Délmagyarország, 1971. december (61. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-24 / 303. szám

2 PÉNTEK. 1971. DECEMBER 34. Afánáékok a fiúnevelő kis lakóinak Táviaii fejlesztési J£lub a Belvárosban terv Kisteleknek Örömet adnak a játékok Boldog karácsonyt! Kí­vánják egymásnak ezekben a napokban utcán, villamo­son, munkahelyen és jóleső érzéssel gondolunk a ma­gunk meghitt családi kör­ben eltöltendő ünnepére. A Londoni körúton, a fiúne­velő otthon kis lakói kény­telenek nélkülözni a kará­csony családi melegét. Az ünnepi örömökből azonban ők is kivehetik részüket, fe­lelőtlen szülők helyett évek óta a társadalom gondosko­dik számukra ajándékról. Az idén különösen gazdag lesz karácsonyuk. Tízezer forint értékű játék — labdák, au­tók, mackók, fa- és fémépítő játékok, autósztráda és vil­lannyal működő asztali rex — kerül a fenyőfa alá. Különböző vállalatok és szervezetek (Vas- és Fém ipari Ktsz, újszegedi kender, Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat, a Posta és a Vö­röskereszt) viselik szívükön a gyerekek karácsonyi örö­mét. Az ajándék mellé szép emberi szó is kerül, és ez talán fontosabb is a tévéfo­cinál. Szocialista brigádta­gok és egyetemisták jönnek el a ma délutáni ünnepség re: felolvasni a könyvek meséit, zöld fákat és piros­tetős házakat szerkeszteni a mágneses kirakójátékkal, megbeszélni az „élet dolga­it" a nagyobbakkal. A gye­rekarcok kipirulnak, egyik játéktól a másikhoz szalad­nak, boldog a karácsonyuk. És az ajándékozó felnőtteké Az esztendő vége a taná­csok munkájában csak for­málisan jelzi egy szakasz végét. Kistelek nagyközség tanácsa legutóbbi ülésén olyan kérdéseket tárgyalt, melyek szervesen kapcsolód­nak az eddig végzett mun­kához és biztosítják, hogy jövőre is a már megkezdett úton haladhassanak tovább. A végrehajtó bizottság beszámolt arról, hogy a ta­nács határozata alapján a község összevont rendezési tervét megrendelték a Csongrád megyei Tervező Vállalatnál. Erre a tervre ma már nélkülözhetetlen szükség van Kisteleken. Hi­szen küszöbön áll a nagy­község intenzivebb iparoso­dása, új lakások épitése, és az eddiginél több jut majd utak, járdák építésére és más községfejlesztési fel­adatokra. Mindehhez pedig csak tervszerűen lehet hoz­záfogni, azaz szükség van a távlati községfejlesztési és rendezési tervre, amely 15 —20 évre előre megszabja a fejlődés irányát A továbblépés az, ha egy község iparosodni, varosia­sodni akar, természetesen nem megy gondok nélkül. A tanács éppen ezért jövő évi feladatainak kitűzésekor számol a felmerülő problé­mákkal. Az máris kiderült, hogy a község ötéves fej­lesztési tervének megvalósí­tásához a rendelkezésre ál­ló pénz kevés, mert a várt nál jobban drágultak az árak. Ezért a tanács felül­vizsgálja a terveket, azt, hogy a többletkiadásokat mibőj lehet majd fedezni. A jövő évi feladatok közül ki­emelkedik az iparosodás előkészítése. Vagyis a ta­nácsnak felmérést kell vé­geznie, megállapítania, hogy milyen területek, munkaerő stb. áll rendelkezésre, egy­szóval milyenek az iparoso­dás feltételei. Csárdáskirálynő Az önök alázatos szívű filmszínhézi kritikusa ked­ves olvasók, örömmel és meghatottan jelenti, hogy tegnap este új magyar ope­rettprimadonna született: Anna Moffo. Ahogyan a szerző, a forrószívű kompo­nista, Kálmán Imre elkép­zelte, s ahogyan bennünk, nézőkben él Sylvia alakja, akinek annyit tapsoltunk már a színpadon, pontosan olyan