Délmagyarország, 1971. október (61. évfolyam, 231-257. szám)
1971-10-30 / 256. szám
SZOMBAT, 1971. OKTÓBER 30. 3 Tanácskozott a KISZ szegedi küldöttértekezlete Megválasztották a vezető szerveket Felmérés a lakásépítkezés tendenciáiról Díszegyenruhás úttörők sorfala között érkezett az 540 szegedi KISZ-alapszervezet 183 küldöttje tegnap a Tisza Szálló hangversenytermébe, ahol a városi KlSZ-szervezetek küldötteinek értekezletét tartották. Ezen 183 szavazati joggal rendelkező Ifjúkornrminista vett részt. Ott voltak a tanácskozási jogú meghívottak, a szegedi intézmények, vállalatok és iskolák vezetői. A tanácskozás elnökségében foglalt helyet dr. Ágoston József, a megyei pártbizottság titkára, dr. Biczó György országgyűlési képviselő, a városi tanács elnöke, dr. Ozvald Imre, a városi pártbizottság titkára, Szögi Béla, a KISZ KB tagja, a megyei KISZ-bizottság első titkára is. Németh Józsefnek, a küldöttértekezlet elnökének megnyitója, a napirend elfogadása és a különböző bizottságok megválasztása után Hevér László, a KISZ KB tagja, a KISZ városi bizottságának titkára, az első két napirendi pont előadója S2óbeli kiegészítéseket fűzött a KISZ városi bizottságának beszámolójához, melyet a küldöttek előre kézhez kaptak (A beszámolót lapunk tegnapi számában ismertettük.) Tartalmas vita A vitában elsőnek Kasza Rozália, a Kenderfonó és Szövőipari Vállalat KISZszervezetének küldötte hangsúlyozta, hogy bár az ifjúság demokratikus jogainak fórumai bővültek, de ezeket jobban ki kell használni. Török Judit, a Szegedi Orvostudományi Egyetem KISZ-szervezetének küldötte az egyetemi ifjúság részvételét emelte ki az oktatáspolitikai kérdések országos vitájában. Az adott lehetőség és a vele élés nehézségeiről szólt a sajátos egyetemi közegben. Szeged munkásfiatalságának képviseletében szólt Csányi Ferenc, a DÉLÉP ifjúkommunistája. Az építőipar jellegéből adódó szervezési és szervezeti nehézségeket tárta a küldöttértekezlet elé, a fejlődés rugójaként a munka- és életkörülmények javulását és a kereset növekedését jelölte meg. Szeles Lajos, a Radnóti gimnázium KISZ-istái nevében a tanulóifjúság megnövekedett jogaival és kötelességeivel összefüggő nagyobb felelősségről beszélt. Folyamatos feladatként jelölte meg az iskolai hagyományok ápolását. Nemes Ildikó, a textilművek, s az üzemek fiataljainak érdekeit képviselte. Hozzászólásában az ifjúság nevelésével és termelést segítő tevékenységével foglalkozott Megállapította, hogy a növekvő követelmények egyre nagyobb elméleti és gyakorlati felkészültséget igényelnek minden ifjúmunkástól. Mára Péter, az olajipari KISZ-szervezet küldötte a KISZ-védnökségek szerepéről, feladatairól szólt, és javasolta egy városi kooperációs bizottság felállítását. A kereskedelemben dolgozó KISZ-korú fiatalok üdvözletét tolmácsolta Kovács Sára, a szegedi ÉLIKER küldötte, és nagy vonalakban ismertette az élelmiszer-kiskereskedelem fejlődő tendenciát. A városi úttörőelnökség nevében Gazdik Gyula szólt a küldöttértekezlethez. Hozzászólásának lényege: Több segítséget és még több felelősséget! A KISZ-életre felkészítés munkáját jelölte meg az úttörőmozgalom leglényegesebb feladatának. Megállapította, hogy úttörővezetők és pedagógusok munkája nyomán egyre jobban megismerik és