Délmagyarország, 1971. november (61. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-06 / 262. szám

SZOMBAT, 1971. NOV EMBER 6. 3 Korszerűsítették az éjszakai orvosi ügyeletet Az elmúlt héten néhánynapon át vas tagbet us közlemény adta tudtul lapunkban a város lakosságának, hogy november elsejétől Szegeden az éjszakai és munkaszünnapi orvosi ügyeletet a Párizsi körút 46/B szám alól a Központi Rendelőintézet. Lenin körút 97. számú épületébe helyezik át. Azt is közöltük, hogy az ügyelet helyiségébe a Hunyadi János sugárút felőli bejaratom ót lehet bejutni, s hogy változatlan marad az ügyelet telefonszáma (15-017). Kérdéseinkre dr. Salgó Gábor főorvos, a Központi Rendelőintézet igazgatója elmondotta, nem egyszerű, a város egyik részéből a másikba történő áthelyezésről van szó csupán, hanem mindenekelőtt az ügyelet korszerűsítésérőL A szolgálatot ugyanis URH vevőés adókészülékkel látták el. Az ezzel kapcsolatos technikai berendezéseket csak a Köznonti Rendelőintézetben tudtak elhelyezni, a követelményeknek megfelelően. Mit is jelenít az URH-sítós gyakorlatilag? Azt, hogy az ügyeletes orvossal állandó kapcsolatot lehet fenntartani. Miközben útban van a beteghez, vagy azt éppen ellátja, közölni lehet vele, egy újabb beteget kell felkeresnie, illetve azt, hogy a számba vett páciensek ellátása után hol folytassa tevékenységét Így az orvosnak nem kell „üres járatban" feleslegesen visszatérnie a rendelőintézetbe — két kiszállás között Nagyfontosságú az új módszer az Inspekciót ellátó orvos szempontjából ls, mert hiszen, ha úgy találja, hogy a beteg gyors kórházi, vagy klinikai ápolásra szarul, azt azonnal közölheti, és a mentők haladék nélkül intézkedhetnek. Az ügyeleti szolgálat munkanapokon este 7 órakor kezdődik és reggel 7-lg tart. A járni tudó betegek az ambulans „részleget" éjfélig kereshetik fel, ott addig van orvosi ügyelet, munkaszüneti napokon pedig reggel 7-től éjfélig. Az éjszakai orvosi ügyelet korszerűsítése természetesen megköveteli a személyi feltételeik, illetve az orvosi ellátottság kialakítását, illetve biztosítását iá. Eddig — és ez december elsejéig lesz még így — összesen 19 orvos látta, illetve látja el az ügyeletes szolgálatot. December elsejétől annyiban változik ez a helyzet, hogy két orvos főfoglalkozásban tevékenykedik ezen a területen, január, illetve február elsejétől pedig három. Az utóbbi megoldással, tehát a harmadik főfoglalkozású orvos beállításával el lehet érni, hogy a kerületekben délelőtt fél 12-től délutón fél háromig, vagyis az ebédidő alatt általában szünetelő rendelés ideje alatt a sürgős hívásokat ügyeleti szolgálattal megoldják. Az éj szakai és munkaszünnapi orvosi ügyelet korszerűsítése tehát megkezdődött. Erre már csak azért is szükség volt, mivel Szegeden 120 ezer, a szegedi járásból pedig 110 ezer biztosított veszi igénybe a rendelőintézeti szolgáltatásokat. Ebből ' következően mindinkább nő az éjszakai hívások száma is, és a város, illetve a járás további fejlődésével a jogos igényeket még korszerűbbenkelj majd kielégíteni. Az új intézkedések tehát elősegítik, hogy az éjszakai ügyelétes orvosok jobban elláthassák a betegeket Pillanatnyi hívási „átlaguk" éjszakánként körülbelül 30 (ebben a számban még nem szerepelnek azok a betegek, akiknek rendszeresen éjszaka kell Injekciót adni). Így kérésük: csak indokolt esetben hívják őket, nehogy esetleg életveszélyben levő beteget fosszanak meg az orvosi ellátás lehetőségétől. Perényi István A tévé és az iskola Egy eszköz a sok közül Szegeden nincs már olyan iskola, ahol a tévé hiánya miatt kellene lemondani a Iskolatelevizió adásainak felhasználásóról. Az órarend megtervezésénél mindenhol figyelembe veszik a szaktanárok igényét. Ezeken felül számtalan tényező befolyásolja az adások eredményes beépítését az oktató-nevelő munkába. Válogatás és rendszerezés Ilyen az iskola felszereltsége; a tanár személye (felkészültsége, igényessége); kellő mennyiségű és mélységű tájékoztató-útmutató kiadvány a nevelők tudatos