Délmagyarország, 1971. december (61. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-21 / 300. szám

2 KEDD, 1971. DECEMBER 21. Megkezdődött az országgyűlés ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról.) szocialista szektorban várhatóan csaknem 20 százalékkal haladja meg a tavalyit, és eléri a 106 milliárd forintot. Ez a költségvetésben csaknem 4 milliárd forjnt előirányzaton felüli kiadást jelent. — A nemzeti jövedelem tervezettnél gyorsabb növekedésével az 1971. évi állami költségvetés bevételei, de a kiadásai is várhatóan magasabbak lesznek az előirányzottnál. Az állami költségvetés 1971. évi hiánya várhatóan mintegy 3,4 milliárd forint lesz. ami az előirányzottat meghaladja. Az 1972-re vonatkozó előirányzatok Az idei tapasztalatok alapján jogos feltenni azt a kérdést, miként vélekedjünk gazdasági fejlődésünk üteméről? A gyors ütem — rövid távon — kedvezőnek tűnhet, hiszen magasabb termelést. nagyobb Jövedelmet és fogyasztást eredményezett. Hosszabb távra tekintet azonban — és ez a lényeg — o túl gyors ütem kedvezőtlen lehet, ha emiatt csökken a beruházások hatékonysága; ha a feszítetten nagy kereslet nem kényszeríti eléggé a vállalatokat, a termelési szerkezet változtatására, s végeredményben importtöbletet okoz. Ameny nyiben ez erősödő tendenciává válna, később lehetetlenné tenné az életszínvonal tervezett javítását. Éppen ezért kell ezekre a közgazdasági tényezőkre idejében felfigyelni és határozottan cselekedni. Faluvégi Lajos a továbbiakban u jövő évi feladatokat, az 1972-es költségvetés (óbb előirányzatait taglalta. Hangsúlyozta, hogy a nemzeti Jövedelem 1972-ben várhatóan 5—6 százalékkal emelkedik, ami megfelel a IV. ötéves terv átlagának. Hasonló mértékű növekedésre számíthatunk az ipari termelésben ls. A mezőgazdaság termelése u terv szerint 2—3 százalékkal hnlad1a meg az idei magas szintet. — A törvényjavaslat szerint az állami költségvetés bevétele 1972-ben 212,6 milliárd forint, kiadásainak teljes előirányzata pedig 215.11 milliárd forint. A hiány 3,2 milliárd forint, valamivel kevesebb, mint a várható idei deficit. — A költségvetés egyensúlyi helyzetét bevételi oldalról a vállalatoktól és a szövetkezetektől származó befizetések határozzák meg. Ezek a befizetések 179 milliárd forintot tesznek kl. Az emelkedés mértéke 8,5 százalék, ami azt mutatja, hogy a Jövedelmek jelenlegi növekedési üteme nem látszik biztonságosan elegendőnek az állam által vállalt fejlesztési és intézmény fenntartási kötelezettségekre. — A lakosságtól származó bevételek megállapításánál jogos társadalmi Igény, hogy a kiugróan magas Jövedelműek az átlagosnál többel .jármijának hozza a közös feladatokhoz. Hiba lenne azonban ezt a mércét egyszerűsítetten értelmezni: az adóztatásban hataruzottan megkülönböztetjük az átlagosat meghaladt> jövedelmet, azoktól a jövedelmektől, amelyek, megszerzési módja es mértéke ellenkezik társadalmi normáinkkal. — Indokoltnak tartjuk a lakossági Jövedelemadóztatás némi módosítását. Adórendszerünk a ktsiparosok és a kiskereskedők esetében az eddtgtnél érzékenyebben reagál majd a jövedelemkülönbségekre, de nem korlátozó Jellegű, mert a lakosság szükségleteit kielégítő, hasznos tevékenységüket sem most. sem a jövőben nem nélkülözhetjük. Ezt úgy értelmezzük, hogy a nagyjövedelmű kisiparosoknak és kiskereskedőknek több adót kell fizetniük, ugyanakkor mérséklődik a szerényebb jövedelmű, vagy lakossági szolgáltatásokat végző kisiparosok adóterhe. — Hasonló alapelvekre épül az önálló szellemi szabadfoglalkozásúak adózási rendszere. A tevékenyseg társadalmi értéke szerint differenciálódik az adó, olyan