Délmagyarország, 1971. november (61. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-19 / 273. szám

PÉNTEK, 1911. NOVEMBER 19. 3 A Minisztertanács megtárgyalta (Folytatás az 1. oldalról.) tervkészítést, hozzájárult ah­hoz is, hogy a lakosság a tervet magáénak tekintse. A tervezés demokratizmusa a helyi tartalékok erőteljesebb feltárásához vezetett, főkép­pen a szakmai viták, a kü­lönböző társadalmi fórumo­kon (népfront, a szakszerve­zet stb.) megrendezett érte­kezletek jóvoltából. A tervkészítés pozitív vo­nása, hogy a tanácsok meg­keresték a területükön mű­ködő vállalatokat, intézmé­nyeket, és kezdeményezték a beruházási, fejlesztési elkép­zelések koordinálását. Az ér­dekeltek számos közös beru­házás megvalósításában ál­lapodtak meg, ami remény­keltő a tervek megvalósítása szempontjából. Együttműkö­désről azonban — sajnos —, kevésbé lehet beszélni az intézmények közös üzemel­tetését illetően. Mindent egybevetve, a megyéken belül a települé­seket érintő beruházásokat a tanácsi szervek jól össze­hangolták, a lehetőségeket több oldalról „közelítették" meg. Az Országos Tervhiva­talban megállapították azon­ban azt is, hogy a több me­gyét, valamint a nagyváro­sokat és környéküket érintő kérdések egyeztetésénél a tervkészítőknek van még tennivalójuk, ezen a téren ugyanis hiányosságok ta­pasztalhatók. A tanácsok negyedik öt­éves tervének fejlesztési alapja — amely saját bevé­telekből, megosztott bevéte­lekből, állami költségvetési támogatásból stb. áll — a népgazdasági tervben 79,4 milliárd forintot tesz ki. A tanácsi tervek összesítésénél kiderült, hogy a középtávú fejlesztési tervek gyakorla­tilag azonos nagyságrendű pénzforrással — 80,4 mil­liárd forinttal — számoltak. Ez azt bizonyítja, hogy a tervezők jól mérték fel a le­hetőségeket, az esetek döntő többségében számoltak az adottságokkal. A fő célkitűzéseknek meg­felelően a beruházási eszkö­zök döntő részét lakásépítke­zésre és az ehhez kapcso­lódó közműfejlesztésre irá­nyozták elő. A megépítésre kerülő lakások alapterületét és felszerelését a népgazda­sági terv számításaival lé­nyegében azonos színvonalon tervezték meg; az átlagos lakásnagyság két szoba. A korszerű, központi fűtéssel rendelkező lakások aránya a tervekben eléri a 90 százalé­kot, ezek a lakások beépített bútort kapnak. A lakásépítés a tanácsi tervezésnél is fel­színre hozott bizonyos ellent­mondásokat. Egyebek között például a bruttó lakásköltsé. get a tanácsok magasabbra tervezték, mint az eredeti központi számítások. A ta­nácsok tehát lényegében a népgazdasági szinten terve­zettnél magasabb építési költ­ségeket vettek figyelembe, ami részben abból adódik, hogy a központi számítások­tól eltérő és költségesebb ki­vitelezéssel számoltak, pél­dául 8 százalékkal „maga­sabbra" tervezték a közép­magas és magas épületek arányát, mint a negyedik ötéves terv lakásépítkezésé­ről szóló kormányhatározat. Ezért is megszívlelendő az Országos Tervhivatal jelen­tésének az a része, amely arra figyelmeztet: a taná­csoknak fokozottabban kell törekedniük az egyszerűbb kivitelű lakások építésére. A tanácsolt a víz-csatorna, közművek fejlesztésére 8,2 milliárd forintos beruházást irányoztak elő, ami lénye­gében szintén megfelel a népgazdasági tervben szám­ba vett összegnek. Komoly fogyatékosság azonban, hogy a képződő vállalati forrá­soknak csak alig felét irá­nyozták elő a víz-csatorna­közművek rekonstrukciójára, holott például ezen a téren a fővárosban is rendkívül nehéz a helyzet. A gyakori csőtörések és vízellátási za­varok megelőzésére elő­irányzott összeg — a szák­emberek szerint — nem less elegendő, legalábbis, ha a ta­nácsok ragaszkodnak eredeti elképzelésükhöz, és az amor­tizációs forrásból képződő 3,5 milliárd forintból ilyen jel­legű rekonstrukcióra csak 1,6 milliárd forintot költenek. Gondos munkát tükröz a tanácsi terveknek az a