Délmagyarország, 1971. október (61. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-14 / 242. szám

\ CSÜTÖRTÖK, 1971. OKTÖBIIR 14. Városépítés Csongrád megyében 3. Makó KALB-kutatás hazánkban Zákányszék - modellközség A kutatócsoport beszámolója Szegeden Lenin téri kőcsipkés lakóház (Csongrád megyei Tanácsi Tervező Vállalat, Nóvák István és Rátky György.) Nagyon szerencsés ötlet volt a makói Lenin tér új házainak függőfolyosói elé kőcsipkéket tenni, mert ez a díszrács a város szimbólumává lett. Nemcsak a városközpont rekonstrukciójáé, hanem mélyebb értelemben ls: azé a céltudatos munkáé, amellyel Makó az utóbbi évtizedben elindult a fejlődés útján. A városközpont rekonstrukciója keretében az új lakóházak felépítésén kívül megtették az előkészületeket a főtér másik oldalának átépítésére is; átadták rendeltetésének az irodaházat, amely földszinti üzleteivel is elsősorban a lakosságot szolgálja; megkezdték — nagyobb távra — mintegy 1800 lakás építésére alkalmas terület előkészítését; családi házak építéséhez csaknem 140 házhelyet alakítottak ki. A város általános rendezési terve ls elkészült. Az elmúlt négy esztendőben együttvéve 598 lakás épült Makón (240 állami, 58 szövetkezeti. 300 magánház), a negyedik ötéves tervre több mint 800 lakás építését irányozták elő. A lakosság vízellátásának teljes megoldása érdekében létrehozták az ország legnagyobb vízműtársulását, ennek köszönhető, hogy tavaly év végére több mint 4,3 ezer lakásba beköthették a vízvezetéket, s ezzel a lakosság 83 százaléka jutott hozzá a magasnyomású vizhez, azonban a csatornaépítés ezzel az ütemmel nem tartott lépést. Megkezdődött a gázvezetékek lefektetése a városban. A városi kórház rekonstrukciója során elkészült a 82 ágyas gyermekgyógyászati pavilon. A kórház területén építették fel az új véradó állomást is. Bár Makó ma is mezőgazdasági jellegű város, az utóbbi időben kifejlődött ipara is, mégpedig két üzem — a Budapesti MezőgazdaErdemes és szükséges közelebbről szemügyre venni nekünk, szegedleknek ls a megye többi városa: Csongrád, Hódmezővásárhely, Makó, Szentes fejlődésének újabb eredményeit. Akik más tájon élnek, netán alábecsülhetik az Alföld változásait, de nekünk Illik pontosan számon tartani. Caongrád megye lakóinak száma az 1970. évi népszámlálás szerint 446 e/.er. Az öt városban lakik a népesség 59 százaléka, s mivel az utánunk kővetkező Baranyában 50— 50 százalék a lakosság megoszlása a városok és községek között, Csongrád megye az urbanizáció élén jár. Nyilvánvaló, hogy ez elsősorban az Itt levő városok gyors fejlődésének tudható be, ami egyben kitűnően példázza, hogy a helyi párt- és tanácsi vezetés akart és tudott ls élni a párt és a kormány vidéki Iparfejlesztési politikája által nyújtott lehetőségekkel. sági Gépgyár makói gyára és a Fegyver és Gázkészülékek Gyára — révén elsősorban a nehézipar lehetőségei számottevőek. Rajtuk kívül az Egészségügyi Berendezések Gyára, a HÓDIKÖT, valamint több kisipari szövetkezet (köztük a szegedi Vasés Fémipari Ktsz) ad munkát az ipari foglalkoztatot"s taknak. Az országos településfejlesztési koncepció Makót középfokú központnak ielöli, s a megyei tanács vb állásfoglalása alapján körzete Kiterjed az egész makói járásra. Ilyen szempontból a 30,9 ezer lakosú város (1970) vonzásába a tanyavilág és 16 község mintegy 33,8 ezer lakosa is beletartozik. Makó természeti kincse a hévíz, a Maros-part és a marosi iszap. A város az elmúlt években kitűnő melegfürdőt