Délmagyarország, 1971. október (61. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-15 / 243. szám

PÉNTEK, 1971, OKTÖBER 15. Elfojtották a gázkitörést Csütörtökön, tegnap reg­gel Győri Gyula, a Nagyal­földi Kőolajkutató és Fel­táró Üzem főmérnöke rész­letesen ismertette az algyői 277-es számú kút kitörésé­nek körülményeit. Mint ki­derült — a kúton több hó­napig olajat termeltek, s ezt azért kellett befejezni — te­hát a kutat lezárni —, hogy a 277-es számú kúttól öt méterre levő 396-os szén­hidrogénkútra berendezést telepítsenek. Ennek érdeké­ben a szegedi kőolajfúrási üzem egyik brigádja mintegy 180 atmoszféra nyomással vizet sajtolt a 277-es számú kútba. Ekkor váratlanul, mintegy 600 méter mélység­ben, szétrobbant a béléscső. A gáz a kút légzőnyílásán keresztül zúdult a felszínre. A haladéktalanul megkez­dődött védekezés során — mint tegnap lapzártakor je­lentettük — három teher­mentesítő csövet építettek ki. A csővezeték összeszerelése után, szerdán 22 óra 30 perc­kor meggyújtották a 47-es üt és a gázüzem felé eső két tehermentesítő cső végén a gázt, míg az Algyő felöli csövön éjfél után három­negyed kettőkor robbant lángra a gázfáklya. Elhá­rult a környékről a robba­násveszély. somogyi Karoiyne leivetele A kltörésgátlőn át robbanó töltetet bocsát a mélybe Csontos Szabolcs és Üjvári Béla. az olajbányász mentő­brigád tagjai A terveknek megfelelően csütörtökön reggel folytató­dott a védelmi munka: 9 órakor a 277-es kút szerel­vényeihez illesztették a ki­törésgátló berendezést, s ennek segítségével a nap fo­lyamán 1930 méter mélység­re robbanótöltetet süllyesz­tettek. Pasch Ferenc, az Országos Kőolaj és Gázipari Tröszt, fúrási főosztályának vezetője, aki az elfojtása munkálatokat irányítja, el­mondotta: ha minden a ter­veknek megfelelően törté­nik, s nem adódik zavaró körülmény, délután felrob­bantják a torpedót, s a ke­keletkezett résen, valamint a béléscsőn keresztül iszapot nyomnak a kútba. Amikor megfelelő mennyiségű nehéz­iszap jutott a kútba — a kitörés megszűnik. Ahogy a mentőbrigádok tervezték, délután háromne­gyed 4-kor sikerrel járt a torpedózás, s az 1930 méter mélyben támadt résen ke­resztül iszappal töltötték fel a kutat. A robbantást köve­tően egy órával elcsendese­dett a kút, előbb a 47-es út felőli, majd a gázüzem felőli fáklya is kialudt. Elvonul­tak a tűzoltók, a mentőbri­gádok, az éjszaka azonban figyelő szolgálat ellenőrizte, hogy nincs-e szükség újabb beavatkozásra. Matkó István 1 r • tr r rí Jo minőségű zöldség­és gyümölcs* konzerv készülhet Még nem fejeződött be ugyan a konzerviparnál az idei felvásárlási szezon, de a konzervipari tröszt keres­kedelmi szakemberei már összesítést készítettek a vár­ható eredményekről. A szá­razság okozta terméskiesés a konzervipar alapanyag­ellátásánál is éreztette ha­tását. A gyárakba szállított zöldség és gyümölcs évek óta nem tapasztalt jó minő­sége azonban előnyös a fel­dolgozóipar és természetesen o fogyasztók számára is. (MTI) Hogyan lesz egy kisgyerek láthatatlan? Hogyan fogja körül a különös köd, hogyan tűnik el az egyik szülő szá­mára, s mit tesz a másik, aki a ködöt gomolyogtatja? Nem sokat tudtam erről