Délmagyarország, 1971. október (61. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-25 / 252. szám

KTT>1>, 1971. OKTÜRFR Sft. Az építkezés csak jövőre folytatható Most készítik a játékcsarnok terveit Mi lesz az időközben játékcsarnokká változott újszegedi fedett uszoda sorsa, elkészül-e valaha? Nem a legkellemesebb téma ez most, a gazdasági vezetők országos aktívaértekezlete után, melyen éppen a roszszul előkészített, sokáig elhúzódó beruházások bírálata volt az egyik legexponáltabb kérdés. Az emberek naponta látják a félbehagyott építkezést, a magasba ívelő acélszerkezet szinte szúrja a szemet. Látják, és bosszankodnak miatta. Kényszerítő körülmények Anélkül, hogy a múltat hánytorgatnánk — lapunk korábban többször is foglalkozott a főként tervezési, kisebb részben kivitelezési hibákkal —, érdemes felidézni a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság véleményét, mely szerint ezt megelőzően az egri és a kecskeméti fedett uszodák kivitelezése körül is voltak súlyos hibák, ha a szegeditől eltérő természetűek is. Ügy tűnhet tehát, hogy Hajós Alfréd óta (aki a margitszigeti sportuszoda alkotója) nincs Magyarországon se tervező, se kivitelező, aki ilyen feladat elvégzésére képes volna. Ez persze nem vigasz, mint ahogy az sem, hogy esetünkben a Középülettervező Vállalatnál (KÖZTI) fegyelmi eljárással alacsonyabb munkakörbe helyeztek, sőt el is bocsátottak vétkes dolgozókat A teljességhez hozzátartozik, hogy három alapvető ok miatt feneklett meg a fedett uszoda építésének ügye. Az első: a vártnál nagyobbak lettek a kivitelezési költségek. A második: az építés közben kiderült hibák, s a kiküszöbölésükkel kapcsolatos hercehurca. A harmadik: a beruházás elhatározásánál még nem lehetett számolni azzal, hogy az uszoda fenntartása évi hatmillió forintjába kerülne a tanácsnak. A kényszerítő körülmények hatására a városi tanács végrehajtó bizottsága tavaly decemberben úgy döntött, hogy a fedett uszodának készült épületből játékcsarnok legyen, Mellette később úszómedence épülhet, mely fóliasátor alatt télen is működtethető; mivel pedig a játékcsarnokhoz klímaberendezés tartozik, ennek téli hasznosításával műjégpályát lehet nyitni az Odesszai körút túlsó oldalán. Az ilyen értelmű tanulmánytervet már a tavalyi vb-ü lésen asztalra tette a KÖZTI, így kapott megbízást a programterv elkészítésére. Ezt az ügynevezett egyszerűsített beruházási programot három alternatívában dolgozták ki, s az első változatot — amely lényegében megegyezik a tanulmánytervvel —, most a közelmúltban fogadta el a tanács végrehajtó bizottsága. Az első ütem, a játékcsarnok kivitelezési terve 1972 második negyedévére készül el, azután lehet tehát folytatni a kivitelezést. Továbbra is a KEV/EP A fedett uszoda-játékcsarnok építésének egyébként két generálkivitelezője van, a Kelet-magyarországi Vízügyi Építő Vállalat (KEVIÉP) és a Vízgépészeti Vállalat Mindkét cég az Országos Vízügyi Hivatalhoz tartozik. A KNEB annak idején javasolta, hogy a kivitelezést egy olyan vállalat folytassa, mely az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériumhoz tartozik. Az OVH és az ÉVM vitája azonban meddő maradt, s így marad kivitelezőnek a KEVIÉP. Mit tud a KEVIÉP vállalni? Az építkezés további