módon, hogy a társadalom számára különösen értékes tevékenység jövedelemadó-terhei változatlanok maradnak. — Az ingatlanforgalomban emelkedik a különösen nngyértékű ingatlanok után fizetendő Illeték és néhány járadék Jellegű jövedelem adóterhe. A költségvetés kiadásaiból 45 milliárd forintot Irányoztunk elő felhalmozásra. A népgazdasági terv és az állami költségvetés kidolgozásakor széles körű vizsgálat kezdődött a beruházási egyensúly javítása érdekében. A vizsgálat tapasztalatai is jelzik: határozott intézkedések szükségesek ahhoz, hogy a beruházások összege 1972-ben megközelítően azonos legyen az idei várhatóval, és a következő években közelítsünk a IV. ötéves tervben rögzített felhalmozási fogyasztási arányhoz. — Szűkítjük azoknak az állami nagyberuházásoknak a körét, amelyeknek indítását 1972-re tervezzük. Jövőre 5 nagyberuházást kezdünk el; ezek elsősorban a bauxitbányászat, a villamosenergia-ipar, az építőanyag-ipar és a vegyipar fejlesztését szolgálják. — A szabályozások érintik a vállalati fejlesztési alapok felhasználását is. Megfontoltabb gazdálkodást kíván a vállalatoktól az, hogy január elseje után az építési költség 20 százalékának megfelelő tartalékképzési kötelezettséget vezetünk be. Csökkennek a költségvetési ártámogatások Az 1972. évi népgazdasági terv- és költségvetés előkészítésekor nem kevésbé fontos feladat volt a költségvetésből nyújtott támogatások, különösen az ártámogatások áttekintése és csökkentése. Törekvésünk, hogy az árak valóságnak megfelelően tükrözzék a ráfordításokat, a tervcélokkal összhangban javítsák a termelók anyagi érdekeltségét, és a szükséges jövedelemátcsoportosítással ösztönözzék az árukínálat erősödését. — Ismeretesek az építőanyag-hiányból adódó nehézségeink. Néhány évvel ezelőtt az építőanyag behozatala még egészen jelentéktelen volt, az idén közel 40 millió dollárért kellett építőanyagot importálnunk. A költségvetés pedig a téglnés cseTéplpari termékekre 400 millió forint, a cement és a tetőfedő pala importjára 300 millió forint ártámogatást folyósított. Az épitőanyag-lpar termelésének ösztönzésére és fejlesztésének stabilizálására január elsején felemeljük egyes építőanyagok termelői és fogyusztól árát A tégla- és cserépfélék termelői árának átlagosan 32 százalékos növelése útján a gyártás jövedelmezőbbe válik, és ez a következő években feltétlenül javítja az ellátás színvonalát. Hasonló céllal emeljük a beton és vasbeton termékek, a tetőfedő pala, a cementkötésű falazóblokk és a parketta árát A termelői árak emelését a fogyasztói árakban ls érvényesítjük. A cementnél csak a termelői árat emeljük 10 százalékkal. — A hazai ellátás menynyiségi és minőségi javítását célozza az öntvények termelői alapárának 15 százalékos növelése, és a minőségi öntvények gyártására ösztönző nagyobb felárak. — Néhány változás lesz a fogyasztói árak körében. A sör keresletét az utóbbi években jelentős importtal elégithettük ki, növekvő külföldi árak mellett. Ezt is mérlegelve emeljük átlagosa 20 százalékkal a sör fogyasztói árát. Egyes külföldi eredetű szeszes italok fogyasztói árát ugyancsak növeljük. Ezek február 1-én lépnek életbe. Az év elejével növeljük a személygépkocsi gumiabroncs árát is. A kedvező áruellátási helyzet, a mennyiségben, választékban egyaránt fejlett kínálat lehetővé teszt, hogy a mosószerek, szappanok és háztartási tisztítószerek árait január elejétől 17—25 százalékkal csökkentsük. öszszességében: a piaci helyzet, valamint a központi árintézkedések hatására jövőre a fogyasztói árszint várhatóan 3 százalékkal nő, amit a jövő évi terv a bér- és életszínvonal-politikában