Délmagyarország, 1971. október (61. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-22 / 249. szám

PÉNTEK. 19TJ. OKTÓBER 22. 5 Liszt és Szeged Születése 160. évfordulójára Sohasem járt Szegeden, vét Liszt átírta, és még a mégsincs város, amelyért Víz évében Revive Szegedin annyit tett volna Liszt Fe- (Élj újra Szeged!) címmel rcnc, mint Szegedért. kiadta. (Kéziratát a szegedi Egyszer, 1876-ban. már Somogyi-könyvtár őrzi.) majdnem úgy volt, hogy le- 1936-ban, a nagy zeneköljön Szegedre. Előbb, hogy tő születésének 125., haláláreszt vesz az augusztusban nak 50. évfordulója alkalmárendezett országos kiállítás ból tartott Liszt-év keretékapcsán tartott, ugyancsak bén Szeged számos hangverországos „dalárünnepélyen", sennyel ápolta a művész emmajd, hogy a Dugonics-szo- lékét. Életművének kitűnő isbor javára — akár a hegedű merője Csekey István virtuóza, Reményi Ede —, 6 egyetemi tanár, aki részleis hangversenyt ad. Fönn- tesen földolgozta Liszt imént maradt magyar nyelvű leve- fölvázolt szegedi kapcsolatale, melyet Wagner Károly it, indítványozta, hogy a vávárosi tanácsnoknak ez ros hálából nevezzen el utUgyben írt: cát vagy teret Liszt FerencTekintetes Tanácsnok Ür! ről. Először a Gizella teret, Fogadja meleg köszönete- majd a Szent György teret, met becses soraiért, őszinte végül a Rudolf teret javaóhajtásom a szegedi dalár- solta e célra. Eltelt az egész ünnepélyen jelen lehetni, s Liszt-év, de mindegyik jaebbeli szándékom kivitelé- vaslata ellen akadtak érvek: ben csakis azon körülmény a Gizella teret ' némelyek akadályozhatna — amint a Hősök terének szánták, mácsekélységemet megtisztelő sok a Szent György teret szegedi küldöttség előtt is ősisége miatt nem hagyták, a nyilvánítani szerencsém Rudolf tér megváltoztatása volt —: ha a bayreuthi ün- ellen — jellemző, hogy még nepi előadások a dalárünne- milyen erejük volt a Város pély idejével összeesnének. életében! — a legitimisták Midőn arra kérném Tekin- tiltakoztak. Ezután Csekey a tetes Tanácsnok urat, hogy Maros utca és a Kiskörút az intéző bizottságnak is há- sarkán keletkezett névtelen lás köször etemet tolmácsol- teret vagy az újszegedi Fő ni szíveskedjék, nagybecsű . fasort szerette volna Lisztmegemlékezéséért őszinte ről elnevezni. Miután egyik tisztelettel maradtam sem vált valóra, kárpótlásul Bayreuthban 1876. évi kapta a városi zeneiskola Augusztus 8-án: ekkor Liszt Ferenc nevét. Liszt Ferenc Halmi János Attrakció és művészet Nemzetközi Kisplasztikái Biennálé Budapesten i Metróépítés A Budapesti Művészeti He- hagyományos eszközeivel és zarr pop-ötlet, mint a .,ketek legjelentősebb képzőmű- anyagaival korszerűen meg- nyér kolbásszal'' — gumiból vészeti kiállítása az I. Nem- fogalmazott plasztikai mon- — és a két kiállított pirízetközi Kisplasztikái Bien- danivalóra. Jó rendezői öt- tott nálé. A kiállítás a Mücsar- iet, hogy a kiállításról ki jő kenyér. Bulgária Csehszlovákia kiállítói és konok termeiben november 28- Vet is keresztül kell menni zött, a magyar ötvenes évek ig tekinthető meg. a termen, figyelmeztetés- szobrászi tévedései most jeHuszonnyolc ország művé- ként, hogy a kétségkívül lentkeznek, patetikus figuszeitől 568 tárgy szerepel a többségükben szellemes att- rák Az ostravai városi kultárlaton. A kiállító országok rakció után is van még, ha- túrház alakvázlata című közül Ausztrália, Kanada, gyományos eszközökkel a munkák. Számomra a legEgyesült Államok, Venezue- fejlődés törvényei szerint az többet