része, amely a központi szolgálta­tásfejlesztési alap és a köz­ponti területfejlesztési alap „elköltése" felett rendelke­zik. Az előbbire több mint 1,4, az utóbbira 3,1 milliárd forintot irányoztak elő, sem többet, sem kevesebbet, mint amennyit a realitások meg­engednek Biztonságos téli ellátásra készült fel a zöldség-gyümölcs kereskedelem A párttitkár a szomszédból került a faluba. Néhány hó­nap múltán beilleszkedett, s rendben ment minden. Meg­becsülték. Három évre jól mutatkoztak azok a hiányos­ságok, amelyeknek alapján leváltását javasolták. Nem képezte magát. Ivott. Társa­ságban mulattak. Este le­mentek a szeszfőzdébe, it­tak. összeverekedtek. A falu mindent látott és számon tartott. Sokszor már úgy érezte a párttitkár, hogy ujjal mutogatnak rá. Nem bírta elviselni, főbe lőtte ma­gát az udvarban. A tavalyi termésből tárolt Az idei termés sem a múlt Az állami és a szövetkezeti zöldséc-"gyümölcskészlet ke- évit, sem a tervezettet nem kereskedelem tervezett vesebb 'ennek megfelelően a érte el, ezért összehangolt 20 000 vagonos teli keszlete ' ... gondoskod- a szabadpiacon varható, ellátáshoz mintegy 5000 vagonnyi áru­A kora szükséges fogyasztói áru- val kiegyensúlyozott piaci időjárás alapról. Végeredményben az helyzetet teremt: leheiővé idén a tavalyinál valami- teszi a szocialista kereske­vel kevesebb — 83 000— delem piacszabályozó szere­85 000 vagon burgonya, zöld- pének érvényesítését. ség és gyümölcs került, il- Mindent egybevetve, az év letve kerül forgalomba, Ez hátralevő időszakában és a mennyiseg nagyfából meg­felel a keresletnek. A zöldség-gyümölcs keres­kedelem az 1971—72. évi té­íorgalom is mintegy 15szá- intézkedésekkel zalékkal kisebb volt, mintáz tak a belföldi előző esztendőben tavaszi kedvező előbbre hozta az újburgo­nya, a korai zöldség- és gyümölcsfélék érését, érté­kesítési szezonját, így a la­kosság ellátása nyáron lé­nyegesen javult, a fogyasz­tói árak is csökkentek. Au­gusztus végéig 3,2 százalék­kal több burgonya, zöldség és gyümölcs került forgalom' 1972. első felében, az új ter­mésig — néhány cikk im­portjával — biztosítják a la­kosság burgonya-, zöldség­li szezonra biztonságos ellá- és gyümölcsellátását. NIKOTIN ba. mint a múlt ev azonos tásra készüit fei: a tavalyi­időszakában. A juliusban ^ több mint n százalék­kezdődött 50 napos azonban rontotta a A főköny­velő sze­rette a pénzt. A fizetésére se lehetett panasza, de azért volt főkönyvelő, hogy pénzt tudjon csinálni. Leginkább magának. Jóhírű állami gazdaságban helyezke­dett el. Az igazgatója nagy emberekkel barátkozott, d£­nom-dánomokat csapott a város reprezentatív éttermé­ben a gazdaság kontójára. Szerezzetek pénzt — mondta. Ök szereztek. Mármint a fő­könyvelő és néhányan. Ha lehet az igazgatónak, lehet nekik is. Igazuk volt. Lehe­tett egy ideig. Aztán szűkösebb napok jöttek. Rács mögött. Ráért gondolkozni. Nem eredmény­telenül telt el fölötte az idő, kiszabadulás után Szolnok megye egyik legnagyobb ál­lami gazdaságában találkoz­tam vele. Keveset tudtak ró­la; zárkózott, hétvégeken ha­zajár Csongrádra. Aztán az egyik tiszavirág-életű és ra­gyogású termelőszövetkezetbe tette át székhelyét, me­gyénkbe. Jó fizetés, reprezen­tálás. Villa, utazgatások, a pénz nem számított. Nagyvonalú életet élt. Te­hette, főnökei se jártak a be­csület és a tisztesség útján. Eljátszották a szövetkezetet. Lebuktak. A főkönyvelő ni­kotint ivott. Az elnök igen becsületes, jó szándékú ember volt. Munkájának élt. Paraszti sorból verekedte fel magát annyira, hogy a városban el­ismerték szaktudását, igye­kezetét. Országos hírű szö­vetkezetet vezetett. Nem ér­tették meg egymást a veze­tőségi tagok. Szakmai viták is előfordultak. S jött az ár­víz. A közös gazdaság na­gyon visszaesett. Napirenden voltak a veszekedések, a tag­ság jövedelme vészesen csök­kent. Az elnök idegileg kibo­rult. Terhét