figyelembe vett. — Az 1972. évi állami költségvetés előkészítésekor fontos követelmény volt az ls. hogy a költségvetési szervek kiadásai a nemzeti jövedelemmel azonosan növekedjenek. Az 1072. évi előirányzat 36 milliárd forint, az előző évi kiadásokat 6,4 százalékkal haladja meg. Ezen belül oktatásra, népművelésre 9,4 százalékkal, társadalombiztosításra. egészségügyre 8,2 százalékkal, igazgatásra pedig 5,4 százalékkal fordítunk többet. — Az elmúlt évben a tanácsok költségvetésének és fejlesztési alapjának szabályozórendszerét öt évre, azok pontos mértékelt pedig két évre meghatároztuk. Az építőanyagok hatósági árának emelése miatt a lakásépítkezéseknél bekövetkező ártöbbleteket — a tervben foglalt lakásszám és technológiai paramétereknek megfelelően — a központi költségvetés a tanácsoknak megtéríti. Ez — többek közölt — lehetővé teszi. hogy az alacsony jövedelműek lakásellátásában nagy szerepet játszó bérlakásoknál és tanácsi értékesítésű lakásoknál az építőipari áremelések miatt a lakosság terheit ne kelljen növelni. Az 1971. évben meghirdetett mértékű készpénz-előtörlesztés és értékesítési ár tehát érvényben marad, nem változik a lakásépítési hozzájárulás és lakáshasználatba-vételi díj összege sem. Jövedelem, hitelpolitika, követelmények — Jövő évi terveink és intézkedéseink előkészítésénél nemcsak az állam pénzügyi forrásait, hanem a vállalatok és szövetkezetek jövedelmeit, alapjait és kötelezettségeit is igyekeztünk áttekinteni. A vállalatok és szövetkezetek jövedelme 12 —13 százalékkal emelkedik. Az adórendszer nem változik, iap a vállalatok és sző vetkezetek nyereségükből az 1972. évi gazdálkodás eredményeként 48 milliárd forintot fordíthatnak érdekeltségi alapjaik képzésére. — Hitelpolitikánknak változatlanul legfontosabb feladata, hogy egyfelől mozgósítsa a pénzforrásokat, segítse elő a vállalatok szükségletekhez igazodó, eltérő ütemű fejlődését, másfelől a hitelkibocsátás mértékének szabályozásával járuljon hozzá a kedvezőbb pénzügyi egyensúly kialakításúhoz. A hitelezési gyakorlatban szigorúbban érvényesül az a követelmény, hogy a fejlesztések előirányzatának legalább 30 százalékát a gazdálkodó szervek saját forrásaikból fedezzék. — Az iparvállalatok esetében szembetűnő, hogy az utóbbi évek egész sor eredményével — például a termelékenység emelkedésével — nem tartott lépést a költségszínvonal csökkenése. Nőtt a termelés anyagköltséghányada és a termékkibocsátás bővülésével sem mérséklődött az általános költségek aránya. — Nem nyugodhatunk bele abba sem, hogy néhány üzemben nem működtetik a gyakran külföldről beszerzett gépsorokat több műszakban vagy folyamatosan, s hogy a technológiai lehetőségekkel nem mindig párosul a munka szervezettsége. — Nálunk, mint Ismeretes, nem módosul elég gyorsan a termékszerkezet. A gépiparban például évenként több száz prototípust hagynak jóvá, az új termékek aránya azonban évente a teljes termelésnek csak néhány százaléka. A gyártásba vételhez szükséges idő számottevően csökkent ugyan, de még mindig hosszabb, mint amit a nemzetközi piacokon is versenyképes gyártmányszerkezet igényelne. — Lassú a korszerűtlen termékek gyártásának megszüntetése is. Alapvető népgazdasági érdek, hogy viszszaszorítsuk és fokozatosan megszüntessük a gazdaságtalan tevékenységeket. — A bérszabályozás módszerei az Idén módosultak. A változás nagyjában-egészében beváltotta a hozzáfűzött reményeket, hiszen jelentős szerepe volt a termelékenység javulásában. A nyereség növelésével, a szigorú létszámgazdálkodással összekapcsolt, a korábbinál jóval erőteljesebb érdekeltség ugyanakkor néhány területen ma is