Délmagyarország, 1971. november (61. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-17 / 271. szám

MA G Y A R S Z OCIALISTA M UN KÁSPÁRT LAPJA 61. évfolyam, 271. szám 1971. november 17., szerda Ára: 80 fillér VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Teljes üzem az alumíniumipari beruházásokon Fejlesztés szovjet és magyar technológiák alapján Kínai székfoglaló az ENSZ-ben A magyar delegátus üdvözlő beszéde Csaknem négyezren dolgoznak az alumíniumipari beruházásokon, amelyek megvalósításával jelentősen nő az iparág termelése. A bővítés, a fejlesztés az alumíniumipar minden fázisára kiterjed. A nagyszabású munkák részleteiről Dobos György, a Magyar Alumíniumipari Tröszt vezérigazgatója tájékoztatott. Elmondotta, hogy a hazai és a külföldi igények indokolják az iparág intenzív fejlesztését, amelynek alapja továbbra is a magyar—szovjet timföld-alumínium egyezmény. A termelés bővítésének piaci lehetőségeit már megteremtették az elmúlt három évben megvalósított beruházásokkal, kibővítették a termékválasztékot, javították azok minőségét is. Piacot kerestek és találtak nemcsak a saját gyártmányaiknak, hanem közvetve külföldi gyárépítkezésekben való részvétellel, az alumínium előállításához konstruált gépeknek, berendezéseknek is. A további fejlesztés alapja a bauxittermelés növelése. A tervek szerint a negyedik ötéves terv folyamán egymillió tonnával nő az évente kibányászott érc mennyisége. Ezen idő alatt két új bánya feltárását kezdik meg a Bakonyban: Nyirád—Halimba körzetben a deáki bányán, illetve a Fejér megyei bauxitbányáknál Rákhegyen. A bányászat fejlesztésénél gondot okoz, hogy a beuxitbányák munkaerőhiánnyal küszködnek. A munkaerőgondokat a termelékenység növelésével csak részben lehet megoldani, miután a legnehezebb föld alatti munkának már 90 százalékát gépesítették. A bauxitbányászatban az egy műszakra eső termelés meghaladta fejenként a 3,1 tonnát. A munkaerőhelyzeten segítene — mint a vezérigazgató mondotta —, ha megszüntetnék az egyes bányászati ágak között ma még fennálló méltánytalan megkülönböztetéseket. A következő öt évben 300 ezer tonnával emelkedik a timföldtermelés, amelyet a mosonmagyaróvári és az almásfüzitői timföldgyár további korszerűsítésével és új üzem építésével biztosítanak. A legnagyobb bővítésre Ajkán kerül sor, ahol 240 ezer tonna évi kapacitású új timföldgyárat létesítenek. A magyar—szovjet egyezmény következtében nem indokolt a hazai alumíniumkohászat jelentősebb bővítése, csupán a meglevő üzemek intenzitását növelik. Ennek eredményeképpen a hazai alumíniumtermelés előreláthatólag 70 ezer tonnára növekszik. Az alumíniumipar ötéves íejlesztési terveit zömmel hazai és szovjet gépek segítségével valósítják meg, hiszen mindkét országban gazdag tapasztalatokkal és megfelelő műszaki fejlesztési apparátussal rendelkeznek. A félgyártmányok előállításához az alapvető gépeket a Szovjetunióból és a baráti országokból szerzik be, Az alumíniumipari központi fejlesztési program negyedik ötéves tervre esedékes szakaszának megvalósításával tovább bővül az alumíniumipari termékek exportja. Lehetővé válik az alumínium félgyártmányok tőkés exportja és a timföldszállítások növelése a szocialista országokba. (MTI) — kínaiul Csiao Kuan-Hua külügyminiszter-helyettesnek, a KNK ENSZ-küldöttsége vezetőjének félórás programbeszédével fejeződött be magyar idő szerint keddre virradóra a közgyűlés hétfő délutáni ülése, amelyen további 33 ország képviselője csatlakozott a KNK küldöttségének üdvözlésére délelőtt elhangzott 21 felszólaláshoz. A délutáni ülésen Jakov Malik a Szovjetunió nevében azt a reményét fejezte ki, hogy a Kínai Népköztársaság ENSZ-jogainak helyreál„Magyarország nagyhatalom a tudományos