Délmagyarország, 1971. december (61. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-03 / 285. szám

24 PÉNTEK. 1971. DECEMBER 3. BE3B2Q oS A halkabb textilüzemekért Az épületet építették, építgették... De a felépítésig sehogysem tud­tak eljutni. Először is: soha nem volt elég tégla. Ha szállítottak is, valaki min­dig ellopta. A másik hiánycikknek az üveg bizonyult. Ha hoztak is üveget, mire beépítették volna, kiderült, hogy már összetört. Ha az új szállítmány is megérkezett — mire be kellett volna építeni, az is eltűnt. Ahogyan mondták: „Megrepedezett..." A harmadik állandóan hiányzó építkezési anyag: a tetőállványzat volt. Alighogy összeállították a sza­rufákat, a következő éjjel jött egy alak, fekete álarcban, fölmászott a tetőre, és egy igazi körrámás pa­rasztfűrésszel szép csendben szétfű­részclte, és elszállította a készülő < tetőt. £píikezé$ Később még vakmerőbbek lettek a szarkák: mindenre szemet vetettek, ami a kezük ügyébe került. Volt, aki a lépcsőket, volt, aki a funda­mentumot vitte el. Mások meg egész falrészeket... A csempékről ne is beszéljünk. Azok már eleve el sem jutottak az építkezésig. Eltűntek valahol útköz­ben. Az építkezésen a munkások so­hasem láttak még hasonlót sem. Vannak, akik már azt sem tudják, hogy milyen issza csempe? Amikor azt hallják, hogy csempe, akkor néme­lyek azt gondolják, hogy ez egy új­fajta sör, mások viszont, a kultu­ráltabbak, az olvasottabbak azt gon­dolják róla, hogy egészen új égitest, nem messze a Holdtól, csak kissé hátrább, és ezért, a Hold megkerü­lése előtt, számunkra, ez a Csempe szükségszerűen láthatatlan ... Mikor aztán az épület végül még­iscsak elkészült, megérkezett az át­vevő bizottság. — Érdemes volt ennyit várni! — mondták. — Az épület tetszik ne­künk. Építészeti szempontból is egé­szen korszerű. A belső szerelés sem hagy kívánnivalót maga után. Azt ajánljuk, elsőként birtokolják ezt a minden kívánalmat kielégítő alko­tást azok, akik addig építgették, míg végül is fel nem épült. És az új városi fegyház épületé­nek kapui szélesre tárultak az épít­gető építők előtt. M. Rozovszkíj A könnyűiparban igen nagy problémát jelent a különféle zajforrások csökkentése, illetve kiküszöbölése. Különösen a textiliparban dolgozók szenvednek sokat az állandó zajtól. Ezen a problémán igyekszenek segíteni a Lenfonó- és Szö­vőipari Vállalat csillaghegyi szövőgyárában is, ahol évek óta folynak a kísérletek. A szakemberek zajtéi-kcpct ké­szítettek az üzemekben, ennek alapján próbálják a zaj­forrásokat csökkenteni MINIATŰR TEREPJÁRÓ Egy angol cég konstruktő­rei miniatűr terepjáró autót terveztek, amelynek legfőbb tulajdonsága: kitűnő terepjá­ró. Az autó könnyedén le­küzdi a komoly akadályokat is. Ez lényegében a terepjá­ró tagolt konstrukciójának köszönhető. Mindkét görgő­sen összekapcsolt része sza­badon elfordul a másik rész­hez viszonyítva. A kerekek meghajtása és önálló füg­gesztése szintén elősegíti az egyenetlen, hullámos terepen Való könnyű továbbhaladást. A motor a terepjáró hátsó részegységében kapott helyet. A motorváz hermetikusan zárt, ezért a terepjáró víz­ben is haladhat. Ebben az esetben a vezető bekapcsol ogy speciális „vízterelő" szer­kezetet. EURÓPAI BERUHÁZÁSOK AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKBAN 4 A nyugat-európai tőkésor­szágok az Egyesült Államok­ban eszközölt beruházásaikat 1970-ben 1 milliárd dollárral növelték, és azok összege el­érte a 9515 millió dollárt. Az előző évben, 1969-ben a