Délmagyarország, 1971. december (61. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-07 / 288. szám

2 KEDD. 1971. DECEMBER fc Statisztikai felmérés Egymillió-hetvenezer gyerek tanul az általános iskolákban Befejezéshez közeledik a Művelődésügyi Minisztériumban az idei tanévkezdés statisztikai felmérése. Az általános iskolákra vonatkozó adatok már rendelkezésre állnak. Ezekből kitűnik, hogy az ország 9 ezer 391 általános iskolájában egymillió 70 000 gyermek tanul nappali tagozaton. Érdekes, hogy az I. és a VIII. osztályosok száma csaknem azonos: az előbbi 138 714, az utóbbi 138 890. Figyelemreméltó, hogy a tanköteles korúak 98,2 százaléka jár iskolába. Említésre érdemes az is, hogy az I. osztályosok közül 78 000 (96,4 százalék) előzőleg óvodás volt, további 27 000 „újonc" pedig iskolára előkészítő foglalkozáson vett részt. A felső tagozatos diákok 99,3 százaléka szakrendszerű oktatásban részesül. Minden 100, felső tagozatos órából 74-et szaktanárok tartanak. A napközis söpörtök száma az előző tanévihez viszonyítva 335-tel emelkedett. » Jelenleg 221 000 általános iskolásról gondoskodnak napköziben, ez az összes tanulók 20,7 százaléka. Szakosított tantervű osztályban csaknem 70 000-en tanulnak. 32 000 nyelv tagozatos, a többi ének-, matematika-, testnevelés szakosítású osztályban. A 31 630 általános iskolai tanterem 30,7 százalékábun két „két műszakos", az oktatás. Jelentősen csökkent u 40-en felüli tanulócsoportok száma: az öt évvel ezelőtti 9000 helyett ma már csak 484 Ilyen nagylétszámú osztály van. A felsőtugozatosok 4,3 százaléka, az alsótagozaton a gyermekek 16 százaléka folytatja tanulmányait összevont osztályban. 7140 általános Iskolásról gondoskodnak 100 diákotthonban. Az idei oktatási évben 63 432 pedagógus tanít általános iskolában. A nők aránya tovább emelkedett, s most 73,8 százalék. Számottevő eredmény, hogy már csak 190 olyan kültelki tanintézet van az országban, ahol nincs villanyvilágítás a televízió pedig mindössze 133 általános iskolából hiányzik. (MTI) Téli egyetem Dél-Baranya híres gyógyfürdőhelyén, Harkányban hétfőn ünnepélyesen megnyílt a „Népek barátsága" elnevezésű III. téli egyetem, amelyet a TIT Baranya megyei szervezete rendez évről évre nagyobb sikerrel. Európában ez az egyetlen nemzetközi jellegű téli egyetem. Ezúttal hét országból jöttek vendégek, a magyarokon kívül Ausztriából, az NDK-ból, Csehszlovákiából, Lengyelországból, Jugoszláviából és Bulgáriából, Öszszesen százötvenen. Kép e r n y ő Henrik és Cini Nem szokásunk a képernyő címszó alatt színészi teljesítményeket méltatni. Különösen nem, ha az a színészi teljesítmény a színház légkörében született, oda ter. vezték, s a kamerák általában csak szolidabb, szegényebb, viaszos fényű albumát „fuvarozhatják" a nézőnek. Igaz, általában csupán, mert a négyzet centiméterek optikájára sűrített teljességélmény nem ritkán olyan lényeges mozzanatok, felületek kiemelésére, hangsúlyokra és nagyításokra alkalmas, melyre a színházi látcső — a természetesen nélkülözött használat) utasítás híján — csak elvétve, rapszodikusan, véletlenül. Vasárnap este az első világháborút követő évek nagy színházi restaurátorénak, a modern dráma egyik úttörőjének, Pirandellónak IV. Henrikjét közvetítették u Vígszínházból, felvételről. A színész, kinek „nevét s hevét" az utóbbi években anynyi változatban Illette a szakma és közönség: Laiinovits Zoltán — 6 játszotta a címszerepet, az ő színészi teljesítményéről van szó. A kamera ügyes-ügyetlen szorgalommal igyekezett rendkívül szuggesztív, dinamikus szerepformálásának nyomában maradni (a közvetítést dr. Vdradl György vezette), ahhoz mindenesetre elegendően, hogy felkeltse az élmény illúzióját. Hevesi Sándor színházzal foglalkozó számtalan tanulmányának egyikében fedezte fel jó szemmel a sokat foglalkoztatott színész csapdáját: önmagát játssza a szerep helyett, vagy más szerepekből