igénylik a KISZ-tagságot az általános iskolás korú gyerekek. A „testvéreink számvetése" nevű akció is bizonyítja, hogy az úttörők tudják, a KISZ közelgő VIII. kongresszusán róluk is szó lesz. Azt is megállapította, hogy az eddigiekben kevés volt az úttörőkkel való törődés, a KISZ-esek ez irányú munkája. Hozzászólása után kedves színfoltja volt a • küldöttértekezletnek. Egyenruhás úttörők és kisdobosok virágcsokrokkal, meleg szavakkal köszöntötték a résztvevőket. Dr. Vastagli Pál, a JATE KISZ-szervezetének küldötte a fizikai dolgozók tehetséges gyerekeinek problémáit, feladatait, eredményeit, célját boncolgatta. A kongresszusi levél vitájának nénáriy negatív vonását is kiemelte, így az oktatás anyagi vonatkozásai körül kibontakozott parázs vttát. Karsai Gátoomé, a MAV KISZ-bizottságának küldötte azt bizonyította; hogy a szegedi MAV Igazgatóság nagyszerű eredményéiben nem kis része van az Ifjúságnak. Ezután Szögi Béla, a KISZ Központi Bizottságának tagja, a megyei KISZ-bizottság első titkára szólalt fel. Megállapította, hogy a KlSZ-tanácskozásokon igen gazdag időszakot elemeznek,' vizsgálnak a küldöttek ezekben a napokban. A fiatalok teljesítették a KISZ VII. kongresszusának feladatait, célkitűzéseit. Felhívta a figyelmet, hogy az újonnan választott alapszervezeti KISZ-vezetőknek felelősséggel kell élniük a bizalommal. Alkotni és tenni a KISZ-ért! — ez a feladatuk. Együtt a tervezésben, együtt a végrehajtásban! — ez a dolguk. Megállapította, hogy a KlSZ-munka feltételei adottak és nagyszerűek, az ifjúságon múlik, hogyan él vele, hogyan használja fel az adódó lehetőségeket. Szeged ifjúságát ismerve és reálisan értékelve — mondotta — a célok megvalósítása nem kétséges. A Vasútforgalmi Szakközépiskola KISZ-istáinak képviseletében Némedi Katalin a vegyes életkorú, vertikálisan szervezett középiskolai alapszervezetek munkájának tanulságait, problémáit elemezte. Mucsi Imréné. a szegedi fonalfeldolgozó küldötte a szocialista hazafiságra nevelés fontosságát hangsúlyozta, és a csökkent munkaképességű fiatalok sajátos problémáiról szólt az érdekvédelem, a felelősség kérdését kiemelve. lyen a város élete, hangulata, milyen élményekkel gazdagítja az itt tanuló diáksereget. Hangoztatta, hogy az ifjúsággal, értük és velük kell megoldani a feladatokat. Hangsúlyozta a fiatal tanácstagok nagy felelősségét, a lakásépítési és -elosztási feladatokat, és megállapította, hogy — sajnos — még távol állunk attól, hogy a szabad idő kulturált felhasználásának lehetőségeit biztosítani tudjuk ifjúságunknak. Kevés a klub, kevés az Ifjúságnak megfelelő szórakozóhely. Azt is elmondta, hogy az ifjúsági ház megteremtésének reális lehetőségei egyre növekednek, de az anyagi eszközök mellett szükség van ifjú tervezők, mérnökök és minden fiatal odaadó munkájára is. Ivanics Bertalan, a Zeneművészeti Főiskola kihelyezett szegedi tagozatának küldötte az érzelmi nevelés erőfeszítésének fontosságát hangsúlyozta. A délutáni ülés első hozzászólója Hódi Zsuzsa, a Ságvári gimnázium tanulója volt. A szegedi középiskolák közötti egészséges mozgalomról, a gyümölcsözően fejlődő kapcsolatokról szólt. A SZOTE hallgatóinak képviseletében Túri Sándor a fiatal értelmiségiek kezdeti nehézségeiről, a vidéki egyetemi hallgatók