építtetett, a folyó partjának üdülőteleppé fejlesztése is napirenden van. Ezt segíti elő az eredményesen működő Maros-parti Intéző Bizottság ls. Nem olyan túlságosan régen még sok makói úgy érezte, hogy a több évtizedes hanyatlás megállíthatatlan. A lakosság munkája nyomán, a megyei párt- és állami szervek segítségével, s az energikus helyi vezetés irányításával azonban a helyzet alapvetően megváltozott. Gond. probléma még akad elég. de már kétségtelen tény. hogy a „hagymás" város reneszánszát éli. F. K. Harmincezer éves levegő Leningrádba szállították azokat a jégrögöket, amelyeket az Antarktiszon, a Vosztok nevű szovjet kutatóállomáson hoztak felszínre, amikor 500 méter mélységben lefúrtak a jégtakaró felszíne alá. A Jégrögök légbuborékokat tartalmaznak. A levegő 25—30 000 évvel ezelőtt került beléjük, a jég keletkezésének idejéből. Segítségükkel a szakemberek pontosabb elképzeléseket alakíthatnak ki a Földünket a távoli múltban körülvevő légkörről. (MTI) Az emlékezetes 1952-es nagy londoni ködkatasztrófa — smog — során tömegesen haltak meg olyan emberek, akik nem tartották betegnek magukat, hiszen korábban csak hörghurutjuk volt. Ez a jelenség az orvosokat kutatásra ösztönözte. Angol, holland és más nemzetiségű kutatók részletesen megismertek egy olyan kóros állapotot, amelynek lényege a tüdők szellőzésének súlyos zavara. — Mi jelzi ennek a betegségnek a kezdetét7 — kérdeztük dr. Rózsa Józseftől, a Mórahalmi Tüdőbeteggondozó Intézet vezető főorvosától. — A tünetek többnyire jellegtelenek: reggeli köhögés, váladékürítés. Időnként fulladás, asztmás rohamok, lázas hörghurut és visszatérő gócos tüdőgyulladások következnek, később a kishörgök elzáródása, tüdőpusztulás és légzési elégtelenség áll elő. A folyamat évtizedekig tart. Kezdete tehát tünetszegény, lappangó. A beteg orvoshoz csak akkor fordul, amikor már előrehaladott állapotban van, és hirtelen légúti fertőzés vagy szokatlanul súlyos belégzési ártalom éri (ez volt a londoni smog is), és ennek kapcsán fulladás lép fel. Ezt a kóros állapotot három tünetcsoport jellemzi: 1. tartós, gennyes köpetképződés és ürítés, 2. időnkénti fulladásos rohamok, 3. tüdőtágulás. Ez a három betegségforma átmegy egymásba, ritkán szétválasztható. Ezért mintegy tíz éve világszerte gyűjtőnéven „krónikus aspecifikus légzési betegségnek" nevezik. A hazai szakirodalmi rövidítése: KALB. — Megel6zhet6-e ez a betegség? — Csak igen korai állapotban történő felfedezése esetén. Ilyenkor azonban a betegeknek nincs, vagy még alig van panaszuk, és maguktól nem is mennek orvoshoz. Ezért szűrővizsgálatokkal kell felkutatni őket. Hazánkban tíz éve indult meg e betegség felkutatása a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Tüdőgyógyászati Klinikáján. Már 1961—62-ben az első felkutatóvizsgálatok ls uzt mutatták, hogy városi lakosságcsoportok és különféle üzemi dolgozók között az ebben a betegségben szenvedők száma igen nagy. Népbetegségről van szó! A felismerések révén az Egészségügyi Minisztérium 1969-ben kiadott rendelete a tüdőbeteg-gondozó hálózatnak jövőbeli feladatává tette ennek a népbetegségnek felmérését, és a kezelés legcélszerűbb módozatának kidolgozását, mután ez még világszerte megoldatlan. — Hol, és mikor kezdtek munkához? — Egy sokéves vizsgálat szervezését kezdték meg 1970-ben a Mórahalmi Tüdőbeteggondozó Intézet és a fővárosi orvostudományi egyetem tüdőgyógyászati klinikájának munkatársai dr. Miskovits Gusztáv professzor vezetésével. Tavaly és az idén mintegy 40 munkatárs közreműködésével Zákányszék valamennyi 14 éven felüli lakosát komplex szűrővizsgálati módszerrel megvizsgálták. A község 3338 lakosából 365 személynél találtak e betegségre utaló tüneteket. A betegség alakulásának sokéves megfigyelése alapján reméljük, lehetséges lesz a legcélszerűbb kezelési mód megállapítása. Az adatok alapján feltehető, hogy hazánkban több százezer azoknak a száma, akiknél e betegség valamilyen formája feltalálható. Ekkora betegtömeg országos ellátása mind az egészségügyi hálózatra, mind a népgazdaságra nagy terheket ró. Fontos tehát előzetes vizsgálatokkal tisztázni, hogy milyen gondozási és kezelési mód a legcélravezetőbb. — Ha jól értettem: Zákányszék modellközség lett? — Igen: nemcsak Magyarországon, hanem egész Európában. A zákányszéki vizsgálatok tehát elsősorban módszertani szempontból — a betegség felkutatását, lefolyásának megfigyelését, a betegek kezelését, gondozását illetően — országos, illetve európai jelentőségűek. Az eddigi eredményekről a kutatócsoport Szegeden október 16-án, szombaton de. 10 órakor a szemészeti klinika tantermében szimpózium formájában számol be. — Értesülésünk szerint külföldi szakemberek is Emléküket őrzik az utcák 32. KÖLCSEY UTCA 1830-tól a Vízig Könyök utca: hozzátartozott a mai Kelemen utcának a Kölcsey utcától a Somogyi Béla utcáig terjedő szakasza is. Nevét éppen ez magyarázza: derékszögben, könyökben meghajolt. Nyugati vegét a Gutenberg utca kapcsán már említett Mély Árkon. Mélyárok utca födte. Kölcsey Ferenc (1790—1838). a reformkor közéletének és irodalmának nagy alakja tudtommal nem fprdult meg Szegeden, de két levele ismeretes, melyeket szegedihez. Meák Ferenchez — az utca elnevező bizottságban tevékenykedő Meák Gyula nagyapjához — írt. LADVANSZKY UTCA Oj utca. 1951-ben kapta nevét, térképen csak 1958-tól mutatkozik. Névadója Ladvánszky József (1889—1940) kőműves, a fölszabadulás előtti forradalmi mozgalom kiváló harcosa, az illegális kommunista párt tagja, az építőmunkások szakszervezetének szegedi titkára volt. 1919-ben egy ellenforradalmár golyója megsebezte tüdejét. Gyönge egészségi állapota ellenére is fáradhatatlanul dolgozott a munkásmozgalomban, nagy képzettségű tanító mestere és fáradhatatlan nevelője volt a húszas-harmincas évek munkásnemzedékének. A börtönben annyira megverték. hogy szabadulása után nemsokára meghalt. LECHNER TÉR A Víz után jött létre a tér. azóta nem változott a neve sem. Lechner Lajos (1833—1897) mérnökről. Szeged újjáépítésének (1879—1884) tervezőjéről és irányítójáról nevezték el. Kiváló műszaki tehetség volt, 6 nyerte a főváros általános szabályozási tervének elkészítésére hirdetett nemzetközi pályázatot, az ő műve az Andrássy út (ma Népköztársaság útja). A Víz után őt nevezték ki a királyi bizottság műszaki főnökévé. Ilyen minőségben dolgozta ki az újjáépítés tervét, és vezette a munkálatokat. A mai Szeged képe tehát voltaképpen az ő elképzelése, körzője és vonalzója nyomán jött létre. Innen távozva az Országház építésének főellenőre volt. Érdemeiért Szeged díszpolgárává választották. Megkülönböztetésül a szegedi városháza egyik, ugyancsak kiváló építészétől. Lechner Ödöntől (1845—1914), szükséges lenne a téren emléktáblán megörökíteni Lechner Lajos érdemeit. LENGYEL UDVAR A ITI, kerületi tanács javaslatára kapta a nevét 1958-ban Lengyel János (1881—1925) cipészről, majd vasutasról. a szegedi munkásmozgalomnak 1906 óta harcosától, 1919-ben a Munkástanács tagjáról. LENIN KÖRŰT A Víz utáni városrendezés létrehozta belső körút, kiskörút. Harminc méter szélesre és 822 cm magasra készítették. 1880-tól 1948-ig Tisza Lajos (1832—1898) miniszternek, a Szeged újjáépítésére kiküldött királyi biztosság vezetőjének (1879—1883) nevét viselte. Itteni érdemeiért kapta a Szeged grófja cimet. 1950-ben Sztálin körútnak nevezték el. (Ekkor már volt Sztálin sétány is, a régi Stefánia-sétány.) 1956 után rövid ideig József Attila körút volt, majd 1957-ben azzal egy Időben, hogy a Lenin utca Ismét Kárász utca lett, a kiskörút kapta Lenin (1870—1924) nevét, a Vásárhelyi sugárút pedig József Attiláét. Tisza Lajos kárpótlásul a Délibáb utcát. Érdekes megjegyezni, hogy a kiskörútnak a Centrum Áruháztól a Kossuth Lajos sugarútig terjedő szakasza a régi Kiskaszárnya utca vonalára épült rá. A kiskaszárnya a mai áruház helyén, a nagykaszárnya pedig a Rákóczi téri megyeház helyén állott. (A mai Tábor utca volt a Nagykaszárnya utca.) LÖWY SÁNDOR UTCA 1928-től 8. utca volt a neve, 1963-tól viseli Lőwy Sándor (1906—1929) péksegédnek, a magyar munkásmozgalom. főként ifjúmunkásmozgalom harcosának és vértanújának nevét. Szegeddel közvetett kapcsolatai voltak. Péter László (FolytatjukJ részt vesznek ezen a tudományos ülésen? — Az ország egész területéről összegyűlő szakemberek mellett külföldi professzorokat is üdvözölhetünk a szimpóziumon. Nevezetesen Sosnowskyt, a lódzi, Eulet, a berlini-sommerfeldi, Kehlert, a lüneburgi tüdőklinika és Pellegrinlt, a milánói Flemint Intézet Igazgatóját. Mi reméljük, hogy ez a tudományos ülés nemcsak a megyei, hanem az egész hazai KALB-kutatásrá nagymértékben ösztönzően hat — fejezte be nyilatkozatát dr. Rózsa József. Szabó Endre Háromszor többet A negyedik ötéves terv végére több mint félmillió mázsa sertéshúst ad BácsKiskun megye mezőgazdasága, háromszor többet, mint 1970-ben. KUPI KISLEXIKON a takarékpénztárról Aligha van olyan ember, akinek ne lenne kapcsolata az OTP-vel, ne lenne betétje, vagy ne kért volna hitelt valamire. Az OTP Csongrád megyei igazgatóságának első félévről szóló üzleti jelentése valószínűleg sokak számára érdekes. ft Tendenciák? Az adatokból kiderül, hogy a betétek összegének emelkedése csökken. Az első félévben például 50 millió forinttal volt kisebb az emelkedés, mint tavaly. Az emelkedés csökkenésének egyik oka a lakásépítési program gyorsulása, amely nagy összegeket von ki a betétekből. A lakosság betétállományának aránya az össz betétekhez viszonyítva viszont nőtt. Tavaly félévkor 44 százalék, most pedig 58 százalék volt. # Betétek? A betétállomány a vártnál kisebb mértékben nőtt. A megyében 859 millió forintot fizettek be félév alatt, a kivéteket beszámítva azonban az állomány csak 171 millió forinttal emelkedett. Ezzel országos viszonylatban Csongrád a megyék között a 16. helyet foglalja el. Ennek oka. hogy a jövedelmek emelkedésével nőtt a kereskedelmi forgalom, sokan vásároltak gépkocsit is. Megnőtt az érdeklődés a lakásépítés- és vásárlás iránt is. • Hitelek? A félév során építési kölcsönre 15 százalékkal több hitelkérelem érkezett az OTP-hez. mint 1970 első félévéhen. Nemcsak a szám. a kért összeg is nőtt. mégpedig 43 százalékkal, A hitelállományon belül főként az építési kölcsönök aránya emelkedik, a félév végén meghaladta a 64 százaiékot. Személyi hitelre és kölcsönkérelemre egyaránt 25—25 millió forintot fizetett az OTP. Áruvásárlási kölcsönre összesen 48 millió forintot folyósítottak.