Délmagyarország, 1971. december (61. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-24 / 303. szám

PÉNTEK, 1971. DECEMBER 24. 3 Tájékoztatók, munkaprogramok a megyei tanács Ülésének napirendjén A Csongrád megyei tanács tegnap, csütörtökön meg- hogy a válások száma csak tartott ülésén részt vett a megye és Szeged több ország- a fővárosban nagyobb; itt a gyűlési képviselője, s ott volt Rózsa István, az MSZMP legtöbb az országban az önmegyei bizottságának titkára is. Dr. Pozsgai István megyei gyilkosság és az elmebetegek főügyész tájékoztatót tartott a törvényesség helyzetéről. En- száma; feltétlenül befolyánek vitájában dr. Máthé Ferenc (Csongrád), dr. Varró Vin- solja a közállapotokat a hace (Szeged), Vecseri József (Szentes), Huszta Vince (Zá- tárok közelsége is. Az utóbkányszék), dr. Antal László (Makó), Nagyistók Sándor (Fel- bi években ugrásszerűen győ, Tömörkény) tanácstag és dr. Petri Gábor országgyű- emelkedett a nagyobb jelentési képviselő szólalt fel. Balázs Lajos, a NEB megyei el- tőségű, szerteágazó, hosszú nöke beszámolt a népi ellenőrzési bizottság idén végzett időn át elkövetett és jelenmunkájáról és beterjesztette a jövő első félévi munkatér- tős kárt okozó bűncselekvet. Lovas István (Csongrád) tanácstag felszólalása után mények száma, a tanács mindkét előterjesztést jóváhagyta, s elismerését Az emberölések száma évfejezte ki a népi ellenőrzés hivatásos és társadalmi munká- rgj £Vre nagyjából ' azonos, sainak. Dr. Komócsin Mihály, a megyei tanács elnöke nyúj- 1970-ben 11 "fordult elő a totta be a tanács és a végrehajtó bizottság 1972. évi mun- súlyos testi sértések száma kaprogramjának tervezetét, melyet a tanács elfogadott, azonban növekszik, s 1970Ugyancsak a megyei tanácselnök előterjesztése alapján a ben 254 ilyen bűncselektanács négy megüresedett városi és községi tanácsi vá- ményt követbek el szándékolasztókerületben március 12-re időközi Választásokat tűzött ki; Csanádpalota községet nagyközséggé, a község tanácsát nagyközségi tanáccsá nyilvánította; módosította a san, illetve gondatlanságból. Az egyre nagyobb közúti költségvetési bevételek szabályozását, melynek vitájában forgalom hatására mind több dr. Czabarka János (Nagymágocs) tanácstag és Juratovics a baleset. 1966-ban számuk Aladár országgyűlési képviselő szólalt fel; érdemei elis- 1075> 1970-ben 1731 volt. merésévél — saját kérésére — felmentette tisztségéből dr. 1966-ban 39 halalos baleset László Györgyöt, a megyei tanács vb egészségügyi osztályé- ebbl/f atrómtoí ninra 'b^nnak vezető főorvosát, aki ezután az osztály keretében lét- ne az a 25 balesetet szenrejövő szervezési és módszertani csoport vezetője lesz, az vedett, aki a kórházba szálegészségügyi osztály élére pedig dr. Rózsa Józsefet, a mó- h'tás után halt meg. rahalmi tbc-beteggondozó intézet eddigi vezető főorvosát A társadalmi tulajdon elnevezte ki. Végezetül Sebest Lajosné (Gyálarét) írásban leni és polgárok javai ellebeadott interpellációjára dr. Szalontai József, a megyei "L^bűn^zLn^^lüf'lS^: tanács művelődésügyi osztályának vezetője válaszolt, Link ben 53,1 százalék volt, 1971 Mihály (Kiskundorozsma) pedig szóban interpellált. Kiss háromnegyed évében az Dezsőné a csanádpalotaiak nevében mondott köszönetet a afány tovább növekedett. A nagyközséggé nyilvánításért. Növekedett a bűntettek száma társadalmi tulajdonban okozott kárból a bíróságok a múlt évben Csongrád megyében csaknem 20 millió forintot ítéltek meg jogerősen, 1971. első félévében pedig 12 millió forintot. Ez az utóbbi szám annál is inkább igen jelentős, mivel ugyanakkor az egész országban 42 millió forint volt ez az összeg. Különösen a mel)i ház a faluban Egetveröen rossz a cím. Ha — Higgyen nekem! Kint víz, míg egyszer aztán összebekötött szemmel indulnánk volt a jó. A magunkfajták- dőlt. Ez kényszentett be