Délmagyarország, 1971. október (61. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-30 / 256. szám

2 SZOMBAT, 1971. OKTÓBER 30. Tudományos ülés: laboratóriumi vizsgálatokról Tudományos ülést rende­zett a Szeged megyei városi tanács kórháza az orVosi la­boratóriumi vizsgálatok té­maköréből, mely nemcsak az orvosi metodikával foglalko­zók, hanem a klinikusok ér­deklődését is felkeltette. A kórház rendszeres tudomá­nyos ülései sorában ezúttal először töltötte be az ülés­elnök tisztét orvosnő: dr. Bé­ládi Ilona, a Szegedi Orvos­tudományi Egyetem mikro­biológiai intézetének docen­se, akit dr. Bódis Lajos, a kórház igazgató-főorvosa üd­vözölt Dr. Szabó Mihálynak, a kórházi laboratórium veze­tő főorvosának és a kórház I. belosztálya adjunktusának, dr. Vári Klárának előadása egy nálunk kevésbé ismert kórképet mutatott be, mely­nek felismerésében lényeges szerepe van a korszerű la­boratóriumi vizsgálatnak. Dr. Papp Juhász Nóra la­boratóriumi alorvos egy olyan újabb módszerről be­szélt, mely a szinte népbe­tegségnek számító krónikus, nem tbc-s, légúti fertőzések gyógykezeléséhez szükséges bakteriológiai vizsgálatokat teszi eredményesebbé. A ve­seműködés egyik fontos vizs­gálati eljárását elemezte dr. Szabó Mihály és dr. Polgár Adrienne laboratóriumi al­orvos közös referátuma. A különböző módszerekkel vég­zett vizsgálatok összehason­lításában, úgy tűnik, mód nyílik ezt a gyakorlatilag fontos vizsgálatot az eddi­gieknél hatásosabban és gaz­daságosabban végezni. Vé­gül dr. Szabó Mihály előadá­sa hangzott el az immunoló­giai terhességi rekaciókról. Módszere, mely a terhesség korai megállapításán kívül a terhességpatalógiában is fontos, érzékenyebb, több szempontból előnyösebb az ismertebb biológiai próbánál, az úgynevezett „békareakció­nál". Dr. Szabó Mihály elő­adása a módszer kialakulá­sát, elvi kérdéseit foglalta össze, részben saját tapasz­talatai alapján, hiszen hosz­szú évek óta foglalkozik ve­le. Évi 4,5—5 ezer vizsgála­tot végeznek saját reagen­sekkel, igen gazdaságosan a kórház laboratóriumában. A hozzászólásokból kiderült, a módszert a Szegedi Orvostu­dományi Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikája is átvette, eredményesen al­ksltnszzs Befejezésül dr. Béládi Ilo­na hangoztatta az orvosegye­tem és a kórház együttmű­ködésének, kapcsolatainak jelentőségét, s jólesően nyugtázta a kórház tudomá­nyos aktivitását. Nincs „kaiyia vassop te Néhány év kedvezőtlen eredményei után ismét jó vöröshagymatermést takarí­tottak be a makói tájkörzet gazdaságai. Csongrád me­gye tisztántúli részén 5500 holdat foglaltak el az idén a hagymaültetvények és az át­laghozam eléri a 100 mázsát. Több szövetkezetben, mint például a makói József At­tila és a makói Lenin Tsz­ben 130 mázsás holdankénti í eredmény tanúsítja a 200 esztendős kultúra jogosultsá­gát. Az elmúlt évtizedben ugyanis sok szó esett a fű­szernövény termesztésének problémáiról, a költséges termelésről, vagy ahogyan sokan mondották: „a hagy­maválságról". A közös gazdaságok a tu­dományos kutatók segítségé­vel bebizonyították, hogy nincs szó „hagymaválságról", mert egyre inkább kirajzo­lódnak a nagyüzemi ter­mesztés útjai. Éppen a leg­számottevőbb gazdaságok igyekeznek a helyi viszo­nyoknak legjobban megfele­lő termesztési módszereket kidolgozni. Nagyszerű ered­ményt ért el ezen a téren a makói Lenin Tsz: 100 holdon a szegedi kísérleti intézel kutatóinak javaslatára új, szabadalmaztatott dughagy­maszóró berendezéssel tették földbe a „vetőmagot", majd. vegyszeres gyomirtást alkal­maztak és gépesítették a be­takarítást. „Dobozolt" magyar ízek A magyar ízek hírét nem­csak a világjáró mestersza­kácsok és a külföldön gya­korta