Délmagyarország, 1971. december (61. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-24 / 303. szám

2 PÉNTEK. 1971. DECEMBER 34. Afánáékok a fiúnevelő kis lakóinak Táviaii fejlesztési J£lub a Belvárosban terv Kisteleknek Örömet adnak a játékok Boldog karácsonyt! Kívánják egymásnak ezekben a napokban utcán, villamoson, munkahelyen és jóleső érzéssel gondolunk a magunk meghitt családi körben eltöltendő ünnepére. A Londoni körúton, a fiúnevelő otthon kis lakói kénytelenek nélkülözni a karácsony családi melegét. Az ünnepi örömökből azonban ők is kivehetik részüket, felelőtlen szülők helyett évek óta a társadalom gondoskodik számukra ajándékról. Az idén különösen gazdag lesz karácsonyuk. Tízezer forint értékű játék — labdák, autók, mackók, fa- és fémépítő játékok, autósztráda és villannyal működő asztali rex — kerül a fenyőfa alá. Különböző vállalatok és szervezetek (Vas- és Fém ipari Ktsz, újszegedi kender, Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat, a Posta és a Vöröskereszt) viselik szívükön a gyerekek karácsonyi örömét. Az ajándék mellé szép emberi szó is kerül, és ez talán fontosabb is a tévéfocinál. Szocialista brigádtagok és egyetemisták jönnek el a ma délutáni ünnepség re: felolvasni a könyvek meséit, zöld fákat és pirostetős házakat szerkeszteni a mágneses kirakójátékkal, megbeszélni az „élet dolgait" a nagyobbakkal. A gyerekarcok kipirulnak, egyik játéktól a másikhoz szaladnak, boldog a karácsonyuk. És az ajándékozó felnőtteké Az esztendő vége a tanácsok munkájában csak formálisan jelzi egy szakasz végét. Kistelek nagyközség tanácsa legutóbbi ülésén olyan kérdéseket tárgyalt, melyek szervesen kapcsolódnak az eddig végzett munkához és biztosítják, hogy jövőre is a már megkezdett úton haladhassanak tovább. A végrehajtó bizottság beszámolt arról, hogy a tanács határozata alapján a község összevont rendezési tervét megrendelték a Csongrád megyei Tervező Vállalatnál. Erre a tervre ma már nélkülözhetetlen szükség van Kisteleken. Hiszen küszöbön áll a nagyközség intenzivebb iparosodása, új lakások épitése, és az eddiginél több jut majd utak, járdák építésére és más községfejlesztési feladatokra. Mindehhez pedig csak tervszerűen lehet hozzáfogni, azaz szükség van a távlati községfejlesztési és rendezési tervre, amely 15 —20 évre előre megszabja a fejlődés irányát A továbblépés az, ha egy község iparosodni, varosiasodni akar, természetesen nem megy gondok nélkül. A tanács éppen ezért jövő évi feladatainak kitűzésekor számol a felmerülő problémákkal. Az máris kiderült, hogy a község ötéves fejlesztési tervének megvalósításához a rendelkezésre álló pénz kevés, mert a várt nál jobban drágultak az árak. Ezért a tanács felülvizsgálja a terveket, azt, hogy a többletkiadásokat mibőj lehet majd fedezni. A jövő évi feladatok közül kiemelkedik az iparosodás előkészítése. Vagyis a tanácsnak felmérést kell végeznie, megállapítania, hogy milyen területek, munkaerő stb. áll rendelkezésre, egyszóval milyenek az iparosodás feltételei. Csárdáskirálynő Az önök alázatos szívű filmszínhézi kritikusa kedves olvasók, örömmel és meghatottan jelenti, hogy tegnap este új magyar operettprimadonna született: Anna Moffo. Ahogyan a szerző, a forrószívű komponista, Kálmán Imre elképzelte, s ahogyan bennünk, nézőkben él Sylvia alakja, akinek annyit tapsoltunk már a színpadon, pontosan