is neki akármelyik községünk központjából bármelyik irányba, nagy a valószínűsé nak nem való már a falu. bennünket a faluba. Hetvenkétéves a férj, há- — Hogy job-e? Hát nézromszor operálták már, de zen körül! Padlós szoba, ge, hogy többször koppanna negyedszer is kellene, Masa özönlik be a fény — kell ernéni is átlépte a hatvanas re válaszolni? évek felét. Közelebb az or- _ Tehát jobb? vos, messzibb a magány, Most üti föl a fejét a taugyan miért lehet rosszabb nyaj nosztalgia: itt, mint kint? _ Másként van az. Akkor — Én már hova járjak volna jó igazán, ha ez a szórakozni? Reggel elmegy szép ház a régi helyénépült mindenki az utcából, este volna. a fejünk új házba, mint régibe. A falu szélén pedig mást se látni. Régi határaikat túlnőtték a községek, „kihízták", laposok helyén, föltöltött portákon, tömbökben, utcasorokban és elszórtan állnak az új házak. Rengetegszer több van tehát annál, hogy ilyen békés egyesszámban lehetne írni. Oka van mégis az ilyesfajta fogalmazásnak: mindenkitől csak egyetlen új házról érdeklődtem, a magáéról. Vámeg beül a televízió elé. Az se nagyon van, akivel megbeszélje az ember, milyen idő lesz holnap. Sütét utca ez a mi tanyánkhoz képestCsöndes, falusi utca, meg nem mondanám, miért „süVÉGIG A GYEPSORON Míg országosan a bűnözés A városokban sokkal több csökkenése tapasztalható, bűneset fordul elő, mint a nálunk, Csongrád megyében községekben. Az ország váa csökkenés és emelkedés rosai között Szeged ugyan évenként váltják egymást, nem szerepel a bűnözéssel Az országos arányokhoz vi- leginkább fertőzött városok szonyítva azonban igen ma- között — a 11. helyen áll zőgazdasagban sok a társagas a bűnözés: tízezer 14. —, de fertőzöttsége így is 40 dalmi tulajdont károsító életévét betöltött (ún. bün- százalékkal nagyobb, mint tetőjogilag vétőképes) la- Debrecené és MiskoJcé, 21 koshoz viszonyított büntet- százalékkal nagyobb, mint tek arányát tekintve Csöng- Pécsé. Az ország 112 járása kintetében Csongrád megye rád az ország többi megyéi között a szegedi a 18. helyet országosan a 14., ebben teközött az ötödik volt éveken foglalja el. át. 1965-höz képest az is- A bűnözés elharapózásámertté vált bűntettek ará- ban egyéb okok mellett köznya 1970-ben 110,1 százalék, rejátszik a megye városiaösszesen mintegy 5600 bűn- sodottsága; az, hogy a gyors tett 1971 háromnegyed- ütemű gazdasági' és ipari zaléka nem végezte el az ál_ eveben a novekedes tovább fejlodes nagy tömegeket x ,. . , , Hik uvutrsn húns. talanos iskola nyolc osztabűncselekmények száma. A fiatalkori bűnözés tehát sokkal kedvezőbb a helyzet, mint a felnőtt korúak bűnözésében. Jellemző, hogy a felelősségre vontak 46 száfolytatódott, s már több mint vonz, köztük gyakran bűnö4 ezer volt az ismertté vált zőket; a családi életek renbűntettek száma. lyát, tehát műveltségi szindezetlensége, amit jelez, tük alacsony. lógattam ebben is, olyanokat tét". Vagy milyen kaesalákérdeztem, akik mostanában bon forgó tanya volt az, hogy költöztek be tanyáról. A kérdés is puritán volt: kint volt jobb, vagy bent jobb? MóraA SÖTÉT halmon UTCA egy olyan ház előtt állok meg, amelyik újnak már nem, vagy még nem nevezhető. Már nem, mert néhány éve áll, és lakják is azóta; még nem, mert még mindig nincsen kész egészen. Azért is érdemes itt megállni, mert a porta néhány tőkéből álló szőlőskertjében kint kapál Masa Istvánné. Nyelvünkben még szegénysor a Gyepsor, a valóságban már nem. Mutatóban van néhány magába süpedt régi ház, de a falu szélén kijár neki a sok új. Változtatok a játékon, nem megyek be senkihez, inkább megállok Gubicz mellett. Előttünk keringett Istvánéknál. Most készülődaz élet. Itt meg? Kutya is nek hozzá az új házhoz. hozzá képest ez egyszerűen csak úgy sütét. — Ott laktunk mi a főút egy van csak az egész utcában. — Akkor miért jöttek be? — Ott maradt a