őriz meg sikeres gesztusokat, tőle idegen környezetben is előszeretettel használva aZokat. Az elfáradásnak ezernyi jegyeit jóindulatúan rutinnak. rosszindulatúan modorosságnak nevezik. Hogy őszinték legyünk, vezető színészeink döntő többsége sem mentesítheti magát a hellyel-közzell modorosságtól : egy-egy Jellegzetes arcjáték, tartás, mozdulat szerepek tucatjain kisért végig szinte valamennyiüknél. Lutinovitsnál Is. Az érbék mértéke azonban a megújulási képesség (vugy ahogy Sztanyiszlavszkl) állította, a színésznek négy-öt évenként el kell felejtenie, é« újratanulnta mindent). IV. Henrik paranold arcában Latínovltsnak egészen új, eddig Ismeretlen arcát is felfedezte a néző. A tudatosan felvett balgaság pózaiban az intellektus rendkívül mélv emberismeretről árulkodott. Nagyszerű szerep és nagyszerű színész találkozásának kivételes pillanataiban. A vasárnap esti műsor kellemes záróráját a Zalatnayshow szolgáltatta Zalatnay Cini szép hangja, érzékeny, közvetlen, rokonszenves stílusa. A fiatal Szitányi András rendező ezúttal is kitett magáért. A korábbi vitatott. ám kétségtelenül gazdag leleménnyel összeállított Kovács Kati-estje utón Ismét bebizonyította; van fantáziája a színes, mozgalmas show. hoz. Nyugtázzuk hét örömmel, a szórakoztatóipar minőségéért Is történik valami. • N. I. Országjáró diákok szellemi vetélkedője Országjáró diákok szellemi vetélkedőjének megyei döntőjét rendezlek meg vasárnup délelőtt Szegeden, az Ifjúsági Házban. A KISZ Csongrád megyei bizottságának és az MTS Csongrád megyei , tanácsa természetjáró szakszövetségének versenyén a megye valamennyi középfokú tanintézetének diákjai reszt vehettek. A vetélkedőt Oláh Miklós, a KISZ Csongrád megyei bizottságának titkára nyitotta meg. A döntőbe hét szegedi, egy makói és egy szentesi középiskola csapata jutott be. A tanulók megadott irodalom alapján adtak számot ismereteikről. Az írásbeli kérdések egy része földrajzi és helytörteneti Jellegű, másik része Ifjúságpolitikai ismeretek iránt érdeklődött. A hat legjobb csapat Jutott a szóbeli döntőbe, a diákoknak itt általános földrajzi és tereptani kérdésekre kellett válaszolniok. Az eső helyezett, a Radnóti gimnázium csapata, téli jutalomüdülé sen vesz részt Öbányán. Második legjobb a Kőrösy József Közgazdasági Szakközépiskola csapata volt, a harmadik helyet pedig a gépipari technikum diákjai szerezték meg. kollokvium Tegnap, hétfőn délelőtt nyílt meg u Neumann János Számítógéptudományi Társaság szegedi csoportjának tudományos kollokviuma. A háromnapos program keretében elhangzó előadások témája: számítástechnikai és kibernetikai módszerek alkalmazása az orvostudományban és a biológiában. A kollokvium célja a hazai orvosok, tudósok érdeklődésének felkeltése, a nemzetközi eredmények megismertetése, a számítástechnikai kultúra elterjesztésének elősegítése. Hasonló témájú kollokvium tavaly. 1970-ben volt először. Most 130—150 meghívott 30 előadást fog hallani. A számítástechnikai és kibernetlkui módszereknek — a gyógyászatban való alkalmazásukon túl — a kísérletes orvostudományban ls egyre növekvő szerepük van. A kollokvium résztvevői ez alkalmazásnak erről a területéről ls beszámolnak. Az előadások egyharmadát a szegedi tudósok tartják. Beszédes bizonyítékául a jó kapcsolatnak, amely'a matematikai intézet, a számítástechnikai tanszék, és a SZOTE intézetei között alakult ki. Vendégelőadók érkeztek Olaszország, Jugoszlávia, az NSZK, Finnország, Románia tudományos Intézeteiből, a programban az USA-ból megküldött előadás ls szerepel. A kollokvium megnyitásán, a Tisza Szálló koncerttermében, Kovács Kálmán egyetemi tanár, az MTESZ Csongrád megyei szervezetének elnöke és Kalmár László akadémikus, az NJSZT szegedi csoportjának elnöke mondott beszédet. A programban tegnap, hétfőn egész nap előadások szerepeltek. Ma kedden délután kerekaszlal-konferencla lesz a kisszámítógépek orvosi