olyan Anna Moffo sanzonettje a film vásznán is. Nemcsak feltűnően szép és csinos, hanem gyönyörűen énekel és táncol is... Ha a Csárdáskirály nőből annak idején, az első világháború éveiben, amikor színpadra került, rögtön filmet csinálnak, a krtikusok bizonyára ilyen lelkes-rajongó tónusban mutatták volna be az új szenzációt olvasóiknak. Azóta majd hatvan év telt el. s most, hogy a film — közös magyar és NS^Kvállalkozásban — elkés'ült, azaz Kálmán Imre Csárdáskirálynője a színnadról átkerült egy modernebb kifejezési formába, kiderült: az az évszázad onerettie semmit sem vesztett frissesedéből, lendületéből, eleganciáiából, bájos érzelmességéből és finom humorából. Persze nem akármilven változatról van szó. Szinetár MIM ós rendezése filmszerűsítette a cselekményt, a helyszíneket, s olyan szereplőgárdát vonultatott fel. hogy az operett eszményi módon kerülhetett át a vászonra. Átkerült, de azért Csárdáskirálynő maradt. A rendezés legnagyobb érdeme, hogy esetleg hatásos trükkökkel nem igyekezett „modernizálni" az operettet, hanem vállalta a műfajt. A film mindenekelőtt ezért jó. Aztán azért jó, mert a címszereplő Anna Moffo, aki persze nem magyar operettprimadonna, hanem olasz operaénekesnő, világhíresség, ideális Sylvia. Hogy gyönyörű a hangja és szépen énekel, azt talsn annak sem kell magyarázni, aki nem látta a filmet. De hogy milyen jó lábai vannak, az talán még annak is meglepetés, aki láthatta már őt a budapesti opera színpadán, ahol szerencsénkre gyakori vendég. Aztán még azért jó ez a film, mertf Miska pincér szerepét, aki a filmben komornyik lesz, Latinovits Zoltán játssza, s akárcsak a rendező, ő is vállalta a műfajt. Latinovits nagy komédiás • ezt tudtuk róla. Hogy jókedvű komédiás, az most de.rült ki. Jó ez a film továbbá azért, mert a kisebb szerepekben olyan remek színészeket és alakításokat láthatunk, mint Psota Irén elbűvölő hercegnője, Mensáros László Feri bácsija, Rondsdorf éppen csak megjelenő epizódalakjában remeklő Huszti Péter kapitánya, a Boni gróf hiteles arcát kereső és a szerephez ragadt rossz hagyományokat elvető Németh Sándor fiatalembere. A film biztosan nagy siker lesz, talán világsiker. Az elmondottakon kívül azért is, mert Szinetár Miklós, bár vállalta a műfajt, s a filmen tényleg a Csárdáskirálynőt látjuk, beleépített, vagy inkább belelopott valamit a filmbe, amit hatvan évvel ezelőtt még elképzelni sem lehetett volna. Belelopta a búcsú hangulatát. Ez a film ugyanis — talán éppen azzal, hogy feltétlenül az operettet adja — búcsúzik, szépen, érzelmesen, finoman búcsúzik a Csárdáskirálynőtől és magától a műfajtól is. Gyorsan nézzék meg a Csárdáskirálynőt. Valószínűleg ez az utolsó alkalom. Soha többé nem lehet filmet csinálni ebből a halhatatlan operettből. Ö. L. — Egyik estefelé, mentem hazafelé, rázott a villamos ... — énekli a Hungária együttes a fekete lemezről. A bejárat mellett rexaszal, a pult előtt hatan egy hosszú asztalsor mellett ülnek és vitatkoznak. Airéb>Fischer és Petroszjain küzdelmét idézi két sakkozó Klub a Belvárosban, a Kenderfonó és Szövőipiari Vállalat gondozásában. Szó szerint belvárosi klub ez, hiszen a sok vihart átélt ifjúsági presszótól alig tíz méterre üzemel. * — Szigorú házirendünk I van — kezdi a beszélgetést Sándor Lajos, a klub gondnoka. Lajos bácsi, ahogy a fiatalok szólítják, a megnyitás pillanatától, 