Délmagyarország, 1971. november (61. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-16 / 270. szám

KEDD, 1971. NOVEMBER 6. \ 7 Csehszlovák nöküldöttség j Elutazott Csongrád megyében A Magyar Nők Országos Tanácsának vendégeként Magyarországon tartózkodó csehszlovák nődelegáció két tagja, Vera DocskcUova téesz­elnök, a cseh nőbizottság tagja és Emilia Rukriglova, a szlovák központi nőbizott­ság osztályvezetője tegnap délelőtt kétnapos látogatásra Csongrád megyébe érkezett. Tegnap délelőtt Szegeden, a Hazafias Népfront me­gyei titkárságán fogadták a vendégeket, és Molnár Sán­dor, a Hazafias Népfront megyei titkára tájékoztatást adott megyénk helyzetéről, életéről. Ezt követően a vendégek a megyei pártbi­zottságra látogattak, .ahol Rózsa István, a megyei párt­bizottság titkára fogadta őket. A kötetlen eszmecsere során szó esett a nők hely­zetére vonatkozó, tavaly feb­ruárban hozott KB-határo­zat végrehajtásáról, érvé­nyesüléséről a gyakorlat­ban. A délutáni órákban a szegedi járási-városi terme­lőszövetkezetek területi szö­vetségét keresték fel a ven­dégek, ahol betekintést nyertek a járás közös gaz­daságainak életébe, a szö­vetkezetekben dolgozó asz­szonyok munkakörülményei­be, a nőbizottságok tevé­kenységébe. Késő délután Domaszéken találkoztak a község vezetőivel, lakóival. Ma, kedden a makói járá­si pártbizottságon fogadják Vera Docskalovát és Emilia Rukriglovát, akik ellátogat­nak a pitvarosi Vörös Csil­lag Tsz-be is. a szovjet delegáció Hétfőn elutazott a szovjet delegáció, amely Mihail Le­szecskónak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökhe­lyettesének vezetésével részt vett a magyar—szovjet gaz­dasági és műszaki-tudomá­nyos együttműködési kor­mányközi bizottság XI. ülés­szakán. A delegáció búcsúz­tatására a Ferihegyi repülő­téren megjelent Vályi Pé­ter, a Minisztertanács elnök­helyettese, ott volt az együtt­működési bizottság tárgya­lásain részt vett magyar de­legáció több tagja, valamint V. J. Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykövete. (MTI) A kijevi iégikatasztrófa vizsgálatáról, a repülés egyes kérdéseiről Földvári László miniszterhelyettes nyilatkozata — Amint azt a Közleke­dés- és Postaügyi Miniszté­rium október 8-i tájékoztató­ja ismertette, a MÁLÉV re­pülőgépének szeptember 16-i kijevi szerencsétlenségét több kedvezőtlen tényező tragiku­san egyidejű jelentkezése idézte élő. Ha e tényezők bármelyike elmarad, a légi­katasztrófa nem történt vol­na meg. Az elmúlt két hó­napban a szovjet légügyi ha­tóság a magyar szakértők részvételével rendkívül ala­pos és részletes vizsgálatot tartott a katasztrófa okainak félkutatásóra. Az eddigi vizsgálatok meg­állapították, hogy a menet­rendszerű gép a kora dél­előtti órákban nagyon ked­vezőtlen időjárási viszonyok között érkezett a kijev-too­riszpoli repülőtér térségébe. A boriszpoli repülőtér megkö­zelítése után az ismételt le­szállási kísérlet nem sikerült, és a gépet az újabb forduló végrehajtása közben érte a szerencsétlenség, amikor eső­ben, ködben, alacsony, sűrű felhőzetben a leszállópályától mintegy 28 kilométerre egy vasúti töltésnek ütközött. — A szovjet repülési, re­pülőipari és laboratóriumi, kutatóintézeti