Délmagyarország, 1971. november (61. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-19 / 273. szám

PÉNTEK, 1911. NOVEMBER 32. 3 Igazi egyenlőség csak a temetőben van — mondju a tetszetős közhely, ám néha azt is hozzáteszi: vagy ta­lán még ott sem. Ez utóbbi az igaz. Nincs a világon olyan bonyolult társadalom, amelyben a különbsé­geknek ilyen tarka összevisszasága lenne, mint az ősök kertjében. Or­szágos hírű tudós pihen rozzant fa­kereszt alatt; soha nem hullott ne­vű egykori alispán fölött óriási már­vány obeliszk, szikrázó aranybe­lükkel. Az tudja csak, milyen bo­nyolult a temetői világ, aki próbál­kozott már nagy emberek nyugvó­helyének felkutatásával. Tapasztal­nia kellett, hogy az aránytalanságok jóval nagyobbak, mint az életben vol­tak, s hogy a nagy embereknek gyakran kicsiny és jelentéktelen em­léket állit sírjuk fölé a „hálás" utó­kor. Alighanem ilyenféle bölcselke­déssel: az igazán jelentős író, tu­dós. muzsikus, festő életmüvében úgyis tovább él, teljesen mellékes dolog, hol temették el megfáradt testét, s milyen jelet állítottak fö­léje. Lehet a dologban valami. Az ember mégis azt várná inkább, hogy jelesebbjeink nyugvóhelye ki­tűnjék a többi közül. Hogyan is van ez a szegedi ős­kertben? Véletlen vagy tudatos tö­rekvés eredménye, de két nagy fiunk méltó jelet kapott: Tömörkény Ist­ván feje mellett hatalmas jegenye iAz óskertben kapaszkodik a földben, Móra Ferenc sírja mellett a gyakran emlegetett nyírfa lenget csipkefüggönyt. Szép és méltó jelek. Már ami a köveket illeti, valamivel kisebb elragadtatás­sal szólhatunk. Fekete márványke­reszt mindkettő fölött. A szabad ki­rályi város állította. Láthatóan any­nyi pénzt áldozva rá, amennyit a két jeles férfiú, mint városi alkal­mazott, megérdemelt. Hiszen egyi­kük sem volt polgármester vagy kultúrtanacsnok. Még „szorosan vett közalkalmazott" sem. A Tisza-parti pántlikamérésben dolgoztak, ami azért mégsem komoly munka, csak afféle passzió. Szegény Juhász Gyula pedig még városi ember sem volt. Nem is ka­pott márványkeresztet. Sírját alig találná meg az ember, ha mostaná­ban nem építettek volna kifolyót, s kannamerigető medencét a tövéhez. Ez azonban eligazít. A nyugvóhely felismerhető a kis betonteknőről, majd pedig a sír keretére helyezett darab szappanokról, síkálókövekről, s egyéb apróbb-nagyobb használati holmikról, amelyeket — mint kézre­eső polcon — itt helyeznek el agya­kori temetőlátogatók. Ez az ismerte­tőjel, s talán szerencse is. Különben kereshetné az ember, hiszen még mottó sincs a neve mellett. Ha len­ne is, csak ez illene az egyszerű betonlapra: „Tanár úr volnék ma­gam is, nyomorúságos és helyet­tes ..Mert a síremlék a nyomo­rúságos tanáré, s nem a poétáé, akit Juhász Gyulának hívtak, s akiről utcákat, tereket, intézményeket ne­veztek el széles e hazában. Az ut­cák lakói persze nem is tudják, hogy névadójuk életében olykor egy finánc őrvezetőtől kapott cigarettát, s halála után is a legszegényebb la­kója a szegedi temető díszsírhelyé­nek. így is illik — mondaná sze­gény minden bizonnyal. De nem mondhatjuk mi, akik örökösei és adósai vagyunk. Géniuszához, élet­művéhez méltó jelet kell állítania a Városnak a költő porai fölé, aki hűséges fia volt Szegednek, s mű­veivel dicsőséget szerzett neki. Valamikori újságcikkeiben gya­korta és szívesen írt az őskert la­kóiról. Jövőre harmincöt éve lesz, hogy maga is megtért közéjük. Ta­lán alkalmas lenne az évforduló egy — lehetőleg szegedi képzőművész kezétől alkotott — emlékmű felál­lítására. A szabad királyi város nem tartotta erre méltónak. A huszonhat éve szabad Szeged városnak köte­lessége megszüntetni a