alkalmazásairól. A kollokvium holnap, szerdán a déli órákban záruL S. E. Kóruskoncert BefefezöRSlt a mai magyar zene hete Szrgeden Munkásénekkarok és főiskolai kórusok magas színvonalú szereplésével fejeződött be Szegeden a mai magyar zene hete. A szombati hangverseny az egyetem aulájában elsősorban műsorával propagálta századunk muzsikáját — és a visszhangból ítélve Szeged zenekedvelő közönsége szívébe zárta a nagy költőink ihlette zenei megnyl Laikozásolcat. A műsor első felében n Szegedi Szövetkezeti Bizottság Énekkara jelentős megerősödésről adott számot lelkes művészkarnagyának, Várady Zoltánnak szuggesztív vezényletével, és Delley József kitűnő zongorakíséretével. A zeneszámok sorában Balázs Árpád Zuhogj áradat kezdetű újdonságára és Lendvay Kumllló Canzotte allvgre (Vidám ének) című zen ekarszerü hatásokra épült müvére figyeltünk fel. A Szegedi MAV Hazánk Munkáskórusa teljesítményével és műsorával egyformán kitűnt. Erdős János és Fagler Erika finom kidolgozású vezénylésükkel bevilágítottak a zeneművek mondanivalójába. Megértő partnerük volt a zongorakísérő Szőnye Katalin. A Szakszervezetek Általános Mun^áskórusa élén ismét dr. Mihálka Györgv karvezetőt kell kiemelnünk, aki művészi élményt szerzett Bárdos Lajos, Szeghy Endre kórusaival és a pécat Tíllai Aurél a Zengő felett címet viselő népdalcsokrával. Zenekari effektusokat varázsolt a baranyai folklórdarabjaihoz a zongorán remeklő Fekete Éva. Meglepetés volt a szünet utáni első számban a József Attila Tudományegyetem énekkara. Szécsl József kitűnő vezetésével, A számbelileg megnövekedettt kar tömör hangzása mellett lírai hangulatváltozásaival emelte Balázs Árpád, Bárdos Lajos, Sugár Rezső és Fasang Árpad remek opuszait. Kulturált éneklés. színgazdag Intonáció és átélésből fakadó, költői előadás a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola szegedi tagozatában a vegyeskar jellemző sajátosságúi. Vántus István Juhász Gyula Testamentumára készült muzsikája a szegedi költőhöz egyre közelebb álló, mai hangú vallomás. Ebben a számban a vezénylő Delley Józsefné ls a legjavát nyújtotta egyéniségéből Végül Kardos Pál a Tanárképző Főiskola női karával remekéit, és ezúttal olyat nyújtott, amire a tökéletes jelző illik. Vaszy Viktor Három madrigátját Shakespeare szonettjeire kompozícióban, kórusszerü hangzással és virtuóz technikával ilyen együttesre álmodta Ez •> forró siker titka. Szőnyi Erzsébet Canticum sponsae (Eljegyzés *'-neke) című műve a madrigálok utén alig jelentett problémát a Kardosegyüttes számára, és itt még Veszely Gabriella tanárnő ragyogó szólója is segített. Szatmári Géza A sajtó napja Hazánk minden száz lakosára 27 napilap-, s 90 hetilappéldány jut. Magyarországon 29 napilap, 49 hetilap, 832 folyóirat Jelenik meg, a rádiónak két éB fél millió, a televíziónak több mint 1 800 000 előfizetője van. Számok, amelyek összevethetők más, korábbi tényekkel, s levonható belőlük jogos következtetésként az Információk, a tájékoztatás iránti növekvő igény. Ami a sajtó, a hírközlés minden munkatársa számára elismerés és biztatás: kötelezettség. Régen vállalt, de ma ls tiszta szívvel vallott elkötelezettség. Ötvenhárom esztendeje, 1918. december 7-én, programot adó, világos, félreérthetetlen mondatokat nyomattak kl a Kommunisták Magyarországi Pártja lapjában, a Vörös Újságban. Az évforduló hoszszú esztendők óta nemcsak az emlékezés, hanem a magyar sajtó napja is. Az elkötelezett sajtóé, amely büszkén, s a hü szolgálat eltökéltségével vallja magát a szocializmus Ugye harcosának, a marxista gondolkodás terjesztőjének, az Internacionalizmus hirdetőjének. ötvenhárom esztendeje, hogy szerény külalakkal megjelent az elkötelezett, a kommunista sajtó a budapesti utcákon, a vidék városaiban és falvaiban, de a szegényes forma nem halványította a gondolatok fényét. A forradalom eszméi szóltak a lap hasábjairól az olvasóhoz; munkásokhoz és