Délmagyarország, 1971. december (61. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-09 / 290. szám

CSÜTÖRTÖK. 1971. DECEMBER 9. Számítógép orvostudomány szolgálatában Tudományos tanácskozás! tartottak Szegeden Tegnap, szerdán délelőtt hangzottak el a számítás­technikai kollokvium utolsó előadásai a Tisza Szálló koncerttermében. A Szege­den másodízben megrende­zett háromnapos nemzetközi tanácskozás külföldi és ma­gyar résztvevői a legna­gyobb elismeréssel nyilat­koztak a város matemati­kusainak és orvosainak eredményes együttműködésé­ről. A számítástechnikai és kibernetikai módszereket Szegeden alkalmazzák leg­szélesebb körben, az orvos­tudomány különböző ágaza­taiban. A kollokvium második napján, kedden, tartalmas vita bontakozott ki a kis­számítógépek alkalmazásá­ról. A hozzászólásokból egy­értelműen kiderült, a ma­gyar gyártmányú kisszámító­gépek felhasználásának az orvostudományban, nemzet­közi vonatkozásban is, ko­moly jelentősége van. A SZÓTE matematikai osztá­lyán olyan programcsoma­gok kidolgozását tervezik, amelyek alkalmazásával az orvostudomány a legegysze­rűbb és legbonyolultabb kér­déseinek megoldásához is segítséget kap. Így például elkészíthető a kórházi ágy­nyilvántartás, kimutatható az ágyak százalékos „leter­helése". De megfelelő prog­ramcsomaggal az Intenzív osztályok „agyközpontja" is lehet egy kisszámítógép: fo­lyamatosan értékeli a frissen operáltak adatait, változás esetén jelzést és diagnózist is ad. A kísérletes orvostu­dományban megfelelő prog­ram felmentheti a kutatót az adatok feldolgozásának „rabszolgamunkája" alól. Magyarországon világszín­vonalon áll a programkészí­tés. Nagyobb számítógép­ellátottság mellett (a kiber­netikai módszerek orvostu­dományban való alkalmazá­sa terén) az ország pár éven belül képes lenne a nemzet­közi élvonalba kerülni. Eb­ből a szempontból is külö­nös figyelmet érdemel Hu­nya Péternek és Hantos Zol­tánnak, a JATE kutatóinak munkássága. Elkészítettek egy olyan programot, amely­nek segítségével életfolya­matok vizsgálatát végezhe­tik. Olyan kísérletek ezek, amelyeket élő szervezetben lehetetlen végrehajtani. A kollokviumon megtár­gyalták az együttműködés le­hetőségeit az ország számí­tástechnikai központjai kö­zött. Elhangzott a megszív­lelendő javaslat: a legelő­nyösebb lenne, ha a koordi­nálást a számítógépeket gyártó cég (Videoton) végez­né el. így megteremtődne a lehetősége a számitógépekés programok optimális hazai felhasználásának. Könnyebbé válna az értékesítés is. A kibernetikai és számí­tástechnikai módszerek al­kalmazása az orvostudo­mányban olyan segédeszköz, amely forradalmasíthatja ezt a tudományt. A következő kollokviumot, amelyen a mostani tapasztalatcsere nyomán meginduló új ku­tatásokról is bizonyára hal­lunk. szintén Szegeden ren­dezik, 1972-ben. S. E. Szovjet miniszter hazánkban Dr. Horgos Gyula kohó­és gépipari miniszter meghí­vására szerdán hazánkba ér­kezett K. N. Rudnyev, a Szovjetunió automatizálási és műszeripari minisztere. Itt-tartózkodása alatt tár­gyal a magyar Kohó- és Gép­ipari Minisztérium vezetői­vel, a tervek szerint egyez­ményt ír alá műszerek és mezőgazdasági komplett la­boratóriumok szakosításáról, s meglátogat több ipari üze­met. Szocialista brigádok számvetése Tegnap tartották a Keleti pályaudvar kultúrtermében az Utasellátó Vállalat szo­cialista brigádvezetőinek második országos tanácsko­zását. Tóth László főigazga­tó értékelte a vállalat szo­cialista brigádjainak mun­káját majd Kovács László, a vállalat szakszervezeti tit­kára tartott korreferátumot. Az Utasellátó munkáját 192 szocialista brigád 1900 tagja segíti. Ez a vállalati lét­számnak több mint egyne­gyede. Fock Jenő beszéde a KISZ VIII. kongresszusán — Megtisztelő kötelezett­ségemnek teszek eleget — kezdte beszédét Fock Jenő —, amikor átadom önöknek, a kongresszus küldötteinek, a KISZ valamennyi tagjá­nak és ez alkalomból az