgazdaság 1971. évi fejlődésének eredményeit, tapasztalatait, és a IV. ötéves terv céljaival összhangban meghatározta az 1972. évi gazdaságpolitikai feladatokat. I A Központi Bizottság •• megvizsgálta a X. kongresszus gazdaságpolitikai határozatainak megvalósítása érdekében 1971-ben tett intézkedéseket. Megállapította, hogy a párt gazdasági szervező munkáját a X. kongresszust kivetően erősödő aktivitás jellemzi. A IV. ötéves terv megvalósításának elősegítésére, a párt kezdeményezésével és a kormány irányításával 1971-ben jelentős szervező munka folyt. A gazdasági hatékonyság fokozásának elősegítésére, az életszínvonal növelésére, a szociálpolitikai helyzet javítására, a népjólét emelésére, a nők és az ifjúság helyzetének javítására, a társadalmilag indokolatlan jövedelmek korlátozására, a gazdasági élettel összefüggő egyes negatív jelenségek visszaszorítására számos intézkedés történt és van folyamatban. A gazdasági élet áttekintése megerősíti: népgazdaságunk szilárd alapokon fejlődik. a gazdaságirányítás rendszere megfelelően működik. A beruházások azonban 1970—71-ben túlzottan nőttek, túllépték az ötéves terv kereteit, gyengült a népgazdaság egyensúlyi helyzete. A vállalatok és szövetkezetek nagyobb figyelmet fordítanak a gazdálkodás főbb kérdéseire. Munkájukban jobban szem előtt tartják a távlati célokat. A gazdaságos és korszerű termékek termelésének bővítésével egyidejűleg azonban nem foglalkoznak eleget a gazdaságtalan termékek termelésének csökkentésével, a fejlett .üzem- és munkaszervezési módszerek elterjesztésével. Túlzottnak tekinthető a vállalatok létszámnövelési és beruházási igénye. Ezeket a problémákat gazdaságpolitikai céljainkkal összhangban meg kell oldani. O A Központi Bizottság megállapította, hogy a X. kongresszuson megszabott gazdasági feladatok végrehajtása sikeresen folyik, nemzeti össztermelésünk 1971-ben is dinamikusan fejlődött. a) A nemzeti jövedelem termelése 1971-ben dinamikusan növekedett, várhatóan 7—8 százalékkal lesz nagyobb az előző évinél. A felhasználása azonban még ennél is gyorsabban emelkedett és meghaladta a létrehozott nemzeti jövedelmet. b) Az ipar alapvetően a központi fejlesztési programokban megjelölt módon — a tervezett szerkezeti változások irányában — fejlődött. A termelés növekedése teljes egészében a termelékenység emelkedéséből származott. Folytatódott a technikai, technológiai fejlődés, a gyártmányok korszerűsödése. A gazdasági munka fontos területein okoz hátrányokat, a gazdaságos gyártmányszerkezet kialakulását fékezi, hogy a műszaki fejlesztés sok helyen még lassú. Az építőanyag-ipar termelése elmaradt a tervezettől és a szükségletektől, s növekedett az építőanyagok importja. Az építőipar termelése a tervezettnél lényegesen gyorsabban fejlődött. Emelkedett a termelékenység: idén a termelés növekedésének kétharmadát a termelékenység emelkedése biztosította. A munka minősége, a költségek alakulása azonban még kifogásolható. c) A mezőgazdaságban tovább erősödtek a szocialista nagyüzemek, korszerűsödtek a termelési módszerek, emelkedett az össztermés. d) Az életszínvonal a nemzeti jövedelem emelkedésével arányosan fejlődött. A lakosság reáljövedelme és fogyasztása egyaránt 6 százalékkal nőtt. A jövedelmek növekedése és a teljesítmények emelkedése között szorosabb a kapcsolat, mint korábban. A fogyasztói piac stabilabbá vált, bővült az áruellátás, javult az áruválaszték. O A Központi Bizottság megállapította, hogy a szocialista építőmunka 1972. évi feladatait is a X. pártkongresszus határozatai, a IV. ötéves terv irányelvei szabják meg. Ennek megfelelően: — a nemzeti jövedelmet 5—6 százalékkal kell növelni. A nemzeti jövédelemnél kisebb mértékben növekedjék a felhalmozás; — az ipari termelés 4—6Í százalékkal, az építőipar termelése 4 százalékkal növekedjék; — reális célul tűzhető ki a mezőgazdasági termelés 2 —3 százalékos emelése; — az állami költségvetésben a bevételek növelésére, a kiadások mérséklésére kell törekedni. A költségvetés egyensúlyának javítása érdekében csökkenteni kell a termelői árak állami támogatását és a fogyasztói árak állami támogatása nem haladhatja meg az eddigi színvonalat. Fokozottan takarékoskodni kell a közületi fogyasztást szolgáló pénzgazdálkodásban; — a termelői ágazatok fejlesztésében fő