parasztokhoz, katonákhoz, az értelmiség leghaladóbb csoportjaihoz. S ezek az eszmék gyújtottak lámpást H Horthy fasizmus sötétségében, a párt Illegális és fél-lllegálls kiadványai, lapjai, folyóiratai, röplapjai újra meg újra tanúsították, hogy az igaz szó erejénél nincs hatalmasabb. Ml utódok, tollforgató elődeink követői is ezt valljuk. Mindennapos, pihenőt nem engedő, fegyelmet követelő, az elmélyedésre, a téma- és életismeretre figyelmeztető munka és hivatás az elkötelezett sajtó dolgozójának fonni. A hétköznapok megszokott kísérője ma az újság; a rádió, a televízió. Azért is, mert napjaink embere minden elődjénél jobban érdeklődik hazája, s a világ dolgai iránt, de azért is — reméljük, sőt hisszük — mert egyre Inkább megtalálja a választ a lapok hasábjain, a rádió és televízió adásokban a benne kavargó kérdésekre, a magyarázatot a gondokra, a bírálatot a melléfogások miatt. Tükröt lát, amely ugyan olykor torzít, de egészében, s legtöbbször a világ, az ország hü képét adja vissza. A kis dolgok, az apró tettek megörökítésével ts, nagy dolgok tolmácsolásával ls. Elégedettek lennénk munkánkkal, az ünnep csak szép szavakat tűr meg? Nem. Jó alkalom ez arra, hogy a szerkesztőségekben, így lapunk szerkesztőségében is a sajtó minden munkatársa Összegezze. mérlegre tegye, mit sikerült elvégeznie a vállalt feladatokból, s mi az amivel adós maradt. Jó alkalom ez arra, hogy újra végiggondoljuk felelősségűnket, azokat a teendőket, amelyeket legutóbb az országos újságíró aktlvaértekezlet összegezett, s ezek nyomán formáljuk terveinket, tetteinket: írásainkat. Nagy ügy szolgálatába szegődtünk. amikor tollat fogtunk. Hisszük, hogy továbbra is, s még Inkább lesz erőnk és tehetségünk e nagy ügyet, a szocializmus felépítését szolgálni. A sajtónap szegedi ünnepségei Átadták a megyei tanács és az SZMT publicisztikai díjait A magyar sajtó napja alkalmából tegnap, hétfőn délután a megyei és a szegedi lapok munkatársai megkoszorúzták Rózsa Ferencnek, a mártír kommunista újságírónak. az illegális Szabad Nép főszerkesztőjének újszegedi emléktábláját. Ezt követően az újságíróklubban sajtónapi ünnepség volt, melyen az újságírókon kívül részt vettek a pártbizottságok és a tanácsok, a lapkiadás, a nyomda és a posta képviselői is. Dr. Ozvald Imre, az MSZMP Szeged városi bizottságának titkára emlékezett meg a Vörös Újság megjelenésének 53. évfordulójáról. Beszélt a kommunista újságírás feladatairól és felelősségéről , s átadta a megyei, a városi és a járási párt-végrehajtóbizottság üdvözletét a sajtó Csongrád megyei, szegedi dolgozóinak. Hantos Mihály, a Csongrád megyei Tanács elnökhelyettese ismertette ezután a végrehajtó bizottság határozatát, melynek értelmében a megyei tanács idei publicisztikai díját Rócz Lajos, a Csongrád megyei Hírlap főszerkesztője kapta közéleti írásaiért. Turay Zoltán, a Szakszervezetek Csongrád megyei Tanácsának titkára az SZMT elnökségének döntését ismertette. E szerint az SZMT Idei publicisztikai díját Sz. Simon Istvánnak, a Délmagyarország főszerkesztő-helyettesének ítélték oda a munkásosztály életével, gondjaival foglalkozó írásaiért. A Csongrád megyei Hírlap emlékplakettjét — Szabó Iván szobrászművész alkotását — a lapnál eltöltött több évtizedes munkássága* ért Lantos Anna belpolitikai rovatvezető kapta meg. Munkáját, külön Jutalommal, elismerésben részesítette a Csongrád megyei tanács vb is. Szalagon a Sirius A székesfehérvári Videoton gyárban hétfőn megkezdték egy új típusú táskarádió — a nagy teljesítményű „Sirius" — sorozatgyártását. Az új táskarádió integrált áramkörrel készül, varlcap diódás hangolású lesz és ultrarövidhullámú programválasztó berendezéssel ls felszerelik. A fekete és barna fautánzatú, műanyag dobozos „Sirius" négy hullámsáv vételére alkalmas; a különleges ÚRHvételen kívül két rövidhullámú és középhullámú sávja van, már karácsony előtt megjelenik az üzletekben.