1969. szeptember 29-től látja el nagy közmegelégedéssel munkáját. Vendégkönyvet tesz elém, melyben előadóművészek, szovjet vendégek bejegyzéseit őrzik. Egy újabb kimutatás a tagokról közöl tudnivalókat. Az utolsó adat: 150. Németh Sándor, született 1955. munkahelye: központi gyáregység, esztergályos. Belépés ideje: 1971. december 21. Hogyan találja meg szórakozását a 150 klubtag, milyen programot biztosít a klub tanács? | Hegyközi Margit, a KSZV munkaügyi osztályának dolgozója, a klubtanács elnöke tájékoztat munkájukról. — KISZ vb és az üzem gazdaságvezetése megbízta a fiatalokat, hogy válasszak meg a klubtanácsot, Ezután rétegköröket alakítottunk kl. FMKT, magnós, irodalmi, sport-játék és a fiatal szakmunkások körét, Ezek vezetői tartoznak a klubtanácsba, plusz a szegedi kender ós a jutaárugyár KISZ csúcstltkárai. Havonta egyszer tartunk klubtanácsíilést, ahol mindig .az elmúlt hónap problémáit és az elkövetkező hetek programjait beszéljük meg. Cé'unk, hogy megszerettessük fiataljainkkal a klubot. — Külön világ a Belváros — szól a lemezről. Hegyközi Margit azonnal megjegyzi: — Hát igen. A zene az elsődleges. Két magnónk és két lemezjátszónk minden nap nyitástól (17 órától) zárásig (22 óráig) állandóan üzemel. — Hogyan állítják össze a klub programját? — Felmérjük az igényeket, ki mit szeretne hallani, azután megpróbáljuk megcsinálni. Mint említettem, a zene dominál, ezért a Kölcsey utcai hanglemezbolttal alakítottunk ki jó kapcsolatot. Január 20-án például vetélkedővel összekapcsolt rendezvényt tartunk az 197 l-es év legsikeresebb slágereiből. Az idei sajtónaoon Krasznói Klára és Újlaki Károly, a Szeged1 Nemzeti Színház művészei látogattak el hozzánk. Szocialista szerződésünk van a GELKA szervizzel és a Kölcsey utcai Varró Ktsz-szel is. Alig találni üres széket a klubban. Az ^sztalon néhány sörös üveg. játékok, a lányok előtt üditő Ital. Egy nagy csaaládnak is nevezhetnénk ezeket a fiatalokat, akik esténként itt a klubban adnak egymásnak ranKészülnek a téeszek zárszámadásai Csaknem 2400 közös gazdaságban kezdték meg az Idei év eredményeinek számbavételét. A termelőszövetkezetek az évet jó eredménnyel zárják, a felosztható jövedelem — az elmúlt évhez képest —megnőtt. A nagyobb anyagi lehetőségek a közös gazdaságok vezetőinek és tagjainak felelősségét is megnövelik, ezért az idei zárszámadásnak különös jelentősége van. A zárszámadások során a gazdaságokban kimutatást készítenek a közös vagyonról, kiszámítják a gazdálkodás eredményeit, és átfogóan értékelik, elemzik egész évi tevékenységükét ls. devút, hogy beszélgessenek, kultúrált körülmények között szórakozzanak. — Hogyha én a körúton megyek — adja tudtunkia Zalatnay Cini. Apropó. Hogyha én a körúton megyek, sok fiatallal találkozom, akik csak úgy cél nélkül kószálnak utcáról utcára. Mennyivel hasznosabb volna, ha sok-sok hasonló klub ezeket a srácokat és lányokat is leköthetné. Csillag Katalin, a klub gazdálkodási rendszeréről beszél, Lednitzky András, az FMKT kör vezetője, a fiatal műszakiak és közgazdászok feladatairól, az országos pályázatra elkészült szakdolgozatokról, Ménesi Éva pedig az irodalmi kör jövö évi programjáról adott tájékoztatót — Célunk az igényesség — jegyzi meg szenvedélyesen, majd hozzáteszi: — És persze az, hogy minél többen megszeressék az irodalmat. Az egyik asztalnál négyen sakktábla