Délmagyarország, 1971. október (61. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-19 / 246. szám

KEDD, 1971. OKTÓBER 19. 3 Minden lehet belőlük Á világ dolgait fürkésző, érdeklődő tekintet, mosoly­ra kész arc. Szőke hajú, kék szemű, halk szavú te­remtés: Kiss Mária, élelmi­szertechnológiai üzemmér­nök. Szeged egyik legújabb felsőoktatási intézménye, az alapanyagból a legjobb ter­élelmiszeripari főiskola eb- mék legyen, ahhoz itt ben az évben bocsátotta út- minden részfolyamatot jukra első diplomásait. Az iskola korszerűsít Most gyakornokok Marika augusztus 3-tól a tejüzem gyakornoka. Az át­vételi laboratóriumban, két műszakban dolgozik. Albér­letben lakik, 1632 forint a fizetése. — Voltunk itt gyakorla­ton, megtetszett, megpályáz­tam. Még nem tudom, ho­va kerülök a hat hónap után. Szeretnék a termelés­ben dolgozni. Itt a labor­ban — talán nem nagyké­pűség — hamar belejön az ember, rutinmunka — mondja. Aztán kicsit elbi­zonytalanodva, ki nem mondott gondolataira is megerősítést várva néz a mellette ülő fiúra. Varga D. Sándor tudhat­ja, mit kellene még Mari­kának szavakba önteni, év­folyamtársak voltak. Ő ok­tóber 1-én került Szegedre, a vállalat kisteleki üzemé­ből. Ott is, itt is segédmű­vezető. Szakközépiskolából kat, megállják helyüket. csoportvezető sikár azonnal, kedves vagyok, tehát hoz­Embereket, 10—15 éves gya- zám is azok. Alig győzöm a korlattal rendelkező jó munkát, szinte mindent szakmunkásokat kell irányi- megszerettem. Nem is tud­tani. Ez nagyon nehéz. A nám megmondani, mit csi­főiskolán megtanuljuk a nálnék legszívesebben a hat szabványtechnológiát. Hogy hónap után. Ügy érzem, a mindennap más minőségű ,. , , ,,„„„„,„ ai=r»nva„Mi q Wtóhh ter- nyitott kapuk vannak el°t­kell tem, azt választhatom, ami op- leginkább „testhezálló", timálissá tenni, mikéntjét Paradicsomfoltos köpeny­kitapasztalni. Szerencsére ben, nagy csizmában „vall" ezt a vállalat is tudja. Szín- Ili, hogyan készül a követ­te valamennyi üzemrészben kező, igényesebb hivatás dolgozunk, lassan összeáll betöltésére. Tudatosan, ma­az elmélet és a gyakorlat, gabiztosan, nem vár kész helyzetet, csak alkalmat ké­pességei kibontakoztatására. Szintén albérlő, három mű­szakban dolgozik, és vasár­naponként „együtt repül" leendő férjével: az MHSZ Sokszor hallott gond pályakezdő szakemberekkel klubjának vitorlazo repülő­kapcsolatban: a vállalatok je. óvatosak. A fiatalok vi­szont türelmetlenek. Horváth Károly, az élel­miszeripari főiskola főigaz­gatója: — Általában a hallgatók 80 százaléka megtalálta a számítását, öt százalék elé­gedetlen, szeretne változ­tatni helyzetén. Tíz-tizenöt den elhelyezkedett ifjú Pesszimizmusnak nyoma sincs Véletlen, hogy a 69 vég­zett, a tízegynéhány Szege­százalék különböző családi, vagy egyéb okok miatt nem a szakmában helyez­kedett el. Tapasztalataink szerint, ha a vállalat jól fogadja, segíti hallgatóin­üzemmérnök közül hármuk­kal beszélgettem. Egyikük helyzete sem könnyű: a tanulóból dolgozóvá válás­sal, a szakmai elfogadtatás­sal egyidőben jelentkezik náluk is a családalapítás, jelentkezett a főiskolára, Most készült el új oktatási otthonteremtés, lakáskeresés tehát a szakmában is „ta­pasztaltabbnak" számít. Még miben? Van egy kislá­nya, aki éppen annyi idős, mint a szülők diplomája. Nem jöttek túl sűrűn a dolgok? Államvizsga, család, aztán egyből munka-, pá­lyakezdés? programunk. Vállalati szak- gondja. emberek bevonásával 3—4 A befeléfordulásnak, el­évenként felülvizsgáljuk, kedvetlenedésnek, pesszimiz­korszerűsítjük. Lehetősége- musnak azonban nyoma inkhez mérten eleget te- sincs bennük. Figyelik, szünk az ipar kérésének: feltérképezik azokat a le­életszerűbb gyakorlatokat, hetőségeket, amelyekben Talán igen, de így sze- mélyebb vezetési ismerete- megtalálják létük, munká­retem. Sok mindenre képes ket igyekszünk nyújtani a juk értelmét; és azokat a hallgatóknak. embereket azonban nem tudunk, nem is feladatunk kibocsátani. az ember, ha kell — hang­zik a válasz. Magabiztos "TTT" fellépésű, rokonszenves fia- mmden tekintetben talember. Nyugodtan, meg­fontoltan válaszol. 