Délmagyarország, 1971. október (61. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-10 / 239. szám

VILÁG PROLETÁRIAI, EGYESÜLJETEK! 61. évfolyam 239. szám 1971. október 10., vasárnap Ara: 1 forint Huszonhét éve... A

kkor is ilyen rozsdás leveleket pörgető ősz volt. A Széchenyi tér fái mit sem tudhattak az emberek háborújáról, téli, levélvesztett békességre készültek, örültek a fel-felsütő napmelegnek — éltek a természet rendje szerint. Csak az ember bolygatja meg a rendet. Odavág és visszavág. Azon az őszi napon a visszavágó kéz erejéből már arra is futotta, hogy a mozdulat közben simogatásra nyíljék. Szegedet simogatva érte a béke. Ti, sugárutak házai, ti Széchenyi téri tornyok, ha tudnátok gondolkodni! Ha tudnátok meséim! Az emberek először önmagukat és szeretteiket féltették, de a sorban ti következtetek — vigyáz-e rátok a győztes? Üjból kell-e majd téglákat téglára rakni, vagy még vakolatruhátok se lesz rongyos? Annyi rémületet megért, annyit éhezett és fázott polgáraid téged is féltettek, szép városunk. Békét kért neked a győzőktől a város vezetősége. A békét hozó és nem kevesebbet szenvedett sereg bizalma kellett, hite, hogy valóban csendes, ellenséget nem rejtő város vagy. S jaj, a hitek és hitelek olyan kopottak voltak már akkor! Akkor éjszaka talán csak a gyerekek aludtak. Akkor éjszaka kétség és remény hőhullámai gyötörték a szegedieket. Évek éjszakája után ez volt a leghosszabb éjszaka És felvirradt. Az utcán először csak a száraz levelek mozogtak, majd megjelentek a pinceajtóban a sápadt arcok. Azóta az évek elhalványították a félelmet, az aggodalmat — de elevenen él a kép a kocsin, szekéren, tankon vagy gyalog érkező szovjet katonákról. Emlékszünk-e tekintetükre? Minket néztek, a várost fürkészték, talán pihenőhelyet keresett első gondolatuk. Mögöttük még a lövészárkos harcmező és mi van még előttük? De győztes még erősebben és emberibben nem érkezett. Pedig ki tudja, mit szenvedtek, hányan maradtak ott, hányan nem jutottak el határainkig? Mi ne éreztük volna, mi ne értettük volna, mennyit szenvedtek, akik magunk is megjártuk a veszteségek gyászos poklait, hiszen kit nem vert a háború? Régen volt, emlegetni sem kell? Pedig ennyi év után is vissza-visszatér, mint a kísértet, a háború: csak minap néztük a torokszorongató riportot a televízióban, hogyan emelték ki 27 év után a Balaton hullámsírjából a két hős szovjet pilótát. S mi tudtuk-e akkor, azon az őszön, hogy mire virradtunk? Az érzések előbb ébredtek a zsibbadtságtóf. Előbb csak annak örvendeztünk, hogy nálunk már ősszel kitavaszodott, nálunk már puskalövés nélkül telt el a tél. míg kis országunk utolsó faluja csak áprilisban lélegzett fel a háború rémületéből. Nekünk mindent jelentettek az ajándékba kapott békés hónapok. Akkor is ilyen rozsdás leveleket pörgető ősz volt. Csak ma már pontosan tudjuk, nemcsak érezzük, hogy mit jelentett nekünk az a 27 év előtti október 11. P. Sz. M. Szegeden megkezdődtek az egyetemek jubileumi ünnepségei ötvenéves a két szegedi egyetem. Az a fáklyás felvonulás is, amelyet tegnap, szombaton este, az ünnepségek nyitányaként, több ezer egyetemi hallgató rendezett a szegedi utcákon, a jubileumot adta hírül a város lakosságának. A bíróság épülete, az Ady téri egyetem és a Tisza-parti klinika elől jókedvvel, dalolva induló fiatalok az ünnepélyesen kivilágított Dugonics téri központi épület előtt gyülekeztek. Az ifjúság köszöntő felvonulását itt fogadták a két egyetem tanácsának tagjai, a hazai társintézmények képviselői és a külföldi egyetemi delegációk vezetői. A tegnapi nyitóünnepségig 21 külföldi egyetem vezetői érkeztek Szegedre: Bécsből, Bukarestből, Düsseldorfból, Glasgowból, Greifswaldból, Haliéból, Lipcséből, Leningrádból, Lódzból, Marosvásárhelyről, Londonból, Münsterből, Odesszából, Olmoucból, Pozsonyból, Rostockból, Temesvárról, Ungvárról, Újvidékről, Wroclawból és Zágrábból. A magyar felsőoktatást 12 hazai egyetem küldöttei képviselik. Az ünnepségre a tudományegyetem