Délmagyarország, 1971. október (61. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-06 / 235. szám

1971. OKTÓBER 0., SZERDA Magyar városok 1971 A városi lakosság jövedelemforrása is sokféle. Kisebb városok esetében a népesség tekintélyes hányada él a mezőgazdaságból. Az ellátás, a piac szempontjából pedig kifejezetten fontos, hogy milyen mezőgazdasági területei vannak egy-egy városnak. A Magyarország városairól szóló statisztikai összeállítás ebben is eligazít. A városok mezőgazdasága Altalános jelenség, hogy a mezőgazdaságilag hasznosítható terület egyre fogy, a városok közigazgutásd határain belül. Néhány példa: Dunaújvárosban tíz évvel korabban még 194 holdat tartottak számon ezer lakosra — már csak 112 szerepel a statisztikában; Tatabányán egyharmaddal, Komáromban mintegy 21) százalékkal, Szegeden, a közigazgatási határon belül egyhatodával kisebb a termőterület. Ez a csökkenés azonban csak egyik oldala a városi mezőgazdasági termelésnek, mert ennél is erősebb tendencia a zöldségtermelő területek arányának növekedése a meglevő termőföldeken. A területvesztést tehát intenzivebb termelési ággal ellensúlyozza a dúböszörmény 0 ezer körül, Hódmezővásárhely és Makó 5 ezren fölül számolja téesztagjait. Ezzel pedig már szinte kl is mondtuk az újabb összefüggést: Csongrád megye városaiban a téesztagság aránya meglehetősen magas. Abszolút számmal mérve az öt városban 19 ezer. Az egy városi téesztagra jutó szántóterület országosan kereken 10 katasztrális hold, Szegeden 7,9; Hódmezővásárhelyen 12,4; Csongrádon 8,3; Makón 7,5; Szentesen 20 hold. Nem is előzi meg ebben Szentest csak Ajka és Pápa, s közelít hozzá Mezőtúr, Túrkeve és Keszthely. mezőgazdaság. Még a fővá- _ . , _ rosban is volt erre mód, de Csongrád megye varosai tea legklasszikusabb példa hát ~ a nagyarányú iparoGyőr, ahol több mint két- sítás ellenére - mezőgazdaszeresére nőtt a városellá- sá«uk fontosságát megtartottást szolgáló zöldségtermesz- ^^ a területarányotő terület 10 év alatt. Sze- a téesztagság abgeden 600 hold a zöldség- szolút számait vizsgáljuk, termesztő terület növekedése ugyanennyi idő alatt, és utolérhetetlenül első lett a városok között a teljes mezőgazdasági területhez viszonyított zödségtermelési területaránnyal: 14 százalékkal! Hogy lássuk az adat értékét: az ehhez legközelebb eső arányok igen ritkák, és épphogy elérik vagy hajazzák a 10 százalékpt. (Kecskemét 10,5, Nagykőrös 10,6. Az országos átlag a városokban 3,6 százalék.) A nagy vidéki városok közül Debrecenben a legmagasabb a téesztagok száma: 3480. Utána mindjárt Szeged következik 2550-nel — s csak nagy ,.szünet" után a többi felsőfokú központ: Pécs (578), Miskolc (481) és Győr (509). Mindez együtt azt jelenti, hogy Debrecen, Szeged, Miskolc, Pécs és Győr téesztagsága együttesen alig haladja meg a 7 és fél ezret. Ezt megközelítő számmal egy-egy kisebb város majdnem fölér: HajÖntözödobok A bolgár Hidroenergwtikai és Talajjavító Intézet munkatársai gépesített öntözőberendezést szerkesztettek. Az új találmány jelentősen egyszerűsíti az öntözőcsövek kirakásét és mozgatását, elszállítását. A berendezés ötletesen alkalmazott tekercselő dobból áll; a vízcsaptól való eltávolodással egy időben legördülnek