nem tehette le, nikotint ivott. Téesztag. Fiatal, családos. Rendes, szorgalmas, megke­resi ami a megélhetéshez szükséges. Két kis gyereke van. Felesége szereti a di­vatot. miniszoknyát csinálta­tott. Veszekedtek miatta, az aszaly kal nagy0{,b készletek iáro­kezden fására kapott megbízást, biztató terméskilatasokat es Burgonyából csaknem 2000 n minősénet. s ez kihatott az vagonnal tarolnak többet a a minőséget, s ez kihatott árakra is. Az állami és tavalyinál. Vöröshagymából szövetkezeti kereskedelem az _ az export csökkentésével 1970. évinél körülbelül 6 százalékkal drágábban áru­sította a burgonyát, a zöld­séget és a gyümölcsöt, a ter­melői piacon esetenként még ennél is magasabb árak ala­kultak ki. Az alapvető hiá­nyok elkerülésére, a megfe­lelő ellátás érdekében tóbb mint 500 vagon burgonyát, zöldséget és gyümölcsöt im­portált a kereskedelem. ugyancsak fedezik a la­kosság 1972. első félévi szük­ségletét. A folyamatos őszi ellátás mellett viszont esek importtal együtt tudják ki­elégíteni a zöldség- és gyü­mölcsigényt. Az idei gyenge almatermés pótlására növe­lik a déligyümölcs-behoza­talt. Megyei egészségügyi pártaktíva Szegeden A Magyar Szocialista Munkáspárt Csongrád megyei Bizottság háromnapos tanácskozást szervezett Szege­den az egészségügyi pártalapszervezetek titkárai részére. A tegnap kezdődött tanácskozássorozatot dr. Ágoston Jó­zsef, a megyei pártbizottság titkára nyitotta meg. Jelen volt a megnyitón dr. Ozvald Imre, a Szeged városi párt­bizottság titkára, Hantos Mihály, a Csongrád megyei ta­nács elnökhelyettese és Papp Gyula, Szeged megyei város tanácsának elnökhelyettese is. Az első napi tanácskozáson részt vettek a Csongrád megyei egészségügyi intézmények állami vezetői is, és az alapszervezeti titkárokkal együtt hallgatták meg dr. Medve Lászlónak, az MSZMP Központi Bizottságának alosztályve­zetőjének az egészségügyi és szociálpolitikai irányelvekről és az egészségügy etikai kérdéseiről szóló előadását, il­letve Hantos Mihálynak Csongrád megye egészségügyének helyzetéről és negyedik ötéves tervünkre esedékes fejlesz­tési feladatairól szóló tájékoztatóját. A következő két napon az alapszervezeti titkárok folytatják tanácskozásukat. Javult a fuvarozás helyzete Uj tranzitraktár épül A szállítással, sal foglalkozó vállalatok tak a számára mindig komoly erő- sok, próbát jelent az ősz. A nö­vekvő áruforgalom, a mező­gazdasági termékek továbbí­tása igénybe veszi a fellel­hető szállítóeszközöket, és a fuvarozás- növekvő számú utast, bevál- több elszállítandó termékre. menetrend-módosítá- Részt vesz a nemzetközi fu­útvonal-kiigazítások. Legutóbb — mint arról la­punkban is beszámoltunk — Szegeden lépett életbe új forgalmi rend, amely az ed­digi tapasztalatok szerint MÁV-nál, Volánnál dolgozó beváltotta a hozzá fűzött re embereket egyaránt. De ményeket. ilyenkor ősszel nem csupán a napi feladatok követelnek a szokottnál is nagyobb fi­gyelmet a közlekedés szak­embereitől, hanem a jövő esztendő igényeinek felméré­se, a szállítási tervek elké­szítése. Tegnap Szegeden, a 10-es számú Volán központjában fuvarozói ankétot tartottak. Ezen a Volán szakemberei mellett a megrendelők kép­viselői is részt vettek. Dr. varozásban, sört szállít Ju­goszláviából Magyarország­ra, valamint szabolcsi almát külföldre. Lehetőség nyílik a rakodás további gépesíté­sére, hiszen a szegedi Tisza­pályaudvar korszerűsítése nyomán az eddiginél lénye­áruszállításban már gesen jobb feltételeket te­ilyen egyértelmű a remtettek ehhez. A Volán — ha támogatják ebben part­nerei — megoldja a keres­kedelmi áruk gépesített tö­Az nem helyzet: a szállítási igények és a követelmények között bizony feszültség tapasztal­ható, a Volán nem mindig megrakodását. Mivel a köz­tudta kielégíteni a vállala­tok szállítási igényeit. Az 1971 januárjában bevezetett darabáru fuvarozást általá­ban