Anna Moffo sanzo­nettje a film vásznán is. Nemcsak feltűnően szép és csinos, hanem gyönyörűen énekel és táncol is... Ha a Csárdáskirály nőből annak idején, az első világ­háború éveiben, amikor szín­padra került, rögtön filmet csinálnak, a krtikusok bizo­nyára ilyen lelkes-rajongó tónusban mutatták volna be az új szenzációt olvasóik­nak. Azóta majd hatvan év telt el. s most, hogy a film — közös magyar és NS^K­vállalkozásban — elkés'ült, azaz Kálmán Imre Csárdás­királynője a színnadról átke­rült egy modernebb kifejezé­si formába, kiderült: az az évszázad onerettie semmit sem vesztett frissesedéből, lendületéből, eleganciáiából, bájos érzelmességéből és fi­nom humorából. Persze nem akármilven változatról van szó. Szinetár MIM ós rendezése filmszerű­sítette a cselekményt, a hely­színeket, s olyan szereplő­gárdát vonultatott fel. hogy az operett eszményi módon kerülhetett át a vászonra. Átkerült, de azért Csárdás­királynő maradt. A rende­zés legnagyobb érdeme, hogy esetleg hatásos trükkökkel nem igyekezett „modernizál­ni" az operettet, hanem vál­lalta a műfajt. A film min­denekelőtt ezért jó. Aztán azért jó, mert a címszereplő Anna Moffo, aki persze nem magyar ope­rettprimadonna, hanem olasz operaénekesnő, világhí­resség, ideális Sylvia. Hogy gyönyörű a hangja és szépen énekel, azt talsn annak sem kell magyarázni, aki nem látta a filmet. De hogy mi­lyen jó lábai vannak, az ta­lán még annak is meglepe­tés, aki láthatta már őt a budapesti opera színpadán, ahol szerencsénkre gyakori vendég. Aztán még azért jó ez a film, mertf Miska pincér sze­repét, aki a filmben komor­nyik lesz, Latinovits Zoltán játssza, s akárcsak a rende­ző, ő is vállalta a műfajt. Latinovits nagy komédiás • ezt tudtuk róla. Hogy jóked­vű komédiás, az most de­.rült ki. Jó ez a film továbbá azért, mert a kisebb szerepekben olyan remek színészeket és alakításokat láthatunk, mint Psota Irén elbűvölő herceg­nője, Mensáros László Feri bácsija, Rondsdorf éppen csak megjelenő epizódalak­jában remeklő Huszti Péter kapitánya, a Boni gróf hite­les arcát kereső és a sze­rephez ragadt rossz hagyo­mányokat elvető Németh Sándor fiatalembere. A film biztosan nagy si­ker lesz, talán világsiker. Az elmondottakon kívül azért is, mert Szinetár Miklós, bár vállalta a műfajt, s a fil­men tényleg a Csárdáski­rálynőt látjuk, beleépített, vagy inkább belelopott vala­mit a filmbe, amit hatvan évvel ezelőtt még elképzel­ni sem lehetett volna. Be­lelopta a búcsú hangulatát. Ez a film ugyanis — talán éppen azzal, hogy feltétle­nül az operettet adja — bú­csúzik, szépen, érzelmesen, finoman búcsúzik a Csárdás­királynőtől és magától a mű­fajtól is. Gyorsan nézzék meg a Csárdáskirálynőt. Valószínű­leg ez az utolsó alkalom. Soha többé nem lehet filmet csinálni ebből a halhatatlan operettből. Ö. L. — Egyik estefelé, mentem hazafelé, rázott a villa­mos ... — énekli a Hungá­ria együttes a fekete lemez­ről. A bejárat mellett rex­aszal, a pult előtt hatan egy hosszú asztalsor mellett ülnek és vitatkoznak. Airéb>­Fischer és Petroszjain küz­delmét idézi két sakkozó Klub a Belvárosban, a Ken­derfonó és Szövőipiari Válla­lat gondozásában. Szó sze­rint belvárosi klub ez, hi­szen a sok vihart átélt ifjú­sági presszótól alig tíz mé­terre üzemel. * — Szigorú házirendünk I van — kezdi a beszélgetést Sándor Lajos, a klub gond­noka. Lajos bácsi, ahogy a fiatalok szólítják, a megnyi­tás pillanatától, 