névadójának, József Attilának a szobra előtt került sor. Itt dr. Vetró Gábor, az orvosegyetem KISZ-titkára köszöntötte a jubiláló egyetem tanárait, (Somogyi Károlyné felvétele) Az ün neplők a József Attila-szobor előtt Átadták Szeged idei alkotói díjait A Szeged város felszabadulási évfordulója tiszteletére alapított alkotói díjakat tegnap, szombaton délelőtt adta át dr. Biczó György •wérosi tanácselnök a kitüntetetteknek. A tanácsházán rendezett ünnepségen részt vett dr. Ozvald Imre, a Szeged városi pártbizottság titkára, ott voltak a tanács végrehajtó bizottságának tisztségviselői ls. A tanácselnök ismertette a végrehajtó bizottságnak a díjak odaítéléséről szóló határozatát és átnyújtotta a díjjal együtt az erről szóló okleveleket és plaketteket. 1971-ben Szeged város alkotói díjában részesült: Vaszy Vikor érdemes művész, a Szegedi Nemzeti Színház zenei igazgatója, Szeged zenei élete irányításában kifejtett sokirányú munkásságáért, a magyar operakultúra egyedülállóan magas színvonalú vidéki központjának megteremtéséért, karnagyi, zeneszerzői, zenepedagógiai munkájáért, az 1970—71-es színházi évadban és a szabadtéri játékok műsorában bemutatott operák vezényléséért és Erkel: Sarolta című operájának átdolgozásáért; Tamás Attila kritikus, irodalomtörténész, a József Attila Tudományegyetem docense kritikai munkásságáért, a XX. századi magyar irodalom értékelésével, főleg József Attila életművével foglalkozó tanulmányaiért; Polner Zoltán költő, a Csongrád megyei Hírlap rovatvezetője, a Magvető Kiadónál 1971-ben megjelent Egyetlen hangszer círají verseskötetéért; Snovper Tibor építészmérnök, a Szegedi Tervező Vállalat főépítész-helyettese, több városképi jelentőségű kulturális és szociális létesítmény tervezéséért, a városfejlesztés érdekében kifejtett két évtizedes alkotó munkásságáért; Kopasz Márta grafikusművész, 60. születésnapja alkalmából, alkotói pályája, művészetpedagógiai munkássága elismeréseként, 1971ben megrendezett gyűjteményes kiállításáért; F. Nagy István újságíró, a Délmagyarország főszerkesztője, közéleti, várospolitikai témájú írásaiért, szerkesztői munkája elismeréséül. Az idei alkotói díjasok nevében Vaszy Viktor mondott köszönetet a kitüntetésért. növekedett a lakásépítés üteme A népgazdasági tervben 1971-re előirányzott 71 000 lakásnak csaknem felét az ÉVM vállalatok építik. Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium előzetes értékelése szerint október elsejéig 17 093 új otthont adtak át az ÉVM vállalatok, 3 ezer 614-gyel többet, mint a múlt év első háromnegyedében. Idei előirányzatuk 30 500 lakás, tehát az előirt átadásoknak több mint a felét teljesítették. Más években kilenc hónap alatt általában az éves előirányzatnak 45—47 százalékát váltották valóra. Az idei munka így arra mutat, hogy növekedett a lakásépítés üteme, és a szokásosnál kisebb lesz az év végi hajrá. Az ÉVM vállalatok munkahelyein jelenleg 36 846 lakás épül, mintegy háromezerrel több, mint egy évvel ezelőtt. Ez a többlet is arra utal, hogy fokozódott az építés üteme, s a „munkába fogott" lakások nagyszáma azzal biztat, hogy ezekből valószínűleg átadják az év végéig a tervből a hátralevő több mint 13 000 lakást. (MTI) majd dr. Tóth Károly az orvostudományi egyetem rektora rövid beszédben válaszolt a fiatalság köszöntésére. Egyebek között hangoztatta, hogy az egyetemnek nemcsak haladó szellemű professzorai, hanem haladó szellemű hallgatói is voltak, akiknek követése, példájuk, szellemük tanulmányozása az ifjúság egyik legfontosabb feladata. Ezután Vastag Pál K-ISZ-titkár az ifjúság nevében emlékezett a jubileumra, majd a közreműködő egyetemi énekkar a Gaudeamus igitur eléneklésével zárta az ünnepsége^. Ezt követően a központi épület első emeleti folyosóin A szegedi egyetemi oktatás ötven éve címmel kiállítás nyílt az egyetemi könyvtár rendezésében. Megnyitó beszédet dr. Csákány Béla, a József Attila Tudományegyetem rektorhelyettese mondott, hangoztatva többek között, hogy a szerény kiállítás