Délmagyarország, 1971. szeptember (61. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-02 / 206. szám

8 CSÜTÖRTÖK, 1971. SZEPTEMBER 2. Vietnam mm unnepere A magyar vezetők üdvözlő távirata Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára, Losonczi Pál, a Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Fock Je­nő, a Forradalmi Munkás­Paraszt Kormány elnöke üd­vözlő táviratot küldött Le Duannaik, a Vietnami Dol­gozók Pártja Központi Bi­zottsága első titkárának, '.Con Duc Thangnak. a Vi­étnami Demokratikus Köz­társaság elnökének, Pham Van Dongnak, a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormánya elnökének a VDK megalakulásának 26. évfor­dulója alkalmából. „A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottsága, a Magyar Népköz­társaság Elnöki Tanácsa, a Magyar Forradalmi Munkás­Paraszt Kormány, az egész magyar nép nevében forró, testvéri üdvözletünket küld­jük Önöknek és a szabad­ságért, a szocializmusért, az emberi haladásért harcoló hős vietnami népnek" — hangzik a távirat. E történelmi jelentőségű esemény évfordulóján őszin­te örömmel üdvözöljük azo­kat a kiemelkedő politikai, katonai és munkasikereket, amelyeket népünk a Vietnami Dolgozók Pártja vezetésével az ország megvédéséért, a szocialista haza építéséért folytatott küzdelmében az elmúlt 26 év alatt elért. Biztosíthatjuk önöket, hogy a magyar nép teljes mértékben szolidáris a test­véri vietnami népnek az amerikai imperialisták és csatlósaik ellen vívott ön­feláldozó harcával. A Ma­gyar Népköztársaság a jö­vőben is következetesen tá­mogatja a Vietnami Demok­ratikus Köztársaság kormá­nyának az amerikai impe­rialista agresszió és a viet­nami háború megszünteté­sét, egész Indokína békéjét! szolgáló erőfeszítéseit" — szögezi le a távirat. Ugyancsak táviratban fe­jezte ki jókívánságait Pé­ter" János külügyminiszter, Czinege Lajos honvédelmi miniszter. Hasonlóképpen üdvözölte vietnami partner­szervezetét a Szakszerveze­tek Országos Tanácsának Elnöksége, a KISZ Központi Bizottsága, a Hazafias Nép­front Elnöksége, valamint a Magyar Nők Országos Ta­nácsa. A szovjet vezetők szintén üdvözlő táviratot küldtek Hanoiba. Képünk északon készült, ahol távvezeték építésén szor­goskodnak a VDK dolgozói Dél-vietnami szabadságharcos megfigyelőállásban RM Dl IOT E L EX Svájc elismeri a VDK-t # Bern (AFP, ÜPA) A svájci szövetségi tanács (kormány) e heti ülésén úgy határozott, hogy elismeri a Vietnami Demokratikus Köz­társaságot. A svájci külügyminiszté­rium közleménye egyebek között bejelenti, a svájci kor­mány reméli, hogy Svájc szerepet játszhat majd a vietnami kérdés rendezésé­ben. Katonai parádé Iripoiiban # Tripoli (AFP) A líbiai forradalom má­sodik évfordulója alkalmá­ból Tripoliban szerdán nagyszabású katonai dísz­szemlét rendeztek. A dísztribünön, amelyet. Gamal Abdel Nasszer, az el­hunyt egyiptomi elnök ha­talmas portréja ékesített, he­lyet foglalt Kadhafi líbiai, Nimeri szudáni elnök, to­vábbá Ould Daddah, mauri­tániai, Ahidjo kameruni, Diori nigeri államfő, Dom Mintoff máltai miniszterel­nök és El Safei egyiptomi alelnök. Jelen voltak az ün­nepségen Franciaország, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság, Szenegál és Pa­kisztán küldöttei is. Országa nemzeti ünnepe alkalmából elmondott