Délmagyarország, 1971. november (61. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-09 / 264. szám

2 KEDD, 1971. NOVEMBER 9. Erőn felüli vállalkozások a Építésügyi gazdasági aktívát tartottak Az Építők Szakszervezeté­nek kongresszusi termében hétfőn, tegnap építésügyi gaz­dasági aktívaértekezletet tar­tottak, amelyen az Építés­ügyi és Városfejlesztési Mi­nisztérium felügyelete alá tartozó vállalatok igazgatói, igazgatóhelyettesei, párt-, szakszervezeti és KlSZ-tit­kárai vettek részt. A tanács­kozás célja, hogy megvitas­sák milyen módon segíthetnek az építő- és épitőanyagipa­ri vállalatok a népgazda­ság beruházási egyensúlyá­nak javításában. A tanácskozás résztvevői írásos anyagot kaptak, amely többek között jelzi az építé­si piac feszültségének foko­zódását. Ennek oka, hogy az állami építőipar által kapa­citáshiány miatt évente el­utasított építési igények ér­téke az utóbbi három évben tízről 18 milliárd forintra emelkedett. A vállalatok a beruházók és különféle fel­ügyeleti szervek nyomására több munkát kezdenek el, mint amennyit megfelelő hatékonysággal elvégezhet­nének. Így az év építőiparban a januári 5139-ről augusztus végéig 6058-ra növekedett a kivitelezés alatt álló épít­mények száma. Egyes válla­latoknál a kivitelezés alatt álló építmények volumene kétszer annyi, mint a vál­lalat éves termelési kapaci­tása. A szocialista építőiparban 1968 és 1970 között 23 szá­zalékkal növekedett a ter­melés, évente 3—4 százalék­kal volt nagyobb, mint amennyit a népgazdasági terv előirányzott. Az előze­tes adatok szerint a szocalista építőipar az idén 9,5 százalékkal növeli termelését, tehát ismét 2—2,5 százalék­kal nagyobb arányban, mint amennyit a népgazdasági terv szükségesnek tartott. A beruházási egyensúly javítá­sában az építőipari szerveze­teknek egyik fontos fel­adata a munka hatékonysá­gának növelése, s így elen-', gedhetetlen tennivaló a gé­pesítés és a munkaszervezés javítása. Az értekezleten felszólalt, s az írásos beszámolót ki­egészítette Bondor József épí­tésügyi és városfejlesztési miniszter is. A szakképzés szerepe a szilikátiparban A IV. ötéves terv az épí- A szilikátipari szakember­tőanyagipar kiemelkedően képzés fontosságára tekintet­gyors ütemű fejlesztését ír- tel kétnapos országos okta­ja elő. Ebben az időszak- tási konferenciát szervezett ban kezd termelni az évi 1 Pécsett a Szilikátipari Tudo­millió tonna kapacitású Be- mányos Egyesület, amelyen remendi Cementmű és az az Építésügyi és Vórosfej­Orosházi Síküveggyár, Báta- lesztési Minisztérium, a szi­széken cserépgyár, Hejőcsa- likátipari vállalatok, illetve bán újabb cementmű épül, az érdekelt és hasonló szak­s nagyszabású rekonstruk- irányú képzést folytató egye­ció valósul meg a téglaipar- temek, főiskolák és szakkö­ban is. E fejlesztési program zépiskolák vezetői vesznek megfelelően képzett szak­embereket kíván. A felméré­sek szerint a szilikátiparban jelenleg rendkívül alacsony az üzemmérnökök, szaktech­nikusok aránya, ami szempontból kedvezőtlen, s részt. Az oktatási konferencia hétfőn nyílt meg a pécsi Technika Házában. Célja sok kettős: egyrészt a szilikát­Magvetők Amikor eljött az ideje, a magvetők kimentek a ha­tárba. Jó talajra szórták a először funkcióba, az üzemi bizottság titkárává. Nehéz idők jártak. Megér­Papdi János közéjük tar­tozik. ipari szakemberképzés prob­eevik fékie a termelés és lémáinak feltárása, másrészt egyik lékje a termeles és a tudományos> egyesületi, társadalmi munka hatékony­termelékenység, a minőség gyors emelkedésének. A szi­likátipar fejlődési tenden­ciáit figyelembe véve, a kö­ságának vizsgálata a szak­ember-továbbképzésben. Az vetkező másfél évtized alatt előadások