a dobokra szerelt öntözőcsövek. Az egyes öntözőegységek részeit ugyancsak a dobok segítségével tekerik vissza. Az öntözés befejeztével a központi vezetéket is ezek a dobok tekercselik fel. Gondos testvér — Igen, mama. vigyázok rá, és ha a fejére esik, szólok! Iskola életközelben 9UÍ€»Sl«BltCI Hazai Sálak Mindig örömmel beszélge- nem ismerik tájaink dolgos zafiasságna, a szülőföld szelek év elején a tanulókkal, embereit, szokásait, szocia- retetére való nevelés — úgy Teli vannak nyári elmé- lista életstílusát, hazánk érzem — a legnagyobb köznyekkel, sok-sok emlékkel alkotásait, műemlékeit, .. . ,, számunkra és gondolattal. Az idei tan- gyártelepeit, erőműveit stb. ugyeK özamunicra év szeptemberében azonban — hisz ezek „csak" magyar ugyanis soha nem lehet marádöbbentem egy érdekes alkotások! Nem látják meg, sodrendű kérdés az, hogy dologra. Meglepett, hogy az mire lehetünk büszkék, s valaki megszereti-e a hazát, egyik harminchatos létszámú lassan ők is mindössze csak . .. „mhfl<pn rsíik he_ osztályból például húszon- annyit tudnak a hazáról, Vdgy közömboser\ ^ négyen jártak a vakáció mint amivel a külföldit a gyet, völgyet és dombot lat idején külföldön. Tizenket- gyatra propagandával ide- benne. ten a Szovjetunióba. Len- csalogatjuk, hogy van pap- volna központilag rsi sst b^r-gulyá*68 jó- —- az HM többiek pedig nyugati álla- Jól tudom: minden kira- lehetne túrákat rendezni, mokba: Olaszországba, az gadott példu egy kicsit sán- táborozásokat tartani, s mlNSZK-ba, Svájcba és Pran- tít az általanosságban, s k£nt lehetne erre a feladatciaországba látogattak el. összességében sem az emlí- „ikalma* fiatalokat veAmit azonban furcsának ta- tett osztály helyzete a jel- rd alkalma* fiatalokat veláltam, az az volt, hogy az lemző. De, sajnos, az a va- tetőkké kiképezni. Mire ujegyik kislány beszélgetés lóság, hogy diákjaink Jó- ra eljön a nyár, valamivel közben nagy hangon kije- része még nincs abban a többet kellene tenni azért, lentette: „Itthon maradni, kellemes anyagi helyzetben, . ,tI,,n ni-iknak se Magyarországon, unalmas!" hogy a jelenlegi társasuta- nogy egyeUCT1 alaKnalí . Elgondolkoztató kijeleli- zási részvételi díjak mellett legyen „itthon maradni tés. Nagyon sok képeslap utazhassék és felfedezhesse unalmas!". . Zenében magasztalta a tokaji bort Szüretre ért a szőlő a To- ségként érkezett nedűnek, kajhegyalján. A tokaji bor- amelyből a zeneszerző azkülönlegességek hírneve ma után bécsi barátai társasáis világszerte márka. A bor- gában jóízűen el-elkortyolvidék múltja hozzátartozik gatott. Schubert azonban! ben. a magyar történeleimlkönyv ennél is többet tett: meglapjaihoz, a honfoglalástól, énekelte a tokaji bort. Schua honalapítástól kezdve. Ku- bert bordala, „A tokaji bor tatók érdekes adatokat dicsérete", 1815-ben készült, gyűjtöttek össze a tokaji bor tehát mindössze 18 éves hírnevével kapcsolatban. A volt, amikor a felséges ital tokaji bor világhírnévre kü- megihlette. Tulajdonképpen lönösen a XVIII. század kö- egy vers inspirálta, Baumzepén tett szert, amikor fe- berg Gabriella bécsi költőjedelmek, az állami és szel- nő „Lob des Tokayers" cílemi élet nagyjai verseng- mű költeménye, " amelyet tok, hogy kl tud több toka- egy 1800-ban