Délmagyarország, 1971. október (61. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-21 / 248. szám

4 CSÜTÖRTÖK. 1971. OKTÖBER tl. Elutazott hazánkbál a CSKP küldöttsége Jan Fojtik, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának titkára, Milán Vondruska, a CSKP délcseh kerületi bizottságának ideológiai titkára, Ignác Janak, nyugat-szlovákiai kerületi pártbizottság ideológiai titkára és Jaromir Sitar, a CSKP KB munkatársa, akik az MSZMP Központi Bizottsága vendégeként néhány napot töltöttek hazánkban, befejezték baráti tapasztalatcsere jellegű látogatásukat. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára fogadta Jan Foj tikot A csehszlovák vendégek az aktuális tudományos, oktatási és művészetpolitikai kérdésekről, az együttműködés továbbfejlesztésének lehetőségeiről megbeszélést folytattak Aczél Györggyel és Óvári Miklóssal, az MSZMP KB titkáraival, Ilku Pállal, az MSZMP KB tagjával, művelődésügyi miniszterrel, Nagy Miklóssal, az MSZMP KB tudományos, közoktatási és kulturális osztályának vezetőjével, dr. Lakos Sándorral, az MSZMP KB társadalomtudományi intézetének igazgatójával, Darvas Józseffel, a Magyar írók Szövetségének elnökével, Somogyi Józseffel, a Magyar Képzőművészek Szövetségének elnökével, dr. Nagy Károllyal, az Eötvös Loránd Tudományegyetem rektorával, valamint a tudományos, oktatási és művészeti élet más képviselőivel. A találkozók és megbeszélések szívélyes, elvtársi légkörben, a teljes nézetazonosság jegyében zajlottak le. A csehszlovák vendégek szerdán elutaztak hazánkból. Búcsúztatásukra a Ferihegyi repülőtéren megjelent Aczél György, a Politikai Bizottság tagja, a KB titkára és Nagy Miklós, az MSZMP KB osztályvezetője. Jelen volt Frantisek Dvorsky, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete. (MTI) Magyar—"ugoszláv árvíz- és belvízvédelmi szabályzat Hazaérkezett Jugoszláviából a magyar vízügyi küldöttség, amely Portorozsban részt vett a magyar—jugoszláv vízgazdálkodási bizottságnak október 11-től 18-ig megtartott 16. ülésszakán. A megbeszéléseken határozatot hoztak a közös érdekű Duna-szakasz szabályozásáról. a Dráva és a Mura árvízvédelmének és szabályozásának fejlesztéséről. Elhatározták, hogy kidolgozzák a bácskai közös öntözőrendszer beruházási programját, s intézkedéseket tesznek a víz-minőségvédelem hatékonyságának növelésére. Megvizsgálták, hogy a jugoszláv Tisza-szaKaszon, Üjbecsénél épülő vízlépcső hatása miben nyilvánulhat meg a magyar szakaszon, s egyeztették a vízügyi távlati tervek kidolgozásának munkálatait is. A jegyzőkönyvet magyar részről Dégen Imre államtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke, jugoszláv részről Tome Kuzmanovszki, a Jugoszláv Vízügyi Szolgálat vezetője írta alá. Közös konténerpályaudvar épül Befejeződtek a magyar-szovjet közlekedési tárgyalások A Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság vasúti együttműködési állandó munkacsoportja október 18 —20. között Budapesten tartotta 7. ülését. Az ülésen V. Sz. Gavrilov miniszterhelyettes és dr. Mészáros Károly miniszterhelyettes, a MÁV vezérigazgatója elnökölt. A felek megállapították, hogy a múlt év azonos időszakához képest az év első kilenc hónapjában a Szovjetunió és Magyarország közötti vasúti szállítások, valamint a tranzitszállítások egyenletesebbé váltak, annak ellenére, hogy az áruszállítás volumene nőtt. Mindez annak köszönhető, hogy mindkét fél vasutai messzemenő szervezési és műszaki-fejlesztési intézkedéseket tettek. Kilenc hónap alatt a Szovjetunióból 286 ezer tonnával több árut szállítottak Magyarországra, mint a tavalyi háromnegyedévben. Megtárgyalták a kelet— nyugati kereskedelemben mind nagyobb volumenű konténeres szállítás feltételeinek javítását A komplex program értelmében a szovjet, a magyar és a csehszlovák vasút közös konténerpályaudvart létesít. A pályaudvart 2—3 év múlva adják át rendeltetésének. Megállapodtak, hogy a szovjet vasút további segítséget nyújt a MAV-nak, a korszerű gépesítéshez, automatizáláshoz. Az ülés jegyzőkönyvét szerdán délután V. Sz. Gavrilov miniszterhelyettes és dr. Mészáros Károly miniszterhelyettes, a MÁV vezérigazgatója ünnepélyesen írta alá. V. Sz. Gavrilov szerdán elutazott