1900 fo­rintot keres havonta, albér­letben laknak. — Kistelek jó iskola volt. Ha letelt a munkaidő, de valami még nem volt rend­ben, ottmaradtam, én vol­tam a felelős. De mennyi olyan munkafolyamat van, Tapasztalt, korlátokat, visszahúzó erő­kész" ket, ami mindezt akadá­lyozza, amelyek ellen har­colni akarnak. Sulyok Erzsébet II vmm • ^TfOf ^ ^WÜSd•» rTfBÍSttrt' ' ->A 1 Zajban élünk és zajosan, dalán a gyárral szemközt le- tó, fárasztó hatása előbb Ezzel fekszünk és kelünk, vő lakásokban átlagosan 63 utóbb kiütközik. Az egyéni Világjelenséggé nőtt a zaj. decibel zajszint uralkodott, érzékenységtől függ: van, Olyan szellem ez, amivel Ez 20 decibellel haladja meg aki megadásra eltűri, mások­nem bírunk el, noha mi szül- az országos Építésügyi Sza- nál heves nyugtalanságot, jük, a XX. század. A gépek- bályzatban engedélyezett fel- magatartásbeli változást kel, motorokkal és minden ső határt. Annak idején a okoz a zaj, amely nyugtatók, más technikai eszközzel sa- Délmagyarország is több altatók szedésére kényszerít, ját életét könnyíti az em- cikkben foglalkozott a kézi- Az Országos Építésügyi ber, de eközben felborítja szerszámgyár okozta zaj ki- Szabályzat a lakásban mért maga körül a hangvisszave- bírhatatlanságával a Kápol- és kívülről jövő zaj legna­rődés eddigi viszonyait. Az na utca és környékén. A gyobb megengedhető hatá­akusztika fogalomkörében gyár kovácsműhelyében az rát csendesebb környezetben ezért beszélünk ma már új ejtőkalapács működése idéz- 40, zajosabban 45 decibel ér­téma kibontakoztatásaként te elő, hogy az uralkodó zaj- tékben szabja meg. Viszont zaj- és rezgéstanróL A napi szint a közel fekvő lakások- hosszabb folyamatossággal, szóhasználatban zajellenes ban 39, sőt a rákövetkező vagy intenzív ismétlődéssel küzdelemről szólunk már vé- utcákban is 17 decibellel lép- 30 decibel feletti erősségű delem helyett. te túl a határt. A gyár régen zaj már pszichés hatást okoz­működő gépeinek zajszintje hat; 65 decibel erősségű ideg­Manap- is 21 decibellel haladta meg rendszeri, keringési bántal­ságsok- a felső határt a közeli laká- makat eredményezhet, míg szor hall- sokban. 85 felett gyógyíthatatlan hal­juk hogy ~ Pokoli a zaj! — írták láskárosodás keletkezhet, decibel akkoriban panaszlevelükben Már most, de még inkább a hangerősséget mértek utcán, a szenvedő alanyok. A kriti- jövőben halaszthatatlan ten­üzemben, lakóépületek közeli k^s.sá. vált kovácsműhelyt — nivalók késztetnek bennün­vagy távolabbi szomszédsá- bírósági döntésre — onnan ket, hagy az urbanizációval kitelepítik. A gyár azonban együtt járó zajszint-emelke­újabb panaszok forrásaként désnek ellent álljunk, azo­— ott marad. kat letompítsuk. Időszerű épí­.... tészeti és városrendezési fel­Adatok adat0k egész sorát kell ezért ZAJOS ÜZEMEK ennyi vagy annyi gában Szegeden is. Ezzel kap csolatban konkrét példákat említ dr. Vetró János, a sze­gedi KÖJÁL igazgató főor­vosa. — A nyáron végzett mé­rések szerint — mondotta — a kábelgyár Mura utcai cű­A TtJRÉSI HATÁR FI Mindent <« megszerettem — Ehhez a munkához amit ott nem csinálnak, én ugyan nem kell diploma — pedig meg akarom ismerni, mondja természetes egysze­Ezért, meg mert sok volt a rűséggel Szécsi Ilona, a buszköltség, szívesen jöttem konzervgyár gyakornoka. — Szegedre. Hatan vagyunk itt gyártás­A gyakornokidő letelte