lányom, négy gyerekkel. Fiatalok még, mit csinálnának azok a faluban? A ma emberének van egy átlagos tanyaképe. Biztosan — Kint jobb vagy bent? Nem tudom én azt. Nem a jobbságáért tesszük. Jövőnket alapoznánk vele, a gyerekeknek meg ez lesz a tőke. Hétköznapi fordításban ez a közgazdasági gondolatsor körülbelül így hangzik: hibás, akarmüyen is mert öregszünk lassan, beköltö egy kep nem kep. Ahány ta- zünk Annyit meg mindig nya annyifele ennelfogva a megér? amennyit beleadtunk, fitartás, javult a termelési kedv, és növekedett a termelési színvonal. Ahol a hagyományos technológia, a sok kézimunkaigény, a dráguló beruházások miatt romlott a jövedelmezőség, ott csökkent a termelési kedv. Az ebből keletkező feszültségek ellátási nehézségekben, a kapcsolódó iparágakban pedig a kapacitások kihasználatlanságában jelentkeztek. A gondok közül azokat kívánom kiemelni, amelyek életszínvonal-politikánk maradéktalan megvalósítását gátolják. Ilyen jellegű nehézségeink vannak a zöldségtermesztésben, ahol az 1970-ben megkezdődött visszaesés 1971-ben tovább folytatódott. Ebben az ágazatban nemcsak a terület csökkent, hanem a hozamok sem kielégítőek. Bár az utóbbi évtizedben 59 százalékról 80 százalékra növekedett a nagyüzemek részesedése a zöldségtermesztésben, a nagyüzemi technológiák mégsem terjednek el. Ehhez járul, hogy nem volt megoldott a jövedelmezőség sem. Hasonlóan a munkaigényesség és az alacsony jövedelem miatt, gondok voltak a cukorrépa-termesztésben. ahol az elmúlt két év kedvezőtlen időjárása is csökkentette a hozamokat. Kedvezőtlen, hogy a szarvasmarhaállomány nem növekszik, a tehénállomány pedig csökken. Az alacsony szálas- és tömegtakarmány-hozam miatt a tejtermelés és -felvásárlás elmaradt a tervezettől. Országos jelenség, de az élelmiszer-gazdaságot is érinti, hogy a beruházások tervszerűsége tovább romlott. Sok a befejezetlen építkezés, nagyok a költségek. Több állami gazdaság és termelőszövetkezet ugyanakkor elhanyagolja a gépesítés fejlesztését. Idén is lesz tennivalója bőven az élelmiszer-gazdaság dolgozóinak. Hiszen egy — az említett gondok ellenére — kimagasló, termelési sikerekkel bővelkedő esztendő eredményeit kell 2—3 százalékkal túlszárnyalni. Ezért mondjuk az 1972. évi tervet feszítettnek. Ugyanakkor reálisnak is nevezzük, mert javul az anyagi-műszaki megalapozottság. Feladatunk kettős. Minden erőt latbavetve küzdeni az elért sikerek megtartásáért, sőt fokozásáért, másrészt az élelmiszer-gazdaságban jelentkező feszültségeket csökkenteni, illetve mérsékelni kell Az előzőekben felsorolt termelési, s termeléspolitikai nehézségek orvoslására komplex intézkedéseket tervezünk. Olyan intézkedésekről van szó, melyek egyrészt a termelési technológia javítására, az árutermelés fokozására ösztönöznek, s javítják a jövedelmezőséget, másrészt kedvezően hatnak a fogyasztói árak alakulására is. A zöldségtermesztésben az erőket a leginkább igényelt paprika-, paradicsom-, s vöröshagyma-termelés fejlesztésére összpontosítjuk. Egyben segítjük a „hagyományos" — részes, családi — művelési formák és a házikertek fejlesztését is. Intézkedéseket hozunk a cukorrépa-termesztés gazdaságosságának fokozására, különös figyelmet fordítunk a korszerű vetőmagvak, gyomirtó vegyszerek, betakarítógépek időbeni beszerzésére. k Van olyan terület, ahol — átmenetileg — szigorú rendszabályokhoz kell nyúlni. Ilyen a szarvasmarha-tenyésztés. A nőivarú állomány védelme érdekében az 1972. év elejétől újból szigorú keretgazdálkodást léptettünk életbe. Ugyanakkor korszerűsítjük az utódellenőrzést, és a mesterséges megtermékenyítést. Még az év első felében ismételten a kormány elé tárjuk a szarvasmarha-tenyésztésben kialakult helyzetet, s javaslatokat teszünk a kedvezőtlen tendenciák fokozatos megváltoztatására. A beruházásoknál erőinket a folyamatban