be­szédében Kadhafi ezredes, Líbia elnöke hevesen tá­madta „az arab reakcióso­kat, akik a palesztin geril­lák ellen harcolnak, s akik nem veszik ki részüket az Izrael ellen vívott harcból, csupán jelszavakra hagyat­koznak". Az Arab Köztár­saságok Szövetsége — jelen­tette ki — nem hajlandó be­fogadni egyetlen olyan arab országot sem, amely nem is­meri el a Palesztina felsza­badításáért vívott harc nem­zeti (összarab) jellegét. A líbiai vezető, szokásá­hoz híven, ezúttal is egy­aránt kárhoztatta a „a kapi­talizmust és a kommuniz­must", és „az iszlám tanain alapuló szocializmus" mellett foglalt állást. Kadhafi külön méltatta Nimeri elnököt, illetve an­nak tevékenységét a „kom­munista klikk" felszámolásá­ban. Barangolás spanyol földön Grecótó/ a Pradóig C Córdobától Toledo fe­lé a sok rossz vonat után a TALGO igazi luxus. Légkondicionált, mozgatha­tó repülőülésekkel, szőnyeg­padlóval, kellemes halk ze­nével. Minden állomást négy nyelven jeleznek. így már kényelmesebb az utazás. Córdoba és Toledo, illővé Madrid között már soMal jobban műveltek a földek, gazdagabb a vidék. Az idő gyorsan múlik, csupán egyetlen említésre méltó je­lenet van a vasúton. Fiatal apácák szállnak fel egy kö­zépkorú vezetővel. Hangos­kodnak, énekelnek, beszél­getnek, akár a hasonló ko­rú fiatalok. Azután legna­gyobb meglepetésemre a ve­zetőjük elővesz egy kis do­bozocskát, abból mindegyik­nek ad valamit. Mint kide­rül, rágógumit. Ezen kissé csodálkoztam, de végtére semmin sem lehet csodál­kozni — legfeljebb az idő­sebb nővér később azon ámult el, hogy az egyik apáca akkora léggömböt fújt a rágógumiból, mint a leg­ügyesebb teenager. A Toledót körülölelő dom­bokról nagyszerű a kilátás a városra, ami még ma is nagyon sokban hasonlít Gre­co híres városképére. A ma­gaslaton fekvő város, a Ta­jo folyóval, valamint az azt körülölelő sziklákkal és a római híddal rendkívül im­pozáns. A főtéren eleven az élet, elözönlik a Mad­ridból érkezett turisták és a falvakból vásárolni érkezett parasztok. Üj-Kastilia székr helye egyébként Madrid fel­építése előtt az ország fő­városa volt. A toledói székesegyház bi­zonyára a világ legszebb ke­resztény katedrálisainak egyike. Mindenekelőtt mére­teivel és gazdagságával gya­korol nagy hatást az em­berre. Ebben a városban élt Do­menicos Teotokopulos — El Greco, akinek háza ma za­rándokhely. Gazdagabbnak képzeltem, pedig a valóság­ban csupán egy átlagos pol­gárház. A földszinten a konyha és ebédlő, egy ki­sebb dolgozószoba, az eme­leten az egyszerű műterem, Greco még egyszerűbb kis hálószobája, a család nő­tagjainak tartózkodóhelye, hálószobái. Minden egysze­rű és szerény. Patiója is kedves, s a műterem erké­lye egy nagyobb kertre te­.. jt t 8 , a Toledói utcakép, háttérben a katedrális Moszkva A szovjet békebizóttság vendégeként a közelmúltban haladó izraeli közéleti sze­mélyiségek érkeztek Moszk­vába, hogy tanulmányozzák a szovjet életet. Nyugat-Berlin A három nyugati nagyha­talom bonni nagykövete — akik kormányukat a Nyugat­Berlinről kezdett tárgyalá­sokon képviselik — szerda délutánra megérkeztek Nyu­gat-Berlinbe. Bécs A Szocialista Internacio­nálé meghívására szeptem­ber 3-án Salzburgban ta­nácskoznak az európai szo­ciáldemokrata pártok veze­tői. Belgrád Szerdán megérkezett Belg­rádba az