Délmagyarország, 1971. december (61. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-02 / 284. szám

CSÜTÖRTÖK, 1971. DECEMBER 2. Különfele felvonások Nem valamiféle színmű, netalán komédia felvonásáról van szó ezúttal. Még csak nem is egy tragédiára utal a fenti cím. Ámbár — kl tudja? Ki mondhatja meg, nem egy komoly balesetet, súlyos sérülést előzött-e meg az SZMT munkavédelmi felügyelője, Kovács Bertalan, amikor a Csongrád megyei Tanácsi Építőipari Vállalat egyik szegedi munkahelyén (Április 4. útja 23—25 szám, emeletráépítés) a felvonókat leállíttatta? Két gyorsfelvonóról van tehát szó, afféle anyagot felhordó, föl- és leközlekedő szerkezetről, amilyeneket sok építkezésnél láthat a járókelő. S hogy miért mondta kl rájuk a munkavédelmi felügyelő: „ez volt az utolsó felvonás!"? Természetesen azért, mert szabályellenesen működtették, nem tartották be a balesetek ellen óvó rendszabályokat. Eddig nincs semmi rendkívüli az esetben. Sajnos. Mert neim ez az első olyan munkahely, ahol a felelős Irányítóknak valahogy nem akaródzlk emlékezni a munkásvédelmi tudnivalókra. Ilyen leállítások hol Itt, hol ott — eló-előfordulnak. (Szerintünk már ilyen esetben is szigorú vizsgálatra, megtorlásra lenne szükség.) Még sajnálatosabb azonban, hogy — leállítás Ide, vagy oda — azokat az ominózus felvonókat utóbb mégiscsak elindították az építővállalat emberei. Persze a rendbehozás, teljes biztonságúvá alakítás előtt... Mielőtt olyan ajtót vagy rácsot szereltek volna rájuk, amiknek kinyitása után a berendezés nem indulhat el, mert nem zárul az ehhez szükséges áramkör. Kinek az érdekében Intézkedett így a felügyelő? Nyilván az ott dolgozók érdekében. Ebből következik, hogy érdekük ellen volt az újraindítás. Bármennyire is fontos volt a közben odairányított betonkeverék kirakása... Ezt a szállítmányt ugyanis addig nem kellett volna útraindítani, míg nincs rendezve a vállalat munkavédelmi „adóssága". A művezető indította el a gépet, előzőleg viszont tájékoztatta főnökét, kérte, hogy csinálják meg, mert hatáskörét meghaladja. S ennek dacára küldte ki Zsarkó Imre építésvezető azt a több teherautó rakományt, amit aztán felszállítottak a munkahelyre. Az SZMT-ben tartott első tárgyaláson az építésvezető meg sem jelent A művezetőt aki elindította a felvonót, 400 forjnt bírsággal büntették a munkavédelmi vétségért. Az építésvezető a második alkalommal sem Jött el. A harmadik szabálysértési tárgyalás alkalmából — ezt pedig az 6 kérése szerint tűzték ki — szintén távoUétével tüntetett. Ezt a körülményt ls mérlegelve, 1000 forint pénzbirsággal büntette az SZMT munkavédelmi bizottsága. Az eset tanulságai kézenfekvőek. Csak el kell gondolkozni rajtuk — s tettre váltani a gondolatokat. A dolgozók testi épségét, védelmét szolgáló tettekre! « S. M. Marxizmusleninizmus tanszékvezetők megbeszélése Megbeszélésre jöttek öszsze a megyei pártbizottságon tegnap, szerdán Csongrád megye és Szeled valamenynyi felsőoktatási intézménye marxizmus—leninizmus tanszékének vezetői, valamint a megyei pártbizottság oktatási Igazgatóságának tanszékvezető tanárai, hogv megtárgyalják az MSZMP tudománypolitikai irányelveinek és a X. pártkongresszus határozatainak eddigi teljesítését. Ei lerné dr. Szilágy i Júlia, az oktatási igazgatóság vezetője szintén részt vett az ér. tekezlel munkájában. A megbeszélést dr. Konez János, a megyei pártbizottság osztályvezetője irányítottá, s felszólalt Benczc László, a Művelődésügyi Minisztérium főosztályvezetője és Szabó G. László, a Szeged városi pártbizottság osztályvezetője ls. Pártmunka az olajmezőn Tegnap a szegedi kőolajfúrási üzem dorozsmai munkásszállásának művelődési termében az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt 26 vállalatának és több üzemének . párttitkárai, pártaktivistái találkoztak. A kétnapos tanácskozáson