szakemberek ellenőrzéseket, elemzéseket, anyagvizsgálatot végeznek ezért, hogy a katasztrófa körülményeinek minden rész­letére és okára fény derül­jön. — A repülés szabályai, előírásai átfogó rendszert képeznek, s ezeket az egész világon minden új gyakorla­ti tapasztalatot felhasználva, folyamatosan korszerűsítik és fejlesztik, hogy a gyorsan növekvő légiforgalmat mind biztonságosabbá tegyék, a baleseteknek elejét vegyék. Légügyi hatóságunk intézke­dett. hogy a repülőszemély­zet repüléstechnikai ellenőr­zése során az esemény tanul­ságait levonják, a vészhely­zetek megelőzése és a bo­nyolult helyzetekben köve­tendő eljárás' gyakoroltatása érdekében. — A vizsgálat megállapí­totta azt, is, hogy a kataszt­rófát szenvedett gépet sza­bályosan készítették elő a repülésre, a hajózószemély­zet felkészülése is az előírá­soknak megfelelő volt. Szi­gorú szabályok irják elő a pihentséget, a józanságot, az egészségi alkalmasságot, s mindezek ellenőrzését- Ez£ azért is említem, mert a lé­giközlekedési vállalatunk gé­peit ailig három hét alatt sújtott két szerencsétlensé­get követően hírek kaptak lábra a MALÉV-repülőgé­pek személyzetének képzett­ségi színvonalát, oktatási és továbbképzési rendszerét, a MALÉV-repülőgépék állapo­tát illetően. A két tragikus esemény sajnálatosan — de érthetően — árnyékot vet közforgalmú légiközlekedé­sünk munkájára, és átmene­tileg csökkenthétté is aiz uta. zóközönség bizalmát repülő­járataink iránt. Kötelessé­gem ezért a közvéleményt tájékoztatná arról, hogy gép­parancsnokaink, hajózósze­mélyzetünk képzettsége, re­pülési szakmai tudása jó, nem­zetközi színvonalon áll, s a nagy gyakorlatú magyar pi­lóták tudását mindenütt el­ismerik. Ami a MALÉV re­pülőgépeit illeti: az állomány felét az Iljusin—18-as típusú gépek teszik ki. Ezek a 1960. as évek első felében kerül­tek forgalomba, üzemidejük­nek mintegy a felénél tar­tanak: bevált, sikeres típu­sok. Négy hajtóművel repül­nek, átlagosan 4000 kilométe­tes hatótávolságon. Turbó­propelleres hajtóműveik vi­szont az azóta gyártott lég­sugaras repülőgépeknél ala­csonyabb, óránként 650 kilo­méteres sebességet nyújta­nak. A géppark másik fele a Tupoljev—134-esekből áll, alig két éve üzemelnek ná­lunk; a légsugaras meghaj­tású, két hajtóműves világ­színvonalú repülőgépek óránként 95® kilométeres sebességgel közlekednek, ha­tótávolságuk 2000 kilométer. Egyes külföldi lapok „érte­sülései" tehát arról, hogy a MALÉV gépparkja „elfá­radt" — megalapozatlanok. Abból a híresztelésből sem igaz semmi, hogy a MALÉV személyzete „elfáradt", piló­tái „leálltak". A katasztrófát követő legnehezebb pillana­tokban a repülés dolgozói — az utasainkat és repülő­kollegáikat ért tragédia tu­datában is — fegyelmezetten, hivatásszeretettel, töretlenül végezték felelősségteljes, bo­nyolult munkájukat. — Tény viszont az, hogy szeptember második felében — miután elveszítettük a két gép nagy tudású sze­mélyzetét és a repüőgépeket is —i- a MALÉV lemondta a menetrenden kívüli, úgyne­vezett különjáratait, és át­menetileg csökkentette a me­netrendszerű járatok számát is. A november 1-én életbe lépett téli menetrendben azonban — Tunisz kivételé­vel — a külföldi országok­ban korábban kiépített