1969. szep­tember 29-től látja el nagy közmegelégedéssel munkáját. Vendégkönyvet tesz elém, melyben előadóművészek, szovjet vendégek bejegyzé­seit őrzik. Egy újabb kimu­tatás a tagokról közöl tud­nivalókat. Az utolsó adat: 150. Németh Sándor, szüle­tett 1955. munkahelye: köz­ponti gyáregység, esztergá­lyos. Belépés ideje: 1971. december 21. Hogyan találja meg szórakozását a 150 klubtag, milyen programot biztosít a klub tanács? | Hegyközi Margit, a KSZV munkaügyi osztályának dol­gozója, a klubtanács elnöke tájékoztat munkájukról. — KISZ vb és az üzem gazdaságvezetése megbízta a fiatalokat, hogy válasszak meg a klubtanácsot, Ezután rétegköröket alakítottunk kl. FMKT, magnós, irodal­mi, sport-játék és a fiatal szakmunkások körét, Ezek vezetői tartoznak a klubta­nácsba, plusz a szegedi ken­der ós a jutaárugyár KISZ csúcstltkárai. Havonta egy­szer tartunk klubtanács­íilést, ahol mindig .az el­múlt hónap problémáit és az elkövetkező hetek prog­ramjait beszéljük meg. Cé­'unk, hogy megszerettessük fiataljainkkal a klubot. — Külön világ a Belváros — szól a lemezről. Hegykö­zi Margit azonnal megjegy­zi: — Hát igen. A zene az elsődleges. Két magnónk és két lemezjátszónk minden nap nyitástól (17 órától) zá­rásig (22 óráig) állandóan üzemel. — Hogyan állítják össze a klub programját? — Felmérjük az igénye­ket, ki mit szeretne hallani, azután megpróbáljuk meg­csinálni. Mint említettem, a zene dominál, ezért a Köl­csey utcai hanglemezbolttal alakítottunk ki jó kapcsola­tot. Január 20-án például vetélkedővel összekapcsolt rendezvényt tartunk az 197 l-es év legsikeresebb slágereiből. Az idei sajtóna­oon Krasznói Klára és Új­laki Károly, a Szeged1 Nemzeti Színház művészei látogattak el hozzánk. Szo­cialista szerződésünk van a GELKA szervizzel és a Köl­csey utcai Varró Ktsz-szel is. Alig találni üres széket a klubban. Az ^sztalon né­hány sörös üveg. játékok, a lányok előtt üditő Ital. Egy nagy csaaládnak is nevez­hetnénk ezeket a fiatalokat, akik esténként itt a klub­ban adnak egymásnak ran­Készülnek a téeszek zárszámadásai Csaknem 2400 közös gaz­daságban kezdték meg az Idei év eredményeinek számbavételét. A termelő­szövetkezetek az évet jó eredménnyel zárják, a fel­osztható jövedelem — az elmúlt évhez képest —meg­nőtt. A nagyobb anyagi le­hetőségek a közös gazdasá­gok vezetőinek és tagjainak felelősségét is megnövelik, ezért az idei zárszámadás­nak különös jelentősége van. A zárszámadások során a gazdaságokban kimutatást készítenek a közös vagyonról, kiszámítják a gazdálkodás eredményeit, és átfogóan ér­tékelik, elemzik egész évi tevékenységükét ls. devút, hogy beszélgessenek, kultúrált körülmények kö­zött szórakozzanak. — Hogyha én a körúton megyek — adja tudtunkia Zalatnay Cini. Apropó. Hogyha én a körúton me­gyek, sok fiatallal találko­zom, akik csak úgy cél nél­kül kószálnak utcáról utcá­ra. Mennyivel hasznosabb volna, ha sok-sok hasonló klub ezeket a srácokat és lányokat is leköthetné. Csillag Katalin, a klub gazdálkodási rendszeréről beszél, Lednitzky András, az FMKT kör vezetője, a fiatal műszakiak és közgaz­dászok feladatairól, az or­szágos pályázatra elkészült szakdolgozatokról, Ménesi Éva pedig az irodalmi kör jövö évi programjáról adott tájékoztatót — Célunk az igényesség — jegyzi meg szenvedélyesen, majd hoz­záteszi: — És persze az, hogy minél többen megsze­ressék az irodalmat. Az egyik asztalnál né­gyen sakktábla fölé hajolva