életben" A fizikai Nobel-díj bizottság elnökének nyilatkozata Kedden elutazott hazánkból a Svéd Királyi Tudományos Akadémia delegációja, amely Erik Rudberg profeszszor, főtitkár vezetésével eredményes tárgyalásokat folytatott az MTA képviselőivel a két intézmény közötti tudományos együttműködési egyezményről. Rudberg professzor, a világhírű fizikus, a fizikai Nobel-díj bizottság elnöke elutazása előtt nyilatkozott a Magyar Távirati Iroda főmunkatársának : — Nagy öröm számunkra, hogy most írásban is rögzíthettük a Magyar Tudományos Akadémia és a Svéd Királyi Tudományos Akadémia között már régebbi idő óta fennálló tudományos kapcsolatokat. Véleményem szerint a tudomány számos területén nagyon eredményesen •működhetünk együtt. — Hogyan értékeli a magyar tudomány eredményeit? — A magyar tudósok — különösen az elméleti tudományokban — mindig jelentősen hozzájárultak a nemzetközi tudományos élet fejlődéséhez és előrehaladásához. Elzárt valóban csak tisztelettel és megbecsüléssel tekinthetünk a magyar tudományos életre. A fizikának az orvostudományokkal érintkező területén a magyar tudósok nagyon érdekes tudományos kísérleteket hajtanak végre, figyelemre méltó kísérleti anyagokat és egészen kitűnő eredményeket kaptunk tőlük. De hozzátehetem, hogy a fizika egyéb ágaiban is sok, valóban érdekes, figyelemre méltó eredménnyel jelentkeznek a magyar kutatók. — Hogyan értékeli a fizikai kutatások jövőjét? Lehet-e valóban beszélni a fizika válságáról? — Véleményem szerint válságról nem lehet beszélni, az azonban kétségtelen, hogy különösen a kutatások technikai és anyagi feltételeit illetően növekednek a problémák, A kutatómunka ugyanis egyre nagyobb, bonyolultabb befektetéseket, technikai feltételeket, és olyan mérvű anyagi eszközöSZEGED — TARJANI LATKÉP Tóth Béla felvétele ket igényel, amelyek egyre nehezebbé teszik a kutatást, különösen a fiatalok számára, akik pedig az utánpótlást jelentik. Ezért mindenképpen arra kell törekednünk, hogy a fiatal kutatóknak megteremtsük azokat az anyagi és pénzügyi feltételeket, amelyek alapján átvehetik az idősebb nemzedéktől a zászlót, tovább vihetik, fejleszthetik a fizika tudományát. — Nemrég elhunyt nagy muzsikusunk, Kodály Zoltán mondta: kis ország létünkre szellemi, tudományos értékeket exportáló ország vagyunk. Mi erről az ön véleménye? — Egyetértek Kodály Zoltánnak ezzel a véleményével — válaszolta Rudberg professzor. — Egyébként legutóbbi itteni látogatásom alkalmából szerencsém volt személyesen találkozni a nagy magyar zenésszel. Magyarország kis ország, de ha tudományos erőit és eredményeit nézzük, valóban nagyhatalom. a tudomány terén. — Azok közül a külföldön élő magyar tudósok közül, akiknek személyesen is sokat köszönhetek, elsőként felejthetetlen tanáromat és barátomat, Riesz Marcellt említhetem, aki a matematikai tudományok svédországi oktatásában egészen kimagasló szerepet töltött be. Ugyancsak magyar származású volt Hevesy György professzor, aki a radiokémiában, ésWignerJenő professzor, aki az elméleti fizikában elért eredményeiért Nobel-díjat kapott. — És végül: magyar származású tudós az idei fizikai Nobel-díjas, Gábor Dénes professzor is. A holográfia megteremtésével a képrögzítésnek olyan új elvét hozta létre, amelynek alkalmazásával lencsék nélkül a tárgyakat nemcsak sík lapon és egyetlen aspektusból lehetséges ábrázolni, hanem a maguk teljes valóságóban, térbeli elhelyezkedésében, különböző szögből nézve tudjuk őket érzékeltetni. Ez pedig rendkívül jelentős tudományos vívmány, valóban forradalmi lépés a fizika fejlődése terén — fejezte be nyilatkozatát Rudberg professzor. (MTI) A kínai delegációt üdvözölte J. A. Malik, a Szovjetunió ENSZ-képviselője. Képünkön: Malik (jobbról) és