nö­vekedés mértéke 750 millió dollár volt. SKODA—MADARA A Skoda típusú nehéz te­herautók közös gyártásáról szóló bolgár—csehszlovák egyezmény megkötése óta álig egy év telt el. A su­menl bolgár Madara gyár fiatal kollektívái sikeresen elsajátították az új termelési módszereket: nemrég került le a szerelőpadról az 500-lk Skoda—Madara teherautó. A GUM 50 ÉVES ötvenéves a híres GUM — a moszkvai nagyáruház. A létesítéséről szóló rende­letet még Lenin írta alá. Az áruház épületében az utób­bi öt évben több mint 600 millió vásárló fordult meg. A GUM-ban 7000 alkalma­zott dolgozik és a vevők na­ponta körülbélül 200 000 vá­sárlást bonyolítanak le. TANÁCSTAGI BESZÁMOLÓ A tanácstagi beszámolók sorában Juhász Géza (106. számú választókerület) de­cember 10-én 17 órakor ta­lálkozik választóival a Ga­garin-iskolában. KARACSONYFA­SZALLLTMANYOK Az ország nyugati fenyve­seiből csütörtökön útnak in­dították az első karácsony­fa-szá'llítmúnyt a fővárosba. A szombathelyi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság dol­gozói az őrségi karácsonyfa­telepeken vágták ki a fákat. A sáros, havas erdőben igen nehéz körülmények között dolgoznak. Vas megye az idén 180 000 folyóméter ka­rácsonyfát ad a kereskede­lemnek. ELHUNYT GARAMI JOLÁN Elhunyt, 80 éves korában, Garami Jolán színművésznő. A Vígszínház, Szeged és Győr színházjáró közönsége sokszor tapsolt kiváló alakí­tásainak. A művésznő nyug­díjba vonulása óta a Jászai Mari otthon lakója volt. Hamvait december 18-án, 10 órakor helyezik el az óbu­dai temetőben. VESEÁTÜLTETÉS Sikeres veseátültetést haj­tottak végre szerdára virra­dóra a texasi orvosi egyetem sebészei. Az eset érdekessé­ge, hogy számítógéprendszer segítségével kutatták fel az átültetéshez alkalmas vesét. TOBOZSZÜRET Megkezdődött a tobozsze­dés a Szombathely határá­ban levő kámoni arboré­tumban, ahol az értéked fa­fajok száma meghaladja a 2 ezer 300-at. Mintegy há­romszáz hazai és külföldi in­tézménnyel cserél magokat az arborétum. Céljuk: erde­ink, arborétumaink fa- és növényállományának fajta­gazdagítása, új növények meghonosítása, eddig isme­retlen hibridek előállítása. KÉPERNYŐK SZÍNES TÉVÉHEZ Mintegy 30p mérnök, tech­nikus és szakmunkás egyévi munkájával elkészült az Egyesült Izzó' vákuumtechni­kai gépgyárában az első szí­nes tv-képernyőgyártó gép­sor. Az Egyesült Izzó eddigi legnagyobb feladatának meg­oldásában a vállalat másik két gyára: a Gyöngyösi Gép­gyár és a Konverta is segí­tett. Szovjet megrendelésre két berendezést szereltek egyszerre, az e célra épített hatalmas csarnokban. FILMÜJDONSAGOK Decemberben a szokásos­nál valamivel több, együtt­véve 15 játékfilmújdonság kerül a hazai mozik műso­rára. A karácsony, szilvesz­ter küszöbén elsősorban a zenés vígjátékok, a kaland­és bűnügyi filmek jelentik a választékot. PECH Valamikor szép és fiatal voltam — mondja Benék, dc a szülészeten elcseréltek. Ez a nagy pech!... Drágakövek a tengerfenéken Az Ukrán Tudományos Akadémia Geokémiai és Ás­ványfizikai Intézete munka­társainak most sikerült elő­ször gyémántot és titánt tar­talmazó ásványok és beton­homok jelenlétét kimutatni az Azovi-tenger fenekén. Speciális úszódokkról 49 kutatófúrást végeztek, kü­lönleges csövekkel több száz. mintát véve a sekélyebb ten­gerrészek fenekéről. Mély vízben a mintavételt .búvá­rok végezték. A tengerfenék rajzolatát geológiai lokátor­ral határozták íjneg. Vala­mennyi mintát változatos fi­zikai-kémiai vizsgálatoknak vetették alá. Geokémikusok 