a görög és olasz műla. Japán, Bolívia. Mexikó elődök munkásságán alapú- vészeik antik szellemet idéző művészein kívül Európa szá- ló, a művészettörténet több hagyományos anyagokból — mos országának képviselői ezer éves egységének nem bronz, márvány — készült juttatták el műveiket a ki- ellentmondó korszerű plasz- művei adták. Signori Carlo állításra. Világhírű szobrász- tikai kifejezés. .magyar ÁBC? szerint SseithaZÓjUk mŰVéiÍZetÍ sLrntAl!L«áffi: SÜLJÉT* A kfállítés rendezői, or- anyaf' f^f szágonként öt művész öt al- a rnJUtnyagok alkalmazasa, •kotását fogadták. Hazánkat, JZE^J^t £ Sergio carrarai szobrász márványai plasztikai élmé nvek, mint a venezuelai ZitMax Bili kompozíciói. A kiállítás magyar anyamind változatosságában, műv^n™ szüitT az clyszerű térforrna gében, széles skálájú megmuvész, Borsos Miklós, Kiss , ' nyilatkozásában a nemzetszínes műgyantákból ké- mind attraktív szellemesséés a mikroszkopikus met- nyilatkozásában a nemzet Nagy András, Lesenyei , , .„ , . - .... .. Márta, Marosán László, szetszerűsegek kozott ijeszPútzaü Pál Schaár Eraé- kertitörpeszerű szörnyetí Segfm György, wt szülöttekkel is találkoztunk. gyi József — a tragikus hir- Az osztrákok makettjei is ngyaszerű katalógust — kö telenséggel napjainkban el- inkább színházi díszletezési zel kétszáz oldal és kép, ára halt — Tarr István. Varga instrukciónak hatnak, mint 30 forint — Imre és Vígh Tamás képvi- plasztikai tettnek. A cipős- Bárányi Judit, selte dobozban elhelyezett apró A tárlat első, fogadó ter- borítékok Érzések címe bime Ferenczy Béninek, a közi seregszemle egyenrangú társa. A kiállítást rendezte, a összeállította Tóth Sándor Indításra kész az északdéli metróvonal Kun Béla téri gépháza, amely a Kálvin tér irányában haladó bal alagút keszonos munkaterének kialakításánál „segédkezik" — mondták csütörtökön reggel a Kun Béla téri építésvezetőségen. Jelenleg az előkészítő munkák folynak. Beépítik azt a zsilipet, amelynek segítségével kiszorítják a munkatérből a vizet. A keszonos munkatér kialakításával a fúrópajzs ismét egyméteres földfej léseket végezhet, s naponta átlagosan két métert mehet előre. A gépóriás ugyanis a rendkívül rossz talajviszonyok miatt, már több napja mindössze 30 centiméteres „fogásokkal" haladt. Az alagút építésének fontos kelléke az a felvonó is, amely most fog vizsgázni teherbírásból. Az új kétcsillés bányalift közreműködésére azért van szükség, mert a keszonos munkatér kialakításához, valamint a jobb oldali alagút fúrásához november elején látnak hozzá. magyar kispasztika nagy mesterének állít emléket. A művész 71 kiállított alkotása mottóként figyelmeztet a kisplasztika klasszikus szépségeire, a szobrászalakltás bécsié pedig 4000 forint volt. A kiváló francia zeneszerzőnek, Massenet-nak szintén Szeged javára — Frank Ignác plevnai török indulója nyomán — komponált Marche heroique című műSzovjet kriminológusok látogatása Szegeden Szovjet jogtudósok éskri- mozásfelügyeleti főosztályáminológusok látogattak Sze- nak vezetőhelyettesét, gedre, a József Attila Tu- Tegnap a három szovjet domanyegyetem jogi karára, kriminológus a megyei főilletve a Csongrád megyei ügyészséget kereste fel, ahol főügyészségre. Szerdán a dr. Pozsgai István, a mejogtudományegyetemen dr. gyeí főügyészség vezetője Sajnos, a levélzáró formula szó szerint értendő: Liszt Bayreuthban maradt, s nem jött Szegedre. Később sem sikerült itteni hangversenyét nyélbe ütni, pedig barátja, a szegedi városi zenekar jeles tagja, az európai hírű orgonaművész, Lohr János (1827—1892) sokat fáradozott érte. Minden bizonnyal mégis az ő befolyásénak köszönhető, hogy a Víz után Liszt annyit tett Szegedért. 