kollégiumi elhelyezésének problémáiról beszélt. Dr. Ozvald Imre, a városi pártbizottság titkára méltatta a küldöttértekezlet jelentőségét, mely összefügg a fiatalok szerepének növekedésével. A párt segítségéről biztosította a fiatalokat, a KISZ-feladatainak végrehajtásában. Szólt a párttagság korhatárának leszállításé ból következő eredményekről, de a kezdeti nehézségekről, a felmerülő problémákról is. Megvannak az ifjúság fórumai — mondotta —, a kérdés az, élnek-e vele, s ha igen, hogyan élnek ezzel a lehetőséggel. Mindenkinek látnia kell, hogy nem tudunk minden problémát máról holnapra megoldani. De ha nem ma, akkor holnap, a jövőben, a realitásokkal számolva, meg lehet és meg is kell oldani a társadalom előtt, ezen belül az ifjúság előtt álló feladatokat. Beszélt a mozgalom szervezettségének nehézségeiről, tapasztalatairól, eredményeiről. Kifejtette, hogy érdekessé, vonzóvá kell tenni a szervezeti életet. Szót ejtett Szeged lakásépítési feladatairól, nehézségeiről és ismertette a jelenlegi ötéves terv ifjúságot is érintő nagy beruházásait Szegeden. A szabad idő kulturált felhasználásáról szólva példaként említette a JATE hallgatóinak szervezett és lelkes munkáját. Sokat vár a város párt- és állami vezetése a ,.Szeged az ifjúságért — az ifjúság Szegedért" mozgalomtól, mely egy hosszú akció, s melynek távolabbi feladatai még kimunkálás alatt vannak. Van erőnk és reményünk, hogy az elmúlt ötéves tervhez hasonlóan a jelen feladatait is teljes mértékben meg tudjuk valósítani — hangsúlyozta. A fiatalokon is múlik, hogy Szeged nagy tervei maradéktalanul megvalósuljanak. Nagykorú az ifjúsági mozgalom Rembeczkl Károly, a 600. sz. MÜM. Intézet KISZszervezetének küldötte az objektív nehézségeken is győzedelmeskedő KlSZ-munkát méltatta. A Delta KISZszervezetének képviseletében Révész Tibor szólt a kongresszushoz. Beszámolt a város üzemeinek és intézményeinek kapcsolatáról, tapasztalatairól és az üzemi klubok lehetőségeiről. A Tömörkény István gimnázium és művészeti szakközépiskolások képviselője Markolt Rita volt. A szak jellegű képzés problémáit és a továbbtanulási lehetőségeket vetette fel. Utalt arra a kettősségre, mely a képzést szak jellegúsége és az egyetemi, főiskolai felvételi gimnáziumcentrikussága között feszül. Társai nevében a jelenlevő üzemek, intézmények képviselőinek felajánlotta, iskolája zenei és képzőművészeti tagozatos hallgatóinak messzemenő segítségét. Dr. Flóri Lajosné, a SZOTE képviselője idézett a kongresszusi levél vitájának jegyzőkönyvéből. A mozgalomhoz fűződő érzelmi kötődés kérdését feszegette és megállapította, hogy ez szorosan öszszefügg a KISZ politikai jellegével. A szakközépiskolások problémái kaptak hangot Szemenyei Zsuzsa hozzászólásában ls, aki az Élelmiszeripari Szakközépiskola küldötteként mondta el véleményét — diákszemmel. Kiemelte az itt végzett hallgatók elhelyezkedési nehézségeit, a túlterheltség egyre fokozódó jelentkezését, és a szakmai továbbfejlődés perspektíváit. Dr. Csizmadia Alice, az 1. sz. kórház orvosa arról is beszélt, hogy nem törődünk eléggé az ifjúság lelkivilágának fejlesztésével. Az ifivezetők feladatairól és az ifi vezetői munka elismertetéséről beszélt Hernádi László, a Radnóti gimnázium tanulója. Utolsó hozzászólóként