Budapestről. Baktónak víz kell A tél és az üzletek Szakszervezeti állásfoglalás a kereskedők munkakörülményeiről A KPVDSZ vezető szerveinek határozata alapján megszigorították a kereskedelem téli üzemeltetésének követelményeit, s kötelezték a vállalati szakszervezeti bizottságokat az intézkedés ellenőrzésére. Az elmúlt években sokat tettek a vállalatok az üzletek fűtéséért. Mindmáig megoldatlan azonban a fűtés a zöldségboltokban és a húsüzletekben. Sok boltvezető, az ára romlására, súlycsökkenésére hivatkozva nem gondoskodik a bolt fűtéséről. A szakszervezet állásfoglalása szerint ez nem indokolja a fűtés mellőzését, az előírt 14—16 fok nem károsítja az árut. A szakszervezet, amely a korábbi években több olyan boltot bezáratott, ahol nem oldották meg megfelelően a fűtést, változatlanul ragaszkodik e követelményhez, s szükség esetén továbbra is megtiltja az árusítást. Hasonló probléma a nyílt utcai árusítás, amit — ellentétben a vállalatokkal — a szakszervezet igyekszik a lehető legszűkebb területre korlátozni. Ez az árusítási forma csak a legindokoltabb esetben, s kizárólag a szakszervezeti bizottságok hozzájárulásával engedhető meg. A KPVDSZ elrendelte, hogy a vállalatok plusz 4 fok alatti hőmérsékletnél szüntessék meg az utcai árusítást, amelyet kizárólag csak téliesített, fűtött pavilonokban engedélyeznek. Kivétel, természetesen, a fenyőfaárusítás, amelyhez nem áll rendelkezésre megfelelő zárt eladótér. A fűtetlen helyen és a szabadban dolgozóknak viszont 4 fok alatti hőmérsékletnél melegítő italt, megfelelő védőöltözetet ír elő a szakszervezet. (MTI) Virágkultusz Magyarországon A korábban világszerte nagy sikert aratott ételreceptfilmek után, új, színes, idegenforgalmi filmeket forgatnak a nemzetközi idegenforgalmi írók és újságírók szervezete, a VUE Touristique filmstúdiójában. Most Magyarország gyümölcseit, a leghíresebb borvidékeket, és a magyar virágokat veszik filmszalagra. Máris több külföldi utazási iroda érdeklődött a „Virágkultusz Magyarországon" című film után, amely a legszebb hazai parkok mellett a világhírű botanikus kertekbe és arborétumokba kalauzolja a nézőket. RENDEZETLEN FELSZÍN Szeged lábánál, a körtöltésen túl, mintegy 100 hektáron terül el Baktó. Nincs elég ivóvize. Ez a gondja olyan régi keletű, mint maga a település. A probléma nem enyhül azzal, hogy időnként meghallgatjuk a baktóiak panaszát, elolvassuk vizet sürgető levelüket, melyet szerkesztőségünknek küldözgetnek és a hatóságoknak. Közkifolyóikból csak csurran-csöppen a víz. sokszor hosszú félórákat várnak a lakók egymásra, amíg megtelik a kanna az alacsonynyomású vízhálózatból. Amíg nyáron locsoltak. a kertnélküliek a kertes gazdákat hibáztatták, amiért elszippantják előlük a vizet. Baktóban most sincs elegendő víz, annak ellenére. hogy vízműtársulással működtetik a közkifolyókat, illetve vezették el annak idején a kerteken át — keresztül-kasul — a vízvezetéket. Az alacsonynyomású hálózat vize, amíg nem volt olyan sűrűn lakott Baktó, elégséges volt a kertekre. Az újabb és újabb igénylőket éppen ezért nem engedték belépni már a vízműtársulásba, hogy a kevés vizet megtarthassák az alapító tagoknak. A kis vízhozamra ezután sem lehet rákapcsolni újabb vezetékeket. A szerzett jogokat élvező fogyasztók bezárták a kört, a kívülrekedtek kiszorultak az utcai közkifolyókra, vagy kutat ástak a kertben, esetleg csőkutakat telepítettek a felszínhez egyébként is közel levő talajvíz hasznosítására. A baktóiak dörömbölnek úton-útfélen, hogy nekik márpedig víz kell. Csakhogy Szeged háztartásában nem egyedül őket keserítik ilyen gondok. Hasonló a probléma Mihályteleken, Béketelepen, sőt Alsóváros és Móraváros egy részén is. Ha ezen a szorító helyzeten egyszerre és gyorsan tudna segíteni a szegedi tanács, a szükségeknek megfelelően, akkor a negyedik ötéves tervben legalább 40 millió forintra lenne szükség terven felül. Ez rengeteg pénz és sok munka évekre elosztva is. KÉZZEL FOGHATÓ TÉNYEK A Barátság-ll. olajvezeték a Tiszánál A Barátság—II. olajvezeték építése jelentős állomáshoz érkezett. Leninváros közelében az építők elérték a Tiszát. A folyó bal partján földbe helyezik a szigetelt csővezetéket, a jobb parton