és a jövőben is indokolttá tesz bizonyos bér- béremelés feltételeit. Ilyen preferenciákat. Ez elsősor- ágazat például a szénbányában azokra az ágazatokra ér- szflt sütölpan a nyomdavenyes, amelyekben az adott- . , Ságok miatt nem teljesülte- ipar, a lakossági szolgáltatik megfelelően a tervezett tások. Tovább javítjuk az életkörülményeket Faluvégi Lajos ezután részletesen beszélt a külkereskedelem előtt álló köve-telményekről, majd rámutatott: — Gazdasági fejlődésünk lehetővé teszi, hogy az életkörülmények jövőre is a IV. ötéves terv szerint javuljanak. A lakosság reáljövedelme várhatóan 5—6 százalékkal lesz magasabb az ez évinél, az egy keresőre jutó reálbér a terv szerint 2—3 százalékkal emelkedik. — Folytatjuk a lakásépítési program végrehajtását. 1972-ben 74 500 lakás épül, ebből 25 600 tanácsi kezelésben. örvendetes, hogy eközben emelkedik a kommunális ellátottság színvonala is, bővül a víz- és csatornahálózat, a gázszolgáltatás, a távfűtés. — Szociálpolitikánk legfontosabb feladata most a többgyermekes családok helyzetének könnyítése. Január elsejétől havi 100 forinttal emeljük a három- és többgyermekes családok gyermekenkénti családi pótlékát. Családipótlék-rendszerünk bővítését jelenti, hogy azonos kedvezmény illeti meg az egyedülálló és kétgyermekes szülőket is. Néhány további kedvezménybővítő változtatással — például a pótlék kiterjesztése az ipari tanulókra — így a költségvetés 900 millió forint többletterhet vállal. — Az állam jövőre 12 százalékkal fordít többet nyugellátásra, amit részben az új nyugdíjasok száma, részben a nyugdíjak automatikus emelkedése indokol. Sokoldalú vizsgálat alapján javaslat született a tovább munkában maradók nyugdíjfeltételeinek javítására, a nyugdíjasok foglalkoztatási és kereseti lehetőségeinek bővítésére. Az intézkedés tervezetét a kormány az Elnöki Tanács elé terjesztette. — A dolgozó nők társadalmi megbecsülése gazdasági intézkedésekben is kifejeződik. Ebben az évben növeltük a béreket olyan területeken — az egészségű gyben, az oktatásban —, ahol főleg nők dolgoznak. A könvnyűiparban jövőre engedélyezett bérkorrekciók szintén hozzájárulnak a kereseti arányok javításához. A nőkre háruló nagy terheket tovább könnyiti a gyermekintézmények hálózatának tervszerű bővítése. — Az oktatásban — a korszerűbb képzés mellett — mind nagyobb figyelmet kel! fordítani a személyiség formálására. Ezért a rendelkezésre őlló erőforrásokból is többet szánunk az általános iskolák személyi és anyagi feltételeinek javítására, az alapfokú oktatás színvonalának emelésére. — A diákjóléti Intézményekben ma már 114 ezer általános, közép- és felsőfokú tanuló kap kollégiumi ellátást Fejlesztjük a hátrányosabb körülmények között élő gyermekek elhelyezésére alkalmas kollégiumi hálózatot és a jogosan elvárható segítség más formáit. A jövő év első negyedében lesyá'tá'uk néhány írószer arát is. Előkészít lük a kiemelkedően lehetséges fiatalok anvaíi támogatásának bevezetését a közéniskolákban. — Az 1972. évi terv és állami költségvetés összeállítását körültekintő elemzés, a javasolt intézkedések tárgyilagos mérlegelése előzte meg. A kormány nevében kérem a tisztelt országgyűlést, hogy az 1972. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslatot fogadja el — fejezte be expozéját a pénzügyminiszter. Párdi Imre felszólalása Felszólalása elején Párdi Imre áttekintette az elmúlt időszak eredményeit, s egyebek közt aláhúzta, hogy a gazdaságirányítás bevezetett új rendszere, a teljes kibontakozás útján haladva, kedvező hatást fejt ki gazdaságunkban. Elmondhatjuk, hogy gazdaságunk összességében egészséges alapokon áll, évről évre törésektől, váratlan fordulatoktól mentesen fejlődik. 