41, a tengerbe ömlő folyó vizét vizsgálták meg, köz­tük olyan jelentős vízir ulakét, mint a Don és a Ku­bány. Különösen az Azovi-tenger északi része bizonyult „ter­mékenynek". Titán tartalmú ásványokat — ilmenitet és rutilt találtak itt. A kisebb sztyeppéi folyó, a Berda deltájának homokja szin­tén gazdagnak bizonyult ás­ványokban — a minták nagy százalékban tartalmaznak apatitot, gránátkövet és kro­mitot. A sekélyebb tenger­részek és a fürdőhelyek fe­nekén cirkóniumot és elszór­tan apró gyémántokat talál­tak. A tudósok feltételezik, hogy az Azovi-tenger fenék­talajának geológiai szerkeze­te megegyezik a környező, hasonló jellegű, ásványi kin­csekben gazdag vidék tala­jának felépítésével, és mint­egy azok folytatásaként szol­gál. Mindez tehát újabb ás­ványlelőhelyek, köztük vas­érckészletek feltárását ígéri. ELUTAZOTT A SZOVJET HÖS VÁROSOK KÜLDÖTTSÉGE A szovjet hős városok — Moszkva, Leningrád, Kijev, Odessza, Szevasztopol és Volgográd — küldöttsége, amely N. M. Mironov altá­bornagy vezetésével részt vett a hős városok hetének eseményein, csütörtökön el­utazott Budapestről. A ven­dégeket a Ferihegyi repülő­téren Nagy Mária, az MSZBT főtitkára, Regős Gábor, a társaság titkára, Pesti Endre vezérőrnagy, a budapesti helyőrség parancsnoka, Ki­rály András, a budapesti pártbizottság osztályvezető­helyettese és dr. Hajdú Im­re, a Külügyminisztérium képviselője búcsúztatta. KIÁLLÍTÁS A szegedi sajtóház Mű­vészklubjában Dorogi Imre festőművész alkotásaiból nyílik kamaratárlat ma, pénteken este 19 órai kez­dettel. Megnyitót mond Vink­ler László festőművész. Ezt követően dr. Péter László „Várostörténet — utcanevek­ben" címmel tart előadást. ALKALMI MIKULÁSOK A hagyományokhoz híven, az idén is alkalmi Mikulá­sok egész csapata áll szolgá­latba a hét végén, ölti fel „egyenruháját", veszi hátára a puttonyt, indul' el körút­jára, hogy számos otthon aj­taján becsöngetve, megszív­lelendő szavak kíséretében átadja a kicsinyeknek az ajándékokat. KÜLÖNÖS BALESET Ne gondolják azt, hogy fegyveres postarablásról van szó, bár az ilyesmi az Egye­sült Államokban nem ritka­ság. Lawrence Lendekugel, Cleveland városi postatiszt­viselő olyankor sebesült meg lőfegyvertől, amikor senki­nek esze ágában sem volt merényletet elkövetni elle­ne. Közönséges levél lőtt rá. Egy clevelandi lakos „utolsó figyelmeztetést" küldött adó­sának, amelyben azt köve­telte, hogy fizesse vissza a tartozását. Hogy bebizonyít­sa, fenyegetése nem üres szó, egy pisztolytöltényt tett a borítékba. Amikor Lende­kugel lepecsételte a levelet, a bélyegzővel nagy erővel rásújtott a borítékra, mire lövés dördült, és... a kö­vetkezmények már ismerete­sek az olvasó előtt. ÚJFAJTA KÖZFALELEM Újfajta könnyűszerkezeti közfalelemet kísérletezett ki a Vas megyei Beruházási Vállalat három fiatal szak­embere. Anyaga hungaro­cell, amelyet különféle üveg­szál-erősítésű műanyaggal vontak be. A francia alag­útzsalus építési technológiá­val készülő és a házgyári házakhoz egyaránt rendkívül jól használható, könnyű, ol­csó, jól festhető és tapétáz­ható, hang- és hőszigetelése elsőrendű. Szombathely egy házában próbálták ki. Itt azonban „megrekedlek", mert a kísérletező három szakem­bernek hiányzik mintegy 30 000 forintja a hivatalos minősítési eljárás lefolytatá­sához. Nem szeretjük a tejet Mit eszünk, mit iszunk? Gyakran halljuk a szem­rehányást, hogy ésszerűtlen a táplálkozásunk, nehéz és egyoldalú, sok húst, kenye­ret, kevés zöldséget, gyümöl­csöt