Délmagyarország, 1971. november (61. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-05 / 261. szám

2 PÉNTEK, 1971. NOVEMBER 5. Vasárnaptol: Új rend a buszközlekedésben Megkezdődött a szovjet filmhét Tegnap, csütörtökön este a Szabadság filmszínházban a világhírű szovjet rendező, Joszif Hejfic Szalud Marija című új alkotásának bemu­tatásával ünnepélyesen meg­kezdődött Szegeden a szov­jet Filmhét Ebből az alka­lomból még egy új szovjet film bemutatóját láthatják a nézők: a Vörös Csillag moziban november 11—14 között Andrej Szmirnov új filmjét, a Belorusz pályaud­vart vetítik. A harmadik szegedi nagy-t moziban, a Fáklyában érde­kes felújítás-sorozatot állí­tottak össze nagysikerű szovjet filmekről. Tegnap a Bosszúállókat vetítették. s mától — naponkénti váltás­ban — A bosszúállók újabb kalandjai, az Ordasok kö­zött, a Hárman a sivatag­ban. a Luxustutajon, a Csa­pa jev és Az emir kincse című film szerepel a prog­ramban. A térképen a kisközpontoknál feltüntettük az onnan induló járatok számait. A körökbe írt számok az egyes járatok útvonalát jelzik, a vastagabb körök pedig a végállomásokat. Térképünkön csak azokat az utcákat tüntet­tük fel, ahol autóbusz közlekedik. Hídjavítás, határidőre Idén márciusban leszakadt a Hármas-Körös gyomai híd­jának egy 40 méteres szaka­sza. Azóta pontonhíd segít­ségével bonyolítják le a sze­mélyforgalmat és a teher­szállítást A közúti igazgató­ság annak idején vállalta: novembér közepére helyre­állíttatja a Hármas-Körös hídjának sérült szakaszát. Az Uvaterv és a Hídépítő Vállalat szakemberei soron­kívül készítették el a ter­veket, illetve szervezték meg a munkát Ennek köszönhe­tő, hogy határidő előtt, no­vember 4-én elkészült a gyo­mai Körös-híd. (MTI) Textiláruk exportja* importja Tegnap délelőtt dr. Oblath György, a HUngarotex ve­zérigazgatója ismertette a vállalat 25 éves fennállá­sának eredményeit A ne­gyedszázados múltra visz­szatekintö magyar textil­külkereskedelmi vállalat különösen az utóbbi évek­ben fejlődött dinamikusan, ezt bizonyítják a forgalom alakulásának adatai is. 1946-ban a textilexport ér­téke ötmillió dollár volt, ez 1970-re 140 millió dollárrá növekedett 1946-ban a tex­til nyersanyagok és kész­áruk importja 15 millió dollár értéket képviselt 1970-ben 120 millió dollárt A Hungarotex exportja 25 év alatt 28-szorosára, im­portja a kezdetinek a nyolc­szorosára növekedett. Már többször megírtuk, hogy november 7-én, vasár­nap már az új menetrend szerint közlekednek Szegeden az autóbuszok. Az új rend életbelépése előtt olvasóink tá­jékoztatására röviden összefoglaljuk a "legfontosabb tud­nivalókat Vasárnaptól a korábbi egyközpontú rendszer helyett hat centruma lesz a város autóbuszhálózatának. Az egyes já­ratokat aszerint számozzák, melyik alközpont szolgál majd végállomásukul. Az alközpontok: Tarján az l-es (innen indulnak és ide érkeznek a 10-es számokkal — 10, 10/A, 11 stb. — jelölt járatok), Petőfitelep a 2-es, a Szent György tér a 3-as, a Széchenyi tér a 4-es, a Bartók Béla tér a 6-os, a Marx tér pedig a 7-es alközpont. Az 5-ös alközpont csak később kezdd meg működését a Nagy­állomásnál. Egyelőre csak egy vonalnak, az 50-esnek lesz ott a végállomása. A buszokon található számozás tehát minden esetben jelzi a vonal végállomásául szolgáló alközpont helyét. A szám mellett található A betű a rövidebb betétvonalak jelzése, az Y pedig a törzsvonaltól eltérő útvonalú jára­toké. Az R jelzés a