1879-ben három hangversenyt is rendezett az árvíz károsultjai javára: a már- Fonyó Istvánba büntetőjogi adott tájékoztatást Csöng- területére. iilulu nuKloI1 „ UUI, cius 14-1 kolozsvári szerep- tanszék vezetője fogadta N. rád megye és Szeged bűnö- | ma már a regény tulajdon- 0iyan' jeleneteket látunk lés jövedelme 700, a 18-i bu- L Szapozsnyxkovot, a Szov- zési helyzetéről, a jogtudo- j képpeni mondanivalója, a amelyek a regényben sehol dapestié 8000, az április 7-i, jet Ossz-szovetségi Krimi- manyi egyetemhez fűződő | zárda idősebb, „maradibb" sincsenek Két csinos zárdanológiai Intézet igazgató- kapcsolatokról. A főügyészsé- és fiatalabb, a modern világ növendék meztelenre vetkőHangyaboly Nyilvánvaló, hogy Fábri adnia, hogy a mai néző és nem lehetett hű Kaffkához, művének anyaga között Aki olvasta a Hangyabolyt, kapcsolatot hozzon létre, tudja, bármennyire is „bot- hogy a filmet „fogyaszthatórányos" írás volt annaikide- vá" tegye. Fábrinak ez sikején, megjelenésekor, 1916— rült is. Méghozzá úgy, hogy ! ban, ma már — több mint a hozzáadás tulajdonképpen öt évtized történelmének és csak meghosszabbítás. irodalmának gazdag tapasz- Olyasmi, ami lényeg szerint talataival a hátunk mögött Kaffka művében is megta— színeit kissé fakultnak lalható. érezzük. Erotikája ma ak- A Hangyabolyban erotika, kor sem lenne újdonság,_ ha sexualltás is van, s először kilepne az érzelmek szféra- úgy tűnik, a film ebben az jabol a testek cselekvésének irányban akar tovább ha' - Nem szenzáció iadni_ Rögtön a film elején helyetteset, N. P. Koszople- gen tartott tájékoztatón és csevet, a Szovjet össz-szö- az azt köVető fogadáson vetségi Kriminológiai Intézet , . , , Po2.nav Tst osztályvezetőjét, V. Sz. A/a- leszt vett rtr' FOZ»0aV Istnászjevet, az össz-szövetsé- van> a Legfőbb Ügyészség gi Legfőbb Ügyészség nyo- osztályvezetője is. összefüggéseire jobban zik, s egyikükről, a szép Erügyelo apacainak összeütkö- zsírói kiderül, hogy öreg udzése sem. varlójával már lefeküdt. Fábri Zoltánnak, a rende- Szerencsére Fábri nem ezzőnek a Hangyaboly anya- zel akarja modernizálni a gához valamit hozzá kellett Hangyabolyt. Ezzel csak a Emléküket őrzik az utcák 39. RERRICH BÉLA TÉR Az 1939. évi térképen szerepel először így, később olykor a rövidebb, Rerrich tér alakban is. Berzenczey Domokos városi főmérnök indítványára 1932-ben kapta nevét. Rerrich Béla (1881—1932) kertművész és építész főműve a Dóm tér kialakítása (1928—1930). RÉVAI UTCA Kaltschmidt 1747. évi térképén nyomvonala már látszik. 1814-től a Vízig Piarista utca, Piaristák utcája, Kegyesrendiek utcája a neve. Nagy múltú palánki utca maradványa ez a mai kis utcácska: talán ez volt az 1522. évi tizedjegyzékben említett Szent Dömötör utca. A piaristák rendháza és iskolája állott benne 1926-ig. A Víz után Révai Miklós (1750—1807) nyelvész, író, egyetemi tanár, a kiváló tudós lett a névadója. A szegedi kegyesoskolában tanult (1763—1769). 