egész magyar ifjúságnak pártunk Központi Bizott­sága és a forradalmi mun­kás-paraszt kormány forró üdvözletét. Öröm és jóleső érzés számunkra, hogy van. tevékenykedik, szocialista építőmunkánkban részt vesz a Kommunista Ifjúsági Szövetség. Pártunk és kor­mányunk, egész dolgozó né­pünk szeretettel tekint erre a szervezetre, mely 1957. március 21-én. a dicsőséges Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 38. évforduló­ján bontott zászlót. — Az azóta eltelt időszak eredményei tanúsítják: he­lyesen döntött pártunk, ami­kor úgy határozott, hogy egységes ifjúsági szervezetre van szükség, amely össze­fogja. neveli az egész ország dolgozó, tanuló ifjúságát. Azóta 14 esztendő telt el. A KISZ megfelelt a biza­lomnak és a várakozásnak. Az elmúlt években egy sor olyan akciónak lehet­tünk tanúi, részesei, melyek nemcsak az ország néoének, hanem a nemzetközi ifiúsági mozgalom elismerését is ki­vívták. Példaként talán elég megemlíteni azokat a megmozdulásokat, melyek a „Vádoljuk az imperializ­must1" jelmondatot tűzték zászlajukra. Hosszan lehetne méltatni azt a törekvést is. amely a KISZ részéről az interna­cionilizmus tudatosítására, elmélyítésére irányult. Ezzel párhuzamosan jelentős részt vállalt a szo­cializmus alapjainak lera­kásában és most az or­szágépitő munka magasabb szinten történő megvaló­sításában. E szerteágazó és bonyolult tevékenység az oka talán annak, hogy esetenként túl szervezett, túlságosan fel­nőttes, szinte öreges egy-egy mozzanat az akciók végre­hajtásában. Nem keresik, kutatják eléggé bátran a megoldások új módszereit. A fontoskodás, a merev beliatároltság idegen az ifjúság lelkesedésétől. Ez visszahúzza a kezdemé­nyezést, a fiatalos lendületet. Kezdeményezzen csak bát­ran a KISZ! A kockázat nyilván kudarcokkal is jár­hat. És mégis azt tanácso­lom: vállalják a tévedések­kel együttjáró felelősséget is. Meg vagyok arról győ­ződve, hogy van ebben a szervezetben annyi erő. hogy képesek a hibákat A KISZ VIII. kongresszusán Fock Jenő beszédét mondja gyorsan kijavítani. Egész társadalmunk alapvető fel­adata és annak felismerése vezeti pártunkat, hogy az élet által megkövetelt újon­nan felmerülő problémákat, a fejlődéssel együttjáró új feladatokat, mélyreható elemzés után. dogmatizmus­tól mentes új módszerekkel, eszközökkel oldjuk meg. A gyakran tapasztalt óva-' tosságot — ezt készségesen elismerem — erősítheti, hogy az idősebbektől nem kapnak kellő bátorítást, serkentést a feladatok megoldásához. — Kormányunk — mon­dotta a továbbiakban — különös figyelmet fordít az ifjúság nevelésére, helyzeté­nek fokozatos javítására. A kormány, a minisztériumok és a tanácsok, intézkedéseik kiadásánál messzemenően figyelembe veszik az ifjúság érdekeit. Népi államunk az élet minden területén számit az ifjúság aktív részvéte­lére. Ifjúságunk is részese an­nak, hogy népgazdaságunk alapjaiban egészségesen fej­lődik. A X. pártkongresszus határozatainak végrehajtása során hazánkban számos gazdasági folyamat kedve­zően alakult. Nemrégiben a gazdasági aktívaértekezleten behatóan megvizsgáltunk néhány olyan fontos kérdést, mint a be­ruházások helyzete, a gaz­daságosság, a termelés ha­kel számoltak, s építkezés közben egyre-másra módosítottak: a tápéi Ti­szatáj Tsz 26 millióról 44 millióra, a tiszaszígeti Búzakalász Tsz 34 millió­ról 61 millióra. Akadt szövetkezet, ahol még az építési terv el sem ké­szült, de már építkeztek, nap mint nap úgy szaladt a tervező a napi „adagokkal". Sokmilliós beruházás, pedig lett volna kisebb tennivaló is. mondjuk a 4—5 literes istállóátlagot feljavítani, a szétforgácsolt anyagi erőket összefogni. Néhányan homokra építették avá­rakat. Több vezetőt a látványosság is belevitt, hadd készüljön a palota, ad­dig is jó, okos fiú vagyok a tagság előtt, hiszen látja, aki nem vak. meny­nyire akarok, az már nem az én asz­talom. hogy megdrágult az építkezés, húzódik mint