fogyasztunk. Sokat és sokfélét iszunk, sokat do­hányzunk, feketézünk. Az emberhez hozzátartozik a kíváncsiság és ezért utána­néz, vajon másutt, máskép­pen, ésszerűbben, okosabban élnek az emberek? Lássuk a statisztikai ada­tokat. Lehet, hogy sokat eszünk, de nem túl sokat és nem is annyira egyoldalú a táplál­kozásunk, hiint ahogy a sok szemrehányásból gondolhat­nék. Egyik fő fogyasztási cikkből a gabonafélékből, az úgynevezett cereáliákból ha­zánkban az egy főre jutó évi fogyasztás 130 kiló. Ez jó közepes átlagnak mondható, mert például Bulgáriában ez a fejadag évi 251 kiló. A leg­alacsonyabb az Egyesült Ál­lamokban, évi 65 kiló és Svédországban, évi 66 kiló. A húsfogyasztásban ugyan­csak mértéktartók vagyunk és középen haladunk, évi 55 kilós fogyasztással. Csak­nem kétszer annyit fogyasz­tanak az Egyesült Államok­ban és Ausztráliában, 109 kilót, illetve 106 kilót sze­mélyenként és évenként. Franciaországban 83, az NSZK-ban 77, az NDK-ban 65. Angliában 75, Csehszlo­vákiában 70 kiló az évi fej­adag. Viszont Jugoszláviá­ban csak 34, Japánban pe­dig csak . 14 kiló évenként. Halféléből meglepő dolog, hogy Magyarországon, a ha­lászlé hazájában alig halad­ja meg az évi 3 kilót az egy főre jutó fogyasztás, noíg Ja­pánban 32 kiló, Svédország­ban 20 kiló az évi fejadag. Igaz, hogy viszont Jugoszlá­viában, ahol hosszú tenger­part, sok tó és sok folyó van, még nálunk is kevesebbet, évenként két kilót fogyasz­tanak személyenként. A tejfogyasztás nálunk elég alacsony. Évi 110 kiló az átlag, míg a Szovjetunió­ban 304, Svédországban 258 kiló egy ember évi fogyasz­tása. A tojásfogyasztás Ma­gyarországon évi 12 kiló sze­mélyenként. Ez ugyancsak közepes fogyasztás, mert az Egyesült Államokban ugyan 18, és Angliában 16 kiló, vi­szont Bulgáriában és Jugo­szláviában egyaránt csak 6 kilogramm az évi átlag. Gyümölcsből átlagban 72 kilót fogyaszt évenként egy magyar ember. Ez is euró­pai középaránynak mondha­tó, mert például Bulgáriában 152 kiló, Csehszlovákiában viszont csupán 42 kiló az egy emberre jutó évi fogyasztás. Egyik helyen kiviteli, má­sik helyen^ behozatali prob­lémák adjak a magyaráza­tot. Az alkoholfogyasztás ha­zánkban mindenesetre tekin­télyes, de alkoholfokokban mérve ebben is nagyjából középúton haladunk. Vi­szont a feketekávé-fogyasz­tásban erősen felzárkóztunk az élcsapatba. Szöveg nélkül ^.WIRRPJ^ Hattyú a csomagtartóban Brizicskij trak­torvezető a szibé­riai tajgón vezet­te traktorát, ami­kor az út jzélén hirtelen megpil­lantott néhány, hóval borított, di­dergő madarat. Hattyúk voltak a világnak ezen a részén e» megle­pő és különleges látvány. A trakto­ros hazavitte őket, otthonában egy hét . alatt megerősödtek. A család úgy dön­tött. hogy a haty­tyúkat elküldi a körzeti központba, Blagoves­csenszkbe. Brizics­• kij ketrecet ké­szített számukra, s a szép fehér madarak igy ke­rültek be a vasúti csomagtartóba. Megérkezésük után helyi szak­emberek számo­zott alumínium­gyűrűkkel látták el és a határban4 szabadon enged­ték őket. A Magyar Szocialista Munkáspárt Szeged városi Bizottságának napilapja. - Megjelenik hélfö kivételével mindennap, hétköznap 8, vasárnap 12 oldalon. — Főszerkesztő: F. Nagy István. — Szer­kesztőség és kiudolilvatal: Szeged. Magyar Tanácsköztársaság út­it 10- Telefon: 13-535, 13-003. — Felelős kiadó: Kovács László. — A lapot nyomja: Szegedi Nyomda Szeged, Bajcsy-Zsilinszky utca 2*. — Index: 29 053. — Előfizetési díj egy hónapra 20 forint.

Next

/
Thumbnails
Contents