sorsáról itt, Szegeden tartottak a közelmúltban tanácskozást az érdekeltek, beleértve a felügyeleti hatóságokat is. Kiderült, hogy a Színházi morzsák Köztudomású, hogy a Szegedi Nemzeti Színház igazgatói posztján „őrségváltás" történt. Az új igazgató, Giricz Mátyás e hó 28-án érkezik Szegedre. Giricz Mátyás egyébként a közelmúltban Lengyelországban rendezte — egészen új elgondolások szerint — nagy sikerrel Madách Az ember tragédiáját. • Littay Gyula, színházunk kiváló baritonistája e hó 30án az Operaházban énekli vendégként a Nabucco főszerepét. * Az elmúlt napokban egy bécsi házaspár (az asszony született szegedi, míg a férj eredeti bécsi, s az ottani színházi köröknek elismert tekintélye) nézte meg a színházban a Viktória előadását. Mindketten a legnagyobb elragadtatással beszéltek az előadásról. * Az elmúlt hetekben hírt adtunk a pécsi Nemzeti Színházban szereplő volt szegedi színészek sikeréről. Hasonló hangon emlékeznek meg a kritikák a debreceni Csokonai Színház Radzinszkij nagy sikerű zenés játékának, a Futó kaland előadásáról, melynek zenéjét Aldobolyi Nagy György szerezte, rendezője Szász Károly és két főszereplője Liska Zsuzsa és Jászay László. Mindannyioknak van, illetve volt Szegedhez, a szegedi színházhoz, nem is oly rég, kapcsolata. Hasonló sikerrel mutatkozott be a budapesti Thália Stúdió színpadán az elmúlt évadból innen elkerült Végvári Tamás Jókai Anna: Tartozik és követel című művében. * Október 10-én ünnepelte a Zeneakadémia közönsége a ma már világhírnévnek örvendő Tátrai Vonósnégyes 25 éves fennállását, kiknek tagjai kiváló tehetségükkel — el lehet mondani — világviszonylatban sikerrel szolgálják a magyar zeneéletet. Annál is inkább jóleső érzéssel emlékezünk meg erről az ünnepségről, mert Tátrai Vilmos, Várkonyi István. Konrád György és Banda Ede alkotta Kossuth-díjas együttesnek egyik tagja, Konrád György Szegedről származott el és jutott a világhírnévhez. A kiváló brácsás Szegeden született, itt végezte iskoláit és zenei tanulmányait, majd a felszabadulás utáni színházi zenekarnak lett tagja, majd az Állami Hangversenyzenekarba, s aztán a Táfrai Vonósnégyeshez került. Jenő István kivitelezés folytatását meg kell előznie egy közbevetett pénzügyi elszámolásnak, aminek keretében a KEVIÉP megkapja azoknak a munkáknak ellenértékét, melyeket már beépített, s amelyekkel kapcsolatban nincs semmiféle vitás kérdés. A részletszámlázáshoz bizottságot hívnak életre. Érdemes tudni egyébként, hogy a kivitelező több munkát előre elvégzett a fedett uszoda tervelőírásai szerint (pl. ajtókat, ablakokat szabott ki), de még nem épített be. Az elemek nagy részét (80— 90 százalékát) a KÖZTI betervezi a játékcsarnok épületébe is, tehát nem vesznek el. A KEVIÉP addig semmiféle kivitelezési határidőt nem vállal, amíg tisztán nem látja, hogy milyen feladatok várnak rá az áttervezést követően. Ezért egyezség is jött létre közte és a tervezők között, hogy még a kész tervek kiadása előtt, novemberben részletesen ismertetik velük az elképzeléseket. Tudjuk, hogy ez így leírva nem túlságosan megnyugtató, mégis úgy tűnik, a negyedik ötéves tervből nem csúszik ki a beruházás, 1974 végére felépül az első ütemben szereplő játékcsarnok. Csak már látnánk! A