Délmagyarország, 1971. október (61. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-29 / 255. szám

PÉNTEK, 1971. OKTÓBER 29. 3 mmmmmmmm Ma ül össze a KISZ Szeged városi küldöttértekezlete Ma. pénteken ül össze a Magyar Kommunista Ifjú­sági Szövetség városi küldöttértekezlete, hogy a KISZ közelgő VIII. kongresszusa előtt számot adjon az előző kongresszus óta eltelt időszak munkájáról, a határoza­tok végrehajtásáról, és kitűzze a következő esztendők céljait, megszabja a feladatokat. A küldöttgyűlésen vá­lasztják újjá a KISZ városi vezetöszerveit. Néhány fon­iosabb részletet idézünk a KISZ városi bizottságának be­számolójából, melyet a küldöttek már kézhez kaptak. Az ifjúság megítélése A KISZ városi bizottsága beszámolójának rendeltetése, hogy értékelést adjon a vá­ros ifjúságának helyzetéről, a párt ifjúságpolitikai hatá­rozata végrehajtásának ta­pasztalatairól, a KISZ sok­oldalú tevékenységének eredményeiről és a meglevő hiányosságokról. Feladata, hogy kijelölje a felsőbb párt- és KISZ-szervezetek határozatai alapján váro­sunkban végzendő KISZ­munka fő feladatait, tevé­kenységük továbbfejlesztésé­nek irányát. Az ifjúság megítélésének mércéje, hogy mit tett a gyakorlatban, hogyan él, ta­nul, dolgozik, hogyan telje­síti kötelességeit. Szeged if­júságára is érvényes ez a megállapítás, hogy döntő többsége becsületesen tanul, dolgozik, él és gondolkodik, fogékony a szocializmus esz­méi iránt. A fiatalok na­gyobbik része magáénak vallja a szocializmus célki­tűzéseit, és alkotó munká­val segíti azok megvalósítá­sát. A negatív jelenségek között arra is fel kell fi­gyelni, hogy — bár a szocia­lista demokrácia szélesedésé­vel mind több fiatal kapcso­lódik be aktívan a közélet­be — még mindig jelentős azoknak a száma, akiket ke­vésbé foglalkoztat a politi­ka, a közélet, a közösség ügye. A város ifjúságának megítélésekor figyelembe kell venni az ifjúsági réte­gek társadalmi munkameg­osztásban elfoglalt helyét, eltérő életmódját, egymástól különböző élettapasztalatát, kulturális színvonalát és igé­nyeit. A munkásfiatalok je­lentőségét nemcsak szám­arányuk adja, hanem az is. hogy munkatevékenységük, a társadalmi termelésben el­foglalt helyük révén alapve­tő vonások kapcsolják a munkásosztály egészéhez. Fi­atalos lendület, bátor szóki­mondás jellemzi őket. Az esetek többségében helyesen teszik szóvá a társadalom­ban, a munkahelyükön ta­pasztalható visszásságokat. Az üzemi demokrácia fóru­mait azonban még sok eset­ben nem tudjáli megfelelően felhasználni. Sajátos szegedi probléma a munkáslányok és fiatal­asszonyok szociális helyze­tének politikai, társadalmi aktivitásának kérdése. A párt Központi Bizottságának nőpolitikái határozata nyo­mán számottevő előrelépés történt; konkrét intézkedé­sek születtek, melyek ked­vező visszhangot váltottak ki a munkáslányok és fiatal­asszonyok körében. Az értel­miség mint társadalmi réteg, városunkban igen jelentős szerepet játszik. Számottevő közöttük a fiatalok száma. Jellemzi e réteget, hogy fo­kozatosan keresi önmagát, helyét, szerepét, feladatát. Az értelmiség különböző csoportjain belül a legátfo­góbban rendelkezik a leg­korszerűbb szakmai ismere­tekkel, ugyanakkor azok gyakorlati hasznosításának útjait, módjait kevésbé is­meri. Az egyéb, nem fizi­kai munkát végző fiatalok életkor, szakmai terület stb. szerint a legheterogénebb, legkevésbé stabil ifjúsági ré­teget alkotjók. Az elmúlt négy évben a város közép­iskolai tanulóifjúságának összetételét alapvetően ok­tatási rendszerünkben bekö­vetkezett változások hatá­rozták meg. E változás egy­re jobban közeledik a társa­dalmi igényekhez, megvaló­sítása azonban nem problé­mamentes. Városunk közép­iskolai és szakmunkás-tanuló ifjúsága az elmúlt