Délmagyarország, 1971. október (61. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-09 / 238. szám

SZOMBAT, 1971. OKTÓBER 2. 3 Jubileumi köszöntő A SZEGEDI EGYETEMI OKTATÁS JU­BILEUMI ÜNNEPÉN MEGBECSÜLÉSSEL KÖSZÖNTJÜK A JÓZSEF ATTILA TU­DOMÁNYEGYETEM ÉS A SZEGEDI OR­VOSTUDOMÁNYI EGYETEM DOLGOZÓ­IT SZÍVBŐL GRATULÁLUNK TUDÓ­SOKNAK. OKTATÓKNAK TECHNIKAI DOLGOZÓKNAK, AZ EGYETEMI IFJÚ­SÁGNAK. AKIK E RANGOS INTÉZMÉ­NYEK TÁRSADALMI ÉS TUDOMÁNYOS RANGJÁÉRT FÁRADOZNAK. E JELES ÉVFORDULÓN TISZTELET­TEL ÉS ELISMERÉSSEI. ADÓZUNK AZOKNAK AKIK A LETŰNT REND­SZER NEHÉZ ÉVEIBEN IS ALAPOZTÁK EGYETEMEINK HALADÓ HAGYOMÁ­NYAIT: AKIK A SZOCIALISTA FELSŐ­OKTATÁS ALAPJAIT MEGVETETTÉK A FELSZABADULÁS UTÁN; AKIK A KOMMUNISTA SZAKEMBERKÉPZÉST SZOLGÁLJÁK TUDOMÁNYOS OKTA­TÓ- ÉS NEVELÖMUNKÁJUKKAL. A FÉL ÉVSZÁZADOS MÜLT ÉRTÉ­KES HAGYOMÁNYAIRA EMLÉKEZVE, UJABB TUDOMÁNYOS ÉS OKTATÁSI SIKEREKET KÍVÁNUNK A SZEGEDI EGYETEMEK DOLGOZÓINAK ÉS DIÁK­SÁGÁNAK MŰVELJÉK MIND ERED­MÉNYESEBBEN A TUDOMÁNYOKAT, ÉRJENEK EL MÉG JOBB EREDMÉNYE­KET A SZOCIALISTA ÉRTELMISÉG KIKÉPZÉSÉBEN ÉS NEVELÉSÉBEN, SA. JÁT TEKINTÉLYÜK ERŐSÍTÉSÉBEN, SZOCIALIZMUST ÉPÍTŐ NÉPÜNK ÖRÖ­MÉRE. Magyar Szocialista Munkáspárt Szeged Városi Bizottsága Ülést tartón a KISZ Központi Bizottsága Dr. Horváth István első titkár elnökletével pénteken ülést tartott a Magyar Kom­munista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága. A ta­nácskozáson — amelyen részt vett és felszólalt Kál­lai Gyula, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke és Jakab Sándor, az MSZMP Közpon­ti Bizottságának osztályveze­tője is — elsőként Föcze Lajos, a KISZ Központi Bi­zottságának titkára ismertet­te azokat a javaslatokat, amelyeket az ifjúsági szö­vetség fűz az alkotmány módosításának tervezetéhez. A többi között hangsúlyozta: a KISZ Központi Bizottsága nagy jelentőséget tulajöonít annak, hogy az országgyűlés alkotmánymódosítást előké­szítő bizottsága vitára bo­csátja az előzetes tervezetet, és figyelembe veszi a társa­dalmi és tömegszervezetek véleményét. Ez megfelel a szocialista demokrácia szel­lemének és gyakorlatának. A KISZ Központi Bizott­sága határozatban rögzítet­te: időszerűnek tartja, hogy hatályos alkotmányunk ren­delkezései összhangba kerül­jenek a társadalmunkban, állami életünkben bekövet­kezett változásokkal, egyet­ért az alkotmánymódosítás koncepciójával, s abban al­kotmányos életünk, a szo­cialista demokrácia tovább­fejlesztését látja. Az ülésen — dr. Gombár Józsefnek, a KISZ KB tit­kárának előadása alapján — elfogadták annak a jelen­tésnek a tervezetét, amelyet az ifjúsági szövetség VIII. kongresszusát megelőzően kapnak kézhez a küldöttek. A jelentés részletesen szól a VII. kongresszus határoza­tainak teljesítéséről, a fia­talok helyzetéről, s tények, adatok tükrében veszi számba az ifjúsági mozga­lom fejlődésének főbb állo­másait. A Központi Bizottság vé­gezetül meghallgatta dr. Vá­jó Péternek, a KISZ KB titkárának tájékoztatóját az ifjúsági törvényről, s az ez­zel kapcsolatos mozgalmi feladatokról. KGST értekezlet Pénteken a Magyar Szab­ványügyi