megtárgyalják az országos gazdasági aktívaértekezlet olajiparra ls érvényes megállapításait, tanulságait, s azt, hogy a pártmunkások miként segíthetnék elő még jobban az olajipari üzemek tevékenységét. Turistaszervezetek tanácskozása A szocialista országok turistaszervezeteinek XI. tanácskozását Budapesten tartották meg. A küldöttek a Magyar Természetbarát Szövetség vitaindító beszámolója alapján megtárgyalták a turista jelvényszerző mozgalmak és a túrázók minősítési rendszereinek témáját, a jelvények és címek odaítélésének feltételeit. A tanácskozás résztvevői érdeklődéssel hallgatták meg a lengyel Turista és Honismertető Társulat küldöttségének tájékoztatóját a szocialista országok turistaszervezeteinek n nemzetközi turistaszervezetekben való tagságáról, tevékenységükről. Módjuk volt a küldötteknek — a „Trial" sport-, játék- és hangszer-nagykeresekedelmi vállalat közreműködésével — megtárgyalni országaik turistafelszerelés ellátottságának helyzetét. A tanácskozás időszakában a résztvevők megtekintették a kartográfia vállalat turistatérkép-készítő munkáját Úttörők országos szaktárgyi versenye Az idén ls meghirdették nulják. Az országos versenyaz úttörők országos szaktár- re ugyancsak külön kategógyi versenyét amely csapa- riúban nevezhetők azok a 7. ton belüli, városi, illetve já- és 8. osztályosok, akik legrási, Budapesten kerületi, to- alább két évet töltöttek a vábbá megyei, illetve buda- Szovjetuntóban). pesti és országos fordulóból áll. A csapaton belüli versenyeket 1971. december 1. Matematikából külön kategóriában a 7-esek és 8-osok, kémiából, fizikából, történefirS2vírírkerüleUÖdém ^ természetismeretből tőket 1972. február 1. és 28., (élővilág), földrajzból csak M- sssr rt íSSaTsS ii „., „„..„„,. riában a hetedikesek ésnyol-' 31., az országos döntő- riik k indulhatnak a bonyolítják '2VÍ22S f&SréJffT^Sin^ bonyolítják le. A szaKtargyi véf._et, vi!rsenven szintén küversenyeken a megfelelő osztályba járó valamennyi általános Iskolai tanuló részt vehet, a bukót- részt, tak kivételével. Indulhatnak __ nem úttörők és gyengébb tanulmányi eredményű gyerekek ls. Az orosz nyelvi szóbeli versenyt külön kategóriában a 7. és 8. osztályosoknak (normál heti háromórás), valamint orosz tagozatos (heti 5 órás) osztályba járóknak rendezik. Budapesten külön kategóriában versenyeznek azok a pajtások, akik az orosz nyelvet a 3. osztálytól szakosított rendszerben tavészetl versenyen szintén kü Kurasna* lön kategóriában az 5., 6. és a 7., 8. osztályosok vehetnek A számítógép háza Aki látott már tudományos-fantasztikus filmet —s ki ne látott volna? — bizonyára úgy képzeli, hogy a modern technikának olyan nagyszerű vívmánya, mint a számítógép, amely szinte a XXI. századot előlegezi, csak valami csupa beton, csillogó fém és üveg felhőkarcolóban kaphat otthont. Nos, aki ezt képzeli, nyilván nagyon meglepődik, ha megtudja, hogy az ország egyik legmodernebb számítógépe, a Tudományos Akadémia egymillió dolláros komputere nem csillogó felhőkarcolóban, hanem Buda nagyon ódon hangulatú utcájának, az Űri utcának egyik háromemeletes műemlék házában kapott helyet. A romantikus stílusú épület helyén már 1448-ban kolostor állt, s nem messze tőle emelkedik a magasba a XV. században épült európai nevezetességű Magdolnatorony. Az Ürl utca alacsony, árkádos épületei Krúdy örökre elmúlt világát idézik; a komputer háza előtt azt várná az ember, hogy az ablakok függönyei mögül érzelmes zongoraszó hallatszik ki. Dollármilliók i Odabenn az épületben is szinte minden a múltat idézi. A hólepett, árkádos udvar éppúgy, mint a századelejl csönd és mozdulatlanság. Az igazgatóhelyettes, dr. Gertler János szobája már csöppecske mai iroda, de a kínos és nyomasztó gépiességnelc — amilyennek az ember a sci-fi jóvoltából a számítógépek világát képzeli — nyoma sincs. A