Délmagyarország, 1971. október (61. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-13 / 241. szám

1971. OKTÓBER 13.. SZERDA 3 Tanácskozik az ipari szövetkezetek kongresszusa Fehér Lajos elvtárs felszólalása Az ipari szövetkezetek VI. kongresszusa kedden reggel a beszámolók, a határozati javaslatok és az alapszabálytervezet feletti vitával folytatta munkáját. A délelőtti órákban szólalt fel Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottsága tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese. Elöljáróban a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány nevében köszöntötte a kongresszus résztvevőit, s általuk az ipari szövetkezetek több mint 300 ezer dolgozóját. Az esemény jelentőségét méltatva hangsúlyozta, hogy az 1100 ipari szövetkezet fél évtizedes munkájáról számot adó tanácskozás az új gazdaságirányítási rendszer bevezetése, ezen belül a korszerű szövetkezetpolitikai elvek és gyakorlat kialakulása nyomán bekövetkezett megújhodás és fellendülés nagy eredményeit értékelheti az ország közvéleménye előtt. Fehér Lajos méltatta a szövetkezeteknek a szocialista társadalomban és a népgazdaságban betöltött szerepét, miközben kiemelte, hogy pártunk IX. és X. kongreszszusa, majd ezt követően az országgyűlés legutóbbi ülésén elfogadott egységes szövetkezeti törvény határozottan és világosan állást foglalt abban, hogy szocialista államunk hosszú távon számol a szövetkezeti mozgalommal, támaszkodik reá. Pártunk és kormányunk a szövetkezeti tulajdont az áilami tulajdonnal azonos jellegűnek, következésképp az állami vállalatok és szövetkezetek egymás közti kapcsolataikban egyenjogúnak ismeri el. A szövetkezetek tevékenységét a szocialista tervgazdálkodás elválaszthatatlan szerves részének tartja. A szövetkezetek önállóan gazdálkodnak, s demokratikus működésük, önkormányzatuk keretei között a tagok egyéni érdekeit, valamint a szövetkezeti csoport- (vállalati) érdeket kellőképpen összhangba hozzák az össztársadalom érdekeivel. Mindezekből kiindulva a szocialista állam ma és a jövőben is politikailag, gazdaságilag hathatósan támogatja a szövetkezeti gazdálkodást. A Központi Bizottság és a kormány pozitívan értékeli a szövetkezeteknek a beszámolási időszakban elért eredményeit: jól alkalmazkodnak a gazdaságirányítási reform adta lehetőségekhez. Mint egyre korszerűsödő kis- és középüzemekben, a szövetkezetekben oldható meg gazdaságosan az állami ipari nagyüzemekben gazdaságosan meg nem valósítható kisebb szériájú, a lakossági igényeket kielégítő cikkek, továbbá speciális egyedi termékek gyártása. A szövetkezetek, élve lehetőségeikkel. évről évre nagyobbrészt vállalnak a fogyasztók ellátásából. Nagy jelentőségű az építőipari szövetkezetek tevékenysége. Bírálta azonban Fehér Lajos a szolgáltató ágazat tevékenységének kelleténél lassúbb fejlődési ütemét, ez az a munkaterület, amelyen megfelelő segítség mellett előbbre kell lépni. Szólott a szövetkezeteknek az ipartelepítésben elért eredményeiről: 60 új vidéki telephelyen csaknem 20 ezer dolgozónak teremthettek munkaalkalmat — főként iparilag kevésbé fejlett megyékben. Bátorította — elsősorban a feldolgozó gépiparban — a kooperációs törekvéseket; főként az építőipari szövtkezetekben a technológia korszerűsítését és a fejlesztés során a saját erőforrások hatékonyabb mozgósítását. Szólott a szövetkezetek vállalati önállóságáról, a belső demokratizmus fejlesztéséről és a tagsági érdekeltség fokozásáról is. Az ipari szövetkezetek kongresszusa ma folytatja munkáját. lUlunkaivedeliini Kétnapos országos munkavédelmi tanácskozás kezdődött a SZOT munkavédelmi osztálya