Hivatal budapesti székházában befejezte há­romnapos tanácskozását a KGST szabványügyi állandó bizottságának a színesfémek vegyvizsgálatával foglalkozó szakértői munkacsoportja. A szakértői értekezleten hét ország — Bulgária, Cseh­szlovákia, Lengyelország, Magyarország, az NDK, Ro­mánia és a Szovjetunió —, valamint a KGST-titkárság képviselői szabányosítási ajánlástervezeteket tárgyal­tak meg. A szakértői érte­kezleten elfogadott ajánlás­tervezeteket a KGST szab­ványügyi állandó bizottsága decemberben, berlini ülésén hagyja jóvá. Október 29: Vi I ágta karékossá g i nap A világ takarékpénztárai­nak 1924-ben tartott első nemzetközi kongresszusán hozott határozat értelmében minden év októberének utolsó munkanapja: világ­takarékossági nap. Az idén, mint utolsó tel­jes munkanapon, október 29-én, pénteken lesz a vi­lágtakarékossági nap. Ebből az alkalomból a megyékben, a városokban, a falvakban, az Országos Takarékpénztár, a takarékszövetkezetek, a Hazafias Népfont, s más tár­sadalmi szervek közreműkö­désével különféle rendezvé­nyeket, ankétokat tartanak, népszerűsítik a takarékosság gondolatát. Néhány OTP-fi­ókban külön jutalomsorso­lást rendeznek a világtaka­rékossági nap időszakában elhelyezett takarékbetétek tulajdonosai között. Minden megyében az OTP betétkönyvvel ajándékozza meg az október 28-ról 29-re virradó éjszaka első szülöt­teit. A világtakarékossági napon a posta külön erre az alkalomra készült bélyegző­vel látja el a küldeménye­ket. Állami fiúnevelő intézet, Szeged, Londoni krt. 15. Másfél évvel ezelőtt, amikor itt jártam, tiszta, mosoly­gós gyermekarcokkal talál­koztam. A mosolyhoz azon­ban mindig párosult valami nagy-nagy szomorúság. Az elhagyottak ösztönös szomo­rúsága. Várják a vasárna­pot, az ünnepnapok remegő bizonytalanságát. Mert bi­zonytalanság ez, hiszen akit várnak, legtöbbször nem jön el. Az elhagyottak otthona az idősebbek szemében men­hely, az itt lakók London­nak nevezik. VÁLTOZATLAN KÖLTSÉG­VETÉSSEL Most ís tiszta­ság, ka­tonás rend fogad. Kíváncsi gyerek­fejek bukkannak elő az ebédlőajtóban. Találgatják, kinek az apukája érkezett. S csak akkor húzódnak visz­sza csalódottan, amikor meg­látják, hogy a nevelői szo­ba felé veszem az útirányt. Kecskés Antalné igazgató­nő már hatodik éve dolgozik a Londonban. A változások­ról, gondjaikról beszélge­tünk: — Költségvetésünk most is ugyanannyi, mint évek­kel ezelőtt volt, pedig... — aztán sorolni kezdi a zöld­ség, gyümölcs, gyerekholmi megváltozott árait. A gye­rekek napi ötszöri étkezést kapnak, amit 13 forintos normából kell kihozni. Ez sem könnyű feladat. Pedig a cél mindenképpen egy: nevezetesen az, hogy az el­hagyottak minél gondtala­nabbul élhessék gyermek­éveiket. Ehhez viszont közös összefogás lenne szükséges, hiszen az otthon költségve­tését már rég túlhaladták az évek. Mégis, miből csinosak az állami gondozottak, miből telik szemléltetőeszközökre, játékra, labdákra, nyári üdülésre? Az üzemek, a vállalatok, egyes intézmé­nyek hozzájárulásából. Az igazgatónő azonnal sorolni kezdi a szocialista brigádok, a patronálók