kis asztalon Iratcsomók, költői rendetlenségben, mintha egy bohém szerkesztőségben Járnánk, a titkárnők nem fémszoknyás sexbombák, mint a filmekben, az igazgatóhelyettes késik a randevúról; ez nem a jövő világa. Ez mai munkahely, valósággal olyan, mint egy öreg egyetem. A gép, amely ebben a házban dolgozik, egymillió dollárba került. Egy másik számítógép, a Tervhivatalé, nagyobb, modernebb, mindenesetre drágább: másféle típus. A Statisztikai Hivatal számítógépe is iszonyúan sok pénzbe került. Ezenkívül néhány tudományos intézménynek és több nagyvállalatnak van már komputere. Van ennek valami értelme? Kell a számítógép ebben az országban, a ml orKcszlet a gépteremből szágunkban, ahol a bajok nagyrésze nem amiatt van, hogy nem tudjuk mit kellene csinálnunk. Az a bajunk, hogy a rossz körülményeken nagyon lassan tudunk változtatni. Nincs elég szakmunkás, rossza az anyagellátás, nem eléggé szervezett a termelés; nem számítógép kell Ide. Vizsgálják a Balatont KÉPERNYŐ Az osztrák televízió estje Az elmúlt nyáron a mi tévénk vendégeskedett Ausztriában. Ennek viszonzása és a nemzeti estek sorozat új adása volt a kedd esti összeállítás. A Kék Duna keringő című zenés kisfilm, amely a nemzet második, „nem hivatalos" himnuszának születését, szerzőjének életét mutatja be, a híradó után került a képernyőre. Ismételten meggyőzte a nézőket, hogy a valcert Ausztriában tudják legszebben, legodaadóbban táncolni, és néhány kuriózummal ls megörvendeztetett. Az Arthur Schnitzler egyik írásából készült tévéíilm, A távoli ország, elvezetett a hazug, önző, felelőtlen nagypolgári világ emberpusztító légkörébe, lélektani finomsággal és pontossággal bemutatva e világ néhány tragikus és tragédiákat okozó alakját. A zárómflsor Peter Lodynski szórakoztató filmje volt, amely megérdemelten kapott három díjat is a legutóbbi montreux-i fesztiválon. & E. Ai Balatonon véget ért az idei nyíltvízi kutatóprogram. A vizsgálatok tavaszig a laboratóriumokban folytatódnak. Feldolgozzák a regisztráló műszerek adatuit, megerősítik a korábbi esztendők méréseit, tisztázzák az Ismétlődő folyamatokat, azok összefüggéseit es hatását. A tóíenék változásainak vizsgálatánál több tényezőt vettek figyelembe. A Zala folyó hordalékán kívül a hullámzás és az áramlás, a parterózió, a növényi mészkiqsapódás és a virágporlerakodás is tetemes mennyiségű üledéket, képez. A virágpor, főképpen a megtermékenyítő hímcsíra nagy tömegben található a levegőben és ily módon jelentős mennyiség kerül a tóba is. A hímcsírasejt a legmaradandóbb növényi anyag, amely a koncentrált lúgoknak és savaknak is ellenáll, vízbe kerülve évmilliókig konzerválódik. A tófenék feltöltődésében a legjelentősebb tényező a Zala folyó hordaléka. A folyó évi iszaphozama a tó egész területére elosztva 1,03 milliméter. Ez természetesen nem egyenletesen terül el, elhelyezkedése a hullámzástól, a víztömeg lengésétől és áramlásától függ. A vizsgálatok szerint az utóbbi 30 esztendőben az lszuplerokódás még a Keszthelyi-öbölben sem haladta meg évi átlagban a 4 millimétert. Érdekes vizsgálatokat folytatnak az iszap mozg'.sának és vándorlásának megállapítására. A mérések szerint Jól megfigyelhető a víznek és a lebegő anyagoknak a körforgása Keszthely, Balatonfenyves és Szigliget körzetében. A víz lengésének hatására — amint a mérések tanúsítják — Balatonkenese és Keszthely között gyakran több mint egy méter szintkülönbségek is kialakulták. A tihanyi szorosban az áramlás maximális sebességéi másodpercenként 1,4 méterben állapították meg. Az eddigi vizsgálatok eredményeit máris hasznosítják a gyakorlatban, így például a hajók tervezésénél, a kikötők elhelyezésénél és a partvédelemnél. Az ipar és a komputer Az igazgatóhelyettes, akinek mindezt elmondom, elmosolyodik. Egészen fiatal ember, villamossági mérnök, 1939-ben