Délmagyarország, 1971. október (61. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-03 / 233. szám

VASÁRNAP. 1971, OKTÓBER 3. 24 intenzív o. Tarnai László dekes, mert Móricz szívesen emlegeti róla, hogy termetre kicsi; mint láttuk, s látni fogjuk, középtermetűnek, sót ennél kicsit magasabbnak írják le a kortársak.) Rózsa Sándor, talán éppen betegsége miatt, elmulasztotta a jelentkezést. Ekkor már 10 000 forint vérdíjat tűrtek ki a fejére. A körözőlevél személyleírása 1853. március 26-án így szól: „Mintegy 40—42 éves, közép-, inkább kistermetű, erős és zömök, sötét hajú, és komor tekintetű. Bajuszt és barkót visel." Ez túl rövidnek, s így nyilván elégtelennek bizonyult Ezért április 14-én újabb, részletesebb személyleírást adnak ki róla: ,Jiózsa Sándor 40—42 éves, közép nagyságú, karcsú férfi. Szürke szemeit mások jelenlétében félig lezárva, állandóan földre szegezi, és úgy hunyorgat, mint a macska, mikor egérre les. Haja puha és sötétszőke, homlokát elöl hosszan befödi, de gondosan balra elválasztva hordja. Hosszú, lelógó, világosszőke bajuszt és ugyanilyen barkót visel. Arca sovány, keskeny, orra hosszas, orrlyukai kissé előre állanak. Alsó állkapcsának oldalcsontjai kissé szélesek, koponyája hátul, a két füle között kiáll. Feje általában véve kicsiny, tartása törzsével együtt kissé előrehajtott. Nagyon szűkszavú. Ha környezete beszél, akkor félig csukott, hunyorgató szemeit földre szegezve figyel. Közben lógó bajuszát jobb kezével csavarja. Mások jelenléte, s általában szobában való tartózkodás feszélyezi. Mozgása vontatott. Csendes és bizonytalan viselkedéséből, egész megjelenéséből nem lehetne következtetni arra, hogy ez az ember fáradtságot nem ismerő lovas, s kitűnő és biztos lövész. Beszéde lassú és vontatott." 1857-ben, Katona Pál tanyáján elfogták Rózsa Sándort. Két évig tartott, míg bíróság elé tudták állítani. 1859. február 15-én Budán állott bírái előtt. A tudósító, Zilahy Károly ekkor így festi le az immár negyvenhat éves betyárt: „Középnél magasabb, sugár termetű, de rendkívül széles vállú, olajszín-barna arcú férfi. Nagy orra alatt végén lenyírt, verhenyes bajusza van, haját szegediesen hátrasimítva hordja; gesztenyeszin haja közé itt-ott már szürkülő szálak is vegyülnek. Élesen jelzett vonásain csaknem a jóindulat megnyerő kifejezését vélné az ember észrevenni, ha ama mélyen boltozott szemöldök alól kiülő nagy, sötét szemeiből azonnal elő nem tűnnének a féket vesztett szenvedélyek fenyegető villámai. Tekintete bátor, anélkül, hogy kihívó volna, igen nyugodt, de megrögzöttség nem látszik belőle. öltözete, amelyben a törvényszék előtt megjelent, zsinórozott, szederjes posztó ujjas, pitykés mellény, vászon ing és gatya. Kis lábai bármely gavallér díszére válnának. Mindenesetre a figyelmét nagyon magára vonó külsővel bir. Egyébiránt tetőtől talpig Szeged vidéki magyar paraszt." Halálra ítélték, kegyelmet kapott. Először életfogytiglanra, újabb kegyelemmel 15 évre változtatták büntetését. Kufsteinben, majd Theresienstadtban (a mai Terezinben, Csehszlovákiában), végül Péterváradon (Petrovaradin — Újvidékkel szemben) raboskodott. Amikor újabb amnesztiával 1868. április 22-én. Mária Valéria hercegnő születése napján szabadult, a főfoglár ezt a személy leírást adta róla: „Termete közép, arca hosszas, haja gesztenyebarna, homloka magas, lapos. kissé hátranyomott, szemöldökei gesztenyebarnák, szemei szürkék, tüzesek. szúró tekintetűek, orra hosszú, egyenes, hegyén mintegy kettéhasított, orrlyukai alatt kinyúló orrcimpával, bajusza barna, keményen elöreálló álla hegyes; kézcsuklóin és combjain sébhelyek nyomai láthatók." Későbbi személyleírását nem ismerjük, bár különféle ponyvakiadványok, majd újabban a szépirodalmi alkotások gyakran lefestik. De ezekben már több a képzelet, mint a való. Hiszen a hitelességre törekvő jellemzések közt is mint megfigyelhettük, jócskán van ellentmondás. De a bennük visszatérő azonos vonásokból mégis kikerekedett egy érdekes és jellemző portré a betyárvezér fizimiskájáról. Különféle ponyvafüzetek címlapjain a hatvanas-hetvenes években ábrázolásával is találkozunk, azonban ezek hitelességéhez is szó férhet Négy arcképét tartjuk hűnek: két fényképét Kufsteinből és egy kőrajzot, mély egész alakjában ábrázolja Theresienstadtban a mintegy ötvenéves