Délmagyarország, 1971. október (61. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-30 / 256. szám

61. évfolyam, 256. szám 1971. október 30., szombat Ára: 80 fillér VILÁG PROLETÁKÍAT, EGYESÖLJETEK! BT Országos a Parianeot Pénteken a Parlament kongresszusi termében meg­kezdte tanácskozását az országos nőkonferencia. A ma­gyar nőt-ársadelom minden rétegét, korosztályát képvi­selő 600 meghívott nagy tapssal köszöntötte társadalmi és politikai életünknek az elnökségben helyet foglaló neves személyiségeit, köztük Bcnlce Valériát, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját, a Társadalmi Szemle főszerkesztőjét, Pullai Árpádot, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának titkárát, Vályi Pé­tert, a kormány elnökhelyettesét, Jakab Sándort, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetőjét és Varga Gábornét, az országgyűlés alelnökét. A kétnapos tanácskozást Pullai Árpád beszéde nyi­totta meg. Ezután Erdei tászlóné, a Magyar Nők Országos Ta­nácsának elnöke tartotta meg vitaindító referátumát. Szünet után Varga Gáborné elnökletével folytatta munkáját az országos nőkonferencia Ismertette a kon­ferencia munkarendjét, bemutalta a Magyar Nők Orszá­gos Tanácsának újjáalakításában közreműködő jelölő bi­zottságot, majd megkezdődött o vita. Pullai Árpád — Megtisztelő megbízatás- politikai és gazdasági fejlő­nak teszek eleget, amikorát- désen belül — a társadalom adom az országos nökonfe- egészével együtt — fejlőd­rencia minden résztvevőjének het. Ha a nőkérdés'oen to­a Magyar Szocialista Mun- vább akarunk előrelépni, ak­káspárt Központi Bizottsága kor most mindenekelőtt a üdvözletét, szívből jövő jó­kívánságait — kezdte beszé­dét Pullai Árpad, majd így folytatta: — E konferenciának mindenekelőtt talán újsze­rűsége a legszembeötlőbb. Először tárgyalnak együtt a tsrsadalom minden rétegét reprezentáló szervezetek, mozgalmak képviselői, hogy tapasztalatokat, gondolatokat cseréljenek, és — az együt­tes ülés után — a különbö­ző csoportokban közösen for­málják a női egyenjogúság teljes érvényesítésének el­veit, a jövőbe mutató elkép­zeléseket, a gyakorlati ten­nivalókat. Ügy hiszem, a konferencia résztvevői éppen mindennapi élettapasztala­taik alapján jól tudják, Hogy mi szükséges, hiszen mostani számadásunkban még nem beszélhetünk végeredmény­ről. a kitűzött cél eléréséről — a női egyenjogúság kitel­jesedéséről. Ezt őszintén meg kell mondanunk még akkor is, ha a nők felemelkedésé­ben, politikai látókörük szé­lesítésében, szakmai, művelt­ségi színvonaluk növelésé­ben, munkájuk és terheik könnyítésében nem lebecsü­lendő eredményeket ér­tünk el. A Központi Bizottság nők­re vonatkozó határozata óta — folytatta — szemmel lát­hatólag aktívabbak lettek a nők. Örömmel tapasztaljuk, hogy a nőmozgalomban fel­nőtt aktivisták az új keretek között is jól megtalálták he­lyüket, a különböző testüle­tekbe!. átadják értékes tu­dásukat, azoknak, akik most ismer­kednek meg e tevékenység céljával, tartalmával. Be­csüljük meg őket jelentősé­gükhöz mérten, hiszen fele­lős és cselekvő részesei a mostani, eredményes mun­kának. X. pátkongresszus határoza­tainak megvalósítását kell minden erővel, következetes munkával támogatnunk. Eb­ből következik, hogy a párt a nőkérdéssel való foglalko­zást nem tekinti időszakos feladatnak, hanem a párt­munka mindennapos, termé­szetes alkotóelemének. Ezt a felfogást ajánljuk minden ál­lami és társadalmi mozga­lomnak, szervezetnek, intéz­ménynek. A párthatározat arra kötelezi a kommunis­tákat — bárhol dolgoznak —, hogy hajtsák végre a hatá­rozatból reájuk háruló fel­adatokat. Erre késztet ben­nünket a nők helyzetének megjavításáért vállalt köte­lezettségünk, melynek csak a pártonkívüliek millióinak tá­mogatásával, velük együtt munkálkodva tehetünk ele­get. A párt továbbra is kezde­ményezője és cselekvő ré­szese lesz a nőkérdés tel­jes megoldásáért folytatott munkának. Számításba veszi a munka során keletkező ellentmon­dásokat, új gondokat; ellen­őrzi a megvalósítást. Min­dent megteszünk annak ér­dekében, hogy a szavakat minél több okos, reális tett kövesse. Erdei Lászlóné referátuma Erdei Lászlóné bevezető­ben emlékeztetett rá: a nő­politikai határozat alapján a Minisztertanács is megtár­gyalta a tennivalókat, s