megjelent verji bort beszerezni. seskötetben talált meg. A A halandó királyok ked- bécsi költőnő három versveit borát Beethoven beve- szakos rajongó verse a tozette a halhatatlan fejedel- kaj borról megragadta a mek világába. Magyarorszií- fiatal zeneköltő lelkét, és gi barátjának, Brunszvik olyan alkotásra ösztökélte, Ferencnek írt számos leve- amely zenében ma is töretlében magasztalta a néki len szépségében fejezi ki a küldött bort — a martonvá- tokaji bor dicséretét, sári Brunszvik-csaIádnak Baumiberg Gabriella Batekfntéives szőlőbtrtoka volt tsényl Jánosnak, a tragikus a Tokaj hegyalján —, s min- sorsú magyar forradalmár dig örült a baráti figyelmes- költőnek felesége lett. érkezett az iskolába a nyé- hazánk szépségeit. Jóval ron, s mikor megláttam többet kellene tehát tenöket, többször gondoltam nünk annak érdekében, arra, hogy a címzett tanár hogy „ne legyen unalmas" még életében nem járt Ve- itthonmaradni. Hogy csak a lencében, s lám, második legfontosabb megoldásra osztályos tanítványa már váró problémákat mondonnét küldi az üdvözletét, jam: nincsenek — vagy ha Mégis csak jól megy a sora van is, nagyon kevés — ölti mai diáknak, mert szép csó országjáró túrák, a diászámmal ismerek olyan gye- kok zsebéhez mért turstarekóket, akik középiskolás szállók, kerékpáros kiránduévedk alatt már megjárták lások, romantikus gyalogúi Moszkvát, Prágát és Szófiát rák, egyszóval: nincsenek Na, nem irigyli ezt tőlük tömegesen olyan szervezésenki. Sőt, annak csak örül- sek, amelyek tanulóinkkal nj lehet, ha világot látnak megismertetik a hazájukat, a középiskolások, mert a Kitűnőek a KlSZ-téborozások-sok élmény fejleszti az sok — de itt is csak korláismereteket, szélesíti a tu- tozott létszámban tudják fodáist, lehetővé teszi a világ gadni a fiatalokat. Az ifjúszépségeinek felfedezését és ság nagy többsége ilyen témegismerését. De az „itthon ren a vakáció Idején eléggé maradni unalmas" kijelentés magára van hagyva. Pedig azért bentmaradt a fülem- az ifjúság ilyen foglalkoztaHát mostohák lettek tásánaik kiszélesítése ugyanszámunkra a mások által csak beletartozik az MSZMP annyira csodált hazai tájak? KB ifjúságpolitikai határoA külföldiek évről évre zatainak a témájába. S visszazarándokolnak he- mindezek után azt is kifogyeink és fenyveseink közé, gásolható intézkedésnek tarBalatonunk kedves vidékei- tom. hogy az iskolai kiránre — mi meg elsietünk dúlások alkalmával a legszépsége elől? több helyen. várakban és Elgondolkoztam... Isme- múzeumokban — például rek olyan gyerekeket, akik Visegrád és Sümeg várában már a fél világot bejárták, —, műemléknek nyilvánított de Magyarországon — a fő- épületekben is belépődíjat városon kívül — még nem szednek a diákoktól. Minitis igen jártak. Ismeretlen egy „megportóztatják" a haelőttük a Mátra és a Bükk, zafias nevelés egyik módját, a Mecsek és a Duna-kanyar Ha rajtam állna, még az szépsége. Nekik, ez termé- idegenvezetőt is ingyen ,boszetes, mert a „Külföld az csátanám a fiaitalok rendelKülföld!". Beszélünk nekik kezésére. Jól tudom, vannak a hazaszeretetről, közben üzleti érdekek is, de a haBánfalvi József Emléküket őrzik az utcák virágaiból, Szeged népe és Hagyományok című A család alapítója, Kárász Miklós, szegény