években számos területen igen szép eredményeket értek el. Tö­rekednünk kell arra, hogy az iskolákban folyó nevelő tevékenység igazodjon az is­kola képzési specialitásához. A megítélés szempontjá­ból említést érdemel a fel­sőoktatási intézmények két sajátossága. Az egyik az, hogy a hallgatók többsége tanári és orvosi pályára ké­szül, olyan területre, ahol mindennapi munkájában az emberek nagy tömegével ta­lálkozik. Különösen jelentős ez tanárjelöltek vonatkozásá­ban. akik a fiatal nemzedék szocialista nevelésének kulcs­fontosságú alapítói lesznek. A másik sajátosság az, hogy a hallgatók többsége elmé­leti és gyakorlati tevékeny­ségét egyaránt intellektuális környezetben végzi, ez szük­ségessé teszi, hogy a társa­dalmi, közéleti tevékenység keretében minél többet ta­lálkozzanak a termelőosztá­lyok képviselőivel. Jó néhány üzemben eredmé­nyes együttműködés alakult ki a KISZ-szervezet és az MHSZ-klub között. A tartal­mi kérdések vonatkozásában azonban még sok a tenniva­ló. Az eszmei, politikai neve­lőmunkának számos fogyaté­kossága is van. A szocialista építés eredményeinek, szo­cialista jelenünk nagyszerű­ségének propagálásában a fiatalok előtt álló vonzó cé­lok a ma forradalmi pers­pektívájának megértésében nem vagyunk eléggé követ­kezetesek. A nevelőmunka csak akkor lehet eredménye­sebb, ha a fiatalok számá­ra sem akarjuk idealizálni a meglevő társadalmi állapo­tokat, ha sikerül megértet­ni, hogy szocialista céljaink megvalósítása forradalmi fel­adat számunkra is. A nevelőmunkának fontos területe a kulturális és sporttevékenység. Kulturális területen nagy lehetőségek kínálkoznak a fiatalok diffe­renciált érdeklődésének és igényeinek kielégítésére. A KISZ-szervezetek sportmun­kájában nem történt jelen­tős fejlődés. A fiatalok spor­tolási lehetőségei elmaradtak az igényektől, az anyagi és tárgyi feltételek továbbra sem kielégítőek. A nevelés feladatai Kedvező tapasztalat, hogy a gazdasági vezetők igénylik a KISZ-szervezet vélemé­nyét és a kollektív szerző­dések készítésénél jelentős anyagi támogatást nyújtot­tak az ifjúsági klubok lét­rehozásához. néhány válla­latnál lakásépítési kölcsönt biztosítottak a fiataloknak. Jónéhány -vállalatnál hoztak intézkedéseket a pályakez­dők problémáinak segítésé­re. Tapasztalható a tovább­tanulni szándékozó fiatalok fokozottabb segítése is. Az ifjúságpolitikai határozat kö­vetkezetes végrehajtását mu­tatja, hogy a párt, szakszer­vezeti és tanácsi választások során jelentősen növekedett a különböző testületekre vá­lasztott fiatalok száma. A beszámolási időszakban ked­vezően fejlődött a KISZ vá­rosi bizottság, illetve az ál­lami és társadalmi szervek közötti együttműködés. Ideológiai nevelőmunkáról megállapíthatjuk, hogy a fia­talok körében folytatódott marxista—leninista világ­nézet térhódítása reálisabb lett, társadalomszemléletük növekedett politikai aktivitá­suk és helytállásuk. Az elmúlt évben a KISZ­oktatásban résztvevők szá­mánál a csökkenés azzal ma­gyarázható, hogy egyrészt je­lentősen emelkedett a párt­ós a szakszervezeti oktatás­ban részt vevő fiatalok szá­ma, másrészt jelentős szá­mú KISZ-szervezet nem szer­vezett önálló politikai okta­tást. Az oktatás színvonala az elmúlt két évben javult. Oktatási köreink egyre na­gyobb mértékben rendszeres politizálási fórumot biztosí­tanak a résztvevőknek. A KISZ-szervezetek neve­lőmunkájának egyre inkább szerves részévé vált a fia­talok honvédelmi nevelése. Demokratizmus a KISZ-ben A beszámolási időszakban szervezeteinknek alapvető feladata volt: járuljanak hozza, hogy a gazdaságirá­nyítás reformja a vállalatok, az üzemek szintjén is mind jobban kibontakozzék, segít­sék elő a harmadik ötéves terv eredményes befejezését, az 1971. évi