in­tézkedéseket tett a nők szo­ciális helyzetének javítására. Bekapcsolódtak a munkába a társadalmi szervezetek, s a kormányhatározat alapján a minisztériumok, a főhatósá- helyzetet vizsgálták. Több vezetők, sok nőben sincs elég ambíció, vállalkozási kedv. A bérkérdésről szólva Er­dei Lászlóné megállapította, hogy több helyen a gazda­sági vezetők valósággal meg­döbbentek az egyenlőtlensé­gek láttán, amikor a bér­gok intézkedési terveket ké­szítettek. Különösen fontosak a Belkereskedelmi, a Köny­nyűipari, a Kohó- és Gép­ipari, valamint a Nehézipari Minisztérium tervei. Az Egészségügyi Miniszté­rium irányelveket adott nő­védelmi tanácsadók szerve­zéséhez és működéséhez. Jelentősen megnőtt a nők aránya a párt alsóbb és fel­sőbb vezető testületeiben, s a parlamentben is. Ma már minden negyedik parla­menti képviselő asszony vagy leány. A tanácstagok negyed rész­ben a nők soraiból kerültek ki. Budapesten még jobb az arány: meghaladja a 45 szá­zalékot. Ugyanakkor elgon­dolkoztató, hogy még nagyon kevés a nő az államigazga­tás tisztségviselői között. Sokkal jobb a helyzet a szakszervezetekben, ahol a női vezetők aránya csaknem ötven százalék. — A politikai, mozgalmi tapasztalataikat életben _ folytatta Erdei Lászlóné — kedvezőbbek az eredmények, mint a műszaki és gazdasági munkában. Va­lamelyest növekedett ugyan a vezető munkakört betöltő nők száma, de az eredmé­nyek még nagyon elmarad­nak a lehetőségektől. Ez egyébként igen szembetűnő volt a gazdasági vezetők múlt heti tanácskozásán, ahol alig lehetett nőket lát­ni. A műszaki és gazdasági diplomával rendelkező nők aránya napjainkban mind nagyobb. Ebből az utánpótlási for­rásból azonban még nem merítenek elég bátran a helyen történt is intézkedés, de egyszeri intézkedéssel ezt a problémát nem lehet meg­oldani. Az egyenlőtlenségek egyik oka a szakképzettség hiánya. Jelenleg az iparban dolgozó szakmunkások között hatszor annyi a férfi, mint a nö. Hasonló a helyzet a mezőgazdaságban is. A szel­lemi foglalkozásúak többsége ugyan nő, de jobbára szak­képesítés nélkül dolgoznak. Sajnos, a szakmunkásképzés jelenlegi helyzete a leányok szempontjából nem kielégítő. A dolgozó nők sajátos munkavédelmének javítására több helyen könnyítették az éjszakai munkát, men­tesítették a kisgyermekes, egyedülálló és nagycsalá­dos anyákat a harmadik műszak alól, másutt belső átszervezéssel megszüntették a nők szom­bat éjszakai műszakját. Ezután a további teendők­ről, az anyák gondjairól, vé­delméről, majd a nőmozga­lom, a nőbizottságok mun­kájáról beszélt. Áz Elnöki Tanács ülése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tar­tott. Losonczi Pál tájékoztatta a Népköztársaság Elnöki Ta­nácsát az Irán állam 2500 éves fennállásának ünnepsé­gein való részvételéről. Az Elnöki Tanács tör­vényerejű rendeletet alkotott a Büntetőtörvénykönyv mó­dosításáról, illetve kiegészí­téséről. E módosítást és ki­egészítést az tette szükséges­sé, hogy a Büntetőtörvény­könyv hatályba lépése óta szocialista társadalmunk fej­lődésében végbement jelen­tős változásokat és e fejlődés követelményeit a Büntetőtör­vénykönyv visszatükrözze. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa felhatalmazta a kor­mányt, hogy az óvodák, az alsó- és a középfokú okta­tási intézmények, valamint a múzeumok létesítésének, mű­ködésének és megszüntetésé­nek egyes kérdéseit az 1971. évben elfogadott tanácstör­vénnyel összhangban szabá­lyozza. Az Elnöki Tanács ezután egyéb, folyamatban levő ügyeket tárgyalt. (MTI) Cél.' fiz öntözővíz gazdaságos felhasználása A Tisza—II. vízlépcső be­kapcsolásával — a távlati tervek szerint — egyedül Bé­kés megyében mintegy 100 ezer holdra növekszik az öntözött terület. A szarvasi öntözési Kutató Intézetben azon fáradoznak, hogy mű­szakilag is megalapozott, gazdaságos fogadtatásra ta­láljon az öntözővíz annak idején. Ez irányú munká­jukról a tudományos kutatók a következőket is mondották: — A népgazdaság súlyos milliárdokat áldoz a Tisza— II. vízlépcső épitésére. A ter­méshozam ugrásszerű emel­kedése azonban nem sokat ér, ha drágán jut el az ön­tözővíz a földekre. A tudo­mányos kutatás feladata megtalálni azokat az öntö­zőmódokat, technológiai be­rendezéseket, amelyekkel a leggazdaságosabb az öntözés. Kádár János fogadta