a családi csodáról, nem sej­tettem, hogy ennyien „te­szik" ezt a csodát. Míg egy napon meg nem ütköztem a furcsa jogászkifejezésen: láthatás. Míg meg nem ismerkedtem ezzel a levél­halmazzal, jegyzőkönyvtö­meggel, aktatoronnyal, amit — az elvált szülők jóvoltá­ból — a gyámügyi hivatalok őriznek. Láthatási ügyek címmel — és viszolyogva, borsódzó hát­tal, hisz mindazt az ener­giát, amit ezek a dossziék lekötnek, sokkal fontosabb dolgokra is fordíthatnák. HA MAR SZÉTHULLOTT Mert mi­ről is van szó J ezek­ben az ügyekben? A gyerek ürügyén — minden másról, csak őróla nem! Ahogy a szülők különváltak, kezdő­dik a hercehurca. Általában az a szülő, akinél a bíróság elhelyezi a gyereket vagy gyerekeket, nem akarja, hogy a másik láthassa, együtt legyen velük. Pár óra csak, a megjelölt napokon, de azért a pár óráért ese­tenként a legádázabb harc bontakozik ki. Hogy ki győz? — a szülőknek ez a fontos, de a gyerek mindig vesztes­ként kerül ki a körülötte dúló csatározásból. Ha már széthullott a csa­lád, legésszerűbb volna — s legjobb a gyerek szem­pontjából — a „mentsük, ami menthető" elv. A gyámha­tósági határozatok ilyenkor ezt is szolgálják. A gyámhatóság J. I. és B. G. szülőktől Szegeden 196 ... év. ... hó ... napján szüle­tett J. K. kiskorú láthatá­sát az apa részére az aláb­biak szerint biztosítja: „Az apa minden hó ... napján délelőtt 9 órától együtt lehet gyermekével a jelzett címen levő lakásban. A láthatási idő alatt a gyermeket ma­gával viheti a városba, pél­dául cukrászdába, moziba, bábszínházba, azonban az anya hozzájárulása nélkül a városból ki nem viheti." Pontos, alapos a szabályo­zás. Továbbá: „... felhívja a gyámhatóság az anyát, hogy ne gördítsén akadályt az apa láthatási gyakorlása elé, hanem azt segítse elő." Arról is szó esik a sillabi­zált határozatban: ne bujto­gassák egymás ellen a szü­lők a gyermeket. Csakhogy... Ha már szét­hullott a család, hulljon minden — gondolkodnak az önérzetükben, hiúságukban megbántott, s engesztelődés­re cseppet sem hajlamos szülők. Törjön szét, mocs­kolődjon az apa vagy anya eszményképe is a gyermeki lélekben. — Nem és nem! — riká­csolja a legutolsó divat sza­rint öltözött fiatalasszony, aki a válás után villámgyor­san férjhez ment; megmu­tatni annak a „piszoknak". — De asszonyom, Ön a múltkor aláírta, hogy min­den második vasárnap jö­het a gyerekért... — Igen, de az új férjem is úgy van vele . Szóval, hogy nem érdemli meg. Iszik, nem viseli a gondját. A gyerek persze fél tőle, meg is mondta, hogy... képzelni ezt a gyerekarcot? Miért biztos, hogy valami­vel kevesebb, mért érzem úgy; hiányozhat belőle az igazi öröm? A szülők egyébként értel­miségiek. Az apa vezető be­osztásban dolgozik egy vál­lalatnál. Elvakultan gyűlölik egymást, olyan elvakultan, hogy a gyermek most már mindkettőjük számára lát­hatatlan. Csak a „majd én megmutatom" dacossága erő­södik bennük. MI LESZ BELŐLÜK? Jön a harmin­cas asz­szony: I A gye­INKÁBB A I rekre PÉNZBÍRSÁG? lehet ! hivatkoz­dést, a szerződéses kötelezettségek vállalását. Sőt, a program államközi gazdasági, illetve nemzetközi gazdál­kodó szervezetek létrehozásának fel­tételeit is taglalja. A tagorságok