a 14 tagú kínai turistacsoport, amely előző­leg Romániában és Albániá­ban tett látogatást. A kínai turisták néhány napos jugo­szláviai tartózkodásuk alatt Belgrádon kívül Zágrábba, Ljubljanába és Rijekába is ellátogatnak. Zágrábban ki­adják Mao Ce-tung elnök verseskötetének szerb-horvát nyelvű fordítását. Bonn Szerdán a nyugatnémet Schleswig-Holstein tarto­mányban hadgyakorlatok kezdődtek, amelyekben részt vesznek a Bundeswehr és a dán hadsereg páncélozott egységei, valamint a nyu­gatnémet, a dán és a belga légierők harci repülőgépei. Saigon Saigonban szerdán hivata­losan bejelentették, hogy az elnökválasztásokat a korábbi terveknek megfelelően októ­ber 3-án megtartják és azo­kon Thieu jelenlegi- elnök lesz az egyetlen induló. Á Damoklesz-kard lesújtott T okióban folytatódnak a japán—amerikai gazdasági tárgyalások, amelyeket amerikai részről a State Department gazdasági ügyekkel foglalkozó állam­titkára vezet. Lehet, hogy néhány részletkérdésben ezek a megbeszélések valamilyen megegyezéshez vezetnek. Azt azonban nem nehéz megjósolni, hogy az igazán nagy horderejű problémákat illetően ezekben a napokban — sőt, valószínűleg hetekben — nem születik, mert ezen a szinten nem is születhet, döntés. Az igazság ugyanis az, hogy Japánra 1971. augusz­tus 15-én lesújtott az a Damoklesz-kard, amely már oly régen és oly fenyegetően lebegett „a felkelő nap orszá­ga" felett. Ezen a napon jelentette be Nixon elnök köz­ismert gazdasági intézkedéseit, többek között a tíz szá­zalékos importvámot. Már az első pillanatban világos volt. hogy nincs még egy főváros a Földön, ahol olyan riadalommal fogadják ezt a vámot, mint Tokióban. Ez a rendelkezés nagy csa­pást mér az Amerikába Irányuló Japán importra, első­sorban a gépkocsik, televíziók és elektronikus berendezé­sek terén, és nem utolsósorban a textilfronton Ebben az évben az amerikai gazdasági szaklapok szerint az amerikai deficit eléri a hárommilliárd dollárt a két ország közötti kereskedelemben. És voltaképpen igaz, amit a panaszkodó USA-üzletemberek mondtak: míg az ő kezüket jó néhány intézkedés megkötötte Japánban, a japán áruk beözönlése előtt a hivatalos Amerika gya­korlatilag nem eresztett le semmiféle sorompót. Miért változott meg most ez a mintegy negyedszá­zada követett amerikai vonal? Az USA most már szeretné lefékezni Japán gazda­sági növekedését, amely dinamikusabb volt. mint az ame­rikai. A másik ok: amíg Washington szüntelenül „kínai fenyegetésről" beszélt, vigyáznia kellett Japán jóindula­tára. Ügy tűnik, Nixon pekingi útjának bejelentése után ezt az amerikai fővárosban már nem tartják olyan fon­tosnak. kint. Itt születtek tehát a görög remeklései. Az ember bármerre jár Spanyolországban, nagyon sok Velasquez, Goya és Gre­co képet láthat. Mind-mind olyanokat, amelyeket a vi­lág számon tart. A szemlé­lőt mégis csak néhány kép ragadja meg, a többi elmo­sódik benne az idők folya­mán. Ügy hiszem, hogy a toledói Santo Tomé temp­lomban látott híres Greco kép, az Orgaz gróf teme­tése, egy percre sem halvá­nyodhat el emlékezetemben. Greco pályáján az „Orgaz temetése" a legnagyobb ma­gaslat. A bejárattól jobbkéz felé eső oltár helyén függ a nagyméretű kép, előtte több sör karosszék. Az érdeklő­dj ezekben megpihenve el­mélkedhet Greco festményé­nek