hegesztik és ellenőrzik a csöveket, a Tiszában kotorják a medret az új csővezetéknek. MTI-fotí: Fényes Tamás (elv. A baktóiak azzal érvelnek, hogy a telepen az újonnan építtetőknek az Országos Építésügyi Szabályzat előírja, hogy csak fürdőszobás családi házakat húzhatnak fel. Ugyanakkor vizet nem tudnak bevezettetni a házba. Ezt nem is szabad, még nem lehet. Akiknél a víz bent van az épületben, azok azt engedély nélkül vezettették be. Miért szorítkozik az előírás a fürdőszobás lakások, családi házak építésére, ha a víz nem csoboghat a kádba? A vízért hadakozók ezt fából vaskarikának tartják. Pedig ha visszatekintenek az időben és felidézik magukban Baktó házhelyei kiosztásának eredeti dokumentumát, illetve az ahhoz kötődő építési engedélyt, akkor a válasz kézenfekvő £s világos. A területen igen magas a talajvíz. Baktó felszíni vízrendezését eddig csak megkezdték, de még nem fejezték be. Következésképpen: ha ennek rendezése nélkül engednék bevezettetni a házakba a vize* akkor a teriilet igen hamaeliszaposodna. A vizeknek ugyanis nincs még biztonságos lefolyásuk. Az épületek egyszer csak süllyedni kezdenének, majd megroggyannának. Az utcákon, a gyalogjárdán és a kocsiúton pedig tocsogók jelennének meg. — A kertekben is elfolyik a víz — halljuk az ellenérvet. Igen, csakhogy ott a növények elnyelik, a föld beissza és locsolásra nem használnak el több vizet a szükségesnél. A háztartásokban pedig általában korlátlanabb a vízfogyasztás: ha van, nem sajnáljuk. Szikkasztókat ásni a vizek elpárologtatására ma már nem korszerű, főleg nem higiénikus módszer. Baktó problémáját a sürgősen megoldandó soros feladatok között tartja nyilván a városi tanács építési és közlekedési osztálya. Erről Tölgyesi Béla osztályvezető a következőket mondta, mint kézzel fogható tényeket: — Baktó felszíni vízrendezése soron van: az 1972-re tervezett munkák közt szerepel félmilliós költséggel. ' település lényegében hármas — úgynevezett osztásra bontható — tagoltságú a Szélső sortól a Vörös zászló utcáig. Legsűrűbben lakott az első osztású terület, de a második is jól beépült már. A harmadik osztású rész maradt a legtovább mezőgazdasági művelés alatt. Most azzal válik a többivel egyenrangúvá, beépítést kínáló területté, hogy utcákat nyitunk rajta, illetve a meglevőket kiszélesítjük. Ilyenformán az eddigi 400—500 négyszögöles területekből kitelnek majd azok a házhelyek, amelyeket már az új telektörvény alapján spontán és szabadkézből értékesíthetnek a tulajdonosok, illetve építkezhetnek maguk is egy parcellán. | A bak tói A LOGIKAI ak meg_ KÖVETELMÉNYj nyugodhatnak, hogy a csatornázás után jön a víz is? — A logika ezt követeli — nyugtatott meg Tölgyesi Béla. — A Vízművek és Fürdők Vállalat 1971—72-es építési feladata között szerepel az Üj-Petőfitelepre és Baktó felé tartó gerincvezeték lefektetése. Ez 1 millió forint. Erre lehet majd „rákötni" Baktót, persze úgy, hogy eddigi alacsonynyomású vízhálózatot ki kell cserélni a magasnyomás fogadására, éspedig szabályszerű fektetéssel, az úttestek alá, majd onnan a házakba. A pénznek és a munkának ez az utóbbi a nagyobbik része. Legalább 4 millió forintot tesz ki, ha megtaláljak hozzá a lehetőséget. És akkor is csak első, de jelentős lépésként a Szélső sortól a Ladvánszki utcáig, a legnagyobb és leglakottabb részen lesz magasnyomású víz. A Ladvánszki utcától a Népdal utcáig tovább is marad a vízműtársulásos ellátás, de azzal a vízkészlettel, amelyet eddig az egész település használt. Az alacsonynyomású víz ugyanis „megszaporodik", a kutak bővebb hozama akkor már tehermentesíthet. S mire beépül Baktó harmadik osztása is — a telkek geodéziai kitűzése már megtörtént —, tehetősebb lesz anyagi lehetőségeiben a városi tanács, mert időközben a többi szegedi telepek és települések közművesítésére is sor kerül. A baktóiak gondja enyhülhet tehát. Ügyük végre kimozdul a holtpontról. Lődi Ferenc Dr. Márta Ferenc hazaérkezett az ír KP kongresszusáról Hazaérkezett dr. Márta tem rektora, aki pártunk Ferenc, a Magyar Szocialista képviseletében részt vett az Munkáspárt Központi Bízott- , v • ^ ... •Agának tagja, /szegedi Jó- Ir Kommunista Part XV. zsef Attila Tudományegye- kongresszusán, (MTI)