munkájának segítésére; az egyes szaktárgyak tévés óráinak minősége stb. Optimális esetben: a tévé egy eszköz a sok közül, amelynek tudatos és tervszerű felhasználásával szemléletes, sokoldalú, színes és eleven ismereteket nyernek a tanulók. Nagy szerepet kaphat ezek megszilárdításóbanrendszerezésében, s az oktatás nevelő erejének emelésében is. Nyilvánvaló, .hogy legnagyobb jelentősége falusi, tanyai kisiskolákban van, ahol az egyébként is ingerszegény környezetben élő gyerekeknek más eszköz nem áll rendelkezésre. De mit jelent a tévé Szeged jól felszerelt, képesített nevelőkkel ellátott általános iskoláiban. Használják, ez tény. Hogyan? — Természetesen válogatunk. 'A tantervben előírt tanulói kísérletekhez megvannak a saját eszközeink. Ebben az évben a kémiai adások közül az összefoglaló-rendszerező órákat nézzük meg, hetedik és nyolcadik osztályban. Ezek segítenek legtöbbet — mondja dr. Serfőző Lajosné, a Rózsa Ferenc iskola kémiatanára. Dr. Vida Mihályné szakfelügyelő tapasztalatai szerint a kémiatanárok üzemeket bemutató órákat látnak legszívesebben a képernyőn (tegyük hozzá, a fizikások is). Szinte kizárólag tévés eszközökkel (trükkrajzok) válik felfoghatóvá, érzékelhetővé a gyerekeknek az atom- é§ molekulamozAz érdeklődést, pz adásokkal váló komoly foglalkozást jelzik a javaslatok: ki kellene próbálni az „elméleti" (nehezebb anyagrészt feldolgozó) és az üzemlátogatási órák összevonását. A kémia heti kétórás tantárgy, könnyebbé válna az adások és az iskolai órák témájának egyeztetése. Délutáni szakköri foglalkozásokon a tantervi követelményeken túli kísérleteket is szívesen látnának. Nem „mozizás" A nyolcadik osztályos történelemórák adásideje viszont 40 perc. Ki3ebb egységekben eredményesebb lenne a témakörök bemutatása. — Mór két évvel ezelőtt, szaktanári továbbképzésen elmondtam, vegyük elő a dokumentumokat. Ez megvalósult az idén,. nyolcadikban. Óriási az értéke és a hatása. Különösen így, hogy a délutáni ismétléseket valamennyi nyolcadik osztály megnézi. Egyébként — mindenki tudja — megfelelő előkészítés és feldolgozás nélkül, vagy az adás és a tanterv anyagának egybeesése nélkül — egyenesen káros lehet, értéktelen „mozizássá" fajulhat a tévésóra — tájékoztat Harmath István, a Hámán Kató iskola törtiénelemtanára. Érzékeltesse néhány szómadat az iskola felszereltségét: az öt tévén kívül tizennyolc diavetítő, nyolc magnetofon, két epidiaszkóp, két filmvetítő áll a pedagógusok rendelkezésére. Programozott biológia Hogyan érhető el az adások maximális hatékonysággal való felhasználása? Révész Béla, az l-es számú gyakorló iskola biológiatanára országosan is egyedülálló, úttörő munkát végzett: programozta a biológiai adásokat. — Megfigyeléseim során arra a következtetésre jutottam, hogy a. hatékonyság1 az adást megelőző és azt követő foglalkozások függvénye. A kiadott tájékoztatók nem adnak elégséges támpontot a helyes feldolgozáshoz. Ezért az adások magnóravétele után megterveztem a három foglalkozást. A program felhasználása jó hatással járt. November 1-től a város iskoláinak tizenöt osztályában kezdték meg a program alkalmazását Ha a kísérlet eredményesnek bizonyul, általános iskolai oktatásunk új, hatékony segédeszközzel gyarapodik. Sulyok Erzsébet Börtönben a verekedők Együttesen elkövetett bűncselekmény miaitt vonta felelősségre a szegedi járásbíróság Bodó József 28 éves, Rúzsa 222; Ónozó Imre 25 éves, Zákányszék III. kerület 501; Tandari István 26 éves. Zákányszék, III. kerület 574; valamint Szabó József és Szabó Vince 19 éves. Zákányszék, III kerület 464. szám alatti lakosokat, eddig bűntetten előéletűeket. Egy éjjel négyesben szórakoztak a zákányszéki kisvendéglőben, majd záróra után távoztak. Látták, hogy előttük lépett ki a helyiségből lerészegedve Gábor And. rás zákányszéki lakos, aki a részeg emberre jellemző bizonytalan járással dülöngélt hazafelé. Ónozó Imre javasolta társainak, hogy verjék meg Gábor Andrást. Mint a büntetőeljárás során kiderült, a vádlottaknak Gábor András soha nem