Délmagyarország, 1971. november (61. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-11 / 266. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! 61. évfolyam, 266. szám 1971. november II., csütörtök Áras 80 fillér MAGYAR SZOCIALISTA M U N K Á S P Á R T L A PJ A A magyar-szovjet együttműködési kormányközi bizottság ölésszaka Szerdán a Parlament épületében megkezdődött a magyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési kormányközi bizottság XI. ülésszaka. A tanácskozásokon a két delegációt Vályi Péter és Mihail Leszecsko miniszterelnökhelyettesek. a magyar, illetve a szovjet tagozat elnökei vezetik. A tanácskozást Vályi Péter nyitotta meg. Üdvözlő szavaira Mihail Leszecsko válaszolt. Mindketten hangsúlyozták, hogy a magyar-szovjet gazdasági kapcsolatok fejlesztése a szocialista országok integrációjának fontos eleme. Rámutattak, hogy az együttműködési ' kibővítésében, a tervek egyeztetésében fontos feladatokat tölt be a kormányközi bizottság. Vályi Péter, mint fontos feladatot hangsúlyozta — s ezzel Mihail Leszecsko is egyetértett —, hogy a két ország gazdasági kapcsolatainak elmélyítésében, a tergi integráció komplexprogramjából adódó intézkedéseket, amelyek célja a szorosabb együttműködés kétoldalú előmozdítása a termelés különböző területein. Áttevek' egyeztetésében Ijosszabb kinti a két ország külkexesidőre előre kell tekinteni. • Már most foglalkozni kell az 1975 utáni együttműködés egyes kérdéseivel, még akkor is, ha az idő még korai ahhoz, hogy különböző tennivalóikban az egyik, vagy a másik fél már most elkötelezze magát A mostani ülésszak napirendre tűzi az együttműködés egyes perspektivikus kérdéseit Az ülésszak napirendjén a magyar-szovjet gazdasági együttműködés több forrtos időszerű kérdése szerepel. A bizottság megtárgyalja azokat a szocialista gazdasákedelmi forgalmának alakulását és a külkereskedelem további fejlesztésével összefüggő problémákat A bizottság ülésszakán a műszaki-tudományos együttműködés újabb formáinak kialakítására irányuló javaslatokról is tárgyal, ezenkívül a bizottság több konkrét ipari együttműködési kérdést is megbeszél. Az ülésszak ideje alatt a szovjet kormányküldöttség tagjai több üzemet látogatnak meg és megbeszéléseket folytatnak a magyar gazdasági élet vezetőivel. (MTI) Koszorúzás Szerdán a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség megalakulásának 26. évfordulóján meghitt ünnepség színhelye volt Budapesten a II. kerületi Világifjúsági park. A KISZ Központi Bizottsága nevében Vajé Péter, a Központi Bizottság titkára és a DÍVSZ nevében Roberto Viezzi etoök és Alain Thérouse fótitkár koszorút helyezett el a világ ifjúságának emléktábláján. Lanc^el vezetők Meszkvában Az SZKP KB és a szovjet minisztertanács meghívására szerdán este Moszkvába érkezett Edvvard Gierek, a LEMP KB első titkára, Piotr Jaroszewicz, a LEMP KB PB tagja, a lengyel minisztertanács elnöke, Jan Sidlak, a LEMP KB PB tagja, a KB titkára és Mieczyslaw Jagielski, a LEMP KB PB póttagja, a minisztertanács elnökhelyettese. A lengyel párt- és kormányküldöttséget a seremetyevói repülőtéren Leonyid Brezsnyev, Alekszej Koszigin, valamint más, magas rangú szovjet vezető személyiségek fogadták. Az SZKP Központi Bizottságában november 10én elvtársi véleménycserére került sor a Szovjetunió és a Lengyel Népköztársaság párt- és állami vezetői között A lengyel vezetők még szerdán hazautaztak Moszkvából. A küldöttség szerdán este hazaérkezett Varsóba. (A találkozóról kiadott közleményt lapunk 2. oldalán közöljük.) Á szociálpolitika társadalmi segítése A tok Tanácskozott az SZMT elnöksége Több időszerű kérdés megtárgyalását tűzte napirendre a Szakszervezetek Csongrád megyei Tanácsának elnöksége. A szerdán délelőtt tarlóit ülésen elsőként a DEÍ.EP szakszervezeti bizottsága és az SZMT munkvédelmi bizottsága ál- ! tal készített jelentési vitat- j ta meg. A két bizottság ér- ! tékelte a Szegedi Házgyár munkavédelmi helyzetét. Több szakszervezeti tisztségviselő, társadalmi aktivista gyűjtötte össze a tapasztalatokat. amelyek alapján a DÉLÉP intézkedési tervet készített a munkavédelmi hibák mielőbbi felszámolására. Az elnökség elismeréssel szólt a vállalat gyors intézkedéseiről, amellyel igyekszik még az avatóünnepség előtt felszámolni a hibákat. Ezután a KPVDSZ Csongrád megyei bizottságának beszámoló jelentését fogadta el az elnökség. Ez a kereskedelmi vállalatoknál, szövetkezeteknél alkalmazott fiatalok élet- és munkakörülményeivel foglalkozott. A Szalcszervezetek Megyei Tanácsához a szakmák megyei és területi bizottságaihoz érkező munkáspanaszok ügyintézéséről szóló jelentést az SZMT közgazdasági bizottsága terjesztette elő. Végül az elnökség megtárgyalta az 1971—72. évi szakszervezeti tömegpolitikai oktatás előkészítésének tapasztalatait. Megállapította, hogy több mint 800 tanfolyamot szerveztek Csongrád megyében, és ezeken 17 ezer 500 hallgató gyarapítja belés külpolitikai ismereteit Az év véaére várható az NDK—NSZK megállapodás Újabb előrelépés a németközi találkozón A Német Demokratikus Köztársaság fővárosában szerdán délelőtt megkezdődött dr. Michael Kohlnak, az NÖK minisztertanácsa államtitkárának és Egon Bahrnak, az NSZK kancellári hivatala államtitkárának megbeszélése. A mostani tárgyalás előreláthatólag két napot vesz igénybe. Az NDK és az NSZK szakértői már kedden összejöttek , a demokratikus Berlinben, hogy előkészítsék a két államtitkár e heti megbeszéléseit. A Kohl és a Bahr vezette két küldöttség szerdán hat és fél órát tárgyalt, beleértve a déli szünetet is, amikor a két küldöttség együtt ebédelt. A megbeszélés után Bahr a DPA tudósítójának kijelentette, hogy a tulajdonképpeni küldöttségek megbeszélései csütörtökön 13 órakor folytatódnak, szerda este és csütörtök délelőtt pedig a két fél szakértői csoportjai ülnek össze. Bahr szerint a szerdai megbeszélésen „jócskán előbbre jutottak". Conrad Ahlers, a nyugatnémet kormány szóvivője szerdán azt a véleményét fejezte ki, hogy az NSZf? és az NDK között a négyoldalú berlini megállapodás végrehajtásáról jelenleg államtitkári szinten folytatott megbeszélések az év végéig esetleg befejeződnek. Mint a kormányszóvivő hozzátette, ha ez bekövetkezik, a NATO miniszteri tanácsának decemberi ülésszaka komolyan hozzáláthat az európai biztonsági konferencia előkészítő szakasza kérdéseinek megvitatásához. Ahlers kijelentette, hogy az NSZK-nak a Szovjetunióval és Lengyelországgal kötött szerződései harmadik elolvasásban esetleg márciusban vagy áprilisban kerülnek a Bundestag elé. szociálpolitikai felada— a társadalom különböző rétegeit érintő, összességükben az életszínvonal emelésével kapcsolatos teendők — megoldásának társadalmi segítéséről tárgyaltak azon az országos tanácskozáson, amelyet szerdán rendeztek a Hazafias Népfront Belgrád rakparti széknázában. A népfrontmozgalom szociálpolitikai aktivistái, a megyékben és a fővárosban működő munkabizottságok képviselői dr. Völgyi Lajosnak, az Egészségügyi Minisztérium főosztályvezetőjének tájékoztatója alapján megvitatták, hogyan vállalhat részt a népfront a szociálpolitikai gondok enyhítéséből. Ami az öregék helyzetét illeti: jelenleg társadalmunkban mind abszolút mértékben, mind az összlakossághoz viszonyított arány tekintetében növekszik az idős korúak száma. Jelentősen meghosszabbodott az átlagos életkor. Például 1968ban a nyugdíjaskorúak száma 2 031 000 volt (az összlakosság 19,6 százaléka), s a demográfusok számítása szerint 1995-re eléri a 2 480 000et, ami az össznépességnek 22,2 százalékát jelenti majd. A nyugdíjas korú lakosságon belül — szembetűnően — növekszik a magasabb korcsoportba tartozók száma; 1968-ban a 70 évesek vagy i ennél idősebbek aránya 32,8 százalék volt, 1985-re várhatóan 42 százalék fölé emelkedik. A jövőben az öregek megélhetését növekvő mértékben a saját jogon szerzett nyugdíj, illetőleg járadék fogja biztosítani, mégpedig olyanformán, hogy — fokozatosan — a legalacsonyabb nyugdíjak és járandóságok is meghaladják majd a létminimum költségeit. Mindamellett tény az, hogy a nyugdíjkorú lakosság harminc-negyven százalékáegészítő keresethez jussanak. Az öregekről való társadalmi gondoskodás egyik szemléletes adata: a szociális foglalkoztatók országosan több mint 3000 idős embernek biztosítanak, olyan elfoglaltságot, amelyért munkabért kapnak. Ezenkívül az anyagi segítségre szoruló, munkaképtelen öregek rendszeres szociális segélyben részesülhetnek. Körülbelül 20 000-en kapnak havi átlagban 280, mintegy tízezren nak nincs sem nyugdija, körülbelül 200 forintos kisem járadéka. Ezek alapvető társadalmi problémát