Délmagyarország, 1971. október (61. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-20 / 247. szám

sg SZFRDA, 1871, OKTÚBFR W. Független ellenőrzést! A szövetkezeti törvény margójára Az országgyűlés őszi ülésszakának fontos eseménye volt az egységes szövetkezeti törvény elfogadása. Közismert, hogy mind ez ideig átfogó törvényt szövetkezetekről nem alkottak. A gazdasági reform bevezetése, a szövetkezetek önállóságának, valamint a szocialista demokratizmus fejlesztésének folyamatában rendkívül nagy mértékben megnőtt a szövetkezetek belső ellenőrzésének jelentősége. A törvény kötelezően meghatározza, hogy a szövetkezetekben felügyelő bizottságot kell alakítani. „A Felügyelő Bizottság feladata a szövetkezet egész tevékenységére kiterjedő folyamatos ellenőrzés." Az ellenőrző bizottság elnevezést a törvény megváltoztatta felügyelő bizottságra, mivel ez jobbun kifejezi a bizottság feladatkörét, a szövetkezet működését, vezetését magas szinten átfogó felügyeletet. A szövetkezet legfontosabb ügyeiben a legfőbb testületi szerv, a közgyűlés dönt, és hozza létre, választja meg azt a felügyelő bizottságot, amely nevűben és érdekében az ellenőrzési funkciókat ellátja. A közgyűlés a felügyelő bizottságot titkos szavazással több évre választja, a bizottság a közgyűlésnek felelős. A törvény jogi biztosítékát adja annak, hogy a bizottság feladatát függetlenül tudja ellátni, hiszen mandátuma egy évvel több, mint a vezetőségé, melyet szintén a közgyűlés választ meg négy év időtartamra. A szövetkezetnek olyan vezetési rendszert kell létrehoznia, melyben a szövetkezet valamennyi tagja tevékenyen részt vesz. A tagegyenlőség elvéből következik, hogy minden tag jogosult részt venni a szövetkezet vezetésében, ellenőrzésében. Ezeket a jogokat a tagok legáltalánosabban a közgyűlésen gyakorolhatják. A közgyűlés a bizottság tagjait, illetve egészét visszahívhatja, kötelességszegés esetén elmozdíthatja, vagy más fegyelmi büntetéseket alkalmazhat. A szövetkezet tevékenységének ellenőrzéséhez fontos tagsági és társadalmi érdekek fűződnek. Eredményes, vagy kevésbé hatásos működése a szövetkezet kollektív jellegének, demokratikus működésének jellemző mutatója, a szövetkezeti demokrácia elvének végrehajtása a tagság részéről. A felügyelő bizottság a tagság nevében a tulajdonosi ellenőrzés legcélravezetőbb végrehajtó szerve. A 30/1971. (X. 2.) Korm. rendelet a szövetkezetekről szóló 1971. évi III. törvény végrehajtását szabályozza. A 14. § úgy rendelkezik, hogy a felügyelő bizottság indítványait a közgyűlésnek és a vezetőségnek érdemben meg kell tárgyalni. A bizottság feladatai közül kiemelkedik a vezetőség által összeállított mérleg felülvizsgálata. A bizottság vizsgálati tapasztalatainak birtokában olyan következtetésre is juthat, hogy a szövetkezet vezetősége, annak tagjai feladatukat nem megfelelően látják el, ezért felelősségrevonásuk indokolt. Nagyon fontos az állami ellenőrzést végző szervek és a szövetkezetek felügyelő bizottságainak kapcsolata, amit szintén szabályoztak, olyan formában, hogy az ellenőrzésre jogosult állami szervek az ellenőrzés megkezdéséről kötelesek a bizottságot értesíteni, közreműködését lehetővé tenni. A felügyelő bizottság jogosult a szövetkezet minden iratába betekinteni, a szövetkezet minden dolgozójától, tagoktól