ártott, egyikükkel sem volt haragos viszonyban, soha rossz szót nem váltott velük. A verekedést Ónozó kezdte. A részeg embert egyetlen ütéssel leütötte. Felemelték, s a következő ütést a többiek adták. A szegedi járásbíróság a négy vádlottat egyenként 5 hónapi szabadságvesztésre, szigorított büntetés végrehajtási munkahelyre ítélte. Fellebbezés folytán a szegedi megyei bíróság a verekedést kezdeményező Ónozó Imre büntetését jogerősen 8 hónapra súlyosbította, a. többiek büntetését érintetlenül hagyta. NAPI KISLEXIKON az automat ákról A hazai iparfejlesztésnek egyik legfontosabb feladata a termelékenység növelése. Ennek hazánkban is egyre inkább eszköze lesz az automatizálás. # önműködő? Az automata szó görögül önműködőt jelent Olyan műszaki berendezés, amely meghatározott változásokra emberi beavatkozás nélkül végrehajtja a szükséges műveletet, • vagy műveletsorozatot. 0 Programozás? Az automata működését egy vagy több előre meghatározott esemény indítja el. A szabályozandó folyamat egyes változásait beprogramozzák a gépbe, az adott változásra adandó reakcióval együtt Amint a gép érzékelői jelzik az esemény bekövetkeztét (például a fémek hőkezelésénél a megadott hőmérséklet kialakulását), a gép elvégzi az előre beprogramozott műveletet Az automata rendszerek munka közben önmaguk korrigálására is képesek, vagyis mindig úgy dolgoznak, hogy az előre beprogramozott értéktől a feladat közben kialakuló érték eltérése lehetőleg nulla legyen. 0 Felhasználás? Automatákat — ha végtelenül egyszerűeket is — már réges-rég alkalmaz az emberiség. Ilyen egyszerű automata például a szélmalmok kis vitorlája, amely mindig a szél irányba fordította a vitorlákat. A bonyolultabb alkalmazás. amely egyúttal a jövő útja is: az automata üzem. Az ilyen üzemben az ember csak a műszereket ellenőrzi, és a nagyobb hibákat javítja ki. Az első tel- , je6en automatizált üzemet 1950-ben a Szovjetunióban állították munkába, autódugattyúk gyártására. Siklós János: BORÚS ALKONYA T Negyedik emlék A napokban jártam nála. Nehézkesen lépdelt, a meggyfához támasztotta mankóját, azután belefészkelődött a nyugágyba. Mu&kor ilyenkor még iparkodott hazafelé az országúton. Most vörös, duzzadt lába fejét nyomogatta, hogy a papucsba férjén. — Legalább járni tudnék vele — bök embóliás lábára. — Majd, majd csak rendbejön... Rémnézett, de nem válaszolt Egyet gondolunk, ö ls tudja, amit én tudok. Terelem a beszélgetést közgazdaságra, politikára, hogy efféle hétköznapi ügyekről társalogjunk. — Nem jó a szivar íze — szakít félbe. Mit feleljek? Hallgatok. — A citromlé többet ér, mint a fröccs — folytatja. — Egészségesebb is. Szünet következik. — Van új építkezés a városban? — Van. Nem felel. Tudom, hogy most számvetést csinál. Meg tudja-e nézni még egyszer a várost, saját lábán járva. Szomorúsága nem látszik az arcán, pedig nagy életszámadás folyik most belül, láthatatlanul. Csöndes, szótlan. Okát én is értem. Panaszra nem fordul a hangja. Nem szereti az olyan panaszt, amin úgysem lehet segíteni. Fölnevelt önmagában valamilyen nagy eseményt — talán régi könyvek nyomán formált —, spártai jellemet: megtartóztatni az örömet és a bánatot, őrizni az idegeket a köznapi kicsinyességtől, közönségességtől... Nem kérni, és nem megalázkodni soha, senki előtt sem. Ez az erény és ez a lelkinyugvás és ez az emberi méltóság tartalma. — Rossz itt egyedül. Érdemesebb volna elmenni innen — szólók a csöndbe. Kicsit tűnődik, azután alig észreveflető, finom bánattal felel, — Fiam, ideköt engem minden. Életem egyik fele itt fogyott el. Ebben a környezetben. Nem tudnék megválni ettől, és nincs is szándékomban ... — Értem, de kényelmesebben lehetne élni. Elutasítóan int, újra másra terelem gondolatait. — Mondja, apám, ha újra kezdené, hogyan csinálná? — Ugyanígy! — felel gondolkodás nélkül. — Üjra ugyanígy. Mindent így... — Nem érzi, hogy nagyon egyedül van? — kockáztattam meg ismét más módon a csalogatást. ' — Hát idefigyelj, fiam — fordult felém élénken, és félretolta kezeügyéből