fölé hajolva figyelik a játékot. Két kibic és a két mérkőző. — Fogott bábú lép — jegyzi meg Födi Zoltán, a Szegedi Kender 19 éves géplakatosa. A partner Módra András, harmadéves iparitanuló. Mint később megtudjuk, sakkban ő a menő. Elmondják, hogy amióta klubtagok, szinte mindennap idejárnak. S hogy miért? Lehet sakkozni, rexezni, s ráadásul még a zene is jó, — Minden igényünk kielégíti a klub programja. Majd Fődi Zoltán veszi át a szót. — Persze az sem mellékes, hogy itt mindig lehet kapni kőbányai sört. Tudja, elbeszélgetünk, sakkozunk, hallgatjuk a zenét és bekapunk fejenként maximum két üveg sört Mocsári Erzsébet 18 éves. szőkehajú, csillogószemű kislány. A Szegedi Kender szakmunkása. A gyár leányszállásán lakik, és estén* ként a klubba jár szórakozni. Munkájáról beszélgetünk. — Három műszakban dolgozom, nehéz volt megszokni. — Majd gyorsan az órájára néz, s kesernyés mosollyal megjegyzi: — Nem soká indulnom kell, ma is tíztől dolgozom. — A klubról pedig csak annyit mond: — Itt megtalálok mindent, ami szórakozási igényem kielégíti. A zenét, a játékokat és a jó társaságot. Erzsi szereti a könyveket, az Illés együttest, Zalatnay Saroltát és mint a Tyereskova szocialista brigád tagja, munkáját. íme egy belvárosi klub, alig néhány méterre a „híres" ifjúsági presszótól. íme így is lehet. S talán az ifjúsági szórakozóhely megnyitása előtt nem árthatott volna tíz méterrel odébb, a KSZV Ifjúsági klubjába ls ellátogatni, mondjuk egy párnapos tapasztalatcsere ürügyén! Bagaméry László Gázrobbanás Petötitetepen Tegnap kora délután robbanás rázta meg a petőfitelepi Bénk bán utca házainak ablakait. Az utca 54-es számú házának — amely özv. Arany Imréné tulajdona — konyhájában következett be gázrobbanás, amely az épület egyik falát kidöntötte. Behajlott a tető, a ház többi fala is megrepedezett, úgyhogy az egész épület használhatatlanná, lakhatatlanná vált. A tűzoltóságtól és a gázművektől kapott felvilágosítás szerint a robbanás oka az volt, hogv nem tartották be a használati utasítást. A kárt pedig még csak növelte az ijedtség. A konyhában palackot cseréltek. Le akarták szedni a záróanyát és előtte nem győződtek meg arról, le van-e zárva a palack szelepe. Amikor az anyát meglazították, meghallották a kifújó gáz sistergését. Ekkor, ahelyett, hogy a szelepet elzárták volna, tovább csavarták az anyát, melyet a nagy nyomású gáz végül lerepített a menetről. Amikor a gáz kitört a palackból, megijedtek és kiszaladtak az udvarra, még az ajtót is becsukták maguk után. Ez is hiba volt. A konyha közben telítődött gázzul, amely a hordozható cserépkályhában égő tűztől felrobbant, és az egyik falat kidöntötte, a házat pedig tönkretette. Szerencsére senki sem sérül meg, és a ház sem gyulladt ki. A kár azonban igen nagy. Az esetből mindenesetre levonható a tanulság: be kell tartani a használati utasítást. Vagyis palackcserénél mindenekelőtt ellenőrizni kell, el van-e zárva a szelep. Hiszen a szállítás közben elrázódhat. Ha ezt megtették volna, nem kerül sor a robbanásra. A szelepet a robbanás után kipróbálták, kifogástalanul működött. Az ijedtség is hozzájárult a bajhoz. Amikor hallották a gáz sistergését, még mindig elzárhatták volna a szelepet És ha legalább az ajtót nyitva hagyják maguk utón, az is csökkentette volna a kór nagyságát Somogyi Károlyne felvételo A ház a gázrobbanás után