megelégedésre végzi a vállalat, ám az utóbbi hó­napokban megnőtt a szállí­tási határidő. A MÁV-állo­Csiszár Károlynak, a 10-es másokon az év elmúlt idő­Volán igazgatójának megnyi- szakában 2 ezer 400 vasúti tója utón Pataki Sándor kocsit raktak meg a gyűjtő­igazgatóhelyettes adott szá- forgalomban, jó jel, hogy a mot az autóközlekedési vál- MAV segítségével az idén 57 lalat idei munkájáról, ered- ezer 800 kocsi árut továbbí­ményeiről, s tevékenysége tottak, a tavalyi 46 ezerrel során tapasztalt néhány el- szemben. Az is örvendetes, lentmondásról. hogy csökkent a káresetek A személyforgalom felada- és a panaszok száma, bár a tait Csongrád megyében — korábban Szeged kivételével — megfelelően oldotta meg a vállalat. Mind a helyi, mind a helyközi járatok el­MÁV — a megemelt kocsi­álláspénz miatt nagy összegű bírságot rótt ki. A következő esztendőben további fejlődésre számít szállították a napról napra Volán, több megrendelőre, úti szállítási feladat nőtt — a Volán kezdeményezése alapján —, új tranzitraktárt építenek, amely az E—5-ös útról is közvetlenül igénybe vehető. A helykijelölés meg­történt, s remélhetőleg a tranzitraktár 1972 végén, 1973-ban már üzemelhet. A Volán továbbfejleszti bérleti rendszerét. A sze­mély- és kisteherkocsikon kí­vül a vállalatok számára lehetővé teszi nagyobb te­herautók, valamint autóbu­szok kölcsönzését, vezető nélkül. Amennyiben a felté­telek megvannak, a vállala­tok telephelyein is rakodó­gépeket kíván használni a szállítási, rakodási idő lerö­vidítése érdekében. M. I. asszony nem hagyta magát. Dolgozott. Férjének ez se tet­szett. Mit takarítgat az étte­remben, otthon is megkere­si azt a pénzt, a háztájiban. Szerette családját, nem ve­szekedett. Jött haza a határból, ke­reste asszonyát. Az étterem udvarán ölelgette az egyik részeg. Hazasietett, az ablak közé tette megtakarított 1700 forintját. Irány a határ. A csatorna partján sokáig idő­zött, barátkozott a halállal. Meggondolta. Nem a vízbe vetette magát, az akácosban egy fán érte a halál. Idősebb GYÓGYSZEREK asszony. Boldog, családi élet. A munkahelyén meg­szeret egy férfit. Összeáll ve­le. Hónapokig tart. Utána semmi, a nagy csalódás. Al­bérletbe húzódik, élő halott. A család visszafogadja. Ám nem felejt, nem tud megbo­csátani. Az asszony gyógy­szerekhez nyúlt, kint a ha­tárban szedte be a halált okozó tablettákat. Sokan nem vállalják az életet. A szegedi járás fal­vaiban 3—5 öngyilkosság van minden évben. Egy falu, sok temetés. Ismerek esetet, ami­kor az öreg néne, téesznyug­díjas, rendezett anyagi körül­mények között él, reggel megsütötte a friss kenyeret, de már nem szeghette meg. Időközben meggondolta ma­gát, felment a padlásra egy jó erős kötéllel. Mindene megvolt, — mondogatták so­káig a faluban. Akkor miért? A takarékban húszezer fo­rintot őrzött. Gyerekei Deb­recenben. évenként megláto­gatták. Szerették. És még­is... Nehéz az okokra hivatkoz­ni, következtetni. Ahány eset, annyi ok. Más és más össze­tevők, meghatározók. Egy biztos, nem a munkanélküli­ség, nem a kenyértelenség kergeti öngyilkosságba az embereket, saját gyengesé­gük. Magyar­országon az utób­bi idők­FIGYELJUNK EGYMÁSRA ben évente több mint 3 ezer ember lett öngyilkos. Töb­ben, mint ahányan például TBC-ben haltak meg. Ha­zánk az öngyilkossági arány­számok „rangsorában" ál­landóan az első helyek va­lamelyikét foglalja el. Csong­rád megye, Szeged élen áll az öngyilkosság statisztikájá­ban. Alkoholizmus, iskolai fe­gyelmi büntetések, öreg kor, elhagyatottság, lakásproblé­ma, betegség, családi viszály­kodás, mind-mind közre­játszhat a kétségbeejtő hely­zet kialakításában, az ön­gyilkosságbari. A nagy városok közül saj­nos Szegedé az „elsőség". Jobban figyeljünk egy­másra. Ez a legjobb mód­szer és leghatásosabb gyógy­szer. Csodaszer. Megéri, hogy éljünk vele. Sz. Lukács Imre

Next

/
Thumbnails
Contents