Délmagyarország, 1971. december (61. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-07 / 288. szám

4 KEDD, 1971. DECEMBER 7. Az odesszai vendégek látogatásai Barátsági gyűlést tartottak Hódmezővásárhelyen A megyénkben tartózkodó odesszai területi pártküldött­ség tagjai tegnap, hétfőn délelőtt az MSZMP Csong­rád megyei Bizottsága Okta­tási Igazgatóságának vendé­geként az intézmény életé­vel, munkájával, s ezzel ösz­szefüggően a pártoktatás tar­talmi és szervezeti kérdé­seivel ismerkedtek. Dr. Ágoston Józsefnek, a megyei pártbizottság titkárának üd­vözlő szavai után az oktatá­si igazgatóság vezetője, Eitlerné dr. Szilágyi Júlia mondott rövid tájékoztatót. A baráti hangulatú eszme­cserén jelen voltak dr. Oz­vald Imre, a szegedi városi pártbizottság titkára, dr. Koncz János, a megyei párt­bizottság osztályvezetője, va­lamint az oktatási igazgató­ság vezetői, tanszékvezető tanárok. A szovjet vendégek élénk figyelemmel hallgatták a be­számolót, mely az intéz­mény életéről átfogó képet adott. A szovjet pártküldöít­ség vezetőjének, A. P. Cse­rednyicsenkónah sokirányú érdeklődését tükröző kérdé­seire adott válaszokból már egy-egy részletkérdés is szó­ba került. A szovjet küldöttség veze­tője — a hasznos eszmecse­re során — elmondotta, hogy o Szovjetunióbaú milyen szervezeti keretek között fo­lyik a párt tagjainak okta­tása, milyen tapasztalatokat szereztek e téren. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta; náluk alapelv, hogy min­Mérlegen a pártmunka Enyeiii Zoltán felvétele Az odesszai pártküldöttség az MSZMP Csongrád megyei bizottsága szegedi oktatási igazgatóságán den kommunistának tanul­nia kell. • Az odesszai vendégek teg­nap délután Hódmezővásár­helyre látogattak, dr. Koncz Jánosnak, a megyei pártbi­zottság osztályvezetőjének a társaságában. A városi párt­bizottságon Török József, a vásárhelyi pártbizottság első titkára és Sajti Imre, a vá­rosi tanács elnöke fogadta a vendégeket. Török József tájékoztatót adott a párt­élet vásárhelyi jellemzőiről, majd ismertette a városgaz­dasági és kulturális életét. A delegáció és kísérete ez­után a HÓDIKOT művelő­dési házát kereste fel. Itt magyar—szovjet barátsági nagygyűlést tartottak. Ün­nepi beszédet Török József, a vásárhelyi városi pártbi­zottság első titkára, majd A. B. Cserednyicsenko, az odesszai delegáció vezetője mondott. A gyűlés után a vendégek megtekintették a HÖDIKÖT üzemét majd felkeresték la­kásán Fodor József festő­művészt és Végvári Gyula keramikust. Este a vendégek a Szántó Kovács János Tsz-be láto­gattak, ahol a téesz képvi­selőivel, valamint az MSZBT tagcsoportjának tagjaival folytattak baráti eszme­cserét. A magyar kommunisták — a társada­lom egészének egyetértésével és tá­mogatásával — már kerek egy esz­tendeje dolgoznak a X. pártkongresszus határozatainak végrehajtásán. Kevés is lenne, meg későn is jönne, ha csak az újabb kongresszus előtt néznének bele a „munkakönyvelésbe": mit is sikerült el­végezni? Emellett a kongresszuson jóvá­hagyott szervezeti szabályzat is úgy írja elő, hogy „a pártvezetőség köteles éven­ként beszámoló taggyűlést tartani, ahol a párttagság értékeh a pártvezetőség, a párt­szervezet éves tevékenységét". így de­cember és január újabb jelentős állomása lesz a pártmunkának — ezekben a hóna­pokban tartják meg a szegedi és a szege­di járási kommunisták is a beszámoló­taggyűíeseket. Már dolgoznak a vezetőségek a beszá­moló összeállitásán. Nagy szükség van most a kollektív munkára, a vélemények és a tapasztalatok