neveit: Vad János állami díjas fúrómes­ter brigádját, az újszegedi kender, a KSZV, a kábel­gyár, a ruhagyár szocialis­ta brigádjait, a mártélyi Fürst Sándor termelőszövet­kezetet. Fényképek kerülnek elő. Időrendi sorrendben: Romos épület, társadalmi munkában dolgozó nevelők, parkos, három épületből ál­ló üdülő, fürdőmedence, és a gondtalan gyereksereg. — Nagyon sokat köszön­hetünk a mártélyiaknak — jegyzi meg Kecskés Antalné. A téesz tíz évre átadta ne­künk a mártélyi tanya, 345. számú, három helyiségből álló épületét. Az ebédet mindennap kihozták, ol­csón kaptunk zöldséget, gyü­mölcsöt. — Változott-e másfél év óta a nevelőotthon élete, si­került-e közelebb hozni egy­máshoz az állami gondozot­takat és a szülők mellett nevelkedő gyerekeket? — Az idén már óvodása­ink is vannak. Mégpedig azért, hogy minél hamarabb megszokják a várost, az új környezetet. Az intézet gye­rekei eddig az iskolában is megkülönböztetettek voltak. Ez évben már vegyes osz­tályokba járnak, sőt, a ruhá­jukat is megváltoztattuk. Megszűnt az úgynevezett egyenöltözet. Mindenkinek különböző színű és szabású ruhákat vásároltunk. Ez is azt a célt szolgálja, ne érez­zék, hogy intézetiek, s fő­leg azt ne, hogy elhagyot­tak. — Milyen tapasztalataik vannak az intézetben nevel­kedett gyerekekről, hogyan sikerül a nevelöknek az ér­zelmi sérüléseket gyógyíta­ni? — Mindegyikről felmérő vizsgálatot készítünk, meg­figyeljük őket, hogyan rea­gálnak különböző dolgokra. Ezek alapján megbeszéljük a csoportvezetőkkel a teendő­ket. Egy fiókból felmérőlapok kerülnek elő. Szúrópróbasze­rűen kiveszek néhányat. „Idült alkoholista szülők, 60 körüli apa, részeges anya" — olvasom az első sort. Az­tán még megtudom, hogy a 6 éves Zoli remegve várja a szülőket, akik ugyan láto­gatják, de öt percnél tovább még soha nem maradtak ná­la. Ezért sértődött, védelmet keres, és tele van szeretet­vággyal. Egy másik lap ag­resszív, durva kisfiút mutat be. Az igazgatónő elmeséli agresszivitásának okait. Egy má­sik tör­ténet még szo­MIÉRT HAZUDNAK A FELNŐTTEK? morúbb és elgondolkozta­tóbb. A kisfiú húsvétkor ke­rült az intézetbe. Miután az édesanya eldobta magától, nevelőszülőknél élt. Egy lá­togatáskor az anya azt mondta a fiának: „Nem hoz­tam neked semmit, mert nincs pénzem. Meghalt a testvéred, és sokba került a temetés!" A gyerek sajnálta nővérét, és talán meg is bo­csátott az édesanyának. Egy­szer aztán nem tudni, mi történt Sanyival. Félrehúzó­dott, napokig sírdogált az egyik sarokban. Egy sétán bökte ki, amikor megszorí­totta a nevelőnő kezét, és azt kérdezte tőle: „miért ha­zudnak a felnőttek?" Mint kiderült, a villamosból lát­ta édesanyját, aki azzal a testvérével sietett az utca forgatagában, aki korábban „meghalt". Sanyit ezután többé nem lehetett meg­győzni a felnőttek igazmon­dásáról. SZÜLŐI FELELŐSSÉG három karon erősödött a KISZ pártirányítása. A pártirányítás, amely a két szervezet közötti jó kapcsolat, a jó kölcsönhatás alapján alakult. A pártvezetőségekben szép számmal dolgoznak olyan fiatalok, akik nemrég maguk is aktív KISZ-munkások voltak. A