figyelik a játékot. Két ki­bic és a két mérkőző. — Fogott bábú lép — jegyzi meg Födi Zoltán, a Szegedi Kender 19 éves géplakatosa. A partner Módra András, harmadéves iparitanuló. Mint később megtudjuk, sakkban ő a menő. Elmond­ják, hogy amióta klubtagok, szinte mindennap idejár­nak. S hogy miért? Lehet sakkozni, rexezni, s ráadá­sul még a zene is jó, — Minden igényünk kielégíti a klub programja. Majd Fődi Zoltán veszi át a szót. — Persze az sem mellékes, hogy itt mindig lehet kapni kőbányai sört. Tudja, elbe­szélgetünk, sakkozunk, hall­gatjuk a zenét és bekapunk fejenként maximum két üveg sört Mocsári Erzsébet 18 éves. szőkehajú, csillogószemű kislány. A Szegedi Kender szakmunkása. A gyár le­ányszállásán lakik, és estén* ként a klubba jár szórakoz­ni. Munkájáról beszélge­tünk. — Három műszakban dolgozom, nehéz volt meg­szokni. — Majd gyorsan az órájára néz, s kesernyés mosollyal megjegyzi: — Nem soká indulnom kell, ma is tíztől dolgozom. — A klubról pedig csak annyit mond: — Itt megtalálok mindent, ami szórakozási igényem kielégíti. A zenét, a játékokat és a jó társasá­got. Erzsi szereti a könyveket, az Illés együttest, Zalatnay Saroltát és mint a Tyeres­kova szocialista brigád tag­ja, munkáját. íme egy belvárosi klub, alig néhány méterre a „hí­res" ifjúsági presszótól. íme így is lehet. S talán az if­júsági szórakozóhely meg­nyitása előtt nem árthatott volna tíz méterrel odébb, a KSZV Ifjúsági klubjába ls ellátogatni, mondjuk egy párnapos tapasztalatcsere ürügyén! Bagaméry László Gázrobbanás Petötitetepen Tegnap kora délután rob­banás rázta meg a petőfite­lepi Bénk bán utca házainak ablakait. Az utca 54-es szá­mú házának — amely özv. Arany Imréné tulajdona — konyhájában következett be gázrobbanás, amely az épü­let egyik falát kidöntötte. Behajlott a tető, a ház többi fala is megrepedezett, úgy­hogy az egész épület hasz­nálhatatlanná, lakhatatlanná vált. A tűzoltóságtól és a gáz­művektől kapott felvilágosí­tás szerint a robbanás oka az volt, hogv nem tartották be a használati utasítást. A kárt pedig még csak növelte az ijedtség. A konyhában palackot cse­réltek. Le akarták szedni a záróanyát és előtte nem győ­ződtek meg arról, le van-e zárva a palack szelepe. Ami­kor az anyát meglazították, meghallották a kifújó gáz sistergését. Ekkor, ahelyett, hogy a szelepet elzárták vol­na, tovább csavarták az anyát, melyet a nagy nyo­mású gáz végül lerepített a menetről. Amikor a gáz ki­tört a palackból, megijedtek és kiszaladtak az udvarra, még az ajtót is becsukták maguk után. Ez is hiba volt. A konyha közben telítődött gázzul, amely a hordozható cserépkályhában égő tűztől felrobbant, és az egyik falat kidöntötte, a házat pedig tönkretette. Szerencsére sen­ki sem sérül meg, és a ház sem gyulladt ki. A kár azon­ban igen nagy. Az esetből mindenesetre levonható a tanulság: be kell tartani a használati uta­sítást. Vagyis palackcserénél mindenekelőtt ellenőrizni kell, el van-e zárva a sze­lep. Hiszen a szállítás köz­ben elrázódhat. Ha ezt meg­tették volna, nem kerül sor a robbanásra. A szelepet a robbanás után kipróbálták, kifogástalanul működött. Az ijedtség is hozzájárult a baj­hoz. Amikor hallották a gáz sistergését, még mindig el­zárhatták volna a szelepet És ha legalább az ajtót nyit­va hagyják maguk utón, az is csökkentette volna a kór nagyságát Somogyi Károlyne felvételo A ház a gázrobbanás után

Next

/
Thumbnails
Contents