a két egyetem történetéből igyekszik kiemelten bemutatni azoknak a küzdelmét, akik a két egyetemen a haladás első soraiban állottak. A résztvevők ezután megtekintették a kiállítást, amelyen a tablók és a tárlók képek, újságkivágatok, kéziratok, könyvek, s más dokumentumok segítségével rajzolnak szemléletes képet az egyetemek múltjáról, fejlődéséről és jelenérőL Ugyancsak tegnap este kerplt sor arra a fogadásra, amelyet a jubileum alkalmából a két szegedi egyetem rektora az aulában adott. A fogadáson részt vett Ilku Pál művelődésügyi és Szabó Zoltán egészségügyi miniszter, Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Csongrád megyei. pártbizottság első titkára, dr. Komócsin Mihály, a Csongrád megyei tanács elnöke, Sípos Géza, a városi pártbizottság első titkára és Papp Gyula, a városi tanács elnökhelyettese, valamint az ünnepségekre érkezett hazai és külföldi küldöttségek vezetői, és a város társadalmi, kulturális életének vezetői. Pohárköszöntőt dr. Márta Ferenc, a tudományegyetem rektora mondott. Este az Ady téri egyetem nagy előadójában az Egyetemi Stúdió az egyetem vendégeinek tiszteletére bemutatta új műsorát, Veress Miklós—Paál István örök Elektra című összeállítását, Margittay Agi főszereplésével. A két egyetem jubileumi ünnepségei ma délelőtt 10 órai kezdettel a Szegedi Nemzeti Színházban rende-' zett díszüléssel folytatódnak. Az ünnenségen a Szegedi Szimfonikusok és a Zenebarátok Kórusa Vaszy Viktor vezényletével és Simándy József közreműködésével bemutatja Kodály Zoltán Psalmus Hungaricus című művét. Délután a Dugonics téri aulában a két egyetem tanácsa fogadja az egyetemek és főiskolák képviselőinek köszöntését. Hétfőn, az ünnepségek harmadik napján, délelőtt fél 11 órakor kerül sor — a városi tanács székházának nagytermében — a díszdoktorok avatására, akik az egyetemek épületeiben délután megtartják székfoglaló előadásukat. A Lunohod—1 befedezte tudományos munkáját Október 4-én befejeződött a Lunohod—1 holdjáróval végzett tudományos és műszaki kutatási program. Az automatikus önjáró tudományos laboratórium múlt év november 17-től tíz és fél hónapon át működött a Holdon. az Esők tengerének térségében. Ez alatt az idő alatt kozmikus vákuumban, nehéz viszonyok közepette — sugárzásoknak, jelentős hőmérsékleti ingadozásoknak és -•'iiyos útviszonyoknak kitéve. Az önjáró berendezés 10 ezer 540 méteres utat tett meg, amely lehetővé tette 80 000 négyzetméternyi területen a holdfelszín részletes megvizsgálását. A berendezés televíziós rendszerei több mint 200 panorámafelvételt és több mint 20 000 egyéb felvételt sugároztak a Földre. Utvonalának több mint 500 pontján tanulmányozták a holdtalaj felszínének fizikai, mechanikai sajátosságait és 25 ponton elemezték kémiai összetételét. A holdfelszínről szerzett információk lehetővé teszik a holdfelszín topográfiai és morfológiai sajátosságainak értékelését a Lunohod—1 működésének körzetében. Az automatikus berendezés tartós működése biztosította a kozmikus sugárzás és a holdfelszínen levő radiáció hoszszas és tervszerű tanulmányozását. A Lunohod—1 aktív tevékenységének idején végzett tudományos és műszaki kísérletek igazolták az önjáró berendezés kidolgozásánál alkalmazott mérnöki elgondolások helyességét. A kutatómunka lehetővé tette az első ízben alkalmazott távirányít tású rendszer és tájolási módszerek elveinek ellenőrzését. A Lunohod—1 aktív működése azért szűnt meg, mert kimerültek az izotóppal működő hőforráskészletei. Ennek következtében a tizenegyedik holdéjjel idején lecsökkent a hőmérséklet a berendezés belsejében. A legutóbbi holdnappal a végén a Lunohodot vízszintes területre állították olyan helyzetbe, amely lehetővé teszi, hogy a rajta elhelyezett és a Föld felé irányított francia lézertükör még hoszszú éveken át működjön. A Lunohod—1 segítségével kapott — jellegét és menynyiségét tekintve rendkívüli — tudományos ismeretanyag nagymértékben bővíti a Holdról, a Napról és a kozmikus térségről meglevő ismereteinket. (MTI)