és alkalmazottaktól egyaránt felvilágosítást kérni. A felvilágosítás megadása kötelező. A bizottság külső szervektől is kérhet információt a szövetkezetet érintő ügyekben. A szövetkezet Illetékesei a felügyelő bizottság javaslatait, indítványait érdemben kötelesek megtárgyalni és ezzel kapcsolatban határozatot hozni. A bizottság elnöke a vezetőség ülésein tanácskozási joggal részt vesz. A gyakorlatban nem valósult meg az az elv, hogy a felügyelő bizottság a vezetőség felett álló ellenőrző testület. Ennek az elvnek a véleményem szerint — éppen a törvény szelleméből adódóan — határozott érvényt kell szerezni! Az egységes szövetkezeti kódex- megjelenése óta megfelelő garanciák biztosítják a felügyelő bizottság jogainak érvényesítését, a vezetőségtől való függetlenségét. Szerezzünk érvényt annak a döntésnek, hogy a felügyelő bizottság jogállását tekintve a szövetkezet vezetőségétől, elnökétől és minden más vezetőjétől független, kizárólag a közgyűlésnek alárendelt szerv. Nem szabad megengedni, hogy a felügyelő bizottság elnöke a szövetkezet bármely vezetőjének lekötelezettje legyen. A felügyelő bizottság nem függetlenített szerv, tagjait az ellenőrzéssel eltöltött időre keresetkiegészítés illeti meg. A rendelet lehetővé teszi, hogy a feladataik ellátása során kiesett időre díjazásban részesüljenek. A bizottsági tagokat tehát nem „tiszteletdíjban", hanem jogszabályban meghatározott díjazásban kell részesíteni, melynek mértékét helyes, ha a közgyűlés határozza meg abban az esetben, ha erre megállapodás a bizottság és a vezetőség között nem jött létre. A közgyűlésnek tényleges és döntő szerepet kell adni a felügyelő bizottság működéséhez szükséges feltételek megállapításában. A bizottság feladatai közül kiemelkedik a szövetkezet jogszabályszerű és alapszabályszerű működésének ellenőrzése, a tagok jogainak és kötelességeinek érvényesítése, a tagság valamint a vezetés támogatása érdekében. A kormányrendelet biztosítja azt a jogot, hogy a felügyelő bizottság a közgyűlést öszszehívhatja, ha a vezetőség nem tesz eleget erre vonatkozó kötelességének. Ennek eljárási jellege van, amin keresztül a szövetkezeti demokrácia segítségével közvetlenül hozhatja mozgásba annak legmagasabb szintű apparátusát. A személyi összetétel rendkívül fontos, és ez óriási feladatot ró a szövetkezet közgyűlésére. Fokozottabb mértékben támaszkodjon a közgyűlés a pártalapszervezet javaslataira. Az ellenőrzést végző dolgozók életének nélkülözhetetlen része a tanulás, és továbbképzés. Ez alapvető feltétele annak, hogy a felkészülési hiányosságokat megszüntessük. A szövetkezetek elnökei, vezető szakemberei beosztásukból adódóan legtöbb esetben nagyobb felkészültséggel és hozzáértéssel végzik feladatukat. A vezetőség a problémák sokrétű megismerése során szintén széles körű tájékozottságra tesz szert. Ezt a felügyelő bizottságnak feltétlenül követni kell és a továbblépéshez ismernie kell az elméleti és gyakorlati követelményeket A szövetkezet vezetőségének minden segítséget meg kell adni, hogy a továbbképzés színvonala képessé tegye a bizottság tagjait a megfelelő szintű ellenőrzés felelősségteljes elvégzésére. Dr. Tukarcsy László Iskola életköaelben Fakuló fogalmak A diákévekből sok emléket visz magával az ember. Megmaradnak bennünk iskolai