összegyűjtésére, hiszen nem az eredmények fölleltározása a cél, hanem a munka továbbmutató elemzése. És nem is csak belső pártügy ez, hiszen a kommunisták mindig üzemi, vállalati, városi és országos méretekben gondolkoz­nak. Ezeknek az év végi taggyűléseknek az a legfontosabb rendeltetése, hogy elősegítsék a kongresszus által kitűzött politikai cé­lok még következetesebb végrehajtását, a gondolkodást, a szemléletet és a cselekvést még egységesebbé tegyék a pártban, és ez­által a munkahelyen és a közéletben is. A párt belső élete szempontjából pedig a pártélet demokráciájának fontos fórumai, hiszen egyrészt alkalmat adnak a termé­keny vitára, ahol szükséges, a pártszerű bírálatra, másrészt a kollektív ellenőrzés kiváló alkalmát jelentik. A X. pártkongresszus nem véletlenül rendelte el a szervezeti szabályzat ere­jével az évi beszámoló-taggyűlések kötele­ző rendszerét. Emlékezzünk csak vissza: ez a kongresszus szigorúbban követel a párttagságtol, az alapszervezetektől. Egyik legfontosabb megállapítása az volt, hogy a döntések előkészítése már ala­posan, sokoldalúan és demokratikusan tör­ténik — de o jó döntések csak jó végre­hajtással válnak igazán értelmessé. És igazolta ezt a szegedi alapszervezeti párt­élet is. Mennyi jó elképzelés, vezetőségi határozat vagy taggyűlési állásfoglalás maradt korábban jegyzőkönyvekben, vagy hervadt el felemás megoldás folyamatá­ban. Ez az év talán már jobb bizonyít­ványt ad az alapszervezeti pártmunkáról. Ha a végrehajtás döcögött — tökélete­sebbé kell iemni annak ellenőrzését. így is rendelte a kongresszus, anükor kimondta, hogy ,,a jó ellenőrzés nélkülözhetetlen ah­hoz, hogy a gyakorlat teljesen megfelel­jen az elvi döntéseknek, a hozott határo­zatoknak, biztosítsa egységes értelmezésü­ket, s a párt politikája hiánytalanul érvé­nyesüljön a munka minden területén". Ennek a folyamatnak erős logikája van. Hiszen ha ezt várja el tagjaitól a párt, ak­kor a tagság folyamatos ás aktív mun­kája, részvétele nélkülözhetetlen Az elvá­rás egyértelmű: „Mindenütt érvényt kell szerezni annak a követelménynek, hogy a meghozott döntések után minden párttag kötelessége az aktív állásfoglalás a párt­határozatok mellett, s a végrehajtásban való részvétei a kapott pártmegbízatások­nak megfelelően". N em ünneplős taggyűlések következ­nek tehát a pártszervezetekben, hanem komoly és kölcsönös szá­monkérés is, amelyben a figyelem a párt­munka minden ágára kiierjed S az így összegezett tapasztalatok alapján munka­programot is adni kell a párttagságnak az új esztendőre. Nem is csak úgy „általános­ságban", hanem egészen a pártcsoporto­kig. bizonyos értelemben pedig az egyes párttagokig hatoló figyelemmel. Hiszen gyakran nem a kommunisták aktivitásá­val volt baj eddig sem, hanem a párt­megbízatások esetlegességével. SZ. SIMON ISTVÁN Támad az ola§ Védik a Tisza tisztaságát Piackutatás December 7-én és 8-án ren­dezi meg a II. nemzetközi piackutatási konferenciát a Műszaki és Természettudo­mányi Egyesületek Szövetsé­ge szervezési és vezetési tu­dományos társasága. A nagy­szabású rendezvényen több mint 400 szakember vesz részt. i napló Berlinbe utazott A SZOT küldöttsége Vasárnap a késő esti órákban Gáspár Sándor fő­titkár vezetésével Berlinbe utazott a SZOT küldöttsége, amely részt vesz a Szakszer­vezeti Világszövetség vég­rehajtó irodájának, valamint főtanácsának ülésén, A kül­döttséggel utazott Földvári Aladár, a SZOT elnöke, az, SZVSZ számvizsgáló bizott­Magyar konzerv­gyárak külföldön Ujabb megállapodás