hiányt. Annus József JUBILEUMARA KÉSZÜL SZÉKESFEHÉRVÁR „Megfiatalodva", frissen ta­tarozott házakkal várja Szé­kesfehérvár történelmi bel­városa a jövő évi millenni­umi ünnepségre érkezőket. A Hazafias Népfront városi bi­zottsága mellett működő mű­emléki albizottság irányítá­sával 1968 óta csinosítják a várost. Tatarozták a város­mag 30 műemlék jellegű épületét — köztük a temp­lomokat, a megyei és a vá­rosi tanácsházát, a püspöki palotát, a Velence szállót — s rendbehozták az egyéb mű­emlék jellegű épületeket is. A házakat pasztellszínekre festették, s elütő színekkel emelték ki a díszítéseket. TAKARMÁNYKEVERŐ Korszerű takarmánykeverő üzemet építtet Nagydorogon a Tolna megyei Gabonafel­vásárló és Feldolgozó Válla­lat. mintegy 9 millió forint költséggel. Az új üzemben a takarmánykeverő üzemek so­rában hazánkban elsőként alkalmazzák nagyüzemi mé­retekben az úgynevezett flui­dizációs anyagmozgatást, vagyis a magasnyomású le­vegővel való szállítást. ÚJ fRÓK A RÁDIÓBAN Szerda este jelentkezett a Pctőíi-adón az Ifjúsági Rá­dió irodaimi klubja, az új írók, melynek vendége a fia­tal szegedi költő. Veress Mik­lós volt. Szabó B. István kri­tikus beszélgetett a költővel, majd az írószövetség képvi­selői, Darvas József, Simon István, Gál István és Bertha Bulcsu fejtették ki vélemé­nyüket az elmúlt években jelentkezett új írói-költői nemzedékről. Veress Miklós a közéletiség és a költészet kérdéseiről szólt. A műsor végén verseiből hallhattunk, melyet a klub tagjai megvi­tattak. SHE2D cS e n Panasz SZOCIALISTA BRIGÁDOK VETÉLKEDŐJE A Bőripari Dolgozók Szak­szervezetének elnöksége szak­mai szintű vetélkedőt szer­vez a szocialista brigádok ré­szére. A Minőségi Cipőgyár szegedi gyáregysége is csat­lakozott a vetélkedő célkitű­zéseihez: a szocialista brigá­dok ismerjék meg jobban a forradalmi hagyományokat, a munkásosztály harcának ál­lomásait, szocialista vívmá­nyainkat, az elmúlt negyed­század kiemelkedő irodalmi alkotásait. A gyáregység ve­télkedőre — melyet decem­berben tartanak — hat szo­cialista brigád tagjai készül­nek a cipőgyárban. VÉRADÁS RÚZSÁN Már hagyományos, hogy minden évben egyszer vér­adó napot tartanak Rúzsán. A községi Vöröskereszt és a véradó állomás szervezésé­ben a napokban a tavalyi­nak éppen kétszeresét telje­sítették a rúzsai véradók: 147-en jelentek meg a vér­adáson. JAPÁN JATÉKEXPORT A japán játékszerexport 1970-ben az előző évhez ké­pest 6,5 százalékkal növeke­dett. Egy évvel korábban még 13,9 százalék volt a nö­vekedési arány. NÖVEKSZIK A SZŐRMEEXPORT Tíz hónap alatt 12 ezer ir­habundát gyártottak export­ra a Pannónia Szőrmekiké­szítő és Szőrmekonfekció Vállalat szegedi gyáregysé­gében. Tavaly 15 ezer irha­kabát készült: idén ennél is többet termelnek kivitelre. Európán kívül Ausztráliába, Japánba, Kanadába és az Egyesült Államokba is szál­lítanak SzegedrőL EGYETEMI STÚDIÓ: ŐRÖK ELEKTRA Az Egyetemi Stúdió Örök Elektra című darabjával ma, pénteken és 21-én, vasárnap este 8 órakor az Auditórium Maximumban ismét közön­ség elé lép. Az előadás ér­dekessége, hogy Oresztész szerepét Nóvák Zoltán vet­te át. NÉVCSERE Sok név szerepel a közle­kedési balesetekben — így olykor megtörténik, hogy ne­vek összecserélődnek. Ez tör­tént november 16-i tudósítá­sunkban. Molnár Árpád vil­lamosvezető neve, helytele­nül, úgy szerepel a közle­ményben, mintha ő akart volna ittasan fellépni a vil­lamosra. Molnár Árpád nem volt vétkes a balesetben. Tóth József Szeged, Móra ut­ca 31. szám alatti lakos kö­vette el a közlekedési hibát, és ő sérült meg. KITÜNTETÉS A népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. Ijjas József ka­locsai