párt végrehajtó bi­zottságának a választások óta két ifjúsági fele­lőse van. Az egyetemi pártbizottságban a KISZ­korosztályt hat fiatal párttag képviseli. A végre­hajtó bizottság napirenden kívül is gyakran fog­lalkozik olyan kérdésekkel, melyek a lehető leg­közelebbről érintik az ifjúságot. (Például a men­za. a klubépítés, a KISZ-vezetés személyi kér­dései stb.) Az állami vezetés munkája során az ifjúság­politikai határozat szellemében minden fontos kérdésben kéri az érintett hallgatók véleményét, és azt a döntések során figyelembe is veszik. A fiatalok észrevételei alapján már nemegyszer született dékáni intézkedés. Az állami vezetés a hallgatók kérései alapján például lehetővé tette az új egyetemi KlSZ-klub építését. Az intézkedés fontosságát jól jellemzi néhány adat. Az építkezés összesen 2,5 millió forintba kerül, a klub 700 négyzetméter alapterületű lesz. Elhelyezése (a Dugonics téri épület alagsorában) és helyiségeinek száma alapján jelentősége va­lószínűleg túlnő az egyetemen, minden feltétel adott ahhoz, hogy a város kulturális életének egyik központjává váljon. Ezért most is kérjük a város párt- és tanácsi szerveinek segítségéi a klub mielőbbi elkészítéséhez. Hallgatóink lelkes munkáját bizonyítja, hogy az építkezés első nyolc napja során mintegy 12 ezer téglát bontot. tak ki és tisztítottak meg. Az ifjúságpolitikai határozat szellemében egyes munkaterületeken jó munkamegosztás ala­kult ki a KISZ és az illetékes szervek között Például a diákköri munka, vagy a kulturális tevékenység területén. A KISZ-szervezet végre­hajtó bizottsága több, a határozatban felvetett kérdés megoldása érdekében tett sikeres lépése­ket (Például a hallgató házaspárok kollégiumi elhelyezése, a fiatal oktatók lakáshelyzetének ja­vítása.) Az egyes karokon és évfolyamokon a tu­dományágak sajatosságainak megfelelő, diffe­renciált KISZ-munka bontakozott ki. Az eredmények mellett azonban számot kell vetni a hiányosságokkal is. A hallgatók sporto­lási lehetősége mindmáig nem javult, és úgy tű­nik, belátható időn belül nem is várható ered­mény e téren. Kollégiumi ellátásunk a József Attila Tudományegyetemen az ország többi egyeteméhez viszonyítva meglehetősen rossz. A pártcsoportok és a KlSZ-alapszervezetek közti kapcsolat sem javult minden esetben megfelelő­en. Kevés olyan KISZ-alapszervezeti munkaterv készült, melyből minden tag megismerheti a közvetlenül ráháruló feladatokat. A szervezeti fegyelem sem alakult a változó viszonyoknak megfelelően. A tagok egy részénéi a jogok han­goztatása például nem párosul a kötelezettségek elismerésével, azok tudatosulásával. Gondunk tehát bőven akad. Megoldásuk aligha képzelhető el máról holnapra. Hosszú, szívós és kitartó munkára van ehhez szükség. Mindezek figye­lembevételével dolgozta ki a párt-, állami és KISZ-vezetés intézkedési tervét, melyek rövid távra szóló intézkedéseket tartalmaznak, és cél­kitűzéseiket meg is lehet valósítani. A pártbi­zottság például célul tűzte ki a párttag hallgatók hatékonyabb ideológiai képzésének megszerve­zését, a hallgatók egyes negatív