betyárt pusztai öltözetben, hosszúszárú pipával a szájában Végül utolsó arcképét Lojanek János nagyváradi fényképész már a szamosújvári rabról, a 62 —63 éves öreg betyárról készítette. Egy eleven szemű, tűnődő, szakállas, subás öreg pásztorember néz ránk róla. KÖNYVES LÁSZLÓ S' REZGŐ LILA Lila virágok nyúljatok ériem amikor a falak föl-alá járnak. Rezgó Illa alkonyi levegőből építek neked várat. A földszinten lakik a dió, meg a gesztenye, a szőlő meg a kenyér az emeleten. A földszinten göröngyös a vágyakozás. Az emeleten hallgatag és lágy a szerelem. En teneked soha nem csilingelnék. A szemem is kinyithatom, ha akarod. Ilyen szeretőd többé nem lesz. Ilyen szeretőm többe nem lesz. Ilyen bántóm. Ilyen jóakaród. Arany János utca Darvas Imre Odesszai krt. Illés Lajos, Maár Márton Belgyógyászati RÓZSA SÁNDOR SZEMÉLYLEÍRÁSAI Vasárnap esténként a tévét nézve elgondolkodik az ember: milyen is lehetett a valóságban a betyárok csillaga, Rózsa Sándor. A kritikusabbjában még föltárnád a kétely: vajon Oszter Sándor formázza-e a betyárkirályt? Életében jó néhány személyleírás készült Rózsa Sándorról. Először, amikor a halasi határban, Balota-pusztán Darabos István tanyájáról harmadmagával elhajtott két meddő tehenet, 1837. február 10-én este, leírását sem kellett adniuk a halasiaknak, mert a kárvallottak név szerint fölismertek őt. Halas városa átírt Szeged magisztrátusának, ez meg vallatóra fogta az alsóvárosi csikóst Így kezdődött.:; Első személyleirását nem kisebb pillanatban örökítette meg a kortársi emlékezet nyomán a krónikaíró Edvi Illés Pál, mint amikor Kossuth amnesztialevelének birtokában a 35 éves betyárvezér csapata elén 1848. október 18-án bevonult Szegedre: „Rózsa Sándor bőrözött sötétkék nadrágot viselt, oldalán végig futó nagy, sárga gombokkal. Rövid derekú, de széles vállú felsőteste gazdag zsinórzatú, fekete dolmányba volt szorítva, melyről, panyókára dobva, szép művű, irhás bekecs omlott alá. öltözékét nyúlszőrből készült, hosszú selyemszálú, pürgekalap egészíté ki. Derekán övalakú szíj, ebben néhány értékes pisztoly volt; válláról az egyik félen karabély, a másikon karikás függött." A szabadságharc után újból üldözött futóbetyárrá lett. 1853 elején élettársa, Bodó Kata útján puhatolózott, nem kapna-e császári hatóságoktól amnesztiát. Ekkor egyik üldözője, Babalich Péter kapitány, több ízben tárgyalt vele egy Szabadka környéki tanyán a bűnbocsánat föltételeiről. Jelentésében a kapitány így jellemzi az akkor különben betegeskedő Rózsa Sándort: „Szeme szürke, orra hosszúlcás-hegyes, orrlyukai kissé előreállanak, hosszúkás, sima, sovány arca van, alacsony homloV kít*wlwv t awa ít'iji*. óíatetaítkk kiMfat mm UMrivr «*í>iwite»í}»tk»s •ttrfcb i n ilii»!ii?HfrÍ|B| »«•>! n <>' fcmMi wr* «»»»» samtern ttatrtWfí**,% kta'k «t<*»y3w»t wi>( «' ttútsfa (•»«;*»<«*, ÍM 2ÁOO01 tik ki • 1 jutó i) tttttjtt, aiftr t <*sy a l< » <s kW tufcwsMiska* «!t«! Mas* wktetwk «T kiWWmli. I E* {«>»»(» aamA W («*»« >*s) «»*»* S*: I ;!;<; tfc . • k , V jatskwi kW»Mi|| t«»a«!»k l*> Msist ««**»> parttm-I^ÍM-S » ÍMWil" «í: Rizsa S*» M»«< i> Í" n im-íft. <*<=* tkjBMf » l«rt>< t »ht IVB. máltai- üí 1 : < : - : WWttfítC 1*« >*«*«*« KMÖffltí w«r «Mi*<fc<liiw* <* (SlStfKíXi. ftd* kW aktti msrakkrtMÜ c«ttw»t!?v<& ma*» nyeli ÓL I kiM&ttyílUtra » {«frlam kiítaítattiatatí e-t, ki ftn.úfefew )*itmtA SMüKktf kíWkafi !, »' lasiítjti'ft i-M «S t üB-staff'xliKtkivesi :<ietém. k<«áj> mkaWi kfctrt. Itt > i iwtttaf t<*(BK*n kán három ránc van keresztben. Bajusza elég nagy és világos, barkót nem visel, fogai épek, szemöldöke erős és világosbarna, haja sűrű és világosbarna, nem pedig szőke, mint ahogy leírni szokták. Haja elől és hátul hoszszú, nem nagyon gondozott — mindkét oldalon a szemébe lóg. Ezért igen gyakran kénytelen a haját kezének vagy fejének egy bizonyos mozdulatával eltávolítani a szeme elöl. Kezei csontosak, s — ellentétben egyébként gyengébb testalkatával — feltűnően nagyok. A jobb kezén vágásból eredő erős sebhelyet látni. Mellkasa keskeny, különösen pedig karcsú és arányos termetű. Magassága kb. öt láb öt hüvelyk lehet." (Egy bécsi láb 31,6 cm; egy bécsi hüvelyk 2,634 cm; e szerint kb. 171 cm nagy lehetett Rózsa Sándor. Ez azért érEgészségügyi gyermekotthon Haínfart Márton JATE biológiai intézetei Drávai Tamás