1802-től a pesti egyetem tanára volt. Szabadelvű vallási fölfogása és lelkes hazafisága miatt sok üldöztetésben volt része. Mint költő az időmértékes verselés egyik úttörője. A régi magyar irodalom első oktatója és kiadója, az első rendszeres magyar stalisztika szerzője. Nemzetközi viszonylatban is először alkalmazta a történeti módszert a nyelvi jelenségek magyarázatára. ROOSEVELT TÉR 1 Helyét Kaltschmidt 1747. évi térképén már jól látni, első nevét 1826-ból ismerjük: Hal piartz, 1842-ben már Halpiac, 1879-ben Hal tér. Múltja, mint Cs. Sebestyén Károly kimutatta, jóval régebbi. Valószínűleg azonos az 1499ben, II. Ulászló király oklevelében már említett Lathran, Latorján utcával. „Középkori váraknak — írja Cs. Sebestyén —, tehát nyilván a szegedinek is, mindig volt a lovas katonaság számára külön kerítéssel ellátott része a várfalakon kívül, melyet magyarul huszárvárnak, a 17—18. században latorkertnek neveztek. A latorkert különben a latrok ellen épült kerítést is jelentette, a latorságot pedig másként latorjánságnak, latránságnak mondják nyelvemlékeink. Ez az utcanév tehát nyilvánvalóan ennek a latorkertnek az emlékét őrizte meg, amely szerintem pontosan a mai Rudolf tér északi részén feküdt." Ez lett tehát a múlt század elején a Hal piac. A Víz után Rudolf (1858—1889) trónörökösről, Ferenc József és Erzsébet, királyné egyetlen fiáról, a magyarbarátságáról és liberalizmusáról ismert Habsburg főhercegről nevezték el — még életében. (Említettem a Ferenc József és Erzsébet rakpartot, a Gizella, Valéria, József főherceg teret: ezek mind az uralkodó család tagjairól a Víz után elnevezett helyek.) Mikszáth Kálmán, amikor a Viz után meglátogatta a Várost, ezt írta: „Megfordulok a hídfőnél élénken, ha ott van-e még a szögletházon a Halpiacz szó. No, csak legalább ez lenne ott, hogy összekössön múltam emlékével. De ez a vékony cérnaszál is leszakadt, az utcának is más, modernebb neve van azóta." Juhász Gyula 1918-ban ennek a megváltoztatását is javasolta: Múzeum tér legyen, úgymond, hogy így egyúttal tájékoztatóul is szolgáljon. 1934-ben, az akkor elhunyt polgármesterről, Somogyi Szilveszter térnek akarták elkeresztelni, de a legitimisták tiltakoztak a terv ellen, így maradt minden a régiben. 1936-ban Csekey István professzor indítványozta, hogy Liszt Ferencről nevezzenek Szegeden utcát vagy teret. A városi mérnöki hivatal ekkor előterjesztette, hogy a tér déli részét Liszt Ferenc térnek, északi részét Móra Ferenc térnek nevezzék. Megint a Habsburg-pártiak ellenagitációja akadályozta meg e terveket. De még ugyanez év novemberében egy városatya, Égőd Lajos, a fővárosi Oktogon mintájára, a Gizella teret Mussoliniról akarta elneveztetni. Ez nem sikerült neki. 1938 őszén Ernyei István állt elő ismét hasonló javaslattal, kibővítve a Hitlernek adandó névre vonatkozó óhajával. 1938. november 14-én az utcanévadó bizottság nem tudott kitérni a nyomás elől: a Rudolf tér parkosított felét (amit korábban Móráénak szántak!) Mussolini tér, a másik fele Hitler tér lett — elméletben. Mert utóbb elfeledkeztek a végrehajtásról, s a javaslat csak akkor jutott ismét a városatyák eszébe, amikor 1942-ben meg Meskó Zoltán az ifjú Horthy István kormányzóhelyettesről akarta elnevezni ugyanezt a teret! így aztán szerencsére egyikből sem lett semmi. De jellemző, milyen közprédának tekintették az utcaelnevezést a kor helyi zugpolitikusai. A fölszabadulás után a Nemzeti Bizottság javaslatára kapta Franklin Delano Roosevelt (1882—1945) amerikai elnöknek, a fasisztaellenes koalíció egyik vezetőjénele nevét. A térnek a hídfőtől északra eső részét a 19. század végétől az 1950-es évekig makai piacnak hívták. Tavasztól őszig kedden és pénteken délután volt itt piac. Ugyanis a szerdai és szombati hetipiacra a Maroson bárkákon, dereglyéken