nem periodikusan közlekedő járatokon található. Mostani írásunkkal segíteni kívánjuk a tájé­kozódást, de mindez természetesen nem elég ahhoz, hogy valaki megismerje az őt közelről érintő változásokat. Ol­vasóink azonban élhetnek a lehetőséggel; azzal, hogy va­sárnap lép életbe az új menetrend. Akár próbaképpen el­utazhatnak munkahelyükig azoik, akik messze laknak, és esetleg csak átszállással tudnak eljutni például az ipar­övezetbe. Nem haszontalan próbát tenni, vagy legalább részletesen tanulmányozni az új menetrendet. Reméljük, a mellékelt térkép is segíti olvasóinkat abban, hogy könnyebben tájékozódhassanak az új közlekedési rend­szerben. Áz influenza­helyzetről Az Országos Közegészség­ügyi Intézet járványügyi osz­tályán a következő tájékoz­tatást adták az influenza­helyzetről : Az Egészségügyi Világszer­vezet heti jelentései szerint néhány közeli országban — így Romániában, Bulgáriá­ban, Svájcban — körülbelül két hét óta influenzajárvá­nyok jelentkeznek, és az A—2 Hong Kong 1968-as ví­rust több esetben izolálták Magyarországon nincs jár­vány, de az ország különbö­ző részein— Borsod megyé­ben, Budapesten és környé­kén, valamint Kaposvárott területi összefüggés nélkül, egymástól teljesen függetle­nül több helyen fordultak elő megbetegedések. Magyarországon általában két-három évenként fordul elő influenzajárvány. A múlt évben nem volt, és ezért számíthatunk arra, hogy ebben az évben ismét nagyobb számmal fordulnak elő megbetegedések. Az Országos Közegészség­ügyi Intézet járványügyi osz­tálya a helyzet alakulását ál­landóan figyelemmel kíséri. (kTI) Sorban állnak — muzsikáért A felelősségérzet adta az érveket a kétkedőknek is, a támogatóknak is a zeneszo­ba tervezésekor. Az előbbi­eknek: nem lenne jobb, ha ezt a pénzig a meglevő léte­sítményre fordítanák? Bőven lenne helye. Az utóbbiak­nak: tarthatatlan állapot, hogy ennyi zenei intézmény­nyel rendelkező, pezsgő ze­nei életet élő városban nincs zenei szolgáltatás. A vita eldőlt, a zeneszoba megnyitása óta fél év telt el. A látogatóknak lassan megszokottá válnak a Somo­gyi könyvtár folyosóján az új tárlók. Az egyik a zene­szoba legújabb lemezeit, a másik Szeged zenei esemé­nyeit ismerteti. Állandó ki­állításokon emlékeznek meg zeneszerzőkről, évfordulók­ról. Várakozás közben sem kell haszontalanul tölteni az időt. * Mert várakozni — sajnos — kell. Egyidőben tizenegyen hallgathatnak négy zenemű­vet a szobában. Tizenegy fejhallgató, három lemezját­szó és egy magnetofon van. Naponta pedig átlag 30—40 'ember várja, hogy neki is jusson egy fejhallgató, amely minden mástól elkü-< lönít, csak a muzsikát köz­vetíti. Majdnem kétezren vannak már, akiknek ez si­került. Kik járnak ide és mit akarnak hallani? Erről kér­deztem Skaliczki Józsefné vezetőt és munkatársát, Tóth Ferencnél — Közönségünk nagyjából két csoportra oszlik. A ze­nét tanulók határozott prog­rammal jönnek. A művek felismerése és a partitúra­olvasás is tananyaguk. A másik csoport a zenét szere­tő laikusok, akik gyakran tőlünk várnak útbaigazítást. De jönnek iskolás csoportok ének óráról vagy szakkör­ről; amatőrfilmesek, innen viszik a „zenei aláfestést"; ipari tanulók itt vesznek nyelvleckéket. Van egy kedves nyugdíjas néni. Két vásárlás között felugrik, meghallgat egy Beethowen­szimfóniát és máris tovább­megy. Egyetemisták, főisko­lások a legrendszeresebb lá­togatók. Sokan itt tanulnak, fejhallgatóval, kezükben könyvvel. Kialakult