Délmagyarország, 1971. december (61. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-08 / 289. szám

1 SZERDA, 1971. DECEMBER 8. Koszorúzási ünnepség ötvenhárom évvel ezelőtt 1918. december 7-én, jeden4 meg az első legális magya" kommunista lap, a Vörö» Űiság. Az évforduló alkalmából tegnap, kedden délelőtt ko­szorúzási ünnepség volt a Visegrádi utca 15. sz. ház­nál, ahol annak idején a Vörös Üjság szerkesztősége működött. (MTI) Tovább épül a biológiai központ MiMlíililiil ..................... Szegeden tovább épül a Magyar Tudományos Aka­démia biológiai központja Ez év elejéin adták át " központi laboratórium' épület első részét, amelyet most hasonló nagysága­szárnnyal megnövelnek. A meglevőhöz csatlakozó ú4 szárny betonváza elkészült. A kivitelező vállalat té­len is folytatja a munká4 Tovább épül az izotóp labo­ratóriumok tornya és a» igazgatási épület, amelybe" többek között a nemzetközi kongresszusok rendezésére is alkalmas nagy előadóte rem kap helyet. Hazánk e legnagyobb tudományos be­ruházását, a biológiai ku­tatások centrumát telje­egészében 1973-bam adják át rendeltetésének. (MTI) Elutazott Szegedről az odesszai pártkiildöttség Kedden, tegnap délelőtt a megyei tanács székházá­ban dr. Komócsin Mihály, megyei tanácselnök fogadta és köszöntötte a megyei ta­nács végrehajtó bizottsága nevében az odesszai területi pártküldöttséget, mely A. P. Cserednyicsenkónak, az odesszai területi pártbizott­ság ideológiai titkárának vezetésével több napon át tanulmányozta megyénk életét. Jelen voltak a ta­nácskozáson a megyei ta­nács elnökhelyettesei, a vb­titkár és a tanács szakszer­vezeti titkára is. A megyei tanács elnöke főleg azokról a változások­ról tájékoztatta a szovjet vendégeket, amelyek a kö­zelmúltban a tanácsok éle­tében bekövetkeztek és a jelenlegi tevékenységet alapvetően megszabják. A küldöttség tagjait — minit azt kérdéseik is tükrözték — a tanácsok megnöveke­dett önállóságával járó fe­lelősség és gond, valamint az önálló gazdálkodás egyes kérdései érdekelték. Szóba került az odesszai te­rület és a Csongrád megyei kapcsolatok továbbfejleszté­se is. melyekben már konk­rét javaslatok is születte1' és ezekkel mindkét részről egyetértenek. A szovjet pártküldöttség vezetője köszönő szavaival ért véget a megyei tanács vezetőivel való találkozás. Ezt követően megtekintették az Odessza hős város című fotódokumentum kiállítást a Móra Ferenc Múzeum kép csarnokóban. A kora délutáni órákbar. került sor a megyei párt- és állami vezetők, valamint a küldöttség tagjainak közös záróbeszélgetésére. Ezen Győri Imre, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbi­zottság első titkára, valamint az odesszai pártküldöttség ve­zetője. A. P. Cserednyi­cseríkó egyaránt hasznosnak értékelték a látogatás4 melynek tapasztalatait igen pozitívnak ítélték a két megye és város baráti kap­csolatainak további fejlődé­sében. Ennek konkrét fel­adatait ugyancsak megbe­szélték. Az odesszai vendé­gek ezután Szegeddel ' is­merkedtek városnéző prog­ramjuk során, majd elutaz­tak megyénkből. J.E:S jíiííi: M. Az öttömösi orvos Enyedl Zoltán felvétele A megye! tanács elnöke, dr. Komócsin Mihály