Délmagyarország, 1971. december (61. évfolyam, 283-308. szám)
1971-12-25 / 304. szám
VILÁG P^LETÁRIAI, EGYESÜLJETEK! DELMAGYARORSZAG MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 61. évfolyam, 304. szám 1971. december 25., szombat Ara: 1,20 forint Olaj a város alatt Át kell-e tervezni a városépítést? Fúrótorony áll a móravárosi stadion lelátóján. Még szerencse, hogy csak ott, ahol a tervezett és még a tarjáninál is szebbnek ígérkező jövendőbeli városrésznek épült volna a stadionja. Hiszen Móravárosban éppen azért van több mint évtizede építési tilalom, hogy ne legyen sok szanálás, ha megvalósulnak a tervrajzok. Az utóbbiak, ha a feltételezések beigazolódnak, alighanem elvesztik aktualitásukat. A hír, hogy a város alatt valószínűleg olajmező van, váratlanul érte a szakembereket is. Az emberek többsége Algyőre gondolt, ha a Nagyalföldi Kutató és Feltáró Üzem került szóba, pedig jó néhány helyen vizsgálták még annak lehetőségét, hogy új olajlelőhelyekre bukkanjanak. Az üzem közlése szerint a geofizikai mérések rendkívül gazdag lelőhelyre utalnak, olyanra, amely nemcsak Móraváros alatt fekszik, de amelynek határa egészen a Széchenyi térig terjed. Amennyiben a mérések igazat állítanak, a város elképzeléseit népgazdasági érdekek keresztezik. Ennék igazolásához viszont több kutatófúrás is szükséges, éppen akkor, ömikor a rendezési tervnek megfelelően realizálódhattak volna a nyugati városrész felépítésének tervei. Attól kezdve, hogy a fúrótornyot felállították, a város vezetőinek át kellett értékelniük a már kialakult koncepciót Elképzelhető az is, hogy a próbafúrások nem bizonyítják a mérések minden eredményét, illetve azt, hogy nem kifizetődő a készlet kitermelése. Akkor Móraváros, mint építési terület számításba vehető továbbra is ebben az ötéves tervben. Mivel azonban a fúrás megkezdésétol a kiértékelésig háromnegyed év is eltelik, szükség lesz olyan tartalékterület kijelölésére, amely biztosítja a városépítés folyamatosságát. Ha viszont a próbafúrások igazolják a méréseket, akkor Szeged alatt olyan népgazdasági jelentőségű kincs van, amelynek kitermelése másfél évtizedre lehetetlenné teszi az építkezést Móravárosban: ezt, mint építési területet nemcsak a negyedik-ötödik, de a hatodik ötéves tervben sem lehet számításba venni. Ebből aztán több probléma származhat. Mindenekelőtt az, hogy más építési területeket kell felkutatni, olyan ideálisát, mint Móraváros volt, azonban városszerte nem lehet föllelni. Ha gazdag olaj mező van a város alatt, akkor annak következményeként a városnak — ahogy erről Takács János, a városi tanács elnökhelyettese informálta lapunkat — hozzávetőlegesen 10 millió forint terven felüli költsége adódik. A városépítés eddigi tervei ugyanis arra épültek, hogy az érintett területen már elkészült a rókus-móravárosi főcsatorna, amelyet ebben az ötéves tervben csak a Kossuth Lajos sugárútig készített volna el az ALÉP. Ehelyett a főcsatornát a tervezett csúcspontig el kell készíteni, ha máshol építkezik a város: a közműágazatban ez hatvanmilliós új kiadást jelent A gondokat legfeljebb enyhíti: az előzetes tárgyalások alapján az ALÉP hajlamosnak mutatkozik arra, hogy tekintettel legyen a város új nehézségeire. Az is megdrágítja az új koncepció valóraváltását majd, hogy Móravárosban szanálás nélkül tudtak volna