levők mielőbbi befejezésére koncentráljuk. Javítanunk kell a beruházási munka színvonalán is, az eddiginél nagyobb gondot fordítunk a munkaintenzív kultúrák gépesítésére. Ha gazdaságpolitikai intézkedéseink a jó és hatékony munkával találkoznak, akkor az 1972. évi terv nemcsak megvalósítható, de túlteljesíthető. Ügy vélem, ehhez biztos alap az élelmiszer-gazdaság dolgozóinak munkaszeretete, termelési kedve. Egyre több gazdaságban, feldolgozó és értékesítő üzemben tesznek erőfeszítéseket a jobb munka- és üzemszervezés révén a belső tartalékok feltárására. Az elmúlt esztendőben örvendetesen nőtt a szocialista brigádok száma, s egyre többen gyarapítják — vezetők és dolgozók egyaránt — szakmai tudásukat. Ügy vélem, hogy a tudományosan megalapozott vezetés, a megnövekedett szaktudás és dicséretes szorgalom azok a döntő tényezők, amelyek a munkatermelékenység növelését, a terv túlteljesítését lehetővé teszik. Amikor az elmúlt évi eredményekért, a gondos munkáért köszönetet mondok az élelmiszer-gazdaság minden dolgozójának, egyúttal kérem, vessék latba erejüket és tudásukat az 1972. évi feladatok sikeres megvalósításáért. belőle elpártolt ember is százféleképpen emlékszik vissza rá. Körülbelül kertvégből való szomszédja Masáéknak Czihóczki József. Biteszékből költöztek be, a tanyából csak a melléképület maradt. — Előnye is, hátránya is van a falusi háznak. Itt egy helyben van minden, ez az bonHák? előny. De messzire kell menni dolgozni, az meg hátrány benne. Lakni viszont semennyi pénzért ki nem mennék még egyszer, pedig kint is születtem. Kimentünk a lányunkhoz a múltkor, hát ennélfogva örökölni se lesz utolsó ezt a házat. — Jobban azért jöttünk be, mert tanyán a küszöbön kívül mindjárt ránk köszönt a munka. Nekünk már az is jó, ha lábunk közé vehetjük a biciklit. Addig se kell dolgozni, míg azt hajtjuk. — Mi lesz a tanyával? Le— Isten őrizz! Jó helyen van az a tanya. Ott az út, ott a villany, dehogy bontjuk. Azt hiszem, királyi csemetéknek mérték ki előre az olyan furcsa volt, mintha utat olyan pontosan, mint a idegen helyen járnék. Hiá- fiatalabb Gubicz Pistának, ba, a jót könnyű megszok- Tizennégy éves múlt, most ni. Pedig jobb volt odakint, hagyta el az iskolát. Mezőmert ha hat-hét jószággal gazdasági továbbképzőre jár, vergődtem, jobban jött pénz. Meg is sirattam, vissza nem mennék. Furcsa foglalkozás közben találtam a házigazdát. Mosott. Pontosabban, segített mosni. Felesége beteges, egyedül nem bírja. Mi a baj? — Tönkretette a sok munka. Kegyetlen sok kell ah_ hogy a szakmát jobban tudDe ja. Majd egyszer aztán bemegy katonának, letölti a két évet, hazajön, megnősül, és megy ki a tanyára. Mert apja szerint az életet ott kell megalapozni. Gyanítom, ez az az ember, akinek a vére minden csöppje a tanyához húz. ötvenegy januárjában a faluba. Nézzen ide! Mutatja a kezét, remeg. hoz, hogy bejöjjön az ember nősültem. Addig én mindig falusi voltam. Nem is mentem messze a falutól, hogy __ . , . , , el ne szokjak tőle. Azóta is Meztelen a haz, meg ez- azon tör a nyavalya. hogy bekerüljek a faluba. A mostani helyzetünk adott rá leután pucolják. Reszket ugyan a kéz, de örül, mert most megy el a gyerek„és új ház hetőség/ü bejövünk! varja ot is. Szuloi segedlettel. KÉNYSZERBŐL JÖTTEK Megállunk egy szóra azon tűnődni, hogy cifra dolog ez Az Egyet- az egész. Amikor a tanyaviértés lúgot erőnek erejével meg utca akarták szüntetni, nem mozegyik dult majdnem s-mki. Most belvizek índul az áradat. Legalábbis sora a tavalyi miatt áll most a helyén. Aki eSy része, itt lakik, annak a régi házát, víz áztatta el. Találomra nyitok be Szekeresékhez. — Nagy dolgokhoz nem akarok én hozzászólni, de azt mondanám inkább, hogy nem Igen régi épület volt a Parancs kell ide, hanem lemienk. Nádtetejes, öreg ház, hetosc§télen mindig följött benne a Horváth Dezső