egé­sze vagy egy része létrehozhat közös nemzetközi gazdálkodó együttműkö­déseket, intézeteket, központokat, ve­gyes vállalatokat, kereskedelmi* vagy műszaki tervezési-szerkesztési irodá­kat stb. Ezek a nemzetközi gazdál­kodó szervezetek saját vagyonnal, önelszámolással, polgári jogi felelős­séggel rendelkezhetnek. Mind a nemzeti vállalatok, mind a nemzetközi gazdálkodó szervezetek közvetlen kapcsolataikat, együttmű­ködési megállapodásaikat, jogaikat, kötelezettségeiket szerződésekbe fog­lalják. A szerződéskötések pedig fel­tételezik a KGST-tagállamok általá­nos jogi rendszerének továbbfejlesz­tését. A többi között kidolgozzák azoknak a vitás kérdéseknek a meg­oldási módjait és rendjét, amelyek a szerződésben vállalt kötelezettségek teljesítése körül keletkezhetnek. A komplex program taglalása, is­mertetése során kiderül, hogy alapve­tően nem az integráció végrehajtásá­nak konkrét határidős tennivalói do­minálnak, hanem főként az előkészí­tést, a bevezetést megalapozó munka­programmal van dolgunk. Mindez persze nem csökkenti az új távlato­kat jelző dokumentum nemzetközi je­lentőségét. A KGST tagállamai elő­ször vették számba és rögzítették együttesen az új szakasz, a magasabb szintű együttműködés hosszú távú és rendkívül összetett tennivalóit. Néhány KGST-ország például már kétoldalúan megállapodott bizonyos termékek, fóleg fogyasztási cikkek kontingens nélküli kereskedelmében. Ennek jegyében a külkereskedelmi egyezménytől, a mennyiségi és az érték keretszámoktól függetlenül kü­lönböző fogyasztási cikkeket szállíta­nak egymásnak — a kereslet-kínálat alapján. A termékek árát az érdekelt külkereskedelmi vállalat állapítja meg. A program előirányozza, hogy tanulmányozzák a kontingens nélküli sokoldalú árucserét, amelynek értékét nem feltétlenül szükséges kétoldalú­an kiegyenlíteni. A sokoldalú elszámolások rendsze­rének bevezetése ezúttal csakúgy, mint a kontingentált, termékeknél fel. tételezi a kollektív valuta (transzfe­rábilis rubel) tényleges működését. Ez az egyik legbonyolultabb feladat, amellyel ugyancsak számol a komp­lex program. Ahhoz, hogy a rubel betölthesse egységes értékmérő sze­repét a KGST-piacokon, meg kell hogy szűnjön például a tagországok kétoldalú elszámolásainál jelenleg még tapasztalható árszintkülönbség. Egységes elvek alapján szükséges rendezni továbbá a kollektív valuta árfolyamát (átválthatóságát) a nem­zeti pénzekhez és a nemzetközi va­luákhoz (például a dollárhoz) viszo­nyítva. Bonyolult és hosszadalmas folya­matról van tehát szó a valutáris és külkereskedelmi munkában egyaránt. A komplex program lehetővé teszi, hogy bármely kérdésben — így a kollektív valuta megteremtésében is —, csak azok az országok állapodja­nak meg, amelyek érdekeltek benne. Vállalják a vele járó kötelezettsége­ket, és képesek megteremteni a kö­telezettségek teljesítését garantáló feltételeket is. Egy vagy néhány KGST-tagállam érdektelensége, távol­maradása nem lehet akadálya a meg­állapodásnak, az érdemi kezdeménye­sésnek, a komplex programban sze­•eplő különböző intézkedések végre­hajtásának. Azok az országok pedig, i melyek korábban — ilyen vagy amolyan okok miatt — nem