végezte el az egyetemet, s azóta számítógépekkel foglalkozik. Egy esztendőt töltött Kanadában, s , járt az Egyesült Államokban, Angliában, Olaszországból éppen most érkezett haza. Kutatási témája a komputerek alkalmazása az Ipari termelés folyamataiban; Illetékes tehát' arra, hogy a kérdésre válaszoljon. — Nem szabad azt hinni, hogy a számítógépek csodára képesek. Csak azt tudják megoldani, amire beprogramozzuk őket. S hogy mire programozzák? Az intézetnek, a tudományos Akadémia Számítástechnikai Központjának szoros kapcsolatai vannak az ipari üzemekkel, elsősorban a Dunai Vasművel. Az üzem számára hetenként két ' alkalommal két-két órát dolgozik a gép, amely egyébként sohasem áll le, éjjelnappal működik. Hogy milyen feladatokat old meg"? A Vasmű sokféle megrendelésre sokféle hengerelt árut gyárt. Alapvető érdeke, hogy kiváló minőségű acélból ne készítsen gyengébb kategóriájú és áru hengerelt árut; ez nyilvánvalóan ráfizetés. A komputer kiszámította — ez em-1' beri erővel szinte lehetetlen —., hogy a sokféle minőségű acél és a sokféle megrendelés között hogyan lehet pénzügyi szempontból is harmóniát teremteni. Azt ls a komputer számította ki, hogyan kell az alkatrészraktár készletét úgy összeállítani, hogy egyrészt ne tároljanak fölöslegesen alkatrészer ket, azaz ne „kössenek le" pénzt, másrészt ha egy gép elromlik, mindig azonnal, várakozás, „állásidő" nélkül kl tudják javítani. S hogy ezt a gép miképpen végzi, arra egyetlen szám: a komputer egy másodperc alatt 300 ezer alapműveletet — ennek Ideális mennyisége: két hatjegyű szám összeadása — végez el. Egy ilyen alapművelethez az embernek fél perc, azaz harminc másodperc szükséges. Ezeket, s a hasonló kutatásokat dr. Arató Mátyás Igazgatóhelyettes, a matematikai tudományok doktora és dr, Prékopa András osztályvezető irányítja. Persze az Intézet nemcsak Ilyen problémák megoldásával foglalkozik. Feladata a Tudományos Akadémia 40 Intézetének segítése és magának a számítógéppel kapcsolatos kutatásoknak a fejlesztése. A XXI. század világa Megnézhetnénk a gépet? Természetesen. Néhány perc és elszakadunk a mától, átkerülünk a tudományos-fantasztikus filmek világába. A gépterem — valójában több terem — ajtaján felirat figyelmeztet, hogy belépni csak, az osztályvezető írásos engedélyével lehet, s hogy odabenn enni, inni és dohányozni tilos. A látvány, amely fogad, egészen fantasztikus. A jövőben járunk. Egy pillanatra felbukkan még a zongorázó és a függönyök mögül kikandikáló lányok képe, de a komputer egyenletes zúgásában semmivé foszlik. A komputert egyébként nem szabad egyetlen gépként elképzelnünk; egész rendszerről van szó. Az egyik — külön teremben dolgozó — egység első pillantásra gyári öltözőszekrényekre emlékeztet. A falak faburkolása és a termeket elválasztó üvegfalak, valamint a gépek halk, egyenletes zúgása és rengeteg apró, zöld lámpájának villogása figyelmeztet, hogy azért mégsem gyári szekrényeket látunk. A tulajdonképpeni munka, az adatfeldolgozás ebben a tranzisztorokkal működő egységben történik. A többi szobában más formájú gépek és szerkezetek egész sora. Egy furcsa gép a televízió és az írógép ötvözete, egy másik mint egy hatalmas telex: egy perc alatt 2 ezer — egyenként 133 betűből álló — sort gépeL A sokfajta, állandóan villogó gép arra való, hogy az adatokat betáplálja a gépbe, illetőleg, hogy az eredményeket rögzítse, továbbá, hogy az adatokat tárolja. Öröm tudni: mindehhez, e Jövőt Idéző világhoz Szegednek ls köze van. Az intézet bejárati ajtajánál kifüggesztett hirdetőtáblán olvasom, hogy dr. Szőkefalvi-Nagy Béla akadémikus vezetésévei éppen most rendeznek egy tanfolyamot. Később azt is megtudom, hogy dr. Kalmár László szegedi akadémikus is rendszeresen vezet különböző szemináriumokat a központ 150 — többségében 35 éven aluli — dolgozójának. Ökrös Lászlé