vendégszereplő ma­gyar éttermek öregbítik, ha­nem egyre több országban ismerik és kedvelik meg konzervként is a jellegzetes magyar ételeket A Terimpex külkereske­delmi vállalat az ősszel több európai nagyvárosban muta­tott be magyaros ételkonzer­veket. Üj márkák jelentek meg a piacon. „Ungarland" és „Piroska" néven. Jelenleg a Német Szövetségi Köztár­saság egyik legnagyobb áru­házi konszerjének, a Hertie cégnek 67 szupermarketjé­ben tartanak magyar élelmi­szer-bemutatókat. Franciaor­szágban az Inno áruházak­ban „vendégszerepeltek" a dobozokba csomagolt magyar ízek. A bemutatók nyomán, 1971-ben jelentősen nőtt az export. A Terimpex a világ félszáz országába szállít ma­gyaros ételkonzerveket. Kedvező légkörben dolgozhatnak a kisiparosok A KIOSZ országos küldöttgyűlése Pénteken a Vasas-székház dísztermében megkezdte munkáját a KIOSZ VI. or­szágos küldöttgyűlése. Meg­jelent Faluvégi Lajos pénz­ügyminiszter, ott volt And­Nagy Jánosnak, a KIOSZ első elnökhelyettesének meg­nyitója után megválasztot­ták a küldöttgyűlés bizott­ságait, majd dr. Gervai Bé­la, a KIOSZ elnöke kiegé­rikó Miklós, az MSZMP KB szítette a választmány írásos gazdaságpolitikai osztályának jelentését. Megállapította, helyettes vezetője, Barati Jó- hogy hazánkban ma kedve­zsef, a Hazafias Népfront Or- ző légkörben dolgozhatnak a szágos Tanácsának titkára, kisiparosok, munkájukhoz jó az érdekelt minisztériumok feltételeket teremtett a gaz­képviselői, a szakszervezetek, dasági mechanizmus reform­a KlOSZ-szal együttműködő £ Az elmúlt években szá érdekképviseleti szervek, to vábbá az NDK, a lengyel és , , ,, , ,, •. „ az olasz kisiDari szervezetek jótékonyan érezteti hatásat a delegációi is A^ 90 ezer ha- szolgáltatésok fejlesztéséről delegációi is. A 90 ezer ha- ^^ kormányhatározat. Míg a KIOSZ előző küldöttgyű mos bürokratikus korlátozó intézkedést szüntettek meg, 3 zai kisiparost 240 küldött képviseli a tanácskozáson, ,, , , ... ,,. amely megtárgyalja a KIOSZ meg « a proble­négyéves megjelöli a következő szak főbb feladatait, s meg­választja a KIOSZ vezető­testületeit. Kamarazenei esi" Csütörtök este hangzott el emelni akaró megformálás a filharmónia idei első ka- mellett elsikkad a müvek marabéfletr hangversenye a egészének felépítése, igy Tömörkény István Zenemű- megfelelő hatása is — bár vószeti Szakközépiskola a zongorakísérő Szabóky hangversenytermében. Az est Márta játéka némileg ellen­szólistái Erdélyi Csaba brá- súlyozta ezt az egyenetlen­csaművész és Szabóky Már­ta (zongora), valamint Nagy Imre oboaművész, a Szege- _,-„ ,.,,„, ,„ , . ,._., ., „ , , , műsora lóval szerencsésebb di Szimfonikus Zenekar első „ mi.**.* séget. Nagy tevékenységét ma- lesz"e elég munía' teveKenyseget, mogt arról számolhatnak be, hogy kevés a kisiparos. Elmondotta: a kisiparosok száma papíron növekedett az utóbbi években. Ez azonban nem egyenlő a kapacitás bő­vülésével. Egyrészt, mert az elmúlt év végén 17 ezren munkaviszony vagy nyugdíj mellett átlagosan napi 3—4 órát dolgozva űzték iparu­kat, másrészt a kisiparosok 29 százaléka elérte a nyug­díjkorhatárt, s szintén csak napi néhány órát munkál­kodhat. A beszámoló kiegészítése után került sor a jelentések, a határozati javaslat, s a KIOSZ alapszabály-tervezeté­nek vitájára. Imre oboaművész oboistája és Nagy (zongora) voltak. István volt. Előadása céltudatos, szép hangú, egészében és részleteiben egyaránt vilá­A hangverseny első felé- gos: tisztán és nagy művészi ben Erdélyi Csaba műsorát jelenítőerővel ható interpre­hallottuk, Telemann: Három tálasa izgalmas zenei él­szóló fantáziáját, majd Schu- ményt jelentett. Amiben je­mann: Meseképeket és Schu- lentős szerepe volt a jól is­bert: Arpeggio szonátáját. A mert szegedi zongoraművész, fiatal szólistát mindhárom Nagy István energikus, biz­műsorszárnnál elsősorban a los technikájú zongorázásá­rendkívül szép brácsahang nak is. Előadásukban mara­és a tiszta, világos deklamá- déktalanul élvezhettük Kan­lásra, érthető előadásra való del: g-moll szonátáját, Saint­törekvés jellemezte. Főként a Sa'éns és Hindemith nagyon Schubert-mű előadásában, de nehéz technikai felkészültsé­általában azt tapasztaltuk, get igénylő oboa-zongora hogy a részleteket szinte már szonátáját is. túlságosan is értelmezni, ki- K, L. őszi táj rohan szembe az autóval. Ez még a napsuga­ras, a kék égboltú — de lassan már felgomolyognak a felhők is, árnyék terül a földekre, kukoricásokra, paprikafüzérekkel ékes ta­nyákra. Ásotthaipm félé kanyaro­dunk. Akácok, fehér derekú nyárfák villannak el. Iitt kezdődik az erdő — am-t talán májusban lelkesítöbb. üdítőbb nézni, de szép most is: kiszínesedve, leveleit hullatva, avarrá elterítve.' Halványsárgán, pirosbarnán, élénkvörösen —, s még hány és hány színárnyala­tában a zöldet elégető őszi tűznek! Manapság elég sokan iri­gyeljük az erdészeket. A természettől való elszakadá­sunk sajog vissza ebben. VI­kendeken keressük az utat a fák közé, megyünk azo­kon az ösvényeken, melye­ket ők százszor, ezerszer vé­gignyomoznak. Szép hi­vatás. Az er­dészeti MIÉRT VÁLASZTOTTA? Betétkönyv - úszülötiekneH Az Országos Takarékpénztár hagyományosan ezer­ezer forintos takarékbetétkönyvvel ajándékozza meg évenként a világtakarékossági nap fővárosi, illetve me­gyei első szülöttjeit. Tegnap, pénteken — most sorrend­ben harmadszor — szegedi újszülött kapta az OTP aján­dékát Csongrád megyében. Kelemen Lajosné szegedi villamoskalauznő október 29-én 1 óra 10 perckor adott életet a szegedi női klini­kán harmadik leánygyermekének, Gabriellának. Hegyi Júlia, az OTP megyei igazgatóságának helyettes vezető­je tegnap délután a női klinika szülészeti osztályán az ott dolgozók jelenlétében adta át egy csokor szegfű kí­séretében a Csongrád megye világtakarékossági napi első újszülöttjének, Kelemen Gabriellának az ezerfo­rintos takarékbetétkönyvet. a trófeákra. De ezúttal én lőttem bakot a föltevésem­mel. — Nem lövöm ki. Aki még nem hallotta őket sír­ni, nem is érti ezt. Úgy tud az sírni, mint egy szeren­csétlen, árván maradt kis­gyerek. Ott voltam egyszer, mikor az egyik gerinclövést kapott és vergődött, és tud­ta, hogy nincs menekvés. Hát szóval: én sajnálom ... ÖT ÉS FÉL­EZER HEKTÁR szakmunkásképző iskola, itt, Ásotthalmon jól illusztrálja: 11 holdas park közepén lak­nak, tanulnak, készülnek a holnapra a fiatalok. A har­madéves Hubai Györgyöt kérdezem: miért választotta ezt a szakmát? — Nekem nagyon tetszik — mondja a szőke fiatal­ember. — Mindig vonzód­tam a természethez. Ha vég­zek, levelezőn tovább aka­rok tanulni az erdészeti technikumban. — Mi a távlati terve? Hol szeretné leélni az életét? — Egy erdészházban. Va­lahol fenn a Mátrában. Néhány utcával odébb, egy zöld ajtós, sárga falú házban keressük az erdé­szetvezetőt. Nagy Sándor, aki ezt a munkakört betöl­ti, jól megtermett, életvi­dám ember. Irodájában négy őzagancs díszeleg a fa­lon. Mégis, ahogy a vadá­szatra terelődik a szó: — Nem vagyok vadász. Tudja, épp eleget járom egész héten áz erdőt. — Azért csak kilő néha egy-egy őzbakot? — célzok Az er­dészet — a Ma­gyar Nyelv Értelmező Szótára szerint: erdők művelésével, ültetésével, ápolásával fog­lalkozó termelési ág. A kis fenyőcsemeték, amiket ide­jövet láttunk, éppúgy hozzá­tartoznak, mint a világos színű deszkák, fahasábok, ládák, amelyek a kisvasút mellett sorakoztak. Az er­dészet — természetalakítás is, termelés is. Munka. S az itteni erdők: üzem. A Délalföldi Erdő- és Fafel­dolgozó Vállalathoz tarto­zik. — Nemcsak a puskát kell itt vinni a vállon, meg fá­cánt lődözni — mint néme­lyik fiatalember gondolja —, valamivel több ez — mondja az erdészetvezető.