lucaszéke. Időhúzás, po­zícióféltés. Dédelgetett, rejtett remé­nyek. vágyak, egyesülés más téesszel, társulás stb., de ezek nem voltak meg­alapozottak, nem is váltak be, nem segítettek. Sajnos, nagy gond szakadt a tiszaszigetiek nyakába is. A létesít­mény műszaki átadása 1973-ra várha­tó. A szövetkezet fejlesztési alapja újabb beruházási hitel — 18 millió forint — igénybevételét nem teszi le­hetővé. Fő most a fejük a vezetők­nek, jó megoldást keresnek. Napjainkban a területegységre jutó sertéshústermelés színvonala 30—32 százalékkal, az egy főre jutó fogyasz­tás 14—15 százalékkal haladja meg az országos átlagot. A felszabadulás előttinél csaknem kétszerte nagyobb termelés és fogyasztás nem egészen másfélszer nagyobb sertésállománnyal valósult meg. A szakosított telepek je­lentős része teljes kapacitással az 1973—74-es években termel. A tapasz­talatok figyelmeztetnek. Akad baj a technológiával, a takarmányértékesü­léssel, a sertések szállításával stb. Nem szólva arról, hogy zárt rendszerű sertéstelepek korszerű üzemeltetése csak jól képzett szakmunkásokkal le­hetséges. Bábolnán vált híressé a mondás: „Ide jöhet dolgozni minden­ki. csak parasztember ne jöjjön." Mármint a zárt rendszerű, gépesített folyamatokhoz, mert a termelés tel­jesen iparszerű. A régi paraszti vi­lágban érzelmi szálak is fűzték az embert a munkához, az állatokhoz. Ezekben a gyárakban, sertéstelepeken ilyenről szó sincs, s mindenféle érzel­mi megnyilvánulás csak káros lehet. A legnagyobb tanulság is kézenfek­vő. Az előkészítés elnyúlt, hosszadal­mas volt, bizonytalanság is mutat­kozott. Ez nem engedhető meg. Első­sorban is minden gazdaközösség azt vegye magának, amire pénztárcájá­ból telik. Ha éppenséggel Trabantra telik, akkor ne Mercedest vásároljon. S inkább öt évig tartson az előkészü­let. a tervezés, a kísérletezés, de ala­pos, átgondolt legyen és az építke­zés gyors, tervszerű, semmint fordít­va. Van okulnivalónk, és sürgős tenni­való is. Nem engedhető az sem, hogy itt a homoki világ közepén azonos közgazdasági adottságokkal rendelke­ző szövetkezeteknél az egyiknek a bruttó jövedelme 2 millió forint éven­te, a másiknak pedig 20 millió fo­rint. Óriási az eltérés és az eredmé­nyek közötti különbség, mégis mind­két gazdaközösség vezetője körülbelül azonosan keres egy évben. Ez így semmiképpen sem igazságos. Aki csak „statisztikai évet" tölt a szövetkezet­ben, az úgy is keressen! A zöldség, a primőr, az intenzív kultúrák hazája ez a vidék. Az or­szágban összesen 61 termálkút üze­mel. ezek közül 47 éppen Csongrád megyében. Jó hagyományok, jó szak­emberek állnak rendelkezésre. Sok fiatal szakember letelepítéséhez anya­gi erőket se sajnáltak, mégis problé­más ez az ágazat. Pedig józan pa­raszti ésszel gondolkozva hosszabb tá­von jövője van a zöldségfélék ter­mesztésének. Mert az sem lehet, hogy felépülnek a modern üvegházak, s virágokat termesztenek alattuk. A gazdálkodási tanulságok kötelez­nek is. Nem arról van szó, hogy ká­tyúba jutott az idei gazdálkodás, ne lennének példamutató, szépen boldo­guló szövetkezetek, ne lenne helyes a sertésprogram. Ellenkezőleg. Ám a tapasztalt hibák kijavításával dina­mikus, de mindenképpen szigorú pénzügyi és rentábilisabb gazdálkodás bontakozzon ki. Ezt nemcsak „fent", hanem „lent" is érdemes átgondolni. Sz. Lukács Imre tékonvsága. Felmértük, mi­lyen intézkedések szüksége­sek a jelenlegi helyzet ja­vítására. Tervezési és irányítási szerveink eddig a szükséges­nél kevesebb figyelmet for­dítottak a termelési szerke­zet átalakításának olyan út­jaira, mint a gazdaságtalan tevékenység korlátozása, vagy megszüntetése. A kü­lönböző megfontolásokból fenntartott, az értéktől el­térő termelői és fogyasztói árak és árarányok széles körben konzerválják az adott termelési struktúrát, fékezik a gazdaságosabb ter­melési és fogyasztási szer­kezet kialakítását, gátolják a fogyasztás kedvezőbb