és vita egyik ta­a cement- és üvegiparban a nulsága: meg kell teremte­mérnökök számát közel két- •• c _ * i ni az osszhangot a szakem­és szilikátipar tényleges igényei között. szeresére, a szaktechnikusok, üzemmérnökök számát pedig berképzés négyszeresére kell növelni. A buszközlekedés premierje Két nap tapasztalatainak összegezése Tegnap, hétfőn már máso- menetrenden, A gyakorlat- Valamennyien megállapít­dik napját élte a város au- ban nyilván fény derül hatjuk, hogy az új rendszer tóbuszközlekedésének új majd a mostani menetrend kidolgozását és megvalósítá­rendje. A premier, az igazi néhány hiányosságára, amit sát alaposan előkészítették, bemutatkozás mégis inkább feltétlenül ki kell javítani, jól megszervezték. A példa­tegnap volt. Az első munka- E rugalmas szemléletnek mutató és lelkiismeretes napon. A két nap tapaszta- köszönhető az is, hogy a munkáért gratulálni illik latai alapján arra lehet kö- vállalat már november 7-én mindazoknak, akik hozzájá­vetkeztetni, hogy az új rend a kiadott menetrendtől elté- rultak megvalósításához, már most is jól betölti hiva- rően, az utasok szómára job- Hiszen — a Volán Tröszt tását, jól szolgálja a mind ban megfelelő útvonalon já- képviselője, Szabadi Farkas, jobban városiasodé Szeged ratta a 63-as jelzésű buszo- csoportvezető szerint — pil­íakóinak kényelmét. kat. A Volánt is a jószándék lanatnyilag Magyarországon ., . ... vezeti, az, hogy a lehetősé- a szegedi buszközlekedés az Lenvegeben ezt allapitot- , ' • ták meg tegnap a városi gek szerint a legtöbbet te- egyik legjobb. Kínólja azt a « -re ac o gye az utasokért. Éppen lehetőséget is, hogy a város pártbizottság, a tanács es a ezért várják a közönség ja- autóbuszközlekedése még Volán kepviseloi is, akik a vaslatait észrevételeit, me- jobb legyen. Ennek érdeké­Takacs Jánosnál, a varos mindenki leadhat a ben mindent megtesz a vá­tanacs elnokh^ttfS kisközpontok, végállomások rosi tanács és a Volán. És tartott rövid megoeszeiesen forgalomirányltóinál Ami ennek érdekében kérik az megjelentek. JDr. Varga De- lehetséges azt a vállalat — utasok véleményét is. ^ ígérete szerint - megteszi. rosi bizottságának titkára miközben beszámolt tapasz­talatairól — felhívta a Vo­lán vezetőinek figyelmét többek közt a kisközpontok kivilágítására és az iparkör­zet közlekedésének vizsgá­latára olyan szempontból, hogy nincs-e szükség a já­ratok sűrítésére. Pataki Sándor és dr. Bérezi Mihály, a 10-es Volán igazgatóhe­lyettesei megköszönték a pártbizottság és a tanács eddigi segítségét és kérték a további támogatást. El­mondták, hogy az idén több mint 12 millió forintért vá­sárolt új autóbuszokat a vállalat. Az új menetrend következtében november 7. óta 30 százalékkal javult a vállalat „kínálata", azaz ennyivel nőtt a városi autó­buszforgalom kapacitása. A pártbizottság, a tanács, a Volán Tröszt és a szege­di Volán Vállalat képviselői egyetértettek abban, hogy az új rendszer premierje sike­res volt. Ám abban is azo­nos véleményen voltak, hogy figyelemmel kell kísérni az igények, a lakosság szükség­leteinek változásait, és ha szükséges, igazítani kell i a magot, ami megfogant, és kezett a magvetés ideje, kenyérré lett. A magvetők 1950 elején megválasztották nemcsak búzát vetettek. az üzemben az MDP titká­rává. Márciusban hathetes pártiskola Újszegeden. In­nen a városi pártbizottság: Szegényparaszti szülők, politikai munkatárs, bérlők az algyői tanyákon. — ősszel Szili Tónit bal­Legidősebb gyerekük János, eset érte, kórházba került. Hamar megszorította az élet, Bementem hozzá, látogató­legény se volt, mégis csa- ba, átadta a kulcsokat, ma­ládfenntartó lett. 1938-ban gyarázta, mit kell csinál­balt meg édesapja, állhatott nom. Szerveztük a szövetke­rögtön cselédnek. Négy évig zeti mozgalmat. Jártunk ki szolgált az algyői tanyákon. az emberekhez a tanyákra. A negyvenes évek elején Mondtuk, mondtuk a ma­hajókra kéredzkedett. Kotró- gunket. Sokszor azt hittem, kon dolgozott, vagy az azo- hülyének neznek engem, kat kiszolgáló uszályokon, olyankor újra és újra elol­hajókon. Télidőn beszorult rö1 kezdtük. Kifogy hatatla­a tápéi javítóműhelybe. 