követelmény a gazdaságos termelés fokozása, a hatékonyság növelése, a nemzetközi együttműködés szélesítése, mindenekelőtt a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal; — a népgazdasági egyensúly biztosítása érdekében a felhalmozás arányát 1972ben csökkenteni kell és közelíteni a IV. ötéves tervben meghatározott arányhoz; — folytatódjék a népgazdaság szerkezetének javítása, emelkedjék tovább a munka termelékenysége, hatékonysága, gazdaságossága, a gazdaságosan előállítható termékek körének bővítésével egyidejűleg csökkenjen a gazdaságtalan termékek termelése; — a beruházások összértéké ne haladja meg az 1971. évit Ésszerű intézkedésekkel gyorsítani kell a folyamatban levő beruházások befejezését; új beruházások engedélyezését szigorúbban kell elbírálni; — lényegesen növelni kell a gazdaságos exportot, szigorúbb és szabályozottabb eljárást kell alkalmazni az importforgalomban és a devizagazdálkodásban. A A Központi Bizottság megállapította, hogy a gazdasági munka eredmé{Folytatás a 3. oldalon.) Befejeződött a varsói külügyminiszteri értekezlet Képünkön: Péter János külügyminiszter és a konferencia vendéglátója, Stefan Jedrychowski lengyel külügyminiszter Szerdán Varsóban befejezte munkáját a Varsói Szerződés tagállamai külügyminisztereinek értekezlete. A tanácskozáson megvitatták az európai biztonsági és együttműködési értekezlet összehívása előkészítésével kapcsolatos kérdéseket. Ezenkívül véleménycserét folytattak és kölcsönösen tájékoztatták egymást más nemzetközi kérdésekről. Az értekezlet közlemény elfogadásával fejeződött be. A közleményt a közeli jövőben nyilvánosságra . hozzák. Losonczi Pál algériai látogatásai Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, aki hivatalos baráti látogatáson tartózkodik az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaságban, szerdán vidéki körútra indult. A magyar államfő és kísérete reggel Algírból különrepülőgépen Oranba, az ország nyugati részén levő tengerparti városba utazott. Az Elnöki Tanács elnökét vidéki útjára elkísérte Mohamed Ben Jahia felsőoktatási és a tudományos kutatások ügyeinek minisztere, a magyar államfő algériai állandó díszkíséretének vezetője. Az Elnöki Tanács elnöke és a kíséretében levő személyiségek piegtekintették az Oran környékén levő Sí Ben Dahou-i szőlőtermelő mezőgazdasági szövetkezetet. Ezt követően a magyar vendégek gépkocsisora Arzew felé folytatta útját. Losonczi Pál látogatást tett az arzewi petrokémiai kombinát nitrogén műtrágya gyárában, ahol az üzem igazgatója kalauzolta. Losonczi Pál délben Oranból tovább utazott a Szaharában levő Hassi Messaoudba. A magyar államfő látogatást tett a szaharai olajmezőkön működő Repal nevű kőolaj- és földgázfeldolgozó üzemben. Szerdán este Hassi Messaoud megye vezetői vacsorát adtak Losonczi Pál és a kíséretében levő személyiségek tiszteletére. Losonczi Pál az éjszakát Ourgla-oázison tölti, majd csütörtökön reggel repülőgépen visszautazik Algírba. Megkezdődik a Marx téri piac átépítése Évek óta szerepel a városi tanács terveiben a Marx téri piac fejlesztése. A tervek már régen elkészültek, csakhogy nem kis összegre van szükség megvalósításukhoz. A napokban átvette az építési területet a Szegedi Építőipari Vállalat, így tehát az első lépés megtörtént a mintegy 10 millió forintos építkezésben. Az autóbuszpályaudvar mögötti területen 100 méter hosszúságban két sor pavilont építenek, középen pedig acélvázas szerkezettel készülő fedett területen járhatnak majd a vásárlók Az 1840 négyzetméternyi beépített terület később továbbfejleszthető. A most felépülő pavilonokban kizárólag élelmiszerárudák kapnak helyet, azok a cégek — téeszek, áfész, városellátó szövetkezet, élelmiszer-kiskereskedelmi vállalat, vendéglátó vállalat —, amelyek pavilont igényeltek, részt vállalnak az építési költségekből. Az első ütemben közművesítik a területet, hogy a majd 1972-ben épülő, a korszerű követelményeknek megfelelő, ízléses pavilonokban csatorna- és vízhálózat szolgálja a higiéniát, s a téli időszakban pedig gázfűtéssel biztosíthassák a megfelelő hőfokot. Az 5,5 méter mélységű pavilonok csempeés műkő burkolatúak lesznek, jól tisztán tartható műkő pultokkal. A szegedi Marx téri piac fejlesztését a Belkereskedelmi Minisztérium 3,3 millió forinttal támogatja.