már a törzsgárda is. 16—20-an van­hak, akik naponta hallgat­ják itt kedvenceiket — mondja Skaliczkiné. Elém teszik a kívánságfü­zetet. Feltűnően sokan kér­nek népzenét. A lemezlis­ták előtt — bevezetésül — dicsérő mondatok árulkod­nak: a szegedi zenekedve­lők megszokták, megszeret­ték ezt a szobát. Valóban, kedves, hangulatos, ottho­nos. A polcok tetején ..mú­zeumi" hangszerek: vadász­kürt, szentesi citura, bala­laika, tekerőlant; a falakon régi kottaírások, Ferenczi Béni rajzai, képek Schedel Világkrónikájából. „öröm itt eltölteni egy-egy dél­utánt." — olvasható a füzet­ben. — Mi az, amit a legtöb­ben kérnek? — Ady és József Attila verseit. Zenében Bach: d­moll toccata és fuga a slá­ger. Már. szalagra is felvet­tük, eleget téve a rajongók követelésének. Aztán Beet­howen V. és IX. szimfóniá­ja következik, majd Csaj­kovszkij: b-moll zongoraver­seny. Nagyon keresett még Dvorák: Újvilág szimfónia és Szmetana: A Moldva. Sulyok Erzsébet A nyilrai váraialt Nagy sikerű vidám műsor Részlet a néptán A Szegedi Tanárképző Fő­iskola nemzetközi kapcsola­tai új színnel, eredménnyel gazdagodnak ma — mon­dotta megnyitó beszédében Hegedűs András főigazgató azon az esten, melyet tag­nap, csütörtökön rendeztek a nyitrai pedagógiai fakul­tás, PONITRAN népi dal­és táncegyüttese részvételé­vel. Üdvözölte a vendége­ket, közöttük Karol Nutint, a csehszlovák nagykövetség Könyvek az NSZK-ból Több mint egymillió nyu­gatnémet márka értékben vásároltunk könyveket 1970­bn az NSZK-ból. Ugyaneb­ben az időben 3 millió "Ö50 ezer márka értékű magyar könyvet vett az NSZK. Már ez a tény önmagában is hangsúlyozza annak a kiál­lításnak a jelentőségét, amely Könyvek az NSZK­ból címmel november 8-án délután 3 órakor nyílik a József Attila Tudomány­egyetem aulájában. Három­száz könyvkiadó 2500 kiad­ványát mutatja be a tárlat, 26 szakcsoportba rendezve a könyveket, közöttük 29—25 magyar szerző alkotását. A világszerte ismert magyar írók és költők — Déry. Né­meth László, Illyés Gyula, Lukács György — mellett, szerepel a kiállításon Halász Előd szótára és Rédei Lász­ló, szegedi matematikus egyik világhírű könyve. A kiállítás megnyitása al­kalmából Sigfred Taubert, a német könyvkiadók dele­gációjának vezetője tegnap délután sajtótájékoztatón beszélt a kiállításról, ame­lyet dr. Halász Előd egye­temi tanár nyit majd meg. Szfinthó Tibor felvétel* cosok műsorából kultúrattaséját, Jan Gothe-t, a Csehszlovák Kultúra igaz­gatóhelyettesét és Such Já­nost, a Magyarországi Szlo­vákok Demokratikus Szövet­ségének főtitkárát. A szlovák főiskola népi együttese programjának cí­me: Vidám műsor a nyit­rai vár alatt. Ez a cím szé­pen és pontosan fejezte ki műsoruk tartalmát és for­mai megoldásait. Ha teljes képet természetesen nem is, de gazdag és színes ízelítőt kaptunk a szlovák népi ének- és tánckultúra leg­szebb darabjaiból, a kárpáti népek szokásaiból, a hegyi­pásztor őslakók vidám éle­téből. Az egész műsort fia­talos lendület,. vidámság, fergeteges temperamentum, erő és ügyesség jellemezte. Nemcsak összeszokottságu­kat, de humor- és ritmus­érzéküket is dicséret illeti. A mozdulatok, lépések nagyszerű összhangban vol­tak a zenével, az énekkel. Szép, finoman stilizált nép­viseletük biztos, kiváló íz­lésre vallott. Olyan nagy sikerű vidám műsornak lehettek a nézők szem- és "fültanúi, mely egy­úttal fényes bizonyítéka a két testvérintézmény egyre erősödő kapcsolatainak.

Next

/
Thumbnails
Contents