területeket biztosítani, míg a számba vehető bármely más városrészben sokat kell bontani: ez is 20— 30 milliós többletet jelenthet A város kiadásait növelheti az is, hogy, ha a Móravárosra érvényes építési tilalmat meghosszabbítják, újabb másfél évtizedre, könnyen megeshet, hogy egyes háztulajdonosok ingatlanuk kisajátítását követelik. Ha viszont a városi tanács fellodja az építési tilalmat, akkor fel kell adni'az eredeti tervet: azt, hogy a városnak ezen a részén valaha is többszintes, modern lakóterület alakuljon ki. Ugyanakkor az esetleg nem éppen kedvére való építkezésekhez a városnak kellene a közművesítést elvégeznie. Feltehető, hogy az előbbi a nehezebben járható, de rokonszenvesebb út, az, hogy Móravárosban mindaddig építési tilalom legyen, ameddig az esetleges kitermelés tart. Ha a fúrás negatív eredményt hoz, akkor is 3 millió forintra tehető a veszteség, amely éri a várost, s az új építési területek előkészítését akkor is biztosítani kell, hogy mire a tarjáni építkezés ötödik-hatodik ütemében már szerel a házgyár, készen álljanak. A városi tanács egyelőre mindkét alternatíva — van-e, nincs olaj — figyelembevételével méri fel et városépítésre legjobban számbavehető részeit. Végrehajtó bizottságának munkatervében helyet kapott az a napirend is, amelyen az olajipar szakemberei számolnak majd be a próbafúrások eredményeiről, hogy minél előbb végleges tervek szerint folyhasson tovább az utóbbi években koncepciózusán haladó városépítés. A népgazdaság szempontjából rendkívül fontos lenne, ha beigazolódnának a mérés eredményei, s reménykedni kell abban is, hogy cikkor valamilyen módon kiegyenlítődne nyereség és előre nem látott városépítési költség. Azoknak, akik Szegedet szívesen ruházzák fel valar milyen állandó jelzővel, mindenképp nyereség az új fölfedezés: lehet, hogy szó szerint az olaj városa lesz. Karácsony és csillagszóró Ahogy a gyerek növekszik, úgy lesz kisebb évről évre a karácsonyfa. Íratlan szabály ez a családokban. Ügy csökken a fa mérete, a ráaggatott csillogás, ahogy a legkisebbek értelme növekszik, ahogy egyre inkább tudatosul bennük, hogy a karácsonyfa csak jelkép: szimbóluma a család összetartó erejének. Ezért öröm díszítgetni, csillagszóróival ünnepek nagy tűzijátékát megidézni, ezért jó körébe telepedni, akkor is. ha a mennyezetig ér. akkor is, ha asztalkára állítva is, könnyen elérjük legfelső ágát. Nem könnyű ehhez hozzászoknia az emberré cseperedőnek. Hiszen még a felnőtteknek sem ahhoz, hogy nem a gazdagság külső jelei a fontosak, nem az ünnepek zsákját szakadásig tömő felhalmozási láz végeredménye a boldogság, a belső és külső béke S nem a parkettát elhalmozó ajándékcsomagok forintban mérhető értéke határozza meg, hogy mennyit is ér egy-egy család karácsonya. A felnőttek is nehezen értik meg, hogy mindaz, amiért pultokhoz préselődve, izzadva futották végig az ünnep előtti napokat — nem cél. Csak eszköz ahhoz, hogy ünnep legyen az ünnep. Hogy nem a látványosság a fontos, hanem az: mennyivel lesz több általa az ember. Jó látni, hogy egyre több, aki ünnepeken sem felejti el a hétköznapokat. Örömmel figyeljük az ünnepi szavak csillagszóróit, de megkettőzötten azokat, amelyek a legegyszerűbb formában számolnak be életünk várható alakulásáról, vagy éppen arról, hogy mivel lett gazdagabb az ország, a város karácsonytól