tárolóberendezések szállítására Évről évre keresettebbek a világpiacon a magyar konzervgyári berendezések. A minap egymillió 200 ezer rubel ér­tékű megállapodási kötött a Komplex Vállalat szov­jet külkereskedelmi part­nerével. A szerződés értelmében tá­rolóberendezéseket szállíta­nak szovjet konzervgyárak­nak. A Komplex Külkeres­kedelmi Vállalat legfőbb piaca a Szovjetunió: tizenöt év alatt több mint ötszáz tel­jes konzervgyárat szereltek fel. A vállalat húsz ország­gal tart kapcsolatot magyar konzervgyárak működnek több szocialista országban, ázsiai és afrikai államban, ezenkívül Ausztriában, Dá­niában, Hollandiában, Olasz­országban. Az exportsikerekhez hoz­zájárult, hogy a hazai gyár­tó cégek és a tervezők a ha­zánkétól eltérő éghajlatú or­szágok igényeinek megfele­lő géptípusok fejlesztésére is vállalkoztak. A világon először hazánk­ban terveztek datolyafel­dolgozó gyárat, ma is csak magyar üzemek­ben készülnek ilyen berende­zések. A magyar ipar Irán­ba és Irakba paradicsomfel­dolgozó üzemeket szállított, Indiában a citrusok; a na­rancs, a citrom és a grape­fruit feldolgozására alkal­mas magyar berendezések működnek. A Szovjetunióba egy különleges vegyes salá­tát, zakusztát gyártó beren­dezést szállítottak. A gép iránt azóta sok országból ér­deklődtek. (MTD ságának elnöke is. A dele­gációt a Keleti pályaudva­ron a SZOT titkárságának tagjai búcsúztatták, A ma­gyar küldöttség megérkezett Berlinbe. Komszomol küldöttség Budapesten J. M. Tyazselnyikovnak, a lenini Komszomol Központi Bizottsága első titkára veze­tésével hétfőn Budapestre érkezett az a Komszomol­küldöttség. amely KISZ KB meghívására részt vesz a Magyar Kommunista Ifjú­sági Szövetség VIII. kong­resszusán. Czinege Lajos Ausztriában Czinege Lajos vezérezre­des, honvédelmi miniszter ma nem hivatalos látoga­tásra Ausztriába utazott Kari Lütgendorf dandártá­bornok, az Osztrák Köztár­saság hadügyminisztere meg­hívására. Az algyői olajmező közel­sége a Tiszához már az első kutak „belövése" után aggo­dalmat keltett szakemberek­ben és laikusokban egyaxánt: az olajjal és más szennyező anyagokkal hamarosan tönk­re teszik a Tisza élővilágát, elpusztul benne minden élő­lény, sőt búcsút mondhatunk nyári strandolásnak is, ha nem akarunk olajba már­tózni. Kétségkívül jogos volt az aggodalom, hiszen isme­retes. hogy az olajmező ter­mészetes velejárója a foko­zatos elvizesedés. Megakadá­lyozni ezt nem lehet, nem is célszerű, hiszen a rétegener­gia fenntartása, valamint a földtani olajkészlet kiterme­lési fokának növelése érde­kében az olajtároló rétegek­be vizet sajtolnak, ami az elvizesedést még fokozza. A kérdés magától érthető­dé: hogyan, miképpen sza­i badulnak meg az algyői I szénhidrogén-medencében az I olajjal szennyezett vizektől? Ha azt úgy „természetes" állapotában a Tiszába eresz­tik, menthetetlen a Tisza élővilága ezen a szakaszon, sőt a víz lefolyása árthat a jószomszédi kapcsolatnak Jugoszláviában. Az algyői olajmezőn vajon felkészül­tek-e időben és kellően a vizek megtisztítására az olajtól, vagy annyi a pénzük. Elhunyt Hídvégi Ferenc A Külügyminisztérium, az MSZMP II. kerületi bizott­sága, a Külügyminisztérium pártbizottsága és a Honvé­delmi Minisztérium fájda­lommal közli, hogy Hídvégi Ferenc, a Külügyminisztéri­um főosztályvezető-helyette­se. a párt kiemelkedő har­cosa, 51 éves karában szív­roham következtében el­hunyt. Hídvégi Ferenc fiatalon kapcsolódott be a munkás­mozgalomba, s korán megis­merte a Horthy-rendszer börtöneit. A felszabadulást