érseknek, a magyar püspöki kar elnökének a ma­gyar állam és a katolikus egyház között kialakult jó viszony munkálása, továbbá a békemozgalomban kifejtett eredményes munkája elisme­réséül, 70. születésnapja al­kalmából a Magyar Népköz­társaság Zászlórendjének I. fokozata kitüntetést adomá­nyozta. A kitüntetést Loson­czi Pál, az Elnöki Tanács el­nöke nyújtotta át. A kitün­tetés átadásánál jelen volt Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke, dr. Bencsik István, a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának főtitkára is. SZOVJET ERŐMÜVEK IRAKBAN Kf. Iraki Köztársaság és a Szovjetunió képviselője Bag­dadban megállapodást írt alá egy dél-iraki erőmű bővíté­séről. A megállapodás értel­mében a Szovjetunió két., egyenként egymillió kilowatt teljesítményű erőművet is felszerel és üzemeltet. Idebmann Béla felvétele LOMBHULLATŐ NOVEMBER A jakutok „Iliásza" Olonho — így hívják a ja­kut hősi eposzt. Ez a nép, amely a Nagy Októberi Szo­cialista Farradalom előtt írástudatlan volt, a szájha­gyomány útján, őrizte meg és hozta magával századokon át az eposz több tízezer vers­sorát. A jakut Olonho — egy­személyes opera. A meséiét a hősök „áriái" kísérik. Az Olonhónak azonban nincs dallama és zenei kíséret nél­kül adják elő. Az énekesek improvizálnak. A leningrádi hanglemez­gyár kilenc lemezből álló so­rozatot adott ki, melyeken az Olonho több mint nyolc­órás műsora hallható. KLUBEST BALASTYAN Ma, pénteken este tartja foglalkozását a balástyai mű­velődési ház ifjúsági klubjá­ban a község értelmiségi dol­gozóinak TIT-klubja. A klub­foglalkozás vitatémái között a szociológiai kutatások le­hetőségei és a falusi értel­miségi körök művelődési szo­kásai szerepelnek. Válasz — De Tibor! — mond­ja megbotránkozva a feleség. — Igazán nem illik este 10-kor sörért menni! Mit gondolnak majd rólad az emberek? — Semmit. Legfeljebb azt mondom, hogy ne­ked kell. Halálos heccelődés Mániákus gyilkos Tizenhat asszonyt fojtott meg — Micsoda város, a mo­zikban nincs délelőtti mű­sor! Hát lehetünk így tisz­tességes iskolakerülök? TÖBB KANIZSA-BÚTOR Nagykanizsán, a Kanizsa bútorgyárban uz import bú­torlap-megmunkáló gépekkel berendezett üzemrészben megkezdődött a termelés. A gyár évenként 20 000 mo­dern lakószobabútort állít elő, kétszer annyit, mint ed­dig. A termelés e nagyará­nyú növekedése kizárólag a technológia korszerűsítéséből adódik. Tizenhat asszonyt fojtott meg egy 26 éves brazil fia­talember, mert áldozatai „anyjára hasonlítottak". Legalábbis ezt vallotta a rendőrségnek Jósé Paez Be­zerra, akit a múlt héten tar­tóztattak le a brazíliai Belem városában. A rendőrség fel­tételezése szerint a fiatalem­ber húsz. eddig tisztázatlan bűntény elkövetője lehet. Bezerra a rendőrségnek ki­jelentette, hogy anyját azóta gyűlöli, amióta hatéves ko­rában szülei elváltak. Hoz­záfűzte, hogy anyja túl gyak. ran lépett bizalmas viszony­ba más férfiakkal, és ilyen­kor elzavarták őt a lakás­ból. Miként rendőri források közölték, a Bezerra által be­vallott gyilkosságok közül ed­dig nyolcat sikerült bebizo­nyítani. Bezerra egyébként. meg akarta fojtani a vele közös háztartásban élő Maria de Lourdes negyvenéves özvegy­asszonyt is, bár ö nem ha­sonlít anyjára. Az asszony­nak sikerült elmenekülnie. A rendőrségnek kijelentette, hogy továbbra is forrón sze­reti Bezerrát, és karácsony táján örök hűséget szeretné­nek esküdni. ÉPÜLŐ „SERTÉSGYAR" Korszerű „sertésgyár" épül a Pápai Állami Gazdaság ihászi kerületében, 95 millió forintos költséggel. A nagy­szabású építkezést ez év má­jusában kezdték el, és a terv szerint 1973 áprilisában feje­zik be. A telep évenként 21 ezer 600 hízott sertést ad a népgazdaságnak. A folyama­tos hizlaláshoz a növendék­állományt a gazdaság te­nyésztelepéről biztosítják majd. HÁZINYULAK EXPORTJA A Terimpex csaknem tíz országba szállít házinyulat, a legtöbbet Olaszországba és 'Franciaországba. 