Csiao Kuan-hua, kínai külügyminiszter-helyettes, a kínai ENSZ-küIdöttség vezetője lítása fokozza az ENSZ hatékonyságát a népek együttműködése javára, megerősíti a haladó erők harcát a békéért, a nemzetközi biztonságért, az imperialista agresszív erők megfékezéséért. Igen nagy élénkséget keltett a zsúfolt ülésteremben Csatorday Károly magyar külügyminiszter-helyettes felszólalása. Hazánk ENSZ-küldöttségének vezetője volt ugyanis az egyetlen, aki az ENSZ mindeddig legritkábban használt hivatalos nyelvén, kínaiul mondotta el üdvözlő beszédét. Az üdvözletek elhangzása után Adam Malik közgyűlési elnök megadta a szót — az ENSZ történetében először — a KNK ENSZ-küldöttsége elnökének, Csiao Kuan-hua külügyminiszter-helyettesnek. A KNK képviselője megköszönte a meleg üdvözlő szavakat. Név szerint felsorolva köszönetet mondott az úgynevezett „albán javaslat" 23 társszerzőjének, és háláját fejezte ki annak a „sok baráti országnak", amely támogatta a határozati javaslatot. Kifejtette, hogy az „egy Kína, egy Tajvan" elmélet gyakorlatilag a „két Kína" elmélettel azonos. Az USAnak vissza kell vonnia fegyveres erőit Tajvanról és a tajvani szorosból. „A kínai nép el van tökélve Tajvan felszbadítására és semmiféle erő sem akadályozhatja meg ebben" — jelentette ki Csiao Kuan-hua. A továbbiakban hangsúlyozta. hogy a kínai kormány és nép szilárdan támogatja a vietnami, a kambodzsai és a laoszi nép harcát a fegyveres amerikai agresszióval szemben. Támogatja az indokínai népek csúcsértekezletének közös nyilatkozatát és a dél-vietnami ideiglenes forradalmi kormány által előterjesztett 7 pontos békejavaslatot. Az amerikai kormánynak haladéktalanul és feltétel nékül ki kell vonnia valamennyi fegyveres erőit mindhárom indokínai országból. „Ez a kulcsa a feszültség enyhülésének a TávolKeleten" — hangoztatta a KNK képviselője. A KNK mindebben támogatja az Ázsia, Afrika és Latin-Amerika fejlődő országainak harcát a gazdasági és politikai függetlenségért. Mint mondotta, „Kína nem szuperhatalom, s soha nem lesz a jövőben sem olyan szuperhatalom, amely másokat agressziónak, felforgatásnak, ellenőrzésnek, beavatkozásnak és erőszakoskodásnak vet alá". A KNK hatalmi súlyának nagy nyomatékot adó programbeszédben Csiao Kuanhua — helyenként homályos célzásokkal körítve — egy dolgot félreérthetetlenül világossá tett: a KNK megalapozni kívánja azt az igényét, hogy a világfórumon ne csak egyszerűen a „harmadik világ tagjaként", hanem annak „egyetlen igaz bajnokaként" és vezetőjeként lépjen fel. (A leszerelési világértekezlet összehívásáról folyó vitát lapunk 2. oldalán ismertetjük.) Több a ssrtés Egyenletes forgalom az állalpiacokon Kedvező a sertéstenyésztés helyzete, nyugodt és egyenletes az állatpiacok forgalma — ez állapítható meg az állatforgalmi és húsipari vállalatok őszi jelentéseiből. A legutóbbi — október 30-1 — állatszámlálás adatai szerint a sertésállomány 31 000-rel, a kocaállomány pedig ötezerrel nagyobb, mint az elmúlt év azonos időszakában volt. Mindez azt bizonyítja, hogy eredményesek voltak azok a korábbi intézkedések, amelyekkel lényegesen kedvezőbb anyagi feltételeket teremtettek a sertéstartáshoz, nemcsak az állami és a termelőszövetkezeti gazdaságokban, hanem a háztájiban is. A november eleji, illetve közepi állatpiaci helyzetnek azért tulajdonítanak fokozott jelentőséget, mert ilyenkor dől el, hogy az állattartók vállalkoznak-e a hizlalásra. a fiatal állatok felnevelésére, vagy pedig igyekeznek „megszabadulni" tőlük. Az idei tapasztalatok azt bizonyítják, hogy nincs szó az utóbbi tendenciáról: az állatpiacokon nyoma sincs a „túlkínálatnak", normális és kiegyensúlyozott a felhajtás, és a felvásárlás is hétről hétre arányban van a kínálattal.