Ottó Winxert Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának el­ső titkára pénteken fogadta Ottó Winzert, az NDK kül­ügyminiszterét. A Központi Bizottság székházában foly­tatott szívélyes, elvtársi eszmecserén részt vett Péter Já­nos külügyminiszter, Kovács Imre, hazánk berlini és dr. Herbert Paschke, az NDK budapesti nagykövete. * Ottó Winzer tegnap délután sajtókonferenciát tar-/ tott a Duna Interkontinentálban. Áthúzták a Tiszán a Barátság ii. kőolajvezetéket Mint ismeretes, a határ- árkot építettek a mederben, menti Tiszaszentmártontól Ezután a Tisza borsodi árté­Százhalombattáig háromszáz rén összehegesztették és kü­kilométer hosszúságban épül lönleges vízhatlan szigetelő­meg a Barátság II. kőolajve- anyaggal látták el azt a há­zeték magyarországi szaka- romszázötven méter hosszú csővezetéket, amely a folyó­ba került. A vasszánkóra sza, amelyen át 1973-tól évente 5,5 millió tonna, később pedig még több olaj érkezik majd a Szovjetunióból. A hatalmas létesítmény építői pénteken nagyszerű munkasikert ünnepeltek: a Tisza vonaláig elkészült hat­száz milliméter átmérőjű csővezetéket áthúzták a fo­lyón. Az izgalmas és nagy körültekintést követelő mun­ka előkészítését már hetek­kel ezelőtt megkezdték, szapalkonya térségében erősített mintegy kétszáz ton­na súlyú csőkígyót a Tisza medrében kiképzett árokba helyezték és pontos mérések után karvastagságú drótkötelek­kel egy kétszázötven ló­erős szovjet traktorral át? húzták a másik partra. A jól megszervezett munka alig valamivel több, mint há­romnegyed órát vett igénybe Ti- és délután két órakor a Ba­rátság II. olajvezeték márát­„a cső útjának" biztosítá- szelte a Tiszát. Ezzel egyik sára legnagyobb feladatukat ol­a folyó két partján öblöket dották meg a Siófoki Kőolaj­alakítottak ki, majd kotró- vezeték Vállalat brigádjai, hajóval másfél méter mély (MTI) Félidőben az őszi áruszállítás A Szegedi MÁV Igazgató- jedő területén a félidejéhez ság öt megyére — tehát az érkezett az őszi forgalom, egész Dél-Alföldre — kitér­„Útnak indult" Álgyőről a kunszentmártoni híd Hazánk egyik legnagyobb hídépítkezése, az Algyönél épülő, Tisza-híd szomszédsá­gában kis hídelemgyárat hoz­tak létre. Innen látják el a helybeli építkezést, s a Kun­szentmártonnál készülő Kö­rös-hidat is előregyártott be­tonelemekkel. A negy ce­mentsilóval, gőzfejlesztővel és egyéb betongyártó beren­dezéssel ellátott hídüzemben Ezután megállapította: — A párt, fontosságának megfelelően, dolgozik a nők társadalmi, gazdasági, szo­ciális és kulturális fel­emelkedéséért, ahogyan azt a Központi Bi­zottság és a X. pártkong­resszus meghatározta. A nők helyzete csak az általános Üdvözlő távirat Fock Jenő, a kormány elnöke Csou En-lajhoz, a Kí­nai Népköztársaság Államtanácsa elnökéhez. Péter János külügyminiszter Csi Peng-fej megbízott külügyminiszter­hez pénteken, tegnap üdvözlő táviratot intézett a KNK ENSZ-beli jogainak helyreállítása alkalmából. (MTI) elkészültek az első nagymé­retű betonelemek, s pénte­ken megkezdődött a szállítás Kunszentmártonba. Ezt követően folyamato­san, speciális gépkocsikból álló valóságos karavánok vi­szik majd az egyébként több mint öttonnás betonelemeket a Körös-hídhoz. Rövidesen megkezdik az algyői hídhoz szükséges ha­sonló méretű — 53 mázsás és 4 méter hosszú — beton­elemek gyártását is. A ha­talmas betonelemekből ösz­szesen 360-at készítenek, a 130 millió forintos beruhá­zással épülő algyői hídhoz. ezen belül elsősorban a cu­korrépa-fuvarozás, és a többi jellegzetes áruszállítási fel­adat megoldása. Az országos versenyben az első fél évben első helyezést elért szegedi igazgatóság különösen jól ol­dotta meg a cukorrépa­szállításokat. Á tervnek meg­felelő ütemben, a 350 000 tonnányi répának ugyancsak a felét továbbították már a sarkadi, a mezőhegyesi, a szolnoki, a kaposvári, és az ercsi cukorgyárba. Az ered­ményeket nagyban segítette, hogy a gyárakkal közösen, hét nagy „répacentrumot" alakítottak ki a területen. Kitűnő eredményt értek el az egyik legfontosabb építke­zési anyag, a sóder szállítá­sában is: több mint 80 000 tonnával, vagyis 12 százalék­kal túlszárnyalták az esedé­kes tervet. Ugyancsak túltel­jesítették a homok, a tűzifa, s több más áru továbbítási tervét.

Next

/
Thumbnails
Contents