játékcsarnok, melyről tulajdonképpen eddig nem esett szó, csak a vele kapcsolatos bonyodalmakról. Tehát: a földszinten két tornaterem lesz, melyek légtere belenyúlik az I. emeletbe. A földszinten és az I. emeleten ezen kívül több öltöző, iroda, ruhatár, szertár, orvosi rendelő, ebédlő, tanterem kap helyet. A II. emelet a nagy küzdőtér, ahol csaknem ezer ülő- és ötszáz állóhely biztosítható. Ez a csarnok nemcsak mindenféle teremsport játszására alkalmas, hanem bármely társadalmi és kulturális rendezvény otthonául is szolgálhat. Nagyon jó és nagyon szép tehát a játékcsarnok terve, csak már látnánk is! A békát azonban le kell nyelni, ha tetszik, ha nem: nincs szerencsénk ezzel a beruházással. Hej. pedig, de emlékeznek még rá az újszegediek: 1967 őszén éjszaka is döngött a kalapács, olyan sürgős volt a cölöpök leverése az alapozáshoz. Fehér Kálmán Vasárnapi teherszállítások A MÁV Szegedi Igazgatóságának területén az ötödik őszi vasárnapon is nagy teheráru forgalmat bonyolítottak le. A „sláger" még mindig a földekről özönlő cukorrépa, amelyből több mint kétszáz vagonnyit indítottak a mezőhegyesi, a sarkadi, a szolnoki és a kaposvári gyárba. A legtöbb termés a székkutasi és kondorosl állomásról indult a feldolgozó üzemekbe. Ezeken a vasúti gyűjtőhelyeken ugyanis teljesen gépesítették a rakodást. Tíz tartálykocsiból álló szerelvény vitte vasárnap a szanki olajmező termését Jászszentlászlóról a nyírbogdányi feldolgozó üzembe. A hatalmas tartálykocsikban összesen négyszázkilencven tonna olaj utazott. Sok vasúti kocsi telt meg építőanyaggal amit főleg a békéscsabai téglagyárból küldtek a Hajdú megyei TÜZÉP-telepekre. Az Orosházi Üveggyárba ezen a napon negyvennyolc vagon dolomit és egyéb üveggyártási nyersanyag érkezett, amit az üzem brigádjai nyomban kiraktak, dicséretesen segítve a vasutasok munkáját, gyorsítva a kocsifordulókat, az őszi csúcsforgalmi időszakban. A vasárnapi szállítások mérlege az igazgatóság területén: körülbelül 1 ezer 500 vasúti kocsi kiürítése és mintegy 600 megrakása, rendeltetési helyére való elküldése. Kenéstechnika, korrózióvédelem A kenéstechnika és a korrózióvédelem a kohászat és a gépgyártás mindennapi és sok gondot okozó problémái közé tartozik. Az e téren még tisztázatlan kérdések megoldása sokmillió forintos nagyságrendű népgazdasági hasznot jelentene. A kérdéssel foglalkozó szakemberek és az érintett iparágak képviselői rendkívül érdeklődnek minden új kutatási eredmény és módszer iránt. Ez magyarázza a 1 létfőn Miskolcon megnyílt négynapos nemzetközi kenéstechnikai és korrózióvédelmi konferencia iránt megnyilvánult nagy érdeklődés is. Anakronizmusok így múlik el a világ dicsősége. Minap kezembe került a Csongrád megyei Moziüzemi Vállalat egykori havi kiadványa, a Filmkrónika, mely a mozik műsorán szereplő filmekről közölt bővebb ismertetéseket. 