követően felelős tisztségeket töltött be a párt- és állam­apparátusban. A néphadse­regben vezérőrnagyként tel­jesített szolgálatot. Az el­múlt években diplomáciai pályán tevékenykedett, veze­tő beosztásban képviselte hazánkat a Vietnami De­mokratikus Köztársaságban. Hídvégi Ferenc tevékeny­ségéért több ízben részesült magas elismerésben: birto­kosa volt a Népköztársasági Érdemrend V. fokozata és a Szocialista Hazáért Ér­demrend kitüntetéseknek. Temetéséről később törté­nik intézkedés. hogy gavallérosan fizetik a progresszív szennyvízbírsá­got? A Csongrád megyei Víz­védelmi Bizottság időben felfigyelt a várható problé­mákra, azok elhárítására, hiszen „A tiszta víz kincs, a termelés egyre értékesebb nyersanyaga, az élet alapja". Ennek tudatában kezdettől fogva figyelemmel kísérte az olajmezőkről kikerülő vizeket, és azon volt, hogy megmenthessük a Tisza élő­világát a pusztulástól. Ez a cselekvés találkozott az al­győi olajipar vezetőinek szándékával, amit bizonyít az a tény, hogy tervet dol­goztak ki az algyő—deszki ola.imező vízminőségvédel­mére már 1970-ben, s a to­vábbiakban átfogó programot valósítanak meg annak ér­dekében, hogy az algyői szénhidrogén-medence szeny­nyezett. vizei a népgazdaság és mindannyiunk érdekében megfelelő tisztítással kerül­jenek ki az olajmezőkről. Erről a komplex programról tartott a többi között elő­adást a Csongrád megyei Vízvédelmi Bizottságnak a napokban tartott, nyilvános ülésén Varga Károly, a Nagyalföldi Kőolaj és Föld­j gáztermelő Vállalat szegedi [ üzeme főgyűjtő állomásának vezetője. Hangsúlyozta, hogy a téma összetett voltára való tekintettel több vállalat és ipari kutató laboratórium dolgozik azon, hogy az olaj­jal kitermelt nagy mennyi­ségű rétegvíztől a leggazda­ságosabb beruházással szaba­dulhassanak meg úgy, hogy ne érje károsodás a népgaz­daságot, a környezetet, a természetet. Erre több variáció kínál­kozik. Az eddigi eredmé­nyekről azonban részletesen nem írhatunk, mert várható­an szabadalmakkal függnek össze. Ismeretes, hogy 1968 de­cemberében kitört az algyői '68-as kút. amely egy hétig égett, majd további húsz na­pon keresztül az olaj és a gázáram szabadon távozott a levegőbe. Az olajpermet 3—4 kilométernyi körben beterítette a talajfelszínt és várható volt, hogy a hó el­olvadását követően a belvi­zekkel be fog mosódni a Tiszába. Ennek megakadá­lyozására olajfogó berende­zéseket létesítettek, s lénye­gében ezzel a megoldással alakult ki a vízvédelmi terv. A következő év tava­szán. nyarán azt tapasztal­ták, hogy a szétpermetezett nagy mennyiségű olaj sem a Tiszán, sem az olajfogók­ban nem jelentkezett, hanem egy vegetációs szezon alatt a talajfelszínről eltűnt. E meg­figyelést követő stádium az üllési kis olajmezőnél tör­tént. Ott ugyanis mintegy tíz éve van olajbányászat. Az olajat tartalmazó réteg­vizet egy lefolyástalan ná­das-sásas laposba vezették. A feltételezések szerint, ha csak a nádtövek szűrőhatá­sai érvényesülnek, akkor száz tonnákban mérhető mennyiségű olajnak kellene lennie a nádas-sásas lapos­ban, ugyanakkor a mérések' szerint a ténylegesen ott levő olaj a száz kilogrammot sem éri el. Ebből azt a következtetést vonták le, hogy-.valószínü­leg a talaj, illetve a nádas mikroorganizmusai közül egyesek szívesen táplálkoz­nak a finoman diszpergált olajjal. A szegedi tudomá­nyos intézetek ezt a témát is felkarolhatják és munkás­ságuk eredményével új utak­ra terelhetik az olajos ré­tegvizek tisztításának prob­lémáját. bodi Ferenc

Next

/
Thumbnails
Contents