kívántak részt venni a program egy-egy in­tézkedésében, később bejelenthetik érdekeltségüket, részvételi igényüket. Kovács József ni. A gyereknek ebben nincs szava, s ha van, az is ha­zuggá, kétszínűvé válik. Al­kalmazkodik — ártatlanul válik cinkossá egy vége-nincs komédiában. Hol itt, hol ott. Persze, ha egyáltalán oda­adják. És jönnek a panasztevő le­velek. „Nem nyitó** ajtót." „Nem engedte el. k egy órával később." „Tegnap is­imét nem adta át a gyereket. Kérem, hogy a határozatot karhatalommal hajtsák vég­re." Az utóbbi atyai panasz­ból különösen kiviláglik: a teremtés e koronájának ép­pen nem a gyerek a fontos, hanem a bosszú. Persze, a gyámhatóság, ha tehetné sem „toloncoltatná" szülőtől szülőig és vissza a szegény kicsiket. Mit tehet? Ha a határozatot nem teljesíti, az akadályozóval pénzbírságot fizettet — ezer forintig. — Van, aki inkább kifize­ti a bírságot. Pedig, ha a gyerekre költené... Cseng a telefon. H. Z., a kis T. apja jelentkezik. Már megint nem állt vele szóba a felesége. — Hétről hétre jön a je­lentés: az anyuka nem ad­ta oda — mondja a csoport­vezetőnő. — Egyébként ők még egy lakásban laknak, persze, leválasztva. Elképzelem a vitákat, az előszobán átsuhanó kisgye­rek vézna arcát. Vajon mi­ért csak véznának tudom el­— Kérem, ez borzasztó! Csak telebeszélik a kisfiam fe­jét, csak összezavarják ezt a gyereket. Mondja, hogy azt ismétlik neki egyre: ne higgy az anyádnak. Ahány­szor elviszi az apja és ha­zahozza, a fiúval nem le­het bírni. Ezek után hogy adjam oda? Panaszos levél: „Elviszik, aztán nem törődnek vele Mi több, előfordult, hogy pisz­kosan jött haza. S mindig majd elvesz, olyan éhes." És van, aki arra hivat­kozik: megfázították a gye­reket, torokgyulladást ka­pott. — Ezt akarják? Erre nem adhat engedélyt a tisz­telt gyámhatóság! A cél — egymás bosszan­tása, dühítése, elégtételszer­zés vagy mi is? — nagyon furcsa eszközöket szentesít. Mesélik, hogy egy apa va­sárnap késő este állított oda a barátjával a gyereket őr­ző nagymamához, mondván, hogy az illető a fővárosi hi­vatal megbízottja, és hatal­mukban áll magukhoz ven­ni a gyereket. Csak a szom­szédi beavatkozáson múlt, hogy nem vált be ez a szesz­ihletésében született késő éj­szakai trükk. Van rendkívüli láthatás is. Például: két hétre nyaralni viszi a másik szülő a gyer­meket. Ezt külön kérvénye­zik, engedélyezik — s „ter­mészetesen": külön erőfeszí­téssel akadályozzák meg. Ha csak egy mód van rá ... Mai gyerekek — holnapi félnőttek. S tegnapi gyere­kek, akik mai szülőkként nem tudják átérezni, mit érezhetnek ők. A kis ember­palánták, akik nem a csa­lád szemefénye többé; in­kább a szemfényvesztés esz­közei. S csoda-e, ha testük-lel­kük, minden pórusuk, ideg­szóluk vibrálva izzik a sza­kadatlan súrlódástól? Egyetlenegyszer hallottam józanul, tárgyilagosan meg­beszélni a gyerek dolgát — emlékezik a csoportvezetőnő. — Aztán csak arra kérlek — így az anyuka —, te is ugyanazokat a követelmé­nyeket szabd ki, amit meg­szokott. Hiszen tudod... A férj rábólintott: tudja. Ezek nem is jelentkeztek újra. Miért nem lehet mindig így? Miért? Simái Mihály Robbantás 960 méter mélységben

Next

/
Thumbnails
Contents