1944 nul- Néhányan makacskod­szeptemberében szemet ve- behívattuk őket a ta­tett rá a katonaság. Koráb- nacshoz, elbeszélgetésre. Az ban is sorköteles volt, sze- akkori viszonyaknák meg­rencséjére nem küldték behívót. Köze­ledett a front. Szőre­tankcsapdákat ásták, AZ ELSŐ FUNKCIÓ felelően szerveztük a szö­vetkezeteket. Megalakult a Felszabadulás, Alsóvároson az Üj Élet, a kendergyár környékén meg az ötéves terv nevű szövetkezet. Négy gazdaság működött Szege­gen tankcsapdákat ástak, den, a Dózsa, a Táncsics, aztán gyalogmenet Dunán- az Alkotmány és a Haladás túlra. Kiskőszegen folytat- Tsz. aminek 13 tagja volt ták, amit Szőregen abba- összesen. Másfél hónapig hagytak. Ásás, lapátos em- tartott ez a hajszás idő, berek voltak, egészen Ka- jártunk az alakuló gyülé­posvárig, ahol kezdődött a sekre, könyörögtünk a mó­katonai kiképzés. Innen dosabb gazdáknak, csakhogy szöktek meg belépjenek. Megérte. Követ­tünk el hibákat, de a tör­A BertaLan-szobornal mar ténelem igazolt bennünket, volt pontonhíd, mikorra Ismét tanfolyam. hazaért. Oda küldték. A ré­gi munkatársakkal, az öre­gebbekkel találkozott, fel­propa­gandistaképző Budapesten, majd Vásárhelyre került pártoktatási előadónak. On­volt karhatalmista, aztán is­mét visszakerült a megyei apparátusba. Később a sze­gedi járási pártbizottságon dolgozott, majd Tápén lett függetlenített csúcsvezetősé­gi titkár. Közben egyéves pártiskolára viszik Buda­pestre. Aztán ismét eljött a magvetés ideje. Kezdődött a nagy átszervezés. — Algyőn, Kübekházán, Üjszentivánon sokat meg­fordultam. Nehezen haladta szervezés. Sokan aláirtak a belépési nyilatkozatot, az­tán meg szándékosan nem jöttek el az alakuló gyűlés* re. Üjra és újra megkeres* tük őket. Volt úgy, hogy a megválasztott vezetőség se tartotta fontosnak a mun­kát, nemhogy összehívta volna, munkára serkentette volna a tagságot. Jártam az agitátorbrigáddaL Csendes passzivitásba vonult a fala egy része, ha beszéltünk; hallgattak, bólogattak, ígéri­tek mindent. Amikor be­csuktuk magunk után az aj­tót, mintha ott se jártunk volna. Elfelejtkeztek az egészről. A hitem adott erőt) Saját életemről is tudtam; tapasztalataimból, hogy a jót, a nagyközösség érdekeit szolgálom. Szövetkezetek nélkül, nagyüzemek nélkül nem létezhet, nem virulhat a magyar mezőgazdaság. Aztán újra 4 járást párt­hívták. Ott ÜJ GONDOK, ÜJ KÖVETELMÉ­NYEK emlegették a pártot, hívták nan a megyei pártappará­tusba viszik. Instruktorként járja a járásokat, falvakat. maguk közé. Nem kellett kétszer se mondani. 1945 elején lépett a Magyar Nrncs leönnyű élete" Kommunista Pártba. A ha­jójavítóban dolgozott. Sza­ladtak a hónapok, az évek. Egyre inkább figyelt a moz­galomra. Hathetes szakszer­DIVAT ÉS KÖTELESSÉG Jó, vezeti iskola után választják Állami Csaknem kétszeresére nő a nyers­kőolaj- és a fűtőolaj-tartalék Egy közelmúltban hozott a nyersolajtároló kapacitás árvíz vagy egy átlagosnál kormányhatározat alapján 8—11 napi feldolgozásnak hidegebb tél ugrásszerűen. 