— Az ősz is sok munkát ho­zott. De mindig, minden­napra jut belőle. Majd öt és fél ezer hek­tár az erdei birodalom. Tölgyesek, nyárosok, fenyők mellett 22 hektár olyan ter­mészetvédelmi terület, ami a régi pusztai erdőfoltok képét őrzi. Erdőrezervátum. Nagy Sándor az idei aszályos évre panaszkodik. Most gyűjtenék a tölgymak­kot — 300 mázsa az • idei terv —, hát ezt nehéz lesz teljesíteni. Látunk megcsa­polt törzsű fenyőket: gyan­tát eresztenek azok az ipar­nak Két-három kilogram­mot is megad egy-egy törzs, de esőtlen időben keveseb­bet. Ilyenkor bizony az év­gyűrűk is keskenyebbre for­málódnak a kéreg alatt. Ami az éveket illeti, Nagy Sándor már a negy­venharmadikat tapossa. Itt él a családjával, egy taka­ros erdészházban. — A fiam nyolcadikos. Szegedre akar menni, szak­középiskolába. — Erdész lesz 5 is? — Ügy indul. Az erdészet legnagyobb részén fát termelnek. Növe­lik, vágják és újraültetik; kell a faanyag .az ország­nak. Idén is sok ezer köb­méter fa kitermelését írja elő a terv. Aztán jön a íus­kókiszedés, szántás, a talaj előkészítése a tavaszi erdő­sítésre. Barna fiatalember kopog­tat be. — Sanyi bácsi, ide küld­tek a másik szobából, hogy... — Szóval: igent mon­dasz? — Igen. Egy ezeróriás tanfolyamra vonatkozott az igen; ki­mondója nem favágó, ha­nem fakitermelő szakmun­kás lesz. Jó fizikum kell hozzá, kezelni a fanyűvő gépeket, s két esztendei gyakorlat is az előfeltételek közé tartozik. SARJAK, FACSEMETÉK Ráez Jó­zsefet először a cseme­tekertben keressük. Aztán magunk mögött hagyva a falut, a háza felé indulunk. Egy nyiladékban színpom­pás fácánkakas villan elénk. Fácánból van a legtöbb. Nyúlra, fogolyra, őz­re ritkábban találnak az erdőjárók. Az „erdei lak"- homlok­zatán ágbogas szarvas­agancs, körülötte sudárak, terebélyesek. A kis tacskó csak illemtudásból ugat ránk; s farkcsóválással tesz pontot a hangoskodásra. Az erdészné szívesen fogad ben­nünket, tágas, a legmoder­nebben berendezett lakásba vezet. — A férjem, sajnos nincs itthon. Kint a tóparton hor­gászik. — Hány éve erdészked­nek? — Augusztusban múlt húsz éve. — Jó itt élni? — Persze hogy jó. A fiam is szakmabeli — mutatja a képet —, az itteni szakisko­lában végzett. Esküvői képet ls látha­tunk: a kislányom — mond­ja —, férjhez ment egy ag­ronómushoz. Pér kilométert meg kell tenni a mély homokúton, hogy a tóhoz juthassunk. Messziről csak a motor lát­szik. Lenn a víznél lesi a haljárást a szabadságos er­dész, Rácz József. Napbar­nított arc. A hetyke, kalap alól őszes haj csillan elő. Noha horgászni jött, a pus­ka is vele van, mint min­den útján. Ö a Rivó-kerület vezetője. Szívesen beszél erdei útjai­ról, arról, hogy figyeli olyankor a fiák fejlődését, melyiket miért jelöli ki „egészségügyi kitermelésre". Szereti, amit csinál, ezért hívta maga mellé a fiát is, aki szívesen jött, mert ő is szereti, ebben nőtt fel. — Én egyébként csemete­kertész vagyok. Ez a leg­szebb; az új erdő nevelése. A magból születő új facse­meték. — Olyan szeretettel mondja ezt, mintha lelkes lényekről beszélne: nevelő a tanítványairól. Ami azt il­leti, sok van belőlük. De­cember végéig néldáui 4 millió fenyőfacsemete indul életútiára a 9 hektáros óri­áskertből. A csemete, amit elültet­nek. A szálfa, amit ledön­tenek. A tuskó, amit ki­szántanak, hogv az új sarj­nak helyet adjon. Talán ezért is olyan érde­kes, szép ez a munka, mert átvette a természet elemi ritmusát. Simái Mihály

Next

/
Thumbnails
Contents