Bagó János, a Szegedi Konzervgyár KISZ-szervezetének küldötte kapott szót, aki megállapította, hogy az ifjúsági mozgalom az elmúlt 14 év alatt nagykorúvá nőtt és méltó partnere tud lenni a felnőtt társadalomnak. Tisztségviselők Közösek a nagy célok Dr. Biczó György szólt ezután a küldöttértekezlethez, a „26 éven felüliek nevében". A lakosság 40 százalékának képviselői ülnek itt — mondotta —, itt kell tehát lenni a városi tanács képviselőjének is. Közös gondokról esik itt szó, hiszen a fiatalság szerves része társadalmunknak, közösek a nagy célok, természetesen az ifjúságnak speciális feladatai, célkitűzései is vannak. Az ifjúság felelős önmagáért, de az egész társadalom is felelős az ifjúságért. Szeged városról szólva elmondta, olyan fejlődésért, előrehaladás biztosításáért munkálkodnak, mely egyre magasabb szinten elégíti ki az itt élő emberek igényeit. Nem közömbös, hogy miSzünet után a két napirendi pont vitájának összefoglalását tartotta meg Hevér László, majd a küldöttgyűlés elfogadta a beszámolót, s az előterjesztett határozati javaslatot. A jelölő bizottság elnökének előterjesztése után titkos szavazással választotta meg a küldöttgyűlés a KISZ városi vezetőszerveit, és a megyei küldöttértekezleten részt vevő 75 küldöttet. A városi KISZ-bizottság tagjainak sorába 51 ifjűkommunistát választottak. a pénzügyi és ellenőrző bizottságnak 9 tagja lett. A városi KISZ-bizottság első ülésén tagjainak sorából 13 tagú vb-t választott. A KISZ Szeged városi bizottságának titkára: Hevér László. A KISZ Szeged városi végrehajtó bizottságának tagjai: Balú Ilona, a Tömörkény gimnázium tanára. dr. Flóri Lajosné, az Orvostudományi Egyetem KISZ-bizottságának titkárhelyettese, Gazdik Gyula városi úttörötitkár, Hevér László, Illés Tóth István, a vasöntöde KISZ-titkára. Kasza Rozália, a KSZV KlSZ-titkára, Dénárt Béla, a városi KISZ-bizottság szervező titkára, Mára Péter, az olajipari KISZ-bizottság titkára, Mári Sándor, a ruhagyár KISZ-titkára, Pankovics Katalin, a textilművek KISZbizottságának tagja. Vad János, a Szegedi Tervező Vállalat KISZ-titkára, Veverka Erzsébet, a Tanárképző Főiskola KISZ-bizottságának szervező titkára és Zlehovszky Nóra, a konzervgyár KISZ-bizottságának szervező titkára. Az Építésügyi- és Városfejlesztési Minisztérium felmérést készített az ÉVM vállalatok lakásépítésének tendenciáiról. Többek között megállapították, hogy az ÉVM vállalatok jelentősen hozzájárultak a lakáskultúra fejlesztéséhez; így növekedett a lakások használati értéke. 1960-ban átlagos; n mási'éiszobás, tavaly pedig kétszobás lakásokat építettek. A beépített konyhabútorral és szekrénnyel ellátott lakások aránya ebben az időszakban 44-ről 80 százalékra emelkedett, és már meghaladta azt a szintet, amellyel a negyedik ötéves terv számolt A kályhafűtést csaknem teljesen felváltotta a központi és távfűtés. Az ÉVM vállalatok a korszerű épftési módszerekkel jelentősen javították a munka hatékonyságát. Az 5—10 emeletes, tehát középmagas épületek 90 százalékát már panelekből szerelik össze. A középmagas paneles épületeknél átlagosan 3,7 napig tart egy-egy lakás felépítése, ugyanakkor a kézi falazóelemekből épített egy-négy emeletes házaknál 28,2 napig. A házgyári és a panelüzemi hálózat bővítése és