1969-ig csak vágott nyúl került külföldre, két éve kezdődött az élő nyúl exportja, és ma a kivitel több mint kétharmada élő állat. Az élő nyúl exportér­téke ugyanis jóval maga­sabb és keresettebb is, mivel a vásárlók elsősorban friss árut vásárolnak. A Terimpex a karácsonyi és újévi ünne­pek előtt számos nagy szál­lítmányt indít útnak külföld­re. A tapsifülesek speciális kamionokban utaznak. SZOVJET MŰSZAKI ÉS AGRÁRTUDOMÁNYI FILMNAP A Magyar Agrártudomá­nyi Egyesület Csongrád me­gyei szervezete szovjet mű­szaki és agrártudományi filmnapot rendezett csütör­tökön Szegeden, az MTESZ székházában. A megjelent termelőszövetkezeti és állami gazdasági vezetők megismer­kedtek a szovjet mezőgazda­ság műszaki fejlődésével, leg­újabb nagy teljesítményű gé­pi berendezéseikkel. Bemu­tatták a Szovjetunió szőlő­termelésének komplex gépe­sítésével foglalkozó kisfilme­ket is. Emberölés miatt került a vádlottak padjára első fokon a szegedi megyei bíróság dr. Nóvák Zoltán tanácsa előtt Nagymihály János 54 éves. Szeged, Gyergyói utca 6. szám alatti lakos, a Csong­rád megyei MÉK volt dolgo­zója. A vádlottról a tanúk egyaránt vallották, hogy in­gerlékeny, hirtelen haragú egyéniség. Ezt a véleményt az is igazolni látszik, hogy Nagymihály Jánost ember­ölés kísérletéért már elítél­ték Ártatlannak tűnő heccelő­dés rántatott zsebkést ez év augusztus 27-én Nagymihály Jánossal a zsombói italbolt­ból távozás után. A vádlott és a sértett, Nagy Gáspár 47 éves, Szeged, Alföldi u. 30. szám alatti lakos, között amiatt támadt nézeteltérés még Kömpöcön, ahol faki­termelésen dolgoztak együtt, hogy a sértett ugratta Nagy­mihályt, hogy adjon neki ls kölcsön tíz forintot. A sértett ugyanis kissé italos volt, s emiatt a munkavezető nem engedte munkába állni. Hazafelé jövet a gépkocsin a két ember egymásnak .ment, de akkor szétválasz­tották őket munkatársaik. Összezördülésük látszólag elült, Nagvmihálv „sértett­sége" azonban kitört a zsom. bői italboltban, ahova mun­ka végeztével betértek b'rliár­dozni, sörözni A helyiségből kifelé jövet Nagymihály a táskájából a zsebébe csúsz­tatott egy 22 és fél centimé­ter hosszú zsebkést, amely­lyel az utcán rátámadt Nagy Gáspárra. Kétszer hátba, majd torkon szúrta, s való­sággal eszét vesztette, mert a sértetten 19 vágott, met­szett sérülést találtak. Egy szúrás a nyaki főeret érte, s ez okozta a gyorsan beálló halált. Az orvosszakértő megál­lapította Nagymihály János, ról, hogy cselekménye társa­dalmi veszélyességét felis­merni enyhe fokban korláto­zott. Ezt a megállapítást fi­gyelembe vette az elsőfokú bíróság, amikar Nagymihály Jánost 13 évi börtönben töl­tendő szabadságvesztésre ítél­te. Az ügyész súlyosbításért, a vádlott és védője enyhíté­sért fellebbezett. Eladó egy garanciás 8 tonnás PANTIIER AUTÓDARU. Érdeklődni: Szegedi TÜZEP Vállalat, Szeged, Csongrádi sgt. 12., II. emelet 15. Te­lefon: 15-645. DÉLMAGYARORSZÁG A Magyar Szocialista Munkáspárt Szeged városi Bizottságának napilapja. - Megjelenik hétfő kivitelével mindennap, hétköznap 8, vasárnap 12 oldalon — Főszerkesztő: F Nagy István. — Szer­kesztőség és kiadóhivatal: Szeged. Magyar Tanácsköztársaság út­ja 10. Telefon: 13-535, 13-003 — Felelős kiadó: Kovács László. — A lapot nyomja: Szegedi Nyomda Szeged, Bajcsy-Zsilinszky utca 28. — Index: 29 053. — Előfizetési dij egy hónapra 20 forint.

Next

/
Thumbnails
Contents