munkáiban. Számos tanulmányában foglalkozott fölvidéki nemes ifjú volt; a hagyomány szerint 25. KALM.ANY LAJOS UTCA Nyomvonala 1777-ben már látható n térképen, de neve csak 1850-ben: Kis Séta Utca. A Víz után Kálmán utca i*tt..Emlékezünk, hogy a Víz elolt is volt Kálmán utca, a mai Juhász Gyula utca Hogy miért kellett fgv fölesereberélni u neveket, nem tudjuk. Mindenesetre a Víz előtti Kálmán utca is. a Víz utáni is ugyanarról a kiterjedt fölsővárosi Kálmán családról kapta nevét. Kis séta utca volt pedig azért, mert itt, a régi fölsővárosi kaszinó (1920 és 1926 között Munkásotthon) előtt, a Rácpiac északi felében volt a fölsővárosi sétány, sétatér, kis sétatér.' (Szemben a nagvsétánnyal, u belvárosi sétánnyal, amely a Vár előtt, a mai Széchenyi téren és a Híd utca tájékán volt.) A névadóul szolgált tfmárcsalád sarja volt. 6s az erre az utcára hátával szolgáló Maros utca 22. sz. házban született Kálmány Lajos (1852— 1919). a ma avar népköltészeti gyűjtés klasszikusa. a folklorisztikai kutatás kiváló művelője, akiről születése centenáriumán az utca mai nevét kupta. Kálnmny Lajos mint fiatal diák Dugonics András szellemaben nevelkedett a kegyesoskoliibun. Itiú káplánként az Arad melletti Pécskun kezdett népköltészeti gyűjtésbe, s élete során, jórészt saját költségén, hétkötetpyi dalt, bglladát, mesél, találós kérdést, egyéb népköltési anyagot adott ki Koszorúk az Alföld vada szegedi és a Szegedről kirajzott temesközl magyarság népéletével, hiedelemvilágóval. ö volt az ^lső, aki a mesemondó egyéniséget a közösség sajátos képviselőjeként észrevette és vizsgálta. A modern föllelorisztlkaj kutatás sokban úttörőjének tartja. Az utolsó magyar sámán címmel Móra Ferenc örökítette meg különös, tragikus alakját, küzdelmes életét. KÁLVIN TÉR Meglepően későn, 1935-ben olvassuk ezt a nevet a Délmagyaror szagban. és csuk 1939-ben a várostérképén, holott az 1883 óta a téren álló református templom, Schulek Frigyes kecsesen szép alkotása, már rég sugnllhatta volna az elnevezést Kálvin Jánosról (1509—1564), a reformáció kezdeményezőjéről. KANDÓ KALMAN UTCA 1967-ben tűnt föl a várostérképen. Kandó Kálmán (1869—1931) gépészmérnök a vasútvillamosítás úttörője. így a vnsúthoz közel eső utcának elnevezese leleményesnek minősíthető. KARASZ UTCA Az utca nyomvonala már Kaltschmidt 1747 évi térképén már rajta van. Neve azonban 1814ben még Pétervári Ország Üt, azaz a mai Petőfi Sándor sugárút akkoriban itt kezdődött 1842-ben azonban már Kárász utca. 1950. ápr. 4-től 1957 április közepéig Lenin utca volt, de amikor a kiskörű tat Lenin körútnak nevezték, visszaadták Szeged főutcájának, korzójának régi és olyannyira jellegzetes nevét. Névadója a sarkán álló Kárász-ház, a Kárász család 1845-ben elkészült klasszicizáló épülete, nagy történelmi múltú műemlékünk, melyben 1849-bon megszállt Kossuth Lajos, és amelynek erkélyéről 1849. júl. 12-én hazánkban utolsó nyilvános beszédet tartotta. A családból többen is beírták nevüket a Város történetébe. Temesváry András főbíró, később tanácsnok hozta le kocsiján a fővárosból városi íródeáknak. 1739-ben lett a város főjegyzője, s egyúttal, szabályellenesen, tanácsnoka is. Karrierjét azzal alapozta meg. hogy feleségül vélte a főbíró lányát, s vele anyagilag is kedvező helyzetbe került. Kétségtelen tehetségével hamarosan tekintélyt szerzett a városban. 1748. dec. 30-án a Város megbízta, hogy az udvari kamarától vásárolja meg Szeged számára a szentpéteri és horgosi pusztákat. Kárász, öszszejátszva Grassalkovich Antal kumarai elnökkel, apósa pénzén magának szerezte meg az említett birtokokat. A szegedlek tiltakozását azzal szerelték le, hogy a Város bizenyos rendelkezések szerint amúgy sem kanhatta volna meg a pusztákat, s hogy Kárász később — Kamaráspuszta kivételével — átengedi birtokát Szegednek. így maradhatott tovább is hivatalában 1760. márc. 20-ig. amikor Csongrád megye alispánjává választották. ígéreteit azonban nem tartotta meg, sőt Horgost Mátra vidéki jobbágyokkal telepítette be. s ezzel a szegediek kirajzását, földhöz jutását meggátolta. Ekkoriban építette kúriáját a jelenlegi műemlék helyén. Eleje Szentháromságszobrot emelt, a hagyomány szerint fogadalomból, mert egy kocája elvesztése miatt kondását agyonütötte. Móricz Pálnak a hagyományt megelevenítő elbeszélése (A Kárász uraság kocája) szerint a földesúr pallosjogával élve fölakasztatta a kanászfiút, majd amikor a koca fiaival az ellésre keresett rejtekéből előjött, lelkiismeretfurdalása támadt. A szobrot 1857-ben a Széchenyi térre helyezték át, de megrepedezett, s 1873-ban le kellett bontani. Péter László (FolyUztjuk.) NAPI KISLEXIKON a megye kereskedelméről Az adatok mindig érdekesek, sokat mondanak. Főként talán akkor, ha a kereskedelemre vonatkoznak Két dologról beszélnek: részint az életszínvonal, a keresetek növekedéséről, részint pedig a kereskedelem munkájának javulásáról. # A forgalom? Az elmúlt ötéves terv idején, tehát 1965—70 között a megye kereskedelmi forgalma 63,5 százalékkal nőtt, jóval meghaladva az országos átlagot, ahol a növekedés 58,2 százalék volt. A forgalom emelkedése a legnagyobb az iparcikkeknél (83,6 százalék) és az élelmiszernél (68,8 százalék) volt. A százalékos változásnál is többet mond talán az. hogy 1970-ben 5809 millió forintot költött a megye lakossága bevásárlásra. Szegeden a kereskedelem forgalmának emelkedése szinte mindenben nagyobb volt a megyei átlugnál. Ez alól egyetlen kivétel az élelmiszer. Ennek az az oka, hogy faluhelyen egyre több háztartás áll át az önellátásról az élelmiszerek bolti beszerzésére. Szegeden ez a folyamat nyilván már régen befejeződött. A városban 1970-ben összesen 2415 millió forintot költöttek vásárlásra az emberek, vagyis a város kereskedelmének forgalma majdnem eléri a megye egész forgalmának felét. # A hálózat? Szegeden 1970-ben 387 bolt és 184 vendéglátó egység működött. Az öt évvel ezelőtti helyzethez, tehát 1965-höz viszonyítva az üzletek alapterülete mintegy 50 százalékkal emelkedett. Ez azonban még mindig kevés. Több üzlet és vendéglő kellene. 0 A tervek? A negyedik ötéves terv Idején, tehát 1971 és 1975 között az üzletek száma 1432-rol előreláthatóan 1507-re emelkedik a megyében. Ha a terveket sikerül megvalósítani, jelentősen csökken az üzletek zsúfoltsága. Szegeden a tervek szerint főként az élelmiszerboltok száma emelkedik (248-ról 264re), és ez a növekedés mindenekelőtt a város külső kerületeinek ellátását javítja majd.