órák, feleltetések, magyarázatok, s mintha csak tegnap ültünk volna az agyonfirkált padokban, oly élénken röppennek vissza a rég lejátszódott képek. Én is emlékszem például egy órára. Szeptember dereka volt kinn festegette már a lombokat a szél és a nap, mi meg a latinkönyv fölé hajolva róttuk a sorokat. Amikor aztán a tanulság levonása következett, Székely tanár úr kihúzta magát a katedrán, intőén magasra emelte a kezét és megszólalt: „Dixeris ingrafum, dixers omne malum." Ha valakit hálátlannak mondtál, arról minden rosszat elmondtáL A mondat után megállt, körüljártatta rajtunk a szemét — s ekkor a felhők közül hirtelen kiömlő napfény elborította alakját, s olyanná vált, mint egy örökké figyelmeztető, antik szobor. A latin idézetet és tartalmát megőriztük mind a harmincketten. S most, hogy magányos, elfáradt, idős embereket látok, gyakran lelkembe rezdül Székely tanár úr hangja. Elhagyott szülők mostoha sorsa sokszor figyelmeztet, hogy nagyon sok fiatal szívéből hiányzik ez a fogalom: hála. Szülőkkel szemben használt illetlen szavak figyelmeztetnek: ha a maguk útját járják az emberek, gyorsan elfelejtik, hogy mennyi gond és aggodalom kísérte az ő útjukat, míg felnőtté váItali, s hogy mennyire megviselte szüleik idegeit a sorsukért vívott csata. Édesanyákon csattanó ütések, bírósági tárgyalások döbbenetes tényei tanúsítják, hogy jó néhány fiatalból hiányzik a szülők iránti szeretet és a felnőtteknek kijáró tisztelet Mintha valahogy megkopott, megfakult volna az ÉDESANYÁM szó szépsége, varázsa is. Oly ritkán is hallja az ember. Pedig erről a szóról néha csodás történeteket írtak az írók. Az édesanya volt az összekötő kapocs a távol és a szülői ház között. Ö volt a vigasz a bajban, a megértés a szomorúságban. Az ő szeretete kísérte messze az életbe induló leányt és a fiút; ő volt a végső menedék a gyermekkor hajnalán, s az is maradt a felnőttkor idején. Verseket írtak róla a költők, zenét szereztek a muzsikusok. S ma egyre ritkábban hallom, hogy gyermekeink kiejtenék ezt a szót, s felcsillanna büszkén a szemük annak hallatára. Az „öreg lány", a „mutter", s ki tudja még hány kócos kifejezés elvette a fogalmából a szépséget, a melegséget, és a színt. Ezen az érzelmi közömbösségen gyakran eltűnődöm. Hol lehet a hiba? Tán örökké csak a technika csodáját tartjuk lényegesnek, s azt, hogy állítólag a tudomány most már 10—15 évenként megújítja önmagát? Hát az érzelmek ne újuljanak meg, s ne teremtődjék a tisztelet és a szeretet ls újjá? A technika és a logika hűvössége a jövő század emberének se lesz elég ahhoz, hogy békén és boldogan élje le életét Nem szabad elfelejtenünk: annak ellenére, hogy a technika csodáinak a korában élünk, a családi nevelés társadalmi jelentősége semmivel se csökkent a múltéhoz képest Boldog és kiegyensúlyozott önmagukkal és a társadalommal harmóniában élő embereket felnevelni a család nélkül most is lehetetlen, s az egészséges családi nevelés az érzelmek fejlesztése nélkül nem valósíthatjuk meg. Ezért kérjük: adjanak a szülők több melegséget, nagyobb szeretetet és törődést az otthoni nevelésben. Mert a technika csodái között is dobog az emberi szív, s a művelt ember ebben a korban is barbár marad az érzelmek gazdagsága és mélysége nélküL Ami pedig az iskolát illeti, bizony van tennivaló. Amikor