tematikáján, művészi szépségén. Amikor Greco e nagyhírű alkotását festi, az autodafék máglyái világíta­nak Spanyolországban. Ezt az időszakot már a Győz­hetetlen Armada bukása és az inkvizíció hatalmának kiterjedése jellemzi. A kép egyébként két részre tago­lódik, a földi és az égi szfé­rára. A felső részben a mű­vész azt ábrázolja, hogy a jótékony Orgazért leszállnak a földre Szent István és Szent Ágoston. Az alsó részben realisztikus felfo­gásban az Orgaz holttestét körülvevő hidalgókat látjuk. Ezek azonban nem hason­líthatók a kor kegyetlen és kimért uraira: mindegyik arc szelíd és jóságos. Madridról már sokat és sokan írtak. A Pradóról, a maga felbecsülhetetlen gyűj­teményével, a Madrid köze­lében levő El Escorial kü­lönlegességéről. A Prado­ban néhány kép életreszóló élményt nyújt az embernek. A Velasquez-teremben pél­dául a Breda átadása, vagy Olivares híres képmása. Goya portréja a királyi csa­ládról s a meztelen Maja csodálatos szépsége. A spanyol fővárosban reám legnagyobb hatást, a Prado nagyszerű élményén túl, maga a városkép tette. A széles sugárutak, az óriási terek hatalmas szökőkút­jaikkal, vízköpőikkel, a fái övezte utak, a tágas terek és parkok. Madrid fiatal vá­ros, épületei jelentős rész­ben modernek. Megkockáz­tatom, hogy a több mint hárommillió lakost számláló spanyol főváros vetekszik Európa legszebb városaival. Az élet mozgalmas, s éjjel egy órakor is olyan a for­galom és annyi az ember az utcán, mint Budapesten nyáridőben este 9-kor. A város külső részein sok az ipartelep, egyre több az egyszerű lakóépület és lakó­tömb, ami azt mutatja, hogy nemcsak drága, hanem egyre több olcsóbb bérű la­kás is épül ebben a hatal­mas metropoliszban. Rengeteg a taxi és vi­szonylag nem is drága. Az autók száma talán, a lako­sok számához viszonyítva, kevesebb, mint azt Európá­ban általában megszoktuk. A kocsik túlnyomó többsé­ge FIAT, amelyet Seat FIAT néven Spanyolország­ban szerelnek össze. Túl ezen a Simca és a Renault dominálnak. Más — német, angol, vagy amerikai már­kájú — kocsik száma egé­szen minimális. Anélkül, hogy az ember elmélyedne a statisztikák­ban, megállapíthatja, nem­csak Madrid, hanem általá­ban a spanyol városi lakos­ság életmódja és a falusi életmód közötti hatalmas eltérést. Amíg falun rendkí­vüli az elmaradottság, ad­dig a városlakók a látottak alapján, nem élnek rosszul. Hozzá kell számítani eh­hez persze azt, hogy a kö­zéprétegeket, — amelyeket itt szélesebben értelmeznek, mint általában — a rend­szer jól megfizeti. A pros­peritás az iparban, a hatal­mas idegenforgalomból s az ezzel kapcsolatos szolgálta­tásokból származó jövede­lem mindenekelőtt a város­lakók életszínvonalát növeli. Boros Béla Következik: A spanyol fellendülés és árnyoldalai Qatar független # Doha (AFP) Qatar sejkség kikiáltotta függetlenségét — jelentették be hivatalosan Dohában, Qatar fővárosában. Qatar, a Perzsa-öböl kilenc arat? sejksegéncK egyike, 22 011 négyzetkilométeren terül el. Százharmincezer lakosúnak több mint 80 százaléka az arabot be­széli, amely egyben a sejkség hivatalos nyelve is. Mintegy hét­ezren a szuahélit beszélő nége­rek. Doha, a nemzetközi légi­kikötővel rendelkező főváros 1930-ben 80 000 lakost számlált.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents