Délmagyarország, 1971. november (61. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-04 / 260. szám

61. évfolyam 260. szám 1971. november csütörtök Ara: 80 fillér VILÁG PROLETÁR!AT,EGYESÖLJETEK! Központi Bizottságának üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 197J. november 3-án Kádár János elvtárs elnökletével kibővített ülést tartott Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke, a Köz­ponti Bizottság osztályvezetői, a megyei pártbizottságok első titkárai, a budapesti pártbizottság titkárai, továbbá a kormány tagjai, a Hazafias Népfront Országos Taná­csának főtitkára, a Magyar Testnevelési és Sportszövetség Országos Tanácsának elnöke, valamint a központi sajtó vezetői. A Központi Bízottság ülése — megvitatta és jóváhagyta Komócsin Zoltán elv­társnak, a Központi Bizottság titkárának tájékoztatóját nemzetközi kérdésekről; — megvitatta és elfogadta Bíszku Béla elvtársnak, a Központi Bizottság titkárának előterjesztése alapján az államigazgatás fejlesztéséről és az állami munka párt­irányításáról szóló javaslatot. A Központi Bizottság a nemzetközi helyzet és külpo­litikánk időszerű kérdéseit megvitatva, megállapította: A nemzetközi helyzetet napjainkban a szocializmus, a haladás, a béke erőinek fo­kozódó harca, növekvő ak­tivitása jellemzi. A magyar kommunisták, dolgozó né­pünk mély megelégedéssel fogadták azokat a konkrét kezdeményezéseket, aktív diplomáciai lépéseket, ame­lyeket a Szovjetunió Kom­munista Pártja, a Szovjet­unió kormánya a XXIV. kongresszuson elfogadott bé­keprogram érdekében meg­valósít. A Magyar Szocialista Mun­káspárt, népköztársaságunk kormánya az internaciona­lizmus elveitől vezetve, a maga részéről továbbra is tőle telhetően részt vállal a szocializmus, a haladás, a béke ügyét szolgáló közös erőfeszítésekben. 1 A Szovjetunió és a • szocialista országok széles körű, sokoldalú erő­feszítéseinek eredményekép­pen javulnak a béke és a biztonság kilátásai Európá­ban. Kontinensünk kedvezőbb politikai légköréhez nagy jelentőségű hozzájárulás a négy nagyhatalom Nyugat­Berlinről szóló megállapo­dása. Ezzel a nemzetközi jo­gi érvényű egyezménnyel a nyugati nagyhatalmak tény­ként tudomásul veszik Nyu­gat-Berlin sajátos politikai státuszát és a Német De­mokratikus Köztársaság ön­álló állami létét. Az euró­pai béke és biztonság tartós megszilárdításához elenged­hetetlen a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársa­ság, illetve a Lengyel Nép­köztársaság és a Német Szö­vetségi Köztársaság koráb­ban megkötött szerződésé­nek mielőbbi ratifikálása. Elhárultak a legfőbb aka­dályok az európai biztonsá­gi értekezlet sokoldalú elő­készítése elől. Az értekezlet eredményeként intézménye­síteni lehetne az európai biztonsági rendszert, vala­mint az európai államok kö­zötti együttműködést. Ezen az úton létrejöhetnek a fegyveres erők csökkentésé­nek és a különböző leszere­lési intézkedések reális alap­jai. A NATO bizonyos körei továbbra is késleltetik az európai biztonsági értekezlet előkészítését. A Központi Bizottság elítéli az európai politikai feszültség fenntar­tásában érdekelt erők külön­böző akcióit, amelyek arra irányulnak, hogy akadályoz­zák az enyhülést, visszaállít­sák a bizalmatlanság és a hidegháború légkörét Euró­pában. Ilyen lépésnek érté­kelhető Nagy-Britannia kormányának a diplomaták tömeges kiutasításával esz­közölt szovjetellenes intézke­dése. Ezért változatlanul szükség van a szocialista or­szágok aktivitására, minden európai kormány konstruk­tív erőfeszítésére, a még fennálló akadályok elhárítá­sára, a lendületesebb előké­szítő munkára. A Központi Bizottság üd­vözli Európa népeinek nö­vekvő aktivitását az európai kormányok biztonsági érte­kezletének, a földrész bizton­ságának, országai együttmű­ködésének előmozdítására. Pártunk, kormányunk, a ma­gyar nép fáradhatatlanul azon munkálkodik, hogy elő­segítse az európai béke és biztonság ügyét, hozzájárul­jon földrészünk népeinek együttes harcához. 2 Indokínában folytató­• dik az amerikai ag­resszió. Az Egyesült Álla­mok, miközben hangoztatja a háború befejezésére irá­nyuló készségét, továbbra is katonai erővel, és a közvé­leményt megtéveszteni szán­dékozd manőverekkel pró­bálja elérni reakciós céljait, megvalósítani a háború „vietnamizálását". Az amerikai kormány sza­botálja a párizsi tárgyalá­sokat, mindeddig érdemi válasz nélkül hagyta a Viet­nami Demokratikus Köztár­saság és a Dél-vietnami Ideiglenes Forradalmi Kor­mány javaslatait a politikai rendezésre, sőt időről időre felújítja a Vietnami Demok­ratikus Köztársaság elleni terror bombázásokat. A válság megoldása kizá­rólag az indokínai népek képviselőivel folytatott tár­gyalások és megegyezés út­ján lehetséges; Vietnam, La­osz, Kambodzsa népeinek