üdvözli a szovjet delegáció tagjait (balról, a tolmács mellett) N. V. Szavickaja, a Reni járási pártbizottság titkára, A. P. Csercdnyicsenko, az odesszai területi pártbizottság ideológiai titkára, I. M. Nyeve­rov író, az odesszai városi pártbizottság és a Szovjet Írószövetség tagja és Szkvorcov. az odesszai kenyérgyár igazg atója Dobó Györgyné JakusEtel mondja: — Csak sokkal jobb az, ha saját orvosunk van. Az utcán megszólított em­ber: — Nem vagyok jóban ve­le. Hál' istennek! Addig jó, amíg orvossal, pappal, sír­ásóval meg katonatiszttel nem kell barátkozni. De a népek, akik hozzá járnak, azt mondják, igen jó orvos. Becsületesnek látszik. Ám­bár még fiatal. Nem nagy jubilqpm. Első esztendeje múlt, hogy „saját" orvosa van Öttömösnek. En­nek a kicsi, félmaréknyi, kedves falunak az életében kimondhatatlanul nagy szó. Ha hin­ni lehet a körzeti orvosok NEGYVEN­EGYEDIK szögletes pecsétjének köze­pébe beírt számnak, akkor a szegedi járás 41. orvosi kör­zete az öttömösi. A pálya­kezdő dr. Hegedűs Zoltánra mondják a népek, hogy jó orvos és a legjobb jó az benne, hogy itt van. A KISZ orvosegyetemi bi­zottsága a napokban küldte szét egykori tagjaihoz tájé­kozódó kérdőívét azzal acél­lal, hogy a kongresszuson az ő problémáikról is beszámol­hassanak. Titkot talán nem sértünk vele, ha Hegedűs doktor néhány válaszát köz­readjuk. Családi állapota: nős,gyer­mek még nincsen. Lakása van, meg is van elégedve vele. Háromszobás, szép lakás, egy födél alatt a rendelővel. A község épít­tette a rendelőt is, a lakást is, meglehetősen nagy áldo­zatvállalással. Apró község­nek apró a pénze, az éven­kénti fejlesztési alapba ösz­szesen csak 90 ezer forintja gyűlik össze. Ezt rakosgat­ták évről évre egymás mellé, amíg egészségügyi központ lett belőle. Aprólékos a kérdőív, arra is kíváncsi, mit eszik az or­vos. Pontosabban: hol eszik? — Itthon. Főz a feleség. A legelején megpróbáltuk a vendéglőt, onnan hordtuk, de a túlfűszerezett ételeket egyikünk se bírta. Marad­tunk a házi kosztnál. — Beleilleszkedési problé­mák? — Egyetlen mondat a vá­laszom: nem voltak. Szóban azért bővebb a ma­gyarázat. Társaságra talál­tak, jól érzik magukat. De ez már átmenet a következő rendbe szedett kérdésre: meg vagy-e elégedve jelenlegi helyzeteddel? — Meg. — Azon a területen dol­gozol-e ami eredetileg is lenni akartál? — Igen, illetve ... És itt ismét részletes ma­gyarázat következik. A bel­klinika tudományos diákkö­rében dolgozott, harmadéves koráig azt tervezte, hogy bent is marad az intézetben. Aztán vitatkozott benne a klinika a körzettel, és ez győ­zött, ennélfogva ott van vég­eredményben, ahol lenni akart. Dóc jött szóba először, de ott hamarabb elkészült a rendelő, orvost is találtak bele rögtön. Szankra is hív­ták, öttömösre jött. A 14. kérdés azt firtatja, írt-e azóta dolgozatot, vagy tartott-e előadást. — Dolgozat nincs — rövid az egy év, fele annak is a honvédségé volt —, de elő­adás volt is, meg lesz is. de ott megállunk, ahol azt kérdezik, mit tanácsol a pá­lyakezdő orvos az egyetem­nek, a később útjukra bo­csátandók érdekében? — Több gyakorlatot! Itt nem nagy esetekkel találko­zunk, mint a klinikán, en­nélfogva