közi ellenőrök, azt hiszem, után Szentesen szeretne csak nekem van főiskolai dolgozni. diplomám. Az első héten — Ezzel a diplomával be- azt mondtam: nem csinálom lőlünk idővel minden le- tovább, most már csak ne­het, főmérnök, vagy igaz- vetek magamon. Mindent gató is. De művezető vagy megismerhetek, mindenkihez támpontnak sem választhatjuk — figyel­meztet. Arra figyelmeztet, hogy sok min. dent elölről, az alapoktól keli újra kez­denünk. Igaza lehet Simon Istvánnak, a költőnek: a fiatalok a zenének azokat az alapelemeit sem ismerik, amelyek lehe­tőséget adnának, hogy közelebbről lássák Bartókot. És igaza lehet Petrovics Emil­nek, a zeneszerzőnek: Bach hétről hétre komponált egy-egy kantátát, amelyet rög­tön be is mutattak — manapság alkalmi zenék ritkán készülnek. Igazuk lehet, bár igazságuk korántsem hímezhető tiszta asztalterítőre: a Bartókot nem értő fia­talok is ismerhetik a zene alapelemeit (ez tudniillik kevés), meg alkalmi zenék is készülnek, ha rendeltetésük más is (ön­álló életre erős film-, színházi zenék, kó­rusdalok stb.). mint például Bach kan­tátái. Az ideál, hogy Bartók zenéje ma már a műveltségi mérték evidenciája — illúzió. Az ifjúság körében csakúgy, mint a felnőtteknél. Hát még mennyire illúzió a mai magyar (vagy nem magyar) zenében keresni ezt a bizonyos műveltség-modellt. ha Bartók is távoli még — annak dacá­ra, amit Yehudi Menuhin így fogalmazott róla: nincs fenntartva a szellemi tornák­ban és érzelmi tevékenységben gyakorlott emberek számára. A kézzel fogható bi­zonyságok közül elég említeni az időnként fellobbanó vitákat. Amíg a pop-zenérői van szó, leadják voksukat, hevesen, a fia­talok — amint a vita tüze a zene széle­sebb mezejére terjedne ét (mert végső soron így kapna igazi értelmet), már mű­vészek. kritikusok, esztéták, nevesebb Szakszervezeti delegáció utazott Ausztriába Az Osztrák Szakszerveze- nöke, Anton Benya vezeté­ti Szövetség (ÖGB) meghívá- sével 1970-ben hazánkban sára Gáspár Sándornak, a járt küldöttség látogatását SZOT főtitkárának vezetésé- viszonozza. A magyar és az vei hétfőn szakszervezeti osztrák szakszervezetek kö­delegáció utazott Ausztriába. zött az elmúlt években ba­Az elutazás előtt Gáspár ráti kapcsolatok alakultak Sándor a következőket mon- k;) rendszeressé váltak a dotta: különböző szintű találkozok — Delegációnk az Osztrák és delegációcserék. Ezek Szakszervezeti Szövetség el- hasznosan segítik elő egy­más munkájának, eredmé­nyeinek és gondjainak meg­ismerését, a kölcsönös meg­értést. őszinte törekvésünk, hogy e látogatással is hozzá­járuljunk kapcsolataink fej­lesztéséhez, a kölcsönösen előnyös, jószomszédi együtt­működés kialakításához, bő­vítéséhez. Erre ösztönöznek bennünket a magyar és az osztrák munkásmozgalom tradíciói, valamint az álta­lános nemzetközi enyhülés­hez, kontinensünk bókéjének és biztonságának megszilár­dításához fűződő közös ér­dekeink is. előadók magánügye lesz A zene szolgál­tatói, propagátorai pedig fél munkát (vagy annyit se) végeznek, ha pusztába kiáltott szavukat nem fogja fel közönségvissz­hang. Minden művészet végső célja és ér­telme a valóság tükrözése — még ha egyes művészeti ágak némely produktu­maiból ez nem is következik olyan vi­lágosan. A tétel érvényes a zenére is. A mai fiatalok nem a komoly zenében, ha­nem a pop-zenében ismernek rá a való­ságra. Ez tény. Lévai Júlia írja: akármit mondjunk a beat-zenéről, ma is az ifjú­ság tíz- és százezreit vonzza, a 15—25 év közötti ifjúság túlnyomó része rendsze­res látogatója a beat-koncerteknek. Bu­dapesten például az ifjúsági parkok mel­lett 50 állandó, és még jó néhány nem állandó beat-klub működik, egy-egy szom­bat este csaknem százezer fiatal hódol kedvenc szenvedélyének. Zenét hallgat­nak, de fogékonyak sok minden másra is. A jelenség — most már valószínűleg — több mint tünet: állapot, s nemcsak Bu­dapestre, az egész országra érvényes. Ha pedig nem akarjuk bevárni, míg a ko­moly zene felméri, belátja ezt a hiába­való irdatlan távolságot, s a maga hasz­nára is korrigál rajta — ennek a fia­talságnak a fogékonyságát kell kihasz­nálni. 