karácsonyig. Mert korunkhoz felnőtt értelemmel a karácsonyfát akkorának szeretjük látni, amekkora valóban. Az emberek többsége — még ünnepi hangulatban is — különbséget tud tenni most már aközött, hogy mi a valódi ajándék, s melyiket csomagolták annak. Sokan mosolyogták meg azt. hogy az építők karácsonyi ajándéknak szánták egy aluljáró átadását. s ugyanakkor megható ajándéknak minősítettek egy szürke szavakba csomagolt rendeletet, amely jó néhány nyugdíjas ünnepét teszi fényesebbé idén. Karácsonytól karácsonyig — az ember maga is meglepődik, hogy mennyi minden történt ebben az országban. Mennyi hétköznapok sodorta csöndes szenzáció. Újraformált választási rendszerünk határokon túl is érdeklődést keltő, izgalmas versengésekkel teljes vizsgája, átalakult közigazgatásunk mechanizmusának egyre biztosabb mozgása — mindez néhány hónap alatt olyan természetességgel vált életünk részévé, mintha mindig így lett volna. S közben észrevétlenül megváltoztatta az embereket: ahogy valaha mindenki az irodalomhoz, festészethez, filmhez értett, egy év alatt több millióra nőtt Magyarországon a belpoiitikusok száma. Azoké, akik úgy beszélnek vállalati önállóságról, beruházásokról, településpolrtikáról, mintha máris zsebükben hordanák azt a bizonyos marsallbotot. Bebizonyosodott, hogy a gazdasági élet reformja nemcsak magát a gazdasági életet mozgatta meg, hanem nagyon is észrevehetően az embereket: hozzászoktatott mindenkit a változásokhoz, arra késztetett mindnyájunkat, hogy nagyon figyeljünk mindarra, ami életünkre közvetlenül vagy közvetve is hat. Az év bestsellere ezért joggal lett az a könyvecske, amely a lakásszabályokkal foglalkozó paragrafusokat gyűjtötte egybe. Ezt egy város lakóinak viselkedésében is könnyű tetten érni. Amikor Tarján épülni kezdett, nem volt ritka az, aki csak azért villamosozott ki, hogy lássa az új városrészt. S néhány évvel ezelőtt mennyivel nagyobb szenzáció volt. ha a Belvárosban új épületet emeltek, mint ma. Tavaly-tavalyelőtt jobban ismerték a városlakók a villamosközlekedést, mint a buszt, ma pedig már perfekt beszél mindenki „decentrumul". Talán ennek az egyre jobb, az élet üteméhez igazodó alkalmazkodási képességnek köszönhetjük, hogy az igények is alaposan megnőttek. Azokkal, amelyek a társadalom lehetőségeihez igazodnak, nincs is baj. sőt, ezek közül némelyekhez — elsősorban a lakásról van szó — éppen a társadalom igyekszik lehetőségeit fölemelni. Csupán arról, amit egy-egy kacsalábon forgó irodaházért ácsingózó vállalat éppúgy jelképez, mint az élet értelmét csak autóban, villában, színes televízióban összegző pénzhajhász. Mondják, nemcsak tíz-húsz forintos díszeket lehet aggatni a karácsonyfára, százötven forintosokait is. Nemcsak könyvet, játékot, illatszert s ki tudja még milyen apró kedvességet lehet a fenyőfa alá tenni, de tízezreket érő ékszereket, bundákat is. Ám a fenyőillat, amely karácsonykor olyan utánozhatatlan hangulattal tölti meg a szobát — ettől nem változik. S a csillagszóró is ugyanúgy sziporkázik mindkét, vagy mindahány kétfajta fenyőfán. Az a csöndes ragyogás a fontos, amely ilyenkor megbűvöltté tágítja a szemet. Az a nyugalom, amely összefogja az embereket a karácsonyfa köré. az a béke, amely jelzi, hogy hasznosan végigeit, békés esztendő karácsonyára gyúltak fel a gyertyák. VERESS MIKLÓS