teljes hálózatát kiszolgálja. Már elkészült az 1972. évi nyári menetrendtervezet is, amit a napokban egyeztetnek a lé­giközlekedési vállalatok nemzetközi menetrendi érte­kezletén. — A légiforgalom gyors növekedésével a repülés „hátterének" is lépést kell tartania. A Ferihegyi repü­lőtér helyiségeit kinőttük; bővítése, korszerűsítése. a tárgyi és a szervezeti felté­télek biztosítása kívánatos nemcsak a MALÉV, hanem a Budapestre rendszeresen repülő 16 légitársaság gépei­nek, utasainak kiszolgálásá­hoz is. — Az utazóközönség teljes bizalmát csak » biztonságos, pontos, kulturált repüléssel lehet kivívni, és azt minden­nap ki kell érdemelni. Az ál­lami szervek támogatása és ellenőrzése, több mint két és fél ezer MALÉV-doIgozó odaadó munkája az alap ár­ra, hogy a magyar polgári repülés — akárcsak az el­múlt évtizedben — a jövő­ben is rászolgáljon az uta­sok bizalmára. Lakás, családi hás és erkölcs E zrek várnak lakásra Szegeden. So­kan laknak életveszély es, egészség­telen körülmények között, s sokak, nak egyáltalán nincs még életveszélyes la. Ivásuk se. S ha ilyen körülmények között nem tartják be az emberiességet, az él­várható humánumot, akkor kétszeresen is vétenek a mi szocialista erkölcsünk el­len. Erkölcsöt emlegetek és nem törvényt. Az alábbi esetben a törvény paragrafusát talán nem sértették meg, de a szellemét, a munkásság erkölcsi érzését igen. Egy vállalat — a Délalföldi Erdő- és Fafeldol. gozó Gazdaság — két családi házat és tíz lakás bérlőkijelölési jogát vásárolta meg nemrégiben, s természetesen ezeket a la­kásokat ki is osztotta. De hogyan? " Ez a gazdálkodó szervezet 1970-ben jött létre, amikor összevonták a Békés megyei és Csongrád megyei erdőgazdaságot, va­lamint a szegedi falemezgyárat és a láda. gyárat. Ez a körülmény indokolttá tette, hogy egyes vezető beosztású emberek Sze­gedre kerüljenek. Tisztes, s elvárható do­log. hogy akit más helységből és népgaz­dasági érdekből más helységbe helyeznek, annak megfelelő lakást is adjanak. Eb­ben senki sem lát kivetni valót, sőt elis­meri az előnyt. Az viszont már túlzás, ha valaki — a vezető beosztás inkább sze­rénységet feltételez —, ezt a változást szerénytelenül aknázza ki — miként a Né­pi Ellenőrzés vizsgálata megállapította. A DEFAG két vezetője, Komlósi Sándor igazgatóhelyettes és Banadics István erdő­művelési osztályvezető, olyan kikötéssel vállalta új helyét, hogy családi házat vá­sároljon számukra a cég. Ezt a felettes szerv, a MÉM vállalatfelügyeleti főosz­tálya engedélyezte is. Sőt azt is, hogy a kiszemelt házak vásárlásakor 10 százalé­kos felárat fizettek. Komlósi részére a Halász utca 4. számú házat 380 ezer he­lyett 410 ezerért, Banadics részére a Ko­rondi utca 28. számú házat 335 ezer he­lyett 368.5 ezerért. Még ez is rendben lenne. De az igények, a rendbehozatalra! Az előzó háznál 66 ezer forintot engedé­lyeztek a pótlásokra, amelyet végül 128 ezerért tettek rendbe. Néhány tényadat: garázs ja vitás, tyúkólbetonozás, és kerítés, és így tovább; csempézés. új fürdőszoba, etage fűtés... A másik háznál szerényebb összeget, csak 34 ezer forintot fordítottak javítási, felújítási munkákra A tíz lakás bérlőkijelölési jogáért a vállalat a