1960 októberében ment A holtak bolygója, színes, fantasztikus NDK—lengyel film, melynek tartalmi kivonatálból idézem: A Földön már évek óta megszüntették az atomveszélyt, és a világ népei baráti együttrtiűködésben a világűr titkainak feltárásán fáradoznak. A Föld radarés televíziós állomásai szüntelenül hívják a Vénuszt az ismeretlen bolygó azonban nem válaszol. Lehetséges, hogy az emberiséget veszély fenyegeti erről a hallgatag csillagról? A továbbiakben leírják, a nemzetközi űrhajózási és űrkutatási bizottság űrhajót Indít a bolygóra, fedélzetén a népek barátságának, együttműködésének szép jelképeként szovjet asztronauta, amerikai atomfizikus, Indiai matematikus, kínai biológus és nyelvész, lengyel mérnök, német repülő, japán orvos. A tartalmi ismertetés első mondata pedig: 1970-et írunk ... A tavalyi esztendőt, amit az 1960-as film készítői a jövő szivárványhoroszkópján megálmodtak, s amelyet a film alcíme is megerősít, sajtóhibáról szó sem lehet. Mi a mellbevágó ebben a jó szándékú jövendölésben ma, az ENSZ alapításának negyedszázados fordulóján, a Hold-séták és a bolygóközi űrállomások hétköznapjaiban? Hogy V Thant főtitkár a jubileumi ülésen nagyon szomorú képet festett a világ jelenlegi állásáról, hogy a gazdagság és a szegénység végletessége már-már elviselhetetlen méreteket ölt, hogy az emberiséget nem a külső veszély fenyegeti a Vénuszról, hanem belső veszély a pakisztáni—indiai határról, az izraeli—arab válságból és Vietnamból, ahol azóta sem fejezték be a háborút. Egyelőre tehát messze még az idő, amikor „a Földön megszüntették az atomveszélyt, és a világ népei baráti együttműködésben fáradoznak a világűr titkainak feltárásán". A tanulság pedig: a tudomány beváltja, az emberiség meghazudtolja legszebb reményeit. Így múljon el a világ dicsősége? N. I. Képernyő Gép és taps Szombaton befejeződött a tudományos ismeretek közlésének kalandos, népszerű, a nagyközönség számára is vonzó formát választó francia dokumentumfilm-sorozat. A tenger titkai. Miért volt népszerű ez a tizenkétrészes film? Mert bár a kutatóhajó óceán járása szigorú tudományos célzattal történt, a film készítői: Jacques , Renoir és Philippe Cousteau finom érzékkel, ügyes, cselekményes körítéssel adagol, ták az úszó laboratórium „műtőasztalának" eseményeit, a világjárásban részt vevők köznapi kíváncsiskodásaihoz. A Cousteau kapitány „tudományos kalandjaihoz" hasonló filmek a legszélesebb közönséghez szólnak, alkalmasak a legfrissebb tudományos kísérletek, eredmények népszerű propagálására. A modern tudományról napjainkban nemcsak az derül ki, hogy egyre szemléletesebben válik közvetlen termelőerővé, de az élet. számos területén jut elérhető közelségbe. A tévé legújabban egy vetélkedősorozatában is főszereppel bízta Mégsincs vége az új hullámnak? Ügy látszik, csak a rendezők lettek hűtlenek hozzá. Éppen azok, akik hajdanában elindították, ök pártoltak át a kommerszfilm valamelyik áramlatához. Az elvek viszont, amelyek magát az irányzatot, az új hullámot létrehozták, a múló idővel és a változó világgal mit sem vesztettek érvényességükből és hatásosságukból. Kenneth Loach új filmje, a Kes legalábbis ezt bizonyítja. Hajszálra olyan, mint az új hullám legtehetségesebb alkotásai — nem utánzásról, hanem szellemről van itt szó — s egy cseppet sem érződik elavultnak vagy éppen epigonnak. Efféle jelenséggel találkoztunk már másutt és jnáskor is. Általában nem az irányzatokkal, a stílusokkal van baj, hanem az alkotók tehetségével. A nagy művészek még a tényleg elavult formákba is képesek életet lehelni; tehetséges rendező kell, s amiről már úgy éreztük, elavult, az ő kezében feltámad. Kenneth