1975-ig az eredetileg terve- megfelelő mennyiség rakta- megnöveli a kőolajtermékek zetten felül 400 ezer köbmé- rozására alkalmas, a fűtő- fogyasztását. Ezen tényezők ter nyersolaj és fűtőolaj tá- olajokból pedig 15—20 napra figyelembevételével, a Mi­rolóteret létesít az Országos elegendő mennyiséget tud- nisztertanács' határozatában Kőolaj- és Gázipari Tröszt, nak tartalékolni. A fejlett előírt bővítéssel együtt a A kapacitás bővítését az el- ipari országokban ennél jó- negyedik ötéves tervben múlt évek tapasztalatai in- vaj nagyobb biztonságra tö- mintegy 1,1 millió köbméter­dokolják, amikor a megfe- rekednek, a tartalékok álta- rel növekszik a kőolaj és a lelő mennyiségű tartalékok Iában 40—90 napi fagyasz- kőolajtermékek tárolási ka­hiánya nehézséget okozott a tásra elegendőek. A nagy paritása az OKGT vállala­fűtőolaj-ellátásban. mennyiségű készletre azért tainál. Az új tartályok több­A biztonságos ellátást van szükség, mert a fűtő- sóge a Dunai Kőolajipari szolgáló tárolótér-bővítésre olaj-felhasználás szezonális Vállalatnál épül. Itt valósít­vonatkozó határozat végre- jellegű, ezzel szemben " ják meg a Minisztertanács hajtásáról Szepesváry Iván, feldolgozás, illetve a fűtő- által előírt 400 000 köbméte­az Országos Kőolaj- és Gáz- olaj-termelés folyamatos. Az res bővítést is, amelyből ipari Tröszt beruházási ve- elmúlt évek tapasztalata: nrntegy 300 000 köbméter zérigazgató-helyettese tájé- alapján számolni kell az fűtőolaj, 100 000 köbméter koztatott. esetleges természeti csapó- pedig a nyersolajtartalékok J reállítása "volt az elsődleges Elmondotta, hogy jelenleg sokkal is, mert például egy elhelyezését szolgálja. feladatuk. 1957. május l-ig sá­ros ősz volt. A Felgyői Gazdaságban ellen­őrizte a vetést. Divat s kö­telesség volt akkoriban a pártbizottsági munkatársak­nak is területre járni, el­lenőrizni a munkákat, a ve­tésterv teljesítését. Az eről­tetett „menet" évei jártak. Hiába mondogatták Felgyőn is, képtelenség, lehetetlen vetni ilyen időben. Nem a földnek, a terveknek, a pa­píroknak vetettek. Pocsékba ment a munka. Semmit nem ért. Este jelenteni kellett a bűvös számot, ennyit és ennyit vetettek a nagyüzem­ben. — Harc után könnyű okosnak lenni. Mindig hit­tem, amit csinálok. A szö­vetkezetek szervezésekor is, az egyoldalú tervgazdálko­dáskor is. Voltak kétségeim, de a hitem erős maradt. Ellenforradalom. A szege­di üzemeket járta sorba, csillapította a felszított hangulatot, lebeszélte a tüntetőket. November 4-ét követően azonnal szervez­kedtek, s már november 13­án megalakult a megyei kar­hatalom a vásárhelyi lakta­nyában. Papdi János is oda kérte magát. A rend hely­apparátusba dolgozott 1968 őszéig. Innen került ki ismét Tápéra, a Tiszatáj Termelőszövetkezet párttitkárának. — Gyorsan eltelt három esztendő. Üj gondokkal, új problémákkal ismerkedünk; Nem könnyű a pártmunká­sok mai élete. Egyre nőnek az igények, a követelmé­nyek, a fejlődéssel lépést tartani nehéz. Elengedhetet­len, hogy megfelelő áttekin­tésünk legyen a gazdasági folyamatokról, feladatokról. Máskülönben a párt nem tudná betölteni szerepét a termelőüzemekben. Nálunk is önelszámoló üzemági rendszer alakult ki, majd egyesült 'velünk az algyői Üj Élet Tsz, mindez renge­teg problémát és feladatot szabott ki ránk. A legfon­tosabbnak tartom, mivel a gazdasági tényezők elemzé­se került előtérbe a szövet­kezetben, a pártszervezet segítse ezt. Üj munkamód­szerek kidolgozásán, s az eddigi módszerek fejleszté­sén fáradozunk. A helytál­lás rengeteg időt, energiát követel. A magvetőknek nincs ke­vesebb gondjuk, mint haj­danán. Más és más formá­ban jelentkeznek, az élettel változnak. Minden újrater­melődik. A gondolatok, a termelőeszközök s az élet is. Ma már megérett a gyü­mölcs. betakarítódik. Mag­vetők mégis és mindig kel­lenek. Az élet számonkéri őket. PaDdi Jánost legutóbb csúcstitkárnak választották. Sz. Lukács Imre

Next

/
Thumbnails
Contents