megesik, hogy né­hány apró kérdésben tájé­kozatlanabbak vagyunk a legelején, mint illene. A pályakezdő fiatalok helyzetéről pedig annyit mond, hogy nagyon nehéz. Indoklás: 940 forint havi tör­lesztést fizet az OTP-nek az öttömösi orvos. Kezdetnek is sok. VIZSGA NAPONKÉNT ALKOHOL zett munkája, kifejtett erőfeszítései nagy hozzájárulást adtak ehhez ter­mészetesen, de úgy fogalmazhatnánk pontosan, hogy a párt és tömegszer­vezetek összehangolt és együttes te­vékenységének sikere az e téren elért eredmény. A feladatok, amelyek előttünk — így a közgazdasági társaság előtt is — állnak, nem kisebbek, mint az elő­ző évek feladatai voltak. Továbbra is kutatni, elemezni kell a legkülönbö­zőbb gazdasági jelenségeket, a közöt­tük levő összefüggéseket. Keresni kell, hogy hogyan, milyen módszerrel le­het az objektív folyamatok hatását szocialista fejlődésünk szolgálatába állítani. A gyakorlati közgazdasági munkában még nagy tartalékok rejle­nek. A korszerű üzemszervezés, a ter­vező munka tökéletesítése, a gazdál­kodás javítása érdekében alkalmazott módszerek javítása még sok energiát tud felszabadítani gazdasági fejlődé­sünk számára. A közgyűlés olyan időpontban ülése­zett, amikor jelenlegi gazdasági hely­zetünk értékelését az MSZMP Köz­ponti Bizottsága legutóbbi ülése elvé­gezte és feladatainkat kijelölte. A te­rületünkre — megyére, városra — vonatkozó elemzést pedig a megyei pártbizottság legutóbbi ülése tette meg. Szükségét érzem, hogy — az említett két testület határozatából ki­indulva — néhány fontos részt ki­emeljek. A Központi Bizottság au­gusztus 4-i és a megyei pártbizottság legutóbbi ülésének bátor kritikai hangja volt. A fejlődésünk során je­lentkező feszültségeket, egyes gazda­sági ágazatok egyensúlyi problémáit feltárta és bírálta. Ezek mellett mind­két testület azt is igazolta és kiemel­te. hogy népgazdaságunk fejlődése a legfontosabb területeken kedvező. Ezt bizonyítja, hogy a tervnek megfelelő­en alakul az ipari termelés, kedve­zőbb áruellátásunk strukturális meg­oszlása is, mint az előző években volt. Nagyobb a forint árufedezete, kedvezőbb a népgazdaság energiael­látása az előző évekhez viszonyítva. Az életszínvonal emelésére vonatko­zó célkitűzések szintén megvalósul­nak. S lehetne sorolni még számos, ágazatot, ahol kedvező tendenciák ala- ' kultak ki. Éppen ezért a közgazdá­szoknak nem szabad megengedniük, hogy soraikban — a jelentkező el­lentmondások hatására — pesszimiz­mus kapjon lábra gazdasági fejlődé­sünket és helyzetünket illetően. El­lenkezőleg: legyünk mi a legkülön­bözőbb fórumokon eredményeink be­mutatásának szószólói, természetesen bírálói a hibáknak, de egyben mun­kásai is a gondok megoldásának. A közgazdász, aki gazdasági dönté­sek előkészítését végzi, gazdasági fo­lyamatok elemzését készíti, tervek ki­dolgozásán munkálkodik, csak akkor cselekszik helyesen, ha az adott gaz­dasági jelenség vagy tevékenység mögött mindig látja és érzi a poli­tikai vetületeket is. Munkáját folya­matosan politikai mérlegre is kell he­lyezni, meg kell vizsgálnia, hogy cse­lekvésének milyen, vagy milyen lesz a politikai kihatása. Politikai és szak­mai vonatkozását