megnyilvánulá­sainak, a köztük kialakult nem kívánatos jelen­ségeknek felmérését. Ezekre gyorsan, nyílt és őszinte vitákban kíván reagálni a bizottság, ősszel a pártbizottság megvizsgálja a kollégiu­mi nevelőmunka hatékonyságát is. Az egyetem állami vezetése elsősorban az oktatás tartalmi korszerűsítése terén vállalt feladatokat Az ál­lami vezetés állandóvá és tervszerűvé kívánja tenni a KISZ-vezetés tájékoztatását mindazok­ról a tervekről és döntésekről, melyek a hallga­tókat érintik. A közeljövő egyik fontos feladata például a nem nyelvszakos hallgatók idegen nyelvi kép­zésének korszerű formáját megteremteni. Áz állami vezetés minden lehetséges eszközt fel kíván használni a hallgatók eszmei, politikai, emberi nevelése érdekében. KlSZ-szervezetünk­re is fontos feladatok várnak. A VIII. kongresz­szus után, az ott hozott határozatok alapján olyan követelményrendszert kell kidolgozni, melyből minden KISZ-tag világosan látja a rá­háruló feladatokat. Ez a rendszer egyúttal a szervezeti fegyelem betartására is kell. hogy ösztönözzön. Olyan vezetőképzési rendszert kí­vánunk létrehozni, melyben a politikai, ideoló­giai képzés párosul a korszerű vezetési ismere­tek elsajátításával. Javítani kívánunk az egye­tem különböző vezető testületeiben dolgozó hall­gatóképviselők munkáján is, rendszeressé akar­juk tenni beszámoltatásukat társaik, a hallgatók előtt. A vázolt kép csak nagy vonalakban ismerteti azt a munkát, melyet egyetemünkön az ifjúság­politikai irányelvek megvalósítása érdekében végzünk. Ám talán ebből is kitűnik, a József Attila Tudományegyetemen jó úton halad az 1970 februári párthatározat valóra váltása. Dr. Vastagh Pál, a JATE KISZ-bizottságának titkára Dezső most is kitűnő tanuló. Amikor belép az igazgatói szobába, zavartan végigsi­mítja szőke haját, és me­sélni kezd a nyárról. Barát­ja, Tibi, amikor megkérde­zem tőle, mi szeretne lenni, csak így válaszol: bácsi. Ö még nem ábrándult ki a fel­nőttekből, ő még nem csa­lódott a bácsikban. Mindegyik gyereknek ta­karékbetétkönyve van. Gyűj­tik az 1—2 forintokat, hogy azon majd álmaikat megvá­sárolhassák. Van, aki édes­apát, édesanyát vásárolna legszívesebben. Csak azt tudnám, hogyan lehetne felkelteni a szülő fe­lelősségérzését ezekben az emberekben. Mert Dezsőnek, Sanyinak, Tibinek élnek a szülei valahol, mégis állami gondozásba kerültek. Ezek a fiúk a szülői ház melegét soha nem érezték. Soha nem aludtak el a nagy kerek er­dőről mesélő édesanya ölé­ben. Pedig nem tehetnek ar­ról, hogy világra jöttek. Leginkább arról nem, hogy véletlenül. Örökös mottó­ként visszatérő gondolat, hogy ezek a gyerekek csak azért élnek, mert egy nőt megkívánt egy férfi, és a nő számításból vagy butaságból megszülte gyerekét. Mit te­gyen vele? A férfi elhagy­ta, a gyereket meg nem öl­heti — az emberölést tör­vény bünteti. De eldobhatja magától. A gyerek elhagyá­sát nem bünteti törvény! Az elhagyottak pedig ak­kor is várják a vasárnapot, az ünnepnapok remegő bi­zonytalanságát, ha tudják is, akit várnak, soha nem jön. Bagaméry László

Next

/
Thumbnails
Contents