jelentenek. Körülbelül 250 000-re tehető azoknak a száma, akik alacsony nyugdíjuk, vagy járadékuk miatt részmunkát vállalnak, hogy kiegészítő, szociális segélyt. A területi — saját környezetben tijrténő — szociális gondoskodásnak két formája van kialakulóban: áz öregek napközi otthoni ellátása, és a házi gondozás. Napirenden a számítástechnika Szerdán rendezte meg köz- delkezésünkre. Bizanyítékogyűlését a méréstechnikai és kai szereztek arra, hogy a automatizálási tudományos jövőben a nagy technológiai Negyedmillió személygépkocsi magántulajdonban Harminc-ezerrel növekedett megfelelően ki, mikor vásáebben az évben — szeptem- rol gépkocsit, az természeber végéig — a magántulaj- lesen, egyénenként változik, dánban levő gépkocsik száma — a Központ Statisztikai Hivatal legújabb adatai szerint. Az igények rohamos növekedésére jellemző, hogy tíz évvel ezelőtt mindössze 18 500 személyautó volt magántulajdonban, a szeptember végi összesített adatok de általance tapasztalatkent mégis megállapítható; a viszonylag magas jövedelmű háztartasok nagy része legelőször a lakáshelyzetét rendezi, otthonát felszereli, korszerű bútorral, konyhaberendezésekkel látja el és csak ezután gondol kocsiváegyesület Ez a szakembercsoport napjaink legidőszerűbb kérdéseivel, a számítástechnikai eszközök ip;iri alkalmazásával, az automatizálással és a méréstechnika fejlesztésével foglalkozik. Ennek megfelelően a közgyűlésen is központi téma volt a számítástechnikai program, amelynek megvalósításában az egyesület is részt vállal. Bőhm István elnök megnyitója után dr. Vámos Tibor, a Magyar Tudományos Akadémia Automatizálási Kutató Intézetének igazgatója foglalta össze a számítógépes optimalizálás és irányítás első hazai tapasztalatait. Hangoztatta, hogy a számítástechnika aLkalrpazásához, elterjesztéséhez már apparátusokat számítógépek nélkül nehéz lenne színvonalasan irányítani, és ez a munka messzemenően kifizetődik. A beszámolókat élénk vita követte, amelyben a szakemberek problémáikat, észrevételeiket ismertették. Hangoztatták, hogy a számítógépek kezeléséhez szükséges szakemberek kiképzése a nagyüzemekben intézményesen megoldható. A kisebb üzemekben azonban szükség volna levelező tagozatok létrehozására. Beszéltek a hiányosságokról is, köztük a műszer- és az alkatrészellátás zavarairól. Mint mondottak, a különböző alkatrészeket csak nagy mennyiségben lehet szerint viszont ez a szám sárlásra. Természetesen sonéhány ezer híján megköze- kan vannak, akik a megtelítette a negyedmilliót Ez lelő anyagi feltételek hiáannyit jelent hogy csaknem nyában is ragaszkodnak a minden huszadik családnak gépkocsihoz, persze másfajta van gépkocsija hazánkban, igényeik rovására. Néhány Érdekes összehasonlítást szemléltető statisztikai adat; végeztek ezzel kapcsolatban akiknek nincs autójuk, áltaa statisztikusok az „autós" Iában havi jövedelmük 44 háztartások, illetve a gépko- százalékát költik élelmiszercsival nem rendelkezők sze- re, italra, dohányárura, a mélyes kiadásairól. Az autó gépkocsitulajdonosok viszont használata, általában „eltar- takarékosabban élnek: fizetása" az átlagosnál magasabb életszínvonalat féltételez. Ez nálunk a jövedelmi statisztikában úgy jelerikezik, hogy a gépkocsival rentésük 33 százalékát használják fel az említett célra. Emellett másutt, a ruházkodáson 2 százalékot, a háztartáson és lakásfelszerelés delkező munkás, alkalma- sen ugyanennyit takarítanak zotti, valamint paraszti ház- meg. Egyéb kiadásaik is áltartások havi álagos jövedel- talában kisebb tételekkel szeme több mint hatezer forint repelnek a család havi költHogy anyagi lehetőségeinek ségvetésében. megfelelő képzettségű szakem- vásárolni, és így a kisebb berek és általában alkalmas üzemek nem tudják meghazai eszközök állnak ren- szüntetni hiányosságaikat Másfél milliárd forint mezőgazdasági károkra Az Állami Biztosító befejezte a növénykárok felmérését, s többségében már a kártérítések kifizetését is. Az egyéb mezőgazdasági károk összesítésével még nem végezték, a részadatok szerint azonban — a tavalyinál kedvezőbb időjárás ellenére — az idén is súlyosan károsodtak a mezőgazdasági nagyüzemek, a biztosító vidéki igazgatóságainak gyorsjelentése szerint ebben az évben több mint másfél milliárd forintot fizettek ki a mezőgazdaságban különféle károkra.