háta mögött, nélkülük és ellenükre senki sem dönthet az indokínai konfliktus ügyében. Hősiesen harcoló vietnami testvéreink kezdettől fogva erőt merítenek a Szovjet­unió, a többi szocialista or­szág politikai, gazdasági és katonai támogatásából. Az imperializmus ellen a sza­badságukért, függetlenségü­kért, az önrendelkezésért harcoló indokínai népek hő­si küzdelmükben maguk mögött tudják az egész ha­ladó világ szolidaritását, nö­vekvő támogatását. A Ma­gyar Népköztársaság inter­nacionalista kötelezettsé­geinek eleget téve tovább­ra is minden tőle telhető módon segíti Vietnam, La­osz, Kambodzsa bátor népe­it. 3 A Közel-Keleten az • imperialisták és a tá­mogatásukat élvező izraeli uralkodó körök az agresz­szió következményeinek él­fogadására próbálják kény­szeríteni az arab államokat. Az izraeli agresszorok — az imperialisták és a külön­böző országokban tevékeny­kedő cionista csoportok köz­reműködésével — időhúzó taktikát folytatnak, hogy ilyen módon állandósítsák a megszállt arab területek fe­letti uralmukat. Ezt a tö­rekvésüket biztos kudarcra ítéli az arab népek igazsá­gos küzdelme, a velük szo­lidáris haladó erők harca, a nemzetközi közvélemény. Az imperialisták a közel­keleti kérdésben is kétszí­nű, félrevezető politikát folytatnak. Az Egyesült Ál­lamok kormánya, miközben látszólag közeledik az ag­ressziót elszenvedett orszá­gokhoz, s különböző megté­vesztő javaslatokat propagál, úgymond, a válság megoldá­sára, valójában folytatja az izraeli agresszor felfegyver­zését. A Központi Bizottság, a magyar közvélemény válto­zatlanul támogatja az izraeli agresszió felszámolására, a palesztin nép jogainak biz­tosítására irányuló politikai törekvéseket Meggyőződé­sünk, hogy e harc sikerének alapvető feltétele az összes imperialistaellenes erők egy­ségének további erősítése. A haladó erők közötti széthú­zás és ellentét, a legkövet­kezetesebb" antiimperialista erőkre, a kommunistákra mért csapás mindenkor és mindenhol az imperialista, neokolonialista és más reak­ciós erők érdekeit szolgálja. A Központi Bizottság ismé­telten hangsúlyozza a ma­gyar nép együttműködési készségét az arab világ ha­ladó erőivel, az imperializ­mus és Izrael agressziós tö­rekvéseivel szemben. 4 A Kínai Népköztársa­• ság törvényes jogainak helyreállítása az Egyesült Nemzetek Szervezetében a szocialista országok és a vi­lág más haladó erői több mint két évtizedes követke­zetes harcának eredménye és nagy sikere. A Központi Bi­zottság azzal a várakozással tekint a Kínai Népköztársa­ság ENSZ-beli szereplése elé, hogy Kína a szocialista or­szágokkal, valamint más progresszív erőkkel együtt­működve fog tevékenykedni az emberiség békéje, a tár­sadalmi haladás érdekében. A Központi Bizottság az államigazgatás fejlesztéséről és az állami munka pártirá­nyításáról szóló javaslatot megvitatva, áttekintette az államélet és a szocialista de­mokrácia fejlesztését célzó eddigi munkát, a már élet­be léptetett választójogi reform tapasztalatait, a tanácstörvény életbelépte­tésével, az alkotmány mó­dosításának előkészítésé­vel kapcsolatos munkát. Ki­emelte, hogy az államigazga­tás, valamint az állami szer­vek pártirányításának töké­letesítése az államélet és a szocialista demokrácia fej­lesztésének szerves része. 1 A Központi Bizottság • megállapította, hogy államigazgatásunk alapvető feladatait megfelelően ellát­ja, szervezete tökéletesedett, munkája javul. Államigazgatásunk a foko­zatos átalakulás állapotában (Folytatás a 3. oldalon.) Közlemény a Magyar Szocialista Munkáspárt novemberi tudósítások a Szovjetunióból Gyárak, hidak, kőolajvezetékek — Távol-Keleten é* Északon, Ukrajnában vagy a Kaukázusban, Moszkvában és Jerevánban. Lakóházak és iskolák, vegyi gyárak, új városok, öntözőrendszerek, gátak, sportpaloták, tudomá­nyos intézetek, vízi erőművek, bányák épülnek ott, ahof évszázadokig kietlen földek voltak, és ott, ahol hagyo­mánya Van az iparnak, a művészeteknek. A Szovjet unióban most folyó nagy építkezésekből, létesítmények­ből mutatunk be néhányat a nagy ünnep, november 7{ előtt. Kijevi nagyüzem gyártja a „Dnyeper Z" elnevezésű szá­mítógépeket, amelyek bonyolult tudományos, gazdasági és műszaki számítások elvégzésére alkalmasak. Ezek a szá­mítógépek nemcsak a Szovjetunióban, de külföldön is nép­szerűek, jól beváltak. Képünkön: részlet az üzemből A Kaspi-tenger mélyén rejlő olajkincs felszínre hozását már a múlt században tervbe vették. Az első olajkút azon­ban csak 1947. november 7-én kezdett működni, 100 kilo­méterre Bakutól. Azóta újabb és újabb olajkulakat fúrtak, n város alakult ki a környéken. A cölöpökre épült város neve Neftjanie Kamnyi, magyarul Olajos Kövek-et jelent. Képünkön: az ötezer lakosú város esti fényei

Next

/
Thumbnails
Contents