gazdasági fel­adatok megvalósítását. A ne­gyedik ötéves terv folyamán a legjelentősebb élelmiszer­ipari beruházás, az új sza­lámigyár építése és rekonst­rukciója lesz, mely fölött a KISZ városi bizottsága kí­ván védnökséget vállalni. Az érdekvédelmi tevé­kenységről elmondhatjuk, hogy üzemi KlSZ-szerveze­tek jelentős része komoly partner volt a kollektív szer­ződések elkészítésénél, szá­mos olyan javaslatot tettek, amely a fiatalok munka- és életfeltételeit javítják. Az ér­dekvédelmi tevékenység fon­tos politikai feladata a fizi­kai dolgozók tehetséges gyermekei továbbtanulásá­nak segítése. A fiatalok szo­ciális problémái között je­lentős helyet foglal el a la­káskérdés. A KISZ lakásépí­tési program befejezése után is nagy figyelmet kell fordí­tani arra, hogy a fiatalok vállalati támogatással, elöta­karékossággal, lakásépítő szö­vetkezetek szervezésével megoldhassák lakásgondjai­kat. Erősödött a beszámolási időszakban alapszervezeteink szervezeti élete. Folyamatos a tagfelvételi munka, de nem elég tudatos. Az Arccal az alapszervezetek felé! jelszó megvalósítása nem érvénye­sült kellőképpen a KISZ vá­rosi bizottság, az alsó bizott­ságok, csúcsvezetőségek irá­nyító, ellenőrző tevékenysé­gében. Igen gyenge még a városban a lakóterületi if­júsági munka. A város if­júságának eredményesebb nevelése érdekében jelentős szerepet szánunk a lakóterü­leti munka fejlesztésének. A párt- és állami élet demok­ratizmusának növekedésével összhangban tovább fejlődött a KISZ belső demokratizmu­sa. Szovjet vezető újságírók Szegeden Tegnap délelőtt Szegedre látogatott A. Geraszimov, a Pravda szerkesztő bizott­ságának tagja, akit a me­gyei pártbizottságon fogadott Győri Imre, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizott­ság első titkára, és időszerű politikai kérdésekről folytat­tak megbeszélést. Délután a szovjet újságíró a szegedi KSZV-ben tett látogatást, ahová elkísérte őt Sípos Gé­za, a szegedi városi pártbi­zottság első titkára is. Ugyancsak tegnap érkezett Szegedre A. Sz. Abramenfcó, a Partyijnaja Zsizny rovat­vezetője, akivel Győri Imre a megyei pártbizottságon a délutáni órákban folytatott eszmecserét. Ma, péntek dél­előtt — program szerint — a Sajtóházban találkozik a Csongrád megyei Hírlap és a Délmagyarország szerkesz­tőségének vezető munkatár­saival, s a két napilap párt­irányításával kapcsolatos kérdéseket tanulmányozza. Ezt követően a KSZV üze­mi lapjának, a Vörös Csö­vének a szerkesztőségét ke­resi fel. Miklós Imre előadása a pártiskolán Tegnap délelőtt Szegeden, a megyei pártbizottság okta­tási igazgatóságának újsze­gedi épületében Eitlerné dr. Szilágyi Júlia, az igazgatóság vezetője fogadta Miklós Im­re államtitkárt, az Állami Egyházügyi Hivatal elnökét, aki 10 órakor a pártiskola nagytermében időszerű egy­házpolitikai kérdésekről elő­adást tartott. Elemezte az ál­lam és .egyház kapcsolatát, ismertette egyházpolitikánk alapvető vonásait, és vála­szolt a témával kapcsolatos kérdésekre. Miklós Imrével találkozott és beszélgetett dr. Ágoston József, a megyei pártbizott­ság titkára is. Bővül a magyar-szovjet kulturális együttműködés Október 25-én Budapesten tartotta 8. ülését a magyar— szovjet kormányközi kultu­rális együttműködési bizott­ság. Az ülésszakon megvi­tatták az együttműködés to­vábbfejlesztésének időszerű kérdéseit a közművelődés, a sajtótermékek és a hangle­mezek terjesztése területén. Elfogadták a művészeti együttesek, szólisták és kiál­lítások cseréjének távlati tervét. Tanácskoztak a ma­gyarországi orosz nyelvokta­tásban folytatott együttmű­ködés továbbfejlesztésének lehetőségeiről és meghallgat­ták a két ország koncertiro­dáinak beszámolóját a ko­rábban hozott határozatok végrehajtásáról. Az ülésszak