rendezésében a siófoki bányászüdülőben. Mint az első nap előadói elmondották, a hosszú ideig érvényesülő csökkenő tendenciával ellentétben az idén az előző év hasonló időszakához képest, emelkedett a balesetek száma. Az okokat elemezve elsődlegesen arra mutattak rá, hogy a vállalatok nagy többségénél lazult a munkafegyelem, és ennek részeként a munkavédelmi szabályok megtartásával kapcsolatos fegyelem is. Díszdoktori székfoglaló Mint már jelentettük, a fennállásuk 50. évfordulóját ünneplő szegedi egyetemek hétfői, díszdoktoravató közgyűlésén távollétében a József Attila Tudományegyetem díszdoktorává avatták Viktor Mihajlovics Chikvadze professzort, a Szovjet Tudományos Akadémia állam- és jogtudományi intézetének igazgatóját. A világhírű szovjet jogtudós hétfőn Moszkvában a nürnbergi per 25. évfordulója alkalmából tartott tudományos konferencián elnökölt; az ünnepélyes szegedi avatáson ezért nem vehetett részt. De tegnap, kedden már megérkezett Szegedre és a József Attila Tudományegyetem jogi karán megtartotta díszdoktori székfoglaló előadását A szocializmus politikai rendszere és a tudományos-müszaki fejlődés címmel. az érdekes előadást. ZárA kan tanács ülese, ame- szót dr. Antalffy György lyen a székfoglaló elhang- dékárl) az ülés elnöke monzott, nagy tetszéssel fogadta dott. Útban a tízemeleteshez Sok minden kell ahhoz, hogy valaki otthonának érezze a lakást, amikor hazatér. Nyugalom is, kényelem is, talán legelsősorban az, hogy a lakás egészen az övé legyen. Sok minden kell ahhoz, hogy az ember kellemesen érezze magát a munkahelyén, hogy kedvvel tegye dolgát a műszak alatt. Többek között az is, hogy nyugodt otthona legyen; ne a lakásgondokkal őrlődjenek a gondolatai elindulás és viszszatérés között is. Ilyen meggondolásokból tették lehetővé a lakásépítés, lakásvásárlás vállalati támogatását, s az így teremtődöt alapokból adnak egyre több munkahelyen kamatmentes, hosszú lejáratú hitelt a dolgozóknak. Például a Kenderfonó és Szövőipari Vállalatnál. CsilloMASFÉL SZOBAS SZÖVETKEZETI KÖVETKEZETES SEGÍTSÉG gora őszült hajú, derűs arcú ember a szegedi kenderfonógyár szb-titkára, Joó György. Most is két kérelem hever az asztalán. Szabályos nyomtatványok ezek, látszik, hogy a vállalat felkészült a támogatásra. A rubrikákban természetesen az is szerepel, hogy ki hány esztendeje munkálkodik itt; a hűségeseket, a régi dolgozókat részesítik előnyben. — Tavaly 8-an kaptak kölcsönt, 80 ezer forintot, idén eddig 12 dolgozónak adtunk pénzt építésre, lakásvásárlásra: 108 ezer forintot. Ebből is látható, hogy most többet tartalékolunk ilyen célra. Az új, öt évre szóló kollektív szerződés külön fejezetet szentel a lakáshoz segítésnek. A 4. számú melléklet címe: Szabályzat a lakásépítés vállalati támogatásáról. Itt olvasom, hogy a támogatás családonként 20 ezer forint összegig lehetséges, nagyon kivételes esetben 40 ezer forintra növelí hető. tervek koordinációjával, egyeztetésével. sokoldalú szakosítási ajánlások ki. dolgozásával megkezdődött a nemzetközi munkamegosztásban rejlő előnyök. lehetőségek feltárása. Ez az újabb — második — fejlődési szakasz nagy eredményekkel párosult. kölcsönösen megalapozta a szocialista országok gazdaságainak hosszabb távú, tervszerű fejlesztését. Mindenekelőtt középtávon számba vették egymás alapvető nyersanyag, és energiaszükségleteit. megteremtve azok kielégítésének lehetőségeit, feltételeit. Megál lapodtak a legfontosabb ipari és mezőgazdasági termékeik szállításának ötéves keretszámaiban, új KGST-intézmények, állandó bizottságok alakultak a bonyolultabb feladatok ellátására sitb. A növekvő igényekhez és lehetőségekhez képest azonban a kialakult formák és módszerek elégtelennek bizonyultak. A KGST különböző szintű szerveinek egyenrangú döntései gyakran félmegoldásokat, kompromisszumokat szültek. A szakosítási ajánlások például bizonyos termékeknél szentesítették a meglevő gyártási párhuzamosságot. Sőt esetenként — az ajánlás ellenére — újabb ország is bekapcsolódott a gyártásba. A kompromisszumok. a félmegoldások szükségképpen következtek abból. hogy a gazdasági fejlettség különböző szintjén álló. eltérő feltételek közt tevékenykedő, a feladatokat esetenként más-más nézőpontból megközelítő nyolc tagország nemzeti érdekei bizonyos kérdésekben nehezen összeegyez. tethetőek. Ezek áthidalására alakult meg a KGST-n belüli szervezetként például az Intermetal. a kohászati, vagy a csapágyipari nemzetközi együttműködést szervező intézmény. Kétoldalú megállapodással közös vállalatok (Haldex. Intranszmas. Agromas stb.) alakultak, műszaki és kooperációs kapcsolatok szövődtek, és így tovább. A KGST-országok együttműködésének újabb fejezetét, a szocialista integrációt megjelölő közös program messzemutató céljait a tapasztalatokat hasznosítva, hosszú távon, fokozatosan kívánja megvalósítani. Nem törekszik tehát minden kérdésben nyomban a teljes körű érdekegyeztetésre. valamennyi tagország együttes cselekvésére. Az integráció általános értelmezésével vezettük be sorozatunk első írását. S azok kedvéért is. akik a lényeget szeretik tömör definíciókra leegyszerűsíteni, fejezzük be azzal, a szocialista integráció pontos és konkrét meghatározására egyelőre nem vállalkozhatunk. Hiszen minőségileg olyan új fejlődési szakaszról van szó. amelynek kibontakozása hosszú esztendőket igényel, s jelenleg még nincs, nem is lehet elég gyakorlati tapasztalatunk az elméleti általánosításhoz. A magyar gazdasági reform tapasztalataiból is tudjuk, hogy miután a társadalom. a népgazdaság megoldásra váró kérdéseit nem lehet laboratóriu. mi körülmények között kikísérletezni, időnként gyakorlatias kezdeményezések lendítik fel. orientálják, alapozzák meg a további elméleti munkát. Később pedig a tapasztalatok elméleti általánosítása további lendületet ad a gyakorlatnak, s szükség szerint korrigálja is azt. A szocialista integráció kibontakoztatásának első szakaszában hasonlóképpen a gyakorlatias kezdeményezéseké a döntő szó. Tegyük mindehhez hozzá: bár a gazdaságilag fejlettebb tőkés világ integrációs folyamata meglehetősen előrehaladott. jellegének. keletkezésének és további irányainak megítélésében a polgári közgazdászok véleménye még ma is eltérő. Kovács József „Ezenkívül a vállalat a dolgozók társas- és családiház-építéséhez az önköltségnek megfelelő térítés ellenében, a mindenkor érvényes jogszabályok keretei között lehetőségei szerint segítséget nyújt az építkezés előkészítő munkálatainak elvégzéséhez, fuvareszközök, felszerelések kölcsönzésével stb." Szécsi Gézáné fonónő 10 ezer forintot kér kölcsön a KSZV-től. Az indoklásban írja: mint bérlők, 1970. április 10-ig a baktói kiskertekben laktunk. Az épület a belvíztől annyira megrongálódott, hogy teljesen életveszélyessé vált. Ezért a II. kerületi tanács kilakoltatott bennünket. Ideiglenesen a Bécsi krt. 2—4. sz. alatti szárítóhelyiségben nyertünk elhelyezést. Lakáskiutalásunk szóbeli igéret szerint 1971. okt. 10—15-i időszak. (Besorolási sorszám: 7.)" Szécsiné 1966 óta dolgozik a gyárban. Két gyermeke van. Ugyancsak tízezret kért a háromgyerekes Németh József né, aki 1960 óta munkálkodik itt. Mindkettőjük kérelmén ott az üzemvezetői ajánlás: „Eddigi munkája alapján javaslom hosszú lejáratú előleg