Loach az angol tévében kezdte. Mint a legtöbben, ő is dokumentumfilmeket alkotott először, riportokat és tudósításokat az angol életről. Ez az iskola új — egyébként második — filmjében is érződik; rokonsága az új hullámmal elsősorban ebből a dokumentumszerűségből következik. Filmjének tárgya — e tekintetben megint az új hullámra kell hivatkoznunk — a „gyötrelmes gyerekkor"; majdnem úgy, ahogyan az irányzat nagy filmjeiben láttuk. De mégsem teljesen úgy. A Kes eredeti, markáns alkotás, egyéni, sajátos arculatú. Hőse egy bányászvárosban élő kisgyerek, aki ügyetlen, szerencsétlen, fegyelmezetlen, zárkózott, tartózkodó és szemérmes. Anyja elvált, csalódott testvére, aki a bányába jár dolgozni, dühét a korai felkelésért és az élet egyéb sérelmeiért, rajta bosszulja meg. Az iskolában sem sikerül kapcsolatokat találnia, mígnem egyszer egy erdei barangolás közben ráakad egy vércsére; a madár neve, Kes, innen a film címe. Ettől kezdve megváltozik a fiú élete. A vércse megszelídül a kezében, s Billy létének értelmét találja meg a madárral való foglalkozásban ... Ez persze csak kezdete a filmnek, pontosabban csak a kezdet vázlata. Terjedelemben és anyagban egyaránt sokkal mélyebb, gazdagabb és szélesebb ez a film, mint amit ez a vázlat érzékeltet. A film főszerepét Dávid Bradley játssza. Amint az egész filmben van valami Dickens világából, a fiú alakjában is sok minden emlékeztet a nagy angol író hőseire. Mindenesetre amit Bradley nyújt, hiteles és pontos. Olyan kritikusa is akadt, aki azt mondta róla: zseniális. ü. L. meg: A gép kérdez — a játékos válaszol... Rendhagyónak nevezik ezt a fiataloknak szánt „ki-mit-fiudot", s rendhagyó jellegét éppen a zsürigép teszi. Kísérletről van szó. vagy inkább kuriozitásról? Az elhamarkodott válasz helyett egyelőre csak annyit: a gép szerepét kár lenne túlbecsülni. Monoton, lassú, ritmustalan ebben a formájában a vetélkedő, a technikai bravúr látszata rájátszik a szellemi tornák vibráló leve. gőjére. nincs közvetlen kap. csolat a kérdező és felelő között, a bonyolítás nehézkes. Az embernek mielőbb vissza kell kapnia benne aktivitását, szerepét, játékkedvét. vitakedvét. Hasonlatképpen nem véletlenül kívánkozik ide a vasárnapi szinészpoirtré, Kállai Ferencé. Tomkai Juditnak már korábbi műsorai is arról tanúskodtak, hogy a robot-riporterség, ha tetszik. a rutin-riport, mennyivel szegényesebb a közvetlen emberi kapcsolatból indított. személyes. oldottan társalgó, póztalan, adekvát hangulatú riportnál. Ebből az esti beszélgetésiből hiányoztak a felhangok, elmaradt a hivalkodó magamutogatás, az érdemek, a kétségtelen érdemek öncélú előcitálása — helyükbe egy kiküzdött, árán vett, emberszemléletű színészpálya foglalta le a képernyőt. A babérosztás a néző. P közönség dolga. Tomkai Judit riportja nem utolsósorban azzal a rokonszenves „hiányosságával" hatott, hogy a tapsot átengedte a nézőnek. Pontosabban — színészről lévén szó — a közönségnek. I. N. Lengyel delegáció hazánkban A Hazafias Népfront meghívására hétfőn Budapestre érkezett a Lengyel Nemzeti Egységfront delegációia Witold Jarosinski főtitkár vezetésével. A lengyel delegáció négy napig tartózkodik hazánkban, s megismerkedik magyar népfront-mozgalom gyakorlati tevékenységével.