én gyermek voltam, jóval többet olvastam az iskolában a szülők megbecsüléséről, az anyai szív jóságáról. Ma, mintha ezek a szívet nemesítő, szülői szeretetre nevelő, érzelmeket nemesítő történetek megfogyEmléküket őrzik az utcák 37. PILLICH KÁLMÁN UTCA A Víz után létrejött utca eleinte névtelen volt, 1883-tól 1911-ig Aranka utca (ez lehet női névől, de az ily nevű folyó nevéből is), majd 1912-ben tűnt föl a térképen mai neve. Még a névadó életében, mert Pillich Kálmán (1840— 1922) ügyvéd és városatya nevét őrzi. Háza a Szent Mihály u. 7. sz. alatt volt, de ebben az utcában is volt kertes villája. Nagy szerepe volt Újszeged fejlesztésében, a kertkultúra kibontakoztatásában. Jellegzetes, színes egyéniségét Móra Ferenc (a Szegedi tulipános láda című kötetében) és Czibula Antal (A nagy diktátor cimű regényében) örökítette meg. Az ő nevét viselte korábban a mai Űjszőreg is: Pillich-telepnek (a nép száján Pilikj alvónak) hívták. Ez kincstári föld volt, s 1912 körül kertészek, napszámosok, gyári munkások számára ő parcelláztatta szét házhelyül. POZSONYI IGNÁC UTCA A Víz után keletkezett, s akkori neve Anna utca volt; női névből. Ma nevét a Szegeden 1771-ben megtelepedett Pozsonyi (némely egykorú írásokban: Posonyi) Ignác (1734 körül— 1810) gazdag kereskedőről kapta. O alapította JSOO-üoii telt adományával a városi kórhazat és a rókusl plébániát. Nagy Ferenc festőtől készített arcképét az igazgatói szobában őrzik. Fodor Istvánnak (a mai Juhász Gyula utca előtti Fodor utca névadójának) indítványára a városi közgyűlés 1900. márc. 14-én adta az új utcanevet, s az 1901. évi térképen már így is szerepel. Igaz, utána ő ls úgy járt, mint Markovits Iván, sok további térképen is visszavisszatért a régi Anna név, még a fölszabadulás után is (az 1958. és 1960. évin is!), de újabban már általánossá vált az újabb név. Itt kell megemlékeznem az újszegedi Pozsonyi utcáról is, amely sok félreértésre, lakói részéről is sok panaszra ad ma is okot. Ez is a Víz után létesült, első neve* Pozsony utca volt, s később is fölváltva hol Pozsony, hol Pozsonyi utcának írják a térképek. Pozsony városáról, a mai Bratislaváról kapta nevét. Sajnos, eleink nem gondoltak arra, hogy amikor Pozsonyi Ignácról utcát neveztek el, valamit csináljanak a már meglevő Pozsony, Pozsonyi utcával. A megoldás ránk vár. Azt javasolom, hogy Sebestyén utca legyen belőle. Cs. Sebestyén Károlynak (1876—1956), Móra Ferenc könyvtári és múzeumi munkatársának, a magyar néprajz érdemes művelőjének, a szegedi művelődéstörténet kiváló kutatójának, a Dömötör-torony megmentőjének, utcaneveink első és legjelesebb vizsgálójának emlékére. PULZ UTCA A legszívesebben idemásolnám Móra Ferenc hangulatos tárcáját, mely Egy régi tábornok címmel állít méltó emléket (a Szegedi tulipános láda című kötetében) a mai névadónak. De előbb valamit az utca múltjáról. 