tanácsnak darabonként 60 ezer forintot fizetett. A tízből hat lakásért * vállalat az új lakóktól darabonként 15 ezer forint egyszeri lakásépítési hozzájá­rulást kért és kapott, négy laliótól nem kért semmit. Lássuk, ki az a négy lakás­hoz juttatott dolgozó! Az indok egyébként „népgazdasági érdekből tortént áthelye­zés" volt. Térítésmentes lakást kapott a vállalat főmérnöke. Kállai József, akinek Gyulán saját háza volt (bár bizonyította, hogy közben eladta, de a telekkönyvi hi­vatalban ezt a tényt még nem regiszt­rálták). Térítésmentesen kapott lakást Földi János személygépkocsi-vezető is, akinek ugyancsak házingatlana (egy csa­ládi ház 2/4 része) van Gyulavári köz­ségben. De itt megállhatnánk egy pilla­natra: mennyire népgazdasági érdek egy gépkocsivezető áthelyezése Békés megyé­ből Szegedre? Gépkocsivezetők itt is van­nak, sőt még lakásnélküliek is! A további hat lakást középszintű vezetők kapták meg. A „kutya viszont ott van elásva", hogy a DEFAG szegedi dolgozói közül 66 em­bernek van bent a tanácsnál jogos lakás­igénye. Az igénylök már nem annyira szerénytelenek: kérnek öröklakást, szö­vetekezetí lakást, és természetesen állami lakást is.' Közülük soknak életveszélyes és egészségtelen a jelenlegi lakása, vagy nincs is önálló hajlékuk. A DEFAG la­kásra és nem lakásra váró dolgozói köré­ben beszédtéma a fenti eljárás. Morálisan rombolónak, igazságtalannak tartják ezt az eljárást, amely nehezen egyeztethető össze a szocialista erkölccsel. Vezető posz­ton levő emberek nem járhatnak ilyen úton. Ne a közösség vásároljon számukra családi házat, hanem vásároljanak 5k maguk, a saját pénztárcájukból. A DEFAG vezetői — kérjék ebben a tevékenységükben a vállalati párt­és szakszervezeti szervek egyetérté­sét is — jobban tennék, ha a 66 jogos lakásigénylőnek nyújtanának ilyen hatha­tós segítséget, erkölcsileg és anyagilag egyaránt. Az itt nemrégiben kiosztott la­kások bérlői között, sajnos, egyetlen fizi­kai dolgozót sem találni, pedig jelenleg is életveszélyes, illetve egészségtelen körül­mények között lakik négy munkásuk. Erre kellene vállalati figyelem és anyagi áldo­zatvállalás! Gazdagh István n £>de$" irányvonalok. A Dél-Alföldön a csúcs­pontjához érkezett a MÁV Szegedi Igazgatósága által irányított vasúti őszi forga­lom. Különösen a cukorrépa­szállításokat folytatják va­sárnaponként is teljes erő­vel Az elmúlt vasárnapon is a hétköznapi ütemnek meg­felelő mennyiséget: 220 va­gont küldtek irányvonatok­kal a" cukorgyárakba. Az igazgatóság területéről egyéb­ként az ország cukorgyárai­nak csaknem a felébe szállí­tanak nyersanyagot. Az ed­dig elküldött mennyiség va­sárnap elérte a 270 ezer ton­nát, az egész idényre terve­zett mennyiség háromnegye­dét. Ebben a munkában nem maradtak el annak ellenére sem, hogy a cukorgyárak ál­talában egy héttel a terve­zettnél később kezdték meg a feldolgozást, illetve szál­líttatást. A munka gyorsítá­sában sokat segítettek a jó­részt szovjet berendezésekkel gépesített cukorrépagyűjtő centrumok. Vasárnap egyébként — a cukorrépával együtt —mint­egy hatszáz vagon árut to­vábbítottak az igazgatóság területéről, s 1400 érkezett kocsit ürítettek ki. A kira­kodásban különösen jó mun­kát végzett