az újságot. — Az ember mindig egyedül él. Magunk születünk, és magunkban halunk. A kettő közötti életnek — mert hát ez az élet — millió szála sarjad, és az családunkhoz, embertársainkhoz köt. De más millió szál is sarjad ám, amely nem köt, inkább taszít, visszahanyatlik oda, ahonnan elindult: önmagunkban hal el. Mit gondolsz, mennyi dolgot, titkot, eseményt, érzést visz el az ember a sírba, amiről senki, de senki nem tiud semmit? Hát hogyan gondolod azt, hogy az ember nem egyedül él? Azt az otromba általánosítást, hogy az ember csak és kizárólag közösségi lény — remélem, nem veszed komolyan? Közösségi lény, igen — de a közösségben is egyedül van, mert ösztöne, érzelmi világa egyéni volt, s amig ember lesz a földön, az is marad. — Hagyja el a filozófálást, apám. Ez az írókra, meg a tudósokra tartozik. — Elhagyom, fiam, de minden ember író, akinek megvan az egyéni élete, sorsa, csak ezt nem tudja leírni, de őmaga •végigcsinálja, a bölcsőtől a sírig. Az emberek többségénél, persze, nincs mit írni; csak kiemelkedő egyéniségekről — jól jegyezd meg magadnak, egyéniségekről — lehet igazán valódit, érdekfeszitőt írni. Ez pedig nem foglalkozáshoz, ranghoz kötött kategória. Kiemelkedő jellemű, erkölcsű, nagy akaraterejű embert találsz a gyári munkásnál, és tisztviselőnél, a parasztnál és a miniszternél is. De *a tipikus: az egyszerű, a mindenben lojális, a behatárolt tevékenységi körön belül maradó, aki élni akar és nem égni .. „ ezekről valóban nehéz írni. — Apám, én ezt tovább nem hallgatóm — szóltam erélyesen —, értse meg ... én..., én nem vagyok író. Nem ls érdekelnek ezek a dolgok engemet sem, meg a többi milliónyit sem, akik végzik a maguk fontosnak, vagy kevésbé fontosnak tartott dolgukat. — Jól van, na, ne mérgelődjél. — Nem értem... nem értem, hogy öregségére ilyesmi gondolatokkal foglalkozik ... De miért rtem beszélt sohasem ezekről? — Most mondtad, hogy tégedvez a filozófia nem érdekel. — Igaz, igaz, de ha többször szóba hozta volna ... — Na, majd máskor. Elapadt a gondolat. Ezek utan már nem mertem kapacitálni, hogy hagyja ott a * régi házát. i — Hanem te, nézzed már azt a Pankát, annál a lánynál valami nincsen rendben — terelte más irányba a beszélgetést. — Miért? — Hallom, hogy sokat panaszkodik, beteg a veséje. — Jó, majd megnézem. — Andris? Most egészséges? — Szerencsére, de rossz, mint az ördög. i Naponta szidom, pedig szeretem ezt a büdös kölyköt, nem is tudom, hogyan lesz ebből fegyelmezett iskolás. — Elhozhattad volna. — Éppencsak kiszaladtam. Alkonyodik. A város felől sötét borulás jön. Enyhe szél cirmolja a barackvirág'-1 Kiabál a szomszéd az asszonynak: — Ne locsolj, eső lesz! Széjjelnézek a kertbén, dudvás, gazos minden, összedobált gallyak kupacai a kertben, az őszön maradt így. Kibimbózott orgonabokrok, alatta széjjel szórt tüzelődarabok ... Üres vödrök az ajtó előtt, a kút az utca végén van. Anyám se bírja már. — Meghozom a vizet — fogom a vödröket. Valóban nehéz. Kiigazítom a vánkos gyürkéit, azután indulok. , # — Majd jövök. A kapuban megállók, és visszanézek. Háttal fekszik, nem látja, hogy ott állok. A tengernyi fű helyén most már téglajárda van, a pusztaságba szép kis házak nőttek, és az utcán gyerekek játszanak, hancúroznak. Apjuk a nyakába kapja őket, ha csúszós lesz a rampa. Nincsen tovább Most már nem beszélgethetünk Két esztendeje múlt, hogy meghalt. Csöndesen, magányosan, egy jajszó nélkül költözött el az „igazi" házból, amit ő épített. A fej fája meg semmit sem mond már. Magaformálta, tapasztalta-élte filozófiáját magával vitte; egyedül vitte, s talán így is jelképezni akarta: a rendkívüli ember mindig magányos. Milyen ember volt az apám? Nem tudom, mert nem ismertem, pedig vele, körülötte éltem negyven eszter.dőt. Biztosan sok szépet és értelmeset rámhagyott, amit most sajátomnak vallok, de ezt nem tudom biztosan. Sírhantjára teszek egy csokor virágot, kicsit nézelődök a temetőben, mert mi mást tehetek? Mindenki így cselekszik — én sem vagyok kivétel. (Vége.) \ %