1842-ben találjuk első nevét, mely a Vízig megmarad: Mihály utca, valószínűleg vezetéknévből, az ilyen nevű családról. A Víz után Pulz Lajos (1822—1881) altábornagyról, temesvári katonai parancsnokról kapta nevét. A szegedi árvíz mentési munkálataiban való részvételéért a királytól Lipót-rendet és belső titkos tanácsosi címet, Szegedtől utcát kapott. (Mégpedig, igen helyesen, ott, ahol több, az árvízre emlékeztető utcanevet is alkottak: Árvíz utca, Hullám utca, Gergely utca; ez utóbbi a márc. 12-i napra, melyen a Víz betört a városba, emlékeztet, Petresi utca: Petresnél törte át a Tisza a gátat. Alakja igen hamar feledésbe merült. Juhász Gyula 1918-ban már ezt írta: „Az obskurus Pulc altábornagy utca miért ne lehetne Negyvenhatos utca háziezredünk fájdalmas dicsőségének emlékéire?" Móra Ferencet, amikor 192.1ban méltatta a névadó egyéniségét, szerepét, ugyancsak ez a tapasztalat ösztönözte. „Szeged — írta — piros és fehér virágokból való koszorút küldött a koporsójára, és elnevezett róla egy utcát, amelyről íme, negyven év után is alig tudják, kiről kapta nevét. Ha az utca sarkán a jelzőtáblára odatették volna két sorban a neve alá, hogy ki volt ez a derék katona, akkor most nem kellett volna tárcában népszerűsítenem." Cs. Sebestyén annak idején rosszallotta, hogy a katonai rangját is kitették a névtáblákra, ráadásul rosszul: hol altábornagynak, hol tábornoknak titulálva. Ez mára már, helyesen, lekopott az utcanévből (1958 óta). De még ma is rosszul, cz-vel írják a nevét, holott a morva származású osztrák tiszt természetesen z-vel írta. tak volna. Harcolunk, küzdünk a jó eredményekért, de ritkábban vésünk felejthetetlenül ilyen mondatokat fiataljaink szívébe: „Dixeris ingratum, dixeris omr.e malum." Az értelmi nevelés csak egy része a pedagógiai munkának. Régi, de ma ls bölcs és megjegyzésre méltó igazság: mit használ valakinek kiművelt esze, ha barbár marad a lelke... Bánfalvi József (Folytatjuk) Péter László NAP! KISLEXIKON a fűtésről Az Időjárás nem mindig tartja magát a hivatalos terminusokhoz. Sokszor előfordul (mint például az idén), hogy váratlanul beköszönt a hideg. Azokban a lakásokban, ahol külön kezelhető fűtőkészülék van, begyújtanak, ahol azonban hőközpontból fűtenek, nem megy ilyen simán a dolog. j • Mikor kell fűteni? Két fontos szabály határozza meg a hivatalos fűtési idény kez- i detét, illetve azt, hogy | mikor kell üzembe helyezni a fűtőkészülékeket. Október 15-től április 15-ig tart a fűtési idény, a két terminus között a hőközpontok üzemeltetői biztosítani kötelesek a fűtést. Ezt megszüntetni csak akkor van lehetőség, ha a lakástulajdonosok nem fizetik a szolgáltatási dijat. Október 15. előtt akkor szükséges beindítani a kazánokat. működtetni a hőközpontot, ha a napi középhőmérséklet nem éri el a 10 Celsius-fokot # A lakás hőmérséklete? A legtöbb vita a fűtőközpontok kezelői és a lakástulajdonosok között a hűvös szobák miatt keletkezik. A törvény úgy rendelkezik, hogv a lakásokban 20 Celsius-fok alá nem süllyedhet a hőmérő higanyszála. Figyelmet érdemel az is. hogy a 20 fokos melegnek éjszaka és nappal egyaránt meg kell lennie. Tehát nem fogadható el az a magyarázat, hogy a hőközponthoz közelebb lakóknak már túl forró a fűtőtestük — a távolabb levőknél ezért nem lehet fokozni a fűtés hőmérsékletét. # Ablakszigetelés? A hideg lakásért nem mindig a hőközpontok kezelői a felelősek. Sajnos, az építőipar, a szerelőipar hibájából (különösen az új házakban) rosszul tömítenek, zárnak az ablakok, ajtók, amelyeknek pedig „nyí- ! lós záró szerkezetek" a hivatalos nevük. A lakók sokat tehetnek a i meleg megőrzéséért ha 1 az ajtók, ablakok záró- , dó felületeire a kereskedelemben kapható műanyagszivacs-tömítést ragasztanak.