a Kiskunfélegy­házi Épületszerelő Vállalat, valamint a DÉLÉP. MindRöl helyre 20 vagonnál több só­der futott be vasárnap, ame­lyeket idejében kiraktak, s így segítették a kocsiforduló gyorsítását. Ugyanakkor olyan vállalat is akadt a területen, amely­nek iparvágányán egy héttel ezelőtt érkezett, kirakatlan vagon is vesztegeL Erre az üzemre egyébként negyed­millió forint körüli kocsiál­láspénz kifizetése vár a múlt havi késedelemért. Háztűznézoben a Slasknál Lengyelországban járt a szabadtéri játékok küldöttsége Vasárnap este érkezett ha­za néhány napos lengyelor­szági látogatásáról a Szege­di Szabadtéri Játékok kül­döttsége. Papp Gyula, a vá­rosi tanács elnökhelyettese, a fesztivál intéző bizottsá­gának elnöke és Horváth Mihály, a szabadtéri játékok igazgatóhelyettese a Művelő­désügyi Minisztérium meg­bízásából járt a sziléziai Kosecinben, a Slask Állami Ének- és Táncegyüttesnél, hogy befejezzék a nyáron megkezdett tárgyalásokat, tisztázzák a vendégszereplés körülményeit. A lengyel népi együttes ugyanis jövő nyá­ron a Szegedi Szabadtéri Játékokon szerepel. A szegediek tárgyaltak a lengyel együttes vezetőivel, igazgatójával, a koreográfus Elvira Kaminskával — aki egyébként kitűnően beszél magyarul, édesanyja magyar volt —, majd Varsóban a PAGART (a mi Interkon­eertünk lengyel megfelelő­je) megbízottaival. A len­gyel együttes műsora rend­kívül színes, változatos, a sziléziai népi énekeknek, táncoknak világszerte nagy sikerű propagálói, ezekben a hónapokban is nagy forgal­mat bonyolítanak le: most jöttek haza Skandináviából és máris franciaországi tur­néra készülnek. Az együt­tes székhelye Kosecin, kis sziléziai falu, ahol rendkívül kényelmes környezetben, nagyszerű feltételek mellett dolgozhatnak. Lengyelor­szágban egyébként azokon a helyeken működnek a népi együttesek, ahonnan műso­ruk folklórja táplálkozik. S bár a másik nagy lengyel együttes, a Mazowsze, is­mertebb nálunk, a Slask is járt már Magyarországon. A szegedi meghívást megtisz­teltetésnek tartják, a ha­gyományos lengyel—magyar barátság újabb, szép meg­nyilvánulásának. A Slask 1972. augusztus 18—20-án szerepel a szegedi dómszínpadon: ezzel a programmal zárnak a jövő évi szabadtéri játékok. I. BL MTT-fato — Kunkovács László CSAK CSORDOGÁL. Az ország egyik legfestőibb fo­lyója, a Hernád is vízhiánnyal „küszködik". Már csak csordogál pataknyira összeszűkült medrében. A zátonyok festői látványt nyújtanak a kirándulóknak. A folyóme­derben kotrógép dolgozik, most „olcsón" jut a fontos építőanyaghoz Jelentés az influenzáról Illetékes járványügyi szak­emberek tájékoztatása sze­rint az influenzajárvány súlypontja továbbra is a fő­város és Miskolc, illetőleg Borsod megye. Ezeken a te­rületeken kimondottan erős járványt okozott az Aj ví­rus. A korábbi jelentések­ben említett egyéb területe­ken, így Szabolcs-Szatmár megye északi vészében, He­ves, Nógrád, Szolnok me­gyében, valamint a Dunán­túlon egyelőre még nincs szó összefüggő járványról, a betegség inkább gócokhan jelentkezik. A fővárosban változatla­nul magasak a megbetegedé­si számok. A szombati nap­ról 23 400 megbetegedést je­lentettek, több mint 600 eset­ben szövődménnyel.

Next

/
Thumbnails
Contents