össze­tételének létrejöttét. — A kormány — éppen a legutóbbi ülésén — határoza­tot hozott a gazdaságosság javításának gyorsítására. Erősítjük a központi szervek kezdeményező, koordináló és ellenőrző szerepét. Köz­ponti intézkedéseket teszün1­a gazdaságtalan tevékenysé­gek visszaszorítására. Bizto­sítjuk, hogy a felszabaduló eszközöket a gazdaságos ter­melés ösztönzésére fordítsák. E nagyon fontos kérdés megoldásából jelentős rész hárul a KISZ-szervezetekre. A jó közösségek kialakításá­tól a termelés rejtett tartalé­kainak feltárásáig, az erők öszefogásától a társadalmi érdekek megértéséig. A fia­talok szorgalma, felkészültsé­ge. az igaz ügy iránti lelke­sedése minden bizonnyal itt is meghozza gyümölcseit. A vállalati üzem- és munka­szervezés színvonalának nö­velése a gazdasági hatékony­ság fejlesztésének fontos esz­köze. A gyorsuló műszaki haladás következtében nem­csak a gyártmányok cseré­lődnek ki, hanem elavul­nak a korábbi szervezési el­vek, új szervezési módszerek alkalmazása válik szükséges­sé. A termelés, a forgalmazás és a szolgáltatás területén a gazdasági és műszaki veze­tők irányításával, az öntuda­tos munkásság közreműkö­désével széles körű akció bontakozik ki a vállalaton belüli üzem- és munkaszer­vezés színvonalának növelé­sére. Ebben is nagyon sok segítséget nyújthatnak a KISZ-szervezetek. Nagyobb gondot kell for­dítani a munkafeltételek biz­tosítására a jobb szervezés­sel, az emberek képességei­nek gondosabb mérlegelésé­vel és a legjobb munkamód­szerek bevezetésével. A KISZ-szer vezetek hoz­zájárulhatnak. hogy a vál­lalatoknál, üzmekben ezek­nek a követelményeknek eleget tegyenek. Ösztönözzék erre a gazdasá­gi vezetőket meggyőzéssel, igazukra alapozott szilárd meggyőződéssel. S ha netán a közösség érdekét szolgáló első kezdeményezéseik ku­darcot vallanának. ne bátor­talanodjanak el, újra és új­ra lendüljenek támadásba. Az MSZMP Központi Bi­zottsága szükségesnek tart­ja, hogy az anyagi érdekelt­ség és a szocialista öntudat kettős pillérjére építve, to­vább fejlődjön, új lendüle­tet kapjon a szocialista mun­kaverseny-mozgalom. Vonat­kozik ez KlSZ-szervezeteink­re, az ifjúkommunistákra, de azokra a fiatalokra is, akik nem tagjai a KISZ-nek. A jó példát, a kezdeményezést természetesen a KISZ-tagok­tól várjuk. A fiatalok külön­böző fórumain sokszor el­hangzik a kérdés: ma mit jelent a forradal­mi tett? — Ügy gondolom, nem szükséges valamilyen ember feletti, halált megvető bá­torsággal véghez vitt csele­kedetre gondolni. Forradal­mi tettet bármelyik fiatal véghez vihet, aki a szocializ­mus építésében részt vállal, internacionalista szellemben foglalkozik társaival, az itt tanuló és dolgozó külföldi testvéreinkkel, aki őszinte meggyőződéssel támogatja népi rendünk politikáját. Nemcsak szavakkal, ha­nem tettekkel ott. azon a munkahelyen, ahová az élet állította. Kell-e elismerésre méltóbb forradalmi tett annál, minta szocialista munkaverseny részvevőjeként, nagyszerű teljesítményekkel kiemel­kedni először a jók, majd a legjobak közül? Sok fiatal azt is megkér­dezi: kit tekintsen példaképnek? A választ erre sem csak a történelemkönyvekben kell keresnünk. Ha szétnéznek a maguk környezetében, ráta­lálnak azokra, akiket nyu­godtan példaképül választ­hatnak. Fock Jenő ezután részlete­sen szólt a közoktatás, az iskolaügy fejlesztés kérdései­ről. továbbá az ifjúságpoliti­káról, amely szerves része a párt politikájának. Végül megállapította: — Céljaink közösek az önökével. Azt kívánjuk, hogy békében, biztonságban épüljön tovább szocialista hazánk, a Magyar Népköz­társaság; hogy hazánk ifjúsága legyen okos, művelt, edzett, dol­gos, vállalja a munkát, a gondokat és élvezze az élet örömeit. Mindehhez és a kongresszus további munkájához, majd az azt követő gyakorlati te­vékenységhez kívánok sok sikert, gazdag eredményeket és boldogságot az egész ma­gyar ifjúságnak.

Next

/
Thumbnails
Contents