adását." — Ezeket a kérelmeket — mondja Joó György — a szakszervezeti bizottság nz igazgatóval együtt vizsgálja meg. A vállalati szakszervezeti tanácshoz továbbítjuk, ők és a vezérigazgató döntenek... Magas, erős asszony Engi Antalné. A fonó háromban dolgozik, nyújtósként, 1966ban jött a kenderfonóba. Korábban a textilművekben is — ahol a Könnyűipar Kiváló Dolgozója címet kapta — s most itt is —, április negyedikén a vállalat kiváló dolgozója kitüntetésben részesült, — kiérdemelte az elismerést, megbecsülést, ö nemrégiben adott be kérelmet a szakszervezethez. — A napokban jött meg a válasz, 8 ezer forintra jóváhagyták. Tízezret kértem, de elég lesz ez is. — Mennyi pénzt kell befizetni? — Kereken 27 ezret, a másfél szobás szövetkezetire. — Spórolt pénz? — El is adtunk ezt-azt, összejött 17 ezer. Most megkapom a 8 ezret, a fizetésből is tudunk eltenni. A mostani lakásukról beszélgetünk. Belvizes, 1969ben életveszélyesnek nyilvánították. 1970. januárjában meglakták a Csongrádi sugárúti iskolát is: oda költöztették ki őket. — Egy szoba-konyhánk van. Mi ketten a szobában lakunk, sógoromék a konyhában. Két gyerekkel: egyik kicsi, másik pici. Tabán „CSERÉLNI utca 24. AKAR?" „Roskadófélben van a ház, hámlik le a vakolat" — ezek a sorok idéződnek föl a látványtól. Enginé az udvar végébe kalauzol. Közben mutatja: — Ez a lakás alá van dúcolva. Kiköltöztették belőle a lakókat. — Tán cserélni akar? — kérdi keserű felhanggal egy barna fiatalasszony, amint a következő lakás előtt elhaladunk. De ki cserélne itt valakivel is! Talán ha a más útnak induló Engiékkel? Szinte csak négyzetméternyi előszobában izzik a tűzhely, egy örökké nyitott — másként még kisebb lenne a hely — ajtón át jutunk a tulajdonképpeni konyhába. Egy heverő és két kis gyerekágy szorul egymáshoz: csak a lépéseknek marad még egy kevéske hely. A sógornő van itthon, meg a 18, illetve 7 hónapos kisbabák. Innét az egyetlen valamirevaló helyiségbe lépünk: itt lakik Engi Gyuláné és élettársa. Ez is zsúfolt, de a lélegzetre, mozdulásra legalább van egy kis tér. — A mi sorszámunk 62. A sógornőm családjáé 1070. Nyilván jobb lesz nekik, ha a helyünk felszabadul, de így is nehéz lesz a két kicsivel kivárni. S annál nehezebb, mert a ház elhanyagoltsága többszörösnek tűnik. Az udvari vécék ügyében — mondják a lakók — március óta többször szóltunk már az IKVnak: tisztíttassák ki. Ki is jött a Talajerőtől a tartálykocsi, kétszer. De mind a kétszer rövid csövet hoztak. Azóta? Hát hiszen látja, érzi... Mehettünk akárhová, semmi eredmény. Igen. És itt, az udvar végében, a pöcegödör elöntött deszkái körül, gyerekek is játszanak! Engiék — remélik hamarosan — költözködnek a tarjáni tízemeletesbe. A társadalom, a vállalat és a maguk ereje összeadódik; saját, külön, szép lakásuk lesz. De a többiekkel is törődni kell. Az ilyen házak elhanyagoltsága csak azt jelentheti: nem érdemes már költeni erre vagy arra. Az emberek gondjaira-bajára viszont még fokozottabban kell figyelni — a kiköltözés szép percéig! Simái Mihály Bérpótlék a pontos munkáért A kohó és gépipari miniszter és a munkaügyi miniszter most megjelent együttes utasítása értelmében ezentúl a havi alapkereset 6—8 százalékának megfelelő úgynevezett kiemelt szereléshelyi pótlékot fizetnek a munkásoknak azokon a munkahelyeken, ahol a kiemelt beruházások technológiai szerelési munkáit az előírt határidőre elvégzik. Ha ezeken a helyeken több műszakot, vagy folyamatos munkabeosztást rendelnek el, úgy a több műszakban foglalkoztatott munkások és alkalmazottak úgynevezett műszakpótlékot is kapnak, havi alapkeresetük, illetve alapbérük 5—10 százalékát.