1 Fölhasználni. Erre építve — „ját­szani engedve" — érdemes közelebb hoz­ni a művészet masszívabb értékeihez, igazságaihoz, egyszer talán a zene mé­lyebb járataihoz is. Nikolényi István vannak összehangolni, akut problé­arrais, mákat megoldani, zajforrása hogy a kat feltérképezni és azok ha­belvárosi lakásokban, még- tókörzetét kurtítani, még­hozzá új épületekben, szin- szüntetni a források „eltömf­tén kibírhatatlan zajra pa- tésével". naszkodnak. Helyszűke miatt ugyanis csöndes és zajos he­lyiségcsoportok térbelileg nincsenek kellő szigeteléssel elválasztva egymástól. Ezért van az, hogy az úgynevezett könnyűszerkezetes épületek­ben a földszinten levő ven­déglők, presszók, FELTARATLAN TÉMÁK S egyál­talán a város­ról egy „zajtérkép" eligazíthatná a tervezőket, hogy hova álmod­janak kórházat, iskolát, s csárdák, minden olyan intézményt, fodrászüzletek stb. zajos be- amelyet nem szabad zajra rendezései zavarják a körű- „alapozni". A szegedi Kö­töttük levő lakások nyugal- JAL feltáratlan városrende­mát. Mérési adatok szerint zési témákat kínál kimunká­4—13 decibellel haladja meg iasra. például Szeged gyű­az ilyen lakások zajszintje a rűs-sugaras szerkezete, akör­tűrési felső határt. Ezek közé töltés és a Tisza közé ékelt­tartoznak Szegeden például a sége, a zaj növekedéseszem­Napsugár bisztró fölötti, a pontjából mennyire tartal­Búbos étterem melletti, a maz hátrányos adottságokat? Mega birkacsárda és a Jég- Egyformán „felelős"-e a zaj kunyhó presszó fölötti laká- eluralkodásáért az ipar és a sok- közlekedés? Megturhetoek-e meg az Különféle adatokból isme­ilyen erossegu zajok? _ reteSi hogy a nyugati nagy­— Az ilyen nagysagu zaj- városokban a zajszint éven­szintek — valaszolta dr. Vet- te átlagosan 1 decibellel ró János — elegendők ah- emelkedik. Az emelkedési SkSsé^btrúgyvelzí tendenciái nálunk is szük tudomásul, mint ame- érzékelhetőek. A zaj elural­lyek nem annyira intenzitá- kodását a civilizáció egyik sukkal, mint inkább gyako- betegségének is nevezik, te­riságukkal válnak jelentős- h& preventiv intézkedé­sé. Maga a határérték, 40— K 45 decibel is sok helyen okoz seknek mar itt van az íde­panaszt, s ez valóban nem jük. csekély zaj, mert nyugtalan!- Lődi Ferenc Alacsony vízállás a Tiszán Már tóbb mint két hónapja tart az aszály a Délalföldön, és azóta nagyon ala­csony a folyók szintje. Az Alsótiszavidé­ki Vízügyi Igazgatóság jelentése szerint Szegednél augusztus közepétől szinte ál­landóan mínusz vízállást mérnek, és ha­sonló a helyzet a Maroson is. Szegednél jelenleg a Tisza csaknem ti­zenegy méterrel kisebb a tavalyi nagy­árvíz tetőző magasságánál. A vízhozam másodpercenként kétszázötven köbméter, míg a múlt évi áradás csúcspontján el­érte a négyezer köbmétert. Még nagyobb ez a különbség a Marosnál: mindössze hetven köbméter vizet szállít most. még harmincadát sem a tavalyi májusi meny­nyiségnek. Akkor ugyanis a Maros tör­ténetében legnagyobb tömegű, kétezer­négyszáz köbméter víz hömpölygött le minden másodpercben Kisebb esőzések egyáltalán nem befolyásolják a folyók szintjét, és csak akkor várható a szoká­sos őszi árhullám megjelenése, ha a víz­gyűjtő területre nagyobb mennyiségű csapadék hullik. A jelenlegi kis vízállások kedvezőek az őszi folyószabályozási, partbiztosítási munkákra, amelyek jó ütemben haladnak. I. B.

Next

/
Thumbnails
Contents