1971. — az ötéves tervidőszak első éve volt, amelynek eredményeivel — a teljesítmények tekintetében — alapjában véve elégedettek lehetünk. Gazdasági életünknek kedvező vonása, hogy a lakosságot ellátó fogyasztói piac egyensúlya megfelelő, a 8—9 százalékos kiskereskedelmi volumennövekedés mellett is biztosítani tudtuk a kiegyensúlyozott áruellátást. Ez azt mutatja, hogy a vállalatok már jobban alkalmazkodnak a kereslethez és javul az árukínálat szerkezete. A terv előirányzatait kismértékben meghaladva emelkedik a lakosság életszínvonala. Teljesül a lakásépítési terv, emelkednek az egészségügyi, szociális, kulturális szolgáltatások. Gazdasági fejlődésünk pozitív vonásai közül különösen figyelemre méltó a munka termelékenységének növekedése, a termelés rugalmasabb alkalmazkodása a piaci igényekhez. Nagy jelentőségű akcióként értékelte Párdi Imre, hogy ebben az évben a vállalatok. tanácsok, szövetkezetek kidolgozták középtávú terveiket.. Hozzáfűzte: a kormány a közelmúltban megtárgyalta e tervek összesítésének tapasztalatait. Megállapította, hogy a középtávra szóló tervek kidolgozása hasznosnak bizonyult: mind népgazdasági, mind a gazdálkodó egységek szintjén elérte célját. Az 1972. évi terv és költségvetés fő előirányzatai mutatják, hogy gazdaságunk növekedése a következő évben is biztosított. Az előirányzott termelésnövelés feltételei: termelőkapacitás, nyersanyag, energia, munkaerő szempontjából rendelkezésre állnak. A lakossági fogyasztás kiegyensúlyozottsága az ez évi színvonalon biztosítható. A beruházásoknál a folyamatban levő beruházások gyorsítására, az új kezdések mérséklésére, a felhalmozás ez évi szintentartására törekszünk. Azt irányozzuk elő, hogy a külkereskedelmünk egyenlege mindkét viszonylatban javuljon. 1972-ben a tervszerű gazdasági fejlődés követelményeit határozottabban kell érvényesítenünk. Az elmúlt évinél szélesebb körben tartalmaz a terv konkrét kormányzati intézkedéseket. A tervezett gazdasági fejlődés során a korábbinál jobban számolunk a színvonalasabb vezetéssel, a fegyelmezettebb munkával. Az első és legfontosabb feltételnek tekintjük: fokozatosan létrehozni a nemzeti jövedelem termelésének és elosztásának egyensúlyát. Mivel 1970— 1971-ben — mondotta egyebek között — több • milliárd forintot tett ki a nemzeti jövedelem mérlegének hiánya, az egyensúly helyreállításának módja alapos megfontolást igényel. Két lehetőség között választhatunk: 1. Egy, legfeljebb két év leforgása alatt létrehozzuk az egyensúlyt oly módon, hogy a beruházásokat az idei várható színvonal alá csökkentjük, mérsékeljük az életszínvonal-emelés céljait szolgáló erőforrásokat, és elfogadjuk, hogy a termelőkapacitások jelentős nagyságrendben kihasználatlanok maradjanak. 2. Megóvjuk életszínvonal-politikánkat, és a beruházási folyamatokat sem csökkentjük a már elért színvonal alá: a gazdaság kiegyensúlyozott fejlődésének elérését, ötéves tervünk célkitűzéseinek megfelelően, néhány éves Időszakra irányozzuk elő. Az 1972. évi tervben a gazdasági fejlődés és az életszínvonal-politika folyamatosságónak megőrzése érdekében az utóbbi megoldást választottuk. Ezért a terv a lakosság fogyasztásának növekedésében fenntartja az eredeti célokat, életszínvonal-politikánk folyamatosságát, és a nemzeti jövedelem növekedésével csaknem azonos ütemben, mintegy 5 százalékban irányozza elő a fogyasztási alap növekedését. Átgondolt, megfelelően egybehangolt intézkedésekre van szükség a központi döntések tekintetében, és a gazdasági szabályozás hatóerejének erősítése érdekében is.