messzebről és korábban érkezők, később a tanyalak is, már előző délután kirakták itt portékáikat. Móricz Zsigmond gyakran fölkereste: 1923-ban a lányait hozta ide, megmutatni nekik a dinnyehegyeket, 1930-ban pedig ezt írta: „A Kultúrpalota előtt, a hídfőnél már óriási szekértábor. Mint az ősidőkben. A tanyai nép behozta gyümölcsét, termését. Eladók és vásárosok országgyűlése. Nagyon szépek a Szeged vidéki kis szekerek." A kisvasút megépülte (1928) után a piac átterjedt a túlsó oldalra is. A makai piacot — parkosítása (1933) után, még Móra Ferenc életében, kezdték Móra-parknak, Móra-kertnek is hívni az ott álló Közművelődési Palotáról, amelynek ő volt gazdája; majd halála után az ott fölállított szobra még inkább ösztönözte ezt az elnevezést. Az új várostérképek 1958 óta következetesen így is írják, holott hivatalosan ma is Roosevelt tér ez is! Roosevelt elnök életművének történelmi megbecsülése nem föltétlenül indokolja, hogy éppen Szegeden tér legyen róla elnevezve. Helyes lenne, ha a hídfőtől északra eső rész hivatalosan is Móra-kert lenne (a régi Stefánia, a ma névtelen „sétány" pedig Vár-kert), a tér déli része pedig — Cs. Sebestyén Károly javaslata szerint — újból viselhetné ősi Latrán tér nevét. Ez lenne a negyedik olyan szegedi helynevünk, amely már az 1522. évi tizedjegyzékben is szerepel, tehát íöbb mint 450 éves! Péter László (Folyiatjuk) divatot szolgálja ki, nyilván abban a hiszemben, hogy nem lehet modern filmet csinálni meztelen nők és brutális erotika nélkül; utóbbit a lóhágatás egyébként teljesen oktalan jelenete képviseli. De ezek a részletek csak epizódok. Fábri a film középpontjába a hatalom kérdését állította. Ez a probléma kétségtelenül része a regény anyagának is. Fábri nem hamisítással vált hűtlenné Kaffkához. Azzal azonban, hogy ennek a kérdésnek az elemzése lényege a filmnek, Fábri müve időben és térben is kilépett a zárda kereteiből. A mondanivalónak így általános érvényt, a nézőnek mai filmélményt adott. Kaffka regényében tényleg csak egy zárda életéről van szó. A filmben többről: a hatalomról. A zárda szinte csak ürügy vagy csak példatár a nagyon is modern mondanivaló közléséhez. A fő problémát természetesen a cselekmény bővítése nélkül nem lehetett elmélyíteni. A bővüléssel a befejezés jeleneteiben találkozik a néző, azokban a részletekben, amelyek a sikertelen választás után zajlanak le, amikor az újat akaró Virginia ós a régihez minden eszközzel konokul és kíméletlenül ragaszkodó Leona nővér összecsapása a végső fordulathoz jut el. De nemcsak bővítésre volt szükség. Az eredeti regény arányait, a szereplők helyzetét is meg kellett változtatni. Ez az oka. hogy például Erzsi, a szép növendék, aki a regény főhőse volt, a filmben mellékalak. Mindez persze önmagában még nem sok. A hatalomról már rengeteget írtak. A téma épp oly divatos, mint az erotika. Sikerült-e ehhez a sokféle feldolgozáshoz Fábrinak valami fontosat hozzáadnia? Azt hiszem, talán az a gondolat a film legmarkánsabb újdonsága, amit Virginia alakja képvisel. Annak, aki újat akar. aki valamilyen módon szembe mer szállni a hatalommal, annak sebezhetetlennek és sérthetetlennek kell maradnia: ezt mondja el ebben a figurában Fábri. Virginia nem maradt az, s ez okozta bukását. A film nemcsak modem és izgalmas, hanem szép is. Illés György operatör ismét remekelt, s remekelt a sok kitűnő színésznő is, mindenekelőtt Makay Margit (Leone). Töröcsik Mari (Virginia) és Fónay Márta (Kunigunda). ö. U