mérlegelve tud csak eleget tenni feladatának, bár­milyen szinten vagy beosztásban dolgozik a közgazdász. Pártunk X. kongresszusa ezt így fogalmazta meg: aki gazdasági kérdésekben intézke­dik. mindig vizsgálja annak politikai hatását. És ez fordítva is igaz ter­mészetesen . A közgazdasági társaság keretében párttagok és pártonkívüliek együtte­sen tevékenykednek. A társadalmi el­várás, mely a közgazdasági munka iránt jelentkezik, a szervezet fontos feladatává teszi, hogy tagsága politi­kai és szakmai képzéséről a legkülön­bözőbb fokon és folyamatosan gon­doskodjék. Nagy szellemi kapacitás öszegező­dik a társaság keretében és mind­annyionk feladata, hogy ezt az erőt leghatékonyabban állítsuk szocialista építömunkánk szolgálatába. Dr. Varga Dezső Közbe­szúrt kér­désünk: milyen előadást tartott, kiknek, és mennyire érte meg a fárad­ságot? — Öttömös egyik legna­gyobb gondja az alkohol. Le­het, hogy a környező borter­mő községekben ennél is nagyobb a gond, de első na­poktól kezdve érzem a sú­lyát. Beteg az is. aki issza, meg az is, aki nem issza. Ha részeges az ember, a szín­józan feleség is beteg lesz tőle. Addig nyugodt, amíg a kedves férj nincsen ott­hon. Ha közeledik a várható hazatérés időpontja, reszket — mi lesz, ha itthon lesz? —, és sajnos, minden aggo­dalma napról napra beigazo­lódik. Az iszákos ember pok­lot teremt mag körül, áldo­zatai hozzám jönnek. — Az előadás haszna? — Bevallom, nem sok. Az ilyen előadásra nem az jön el, akinek legjobban kellene. Ez a cinikus mondás járja nálunk: édesmindegy nekem, ha érte halok meg, vagy mi­atta. Nagy öröm, hogy négy embert mégis sikerült elvo­nókúrára küldeni. A többi előadás ezután következik, télen majd. Atugrunk néhány kérdést, Az első napok iz­galmáról, a „bejá­ratott" ember sok érdekes­séget nem tud mondani. Az első kihívás emléke azonban kiradirozhatatlanul bevéső­dött. — Idősebb nénihez hívtak, de azonnal. Sürgős, doktor úr, nagyon rosszul van! Most mi lesz? Itt nem elég gyógy­szert fölírni, jó tanácsokkal ellátni, újra meglátogatni. Itt segíteni kell, lehetőleg azon­nal. Az új orvosnak vizs­gáznia kell. — És? — Sikerült a vizsga. A görcsök elmúltak. — Azóta? — Azóta naponként vizs­gázok. A vizsga görcsei is elmul­tak, kérdezhetünk valamit a jövőről is. Bár nem űrhajó az ember, hogy röppályája elejét és végét egyszerre lát­ni lehessen. — Nincs kényszerítő ok, hogy helyet cseréljen a kör­zeti orvos. Ha meg nem romlik a beteg és orvos közti viszony, nyugdíjig megma­radhat egy helyen. — Ki ronthatja meg ezt a viszonyt? — Többnyire az orvoson múlik. A beteg az beteg, az­zal türelmesen kell bánni, szépen kell beszélni. Van né­ni, aki igazán elkezdi a nagyanyjánál a mondókát, pedig hamar szeretne meg­gyógyulni. Valóban kell a türelem. Nem panaszkodha­tom a magam természetére. Látom az ablakon, miiyen fiatalosan lép le valaki a ko­csiról. Mire ideér a rende­lőbe, alig húzza magát. Min­dene fáj. Kint még egyet­kettőt sántít, aztán kutya­baja. — Kellemetlenségek? — Ne beszéljünk róla. Meg kell magyarázni, mi a betegség, meg néha azt is, mire való a táppénz. Sokan ezt értik meg nehezebben. Horváth Dezső

Next

/
Thumbnails
Contents