jegyzőköny­vét csütörtökön Jekatyerina Furceva, a Szovjetunió kul­turálisügyi minisztere és II­ku Pál művelődésügyi mi­niszter írta alá. Költözik a gázüzem Tóth Béla (elvétel* Nagyszabású áttelepítés folyik a Dél-Alföld két nagy földgázmezője között. A szanki mezőn az új modern gáz­üzem elkészültével feleslegessé váltak az eddig ideigle­nesen használt berendezések, amelyeket átköltöztetik Al­győire. Felszerelésük után Algyőn megduplázódik a gáz­termelés. Decemberben kezdi meg működését az áttele­pített üzem, amelynek berendezéseit gyorsított ütemben szerelik — mint képünkön látható Elfogadták a Dózsa-emlék­ünnepségek programját A fő rendezvényeket jövőre tartják Kállai Gyulának, az MSZMP Politikai Bizottsá­ga tagjának. a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnökének vezetésével csü­törtökön a Parlament dele­gációs termében ülést tartott a politikai, társadalmi, tu­dományos és kulturális éle­tünk kiemelkedő képviselői­ből életre hívott Dózsa-em­lékbizottság. A széles körű társadalmi bizottság elfogadta azokat az irányelveket, amelyeket tör­ténészkollektíva dolgozott ki Dózsa György születésének 500. — hiteles adatokkal pon­tosan ugyan meg nem hatá­rozható —. de az 1970-es évek első felére tehető — évfordulója megünneplésére. A megemlékezéssorozat fő rendezvényeire 1972-ben ke­rül sor. Június 25-én Ceglé­den ünnepi nagygyűlést tar­tanak, szeptemberben há­romnapos nemzetközi tudo­mányos ülésszakot rendez­nek Budapesten a közép-, kelet-európai parasztháborúk történetéről, októberben ün­nepélyesen megkoszorúzzák a fővárosban felállított Dózsa­szobrot, s új Dózsa-emlék­műveket lepleznek le Ceglé­! den és Mezőtúron. A fiata­' lok ifjúsági nagygyűléssel és a Rákos-mezőn tartott fák­lyás felvonulással emlékez­nek a nagy elődre. A Magyar Nemzeti Mú­zeumban Dózsa-emlékkiállí­tást nyitnak, a Nemzeti Ga­léria tárlaton sorakoztatja föl a Dózsa személyével, a parasztháborúval, illetve a paraszti sors témáival fog­lalkozó jeles képzőművésze­ti alkotásokat. Neves művé­szek tervezik a Dózsa-évfor­duló plakátjait, érmeit, s megjelentetnek a témakörbe vágó számos új kiadványt. Képzőművészeti album is kerül az üzletekbe a pa­rasztfelkelések művészeti áb­rázolásainak válogatásából, a a Magyar Posta Dózsa-em­lékbélyeget ad ki. A központi rendezvények, kiállítások sorát helyi ün­nepségek egészítik ki: tudo­mányos ülésszakok, emlék­ülések lesznek az ország kü­lönböző egyetemein, a KISZ ifjúsági emléktúrát szervez a Dózsa-sereg útvonalán, a te­levízió és a rádió ifjúsági vetélkedőre készül. Felsőoktatási nevelési konferencia Október 28—30 között har­madízben tanácskozik az or­szágos felsőoktatási nevelési konferencia. A szegedi és a debreceni konferencia után most a budapestin a szak­képzés folyamatában megva­lósuló nevelőmunkát elem­zik mélyebben. A budapesti Műszaki Egye­temen csütörtökön megkez­dődött konferencia plenáris ülésén a felsőoktatási szak­emberek, kutatók, egyetemi tanárok a tanszékek, lekto­rátusok, klinikák, tangazda­ságok nevelőmunkájának to­vábbfejlesztéséről tárgyal­nak. A felsőoktatási konfe­rencia témájának különös hangsúlyt ad, hogy a szocia­lista országok felsőoktatási minisztereinek legutóbbi, bu­karesti tanácskozásán ha­zánk szakemberei elvállalták a kérdés nemzetközi mére­tekben is hasznosítható elem­zését. A tanácskozáson szov­jet, csehszlovák, bolgár, len­gyel és NDK-beli szakembe­rek is részt vesznek. A konferencia résztvevőit dr. Lásztity Radomir. a budapesti Műszaki Egyetem rektorhelyettese üdvözölte, majd dr. Polinszky Károly művelődésügyi miniszterhe­lyettes mondott megnyitó­beszédet. A bevezető előadást dr. Perényi Imre, a buda­pesti Műszaki Egyetem rek­tora tartotta. t

Next

/
Thumbnails
Contents