korszerűsítése révén a negyedik ötéves terv végén az ÉVM vállalatok már a lakások túlnyomó részét, 73,2 százalékát építik fel a korszerű paneles módszerrel, s a lakásoknak mindössze 3.4 százaléka készül hagyományos módon. A felmérés egyik legfontosabb célja a lakásépítés költségeinek vizsgálata volt. Az idén ugyanis gyorsabb ütemben változott a költségszint, mint a második vagy a harmadik ötéves tervben. Az ÉVM építőiparban 1960 és 1970 között a lakások átlagos építési költsége 36 százalékkal emelkedett, ami elsősorban az árszínvonal 24 százalékos változásának tulajdonítható. Az idei tapasztalatok ellentétes tendenciát mutatnak, mert a 12,5 százalékos költségnövekedésből mindössze 2,4 százalékot indokol az árszínvonal változása. A drágulás egyik jelentős tétele, hogy a tervezettnél többszobás lakásokat építenek. Így Budapesten 14, Miskolcon 9, Szegeden 8, Debrecenben 11 százalékkal magasabb az áttagos szobaszám a negyedik ötéves tervben előírtnál. Valamelyest drágította az építést az emeletek számának növekedése, s az a körülmény, hogy több házgyárból és panelüzemből viszonylag távolra szállítják a paneleket. Különösen jelentős tétel * költségszínvonal változásában, hogy az utóbbi évben többszörösére növekedett azoknak a lakóházaknak a száma, emelyekben üzlethelyiségeket, garázsokat és más rendeltetésű helyiségeket is építettek, s ezek költségeit ls a lakásokra vetítik. Többek között Debrecenben a Béke úti lakótelep 5-ös jelű épületében a lakások átlagos szobaszáma 33 százalékkal nagyobb az országos átlagnál, a földszinten pedig üzletek épültek, s ugyanakkor ennek az épületnek a terhére számolták el az egész lakótelepet kiszolgáló hőközpont költségét is. A költségnövekedés másik számottevő oka. hogy sok lakás túlzott, luxusjellegű igények szerint épült. A felmérés szerint az ÉVM vállalatok a múlt évi 690-nel szemben 2950 olyan lakást építenek az idén, amelynél a költség jóval magasabb az átlagnál. A részletes elemzések alap* ján most intézkedéseket dolgoznak ki a lakásköltségek indokolatlan emelkedésének megakadályozására és a lakásépítés hatékonyságának növelésére. (MTI) ÜJ ÜZEM. A Mosonmagyaróvári Timföld és Műkorund gyárban a közelmúltban új alumíniumszulfát gyártó üzemrész kezdte meg a termelést. A timföldgyártásnak ez az értékes terméke a papír- és a textilipar nélkülüzhetelen segédanyaga. A magyar ipar eddig az alumíniumszulfátbúl behozatalra szorult, a korszerű automatikus üzem beállításával évi 30 000 vagont gyártanak ebből az alumíniumvegyülétből és a hazai szükségleteken kívül exportra is szállítanak. Képünkön: részlet az üzembő' Lengyel vendég Szegeden Tegnap, pénteken Szegedre érkezett a LEMP Politikai Főiskolájának közgazdász tanára, Przywara Boleslaw. A megyei pártbizottságon tájékoztatták a megye életéről, majd a pártiskolán előadást tartott a Lengyel Népköztársaság társadalmi és gazdasági életének időszerű kérdéseiről, majd délután Makóra utazott. Ott a Lenin Tsz-t kereste fel, ahol a tsz elnökével, Borbás Józseffel beszélgetett a gazdaság életéről és találkozott a közös gazdaság többi vezető szakemberével is. Ma, szombaton, Szegeder a megyei pártbizottságon találkozik a megye politika életének vezetőivel, illetvi propagandistákkal, majd ismerkedik a várossal.