Délmagyarország, 1971. szeptember (61. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-11 / 214. szám

R légoltalomtól a polgári védelemig A fejlődés útja a Kenderfonó és Szövőipari Vállalat központi gyárában Gyáregységünkben 1951-ben alakítottuk meg a légoltalmi szervezetet. Az azóta eltelt 20 év alatt ez a szervezet, létszám, összetétel es tartalom szempontjából sokat változott és nagy fejlődésen ment keresztül. 1954ben alakult meg a mai tulajdonképpeni polgári védelem. Létrehoztunk egy lelkes, összekovácsolt üzemi parancsnokságot, megfelelő, az egység, alegységparancsnoki gárdánk és a személyi állomány összetétele is. Szervezetünket úgy építettük fel, hogy a vezetők és beosztot-. tak a munkában is egymás mellett dolgoznak. Fegyelmezettséggel és áldozatvállalással szép eredményeket értünk el a kiképzés folyamán és a gyakorlatok végrehajtása során. 1964-ben a polgári védelem megszervezése nemcsak egyszerű névváltoztatást jelentett számunkra, munkánk tartalmában is megváltozott. Közelebb - kerültünk az élethez, kiképzési módszereink a szükséges elméleti felkészítés mellett mindinkább a gyakorlatok vonalára tevődik át. Gyáregységünk polgári védelmi szervezete igyekszik állandóan követni a fejlődés útját. A kiképzések végnélküliségének megszüntetése érdekében 1968ban megpróbálkoztunk egy bizonyos szint elérését bizonyító vizsgáztatási módszert alkalmazni. Tettük ezt azért, hogy a kívánt szintet elért alegységek részére a kiképzést befejezettnek tudjuk tekinteni. A gyakorlati tapasztalatok azt mutatták, hogy a feladatok megoldása során éles ellentét volt a régi és új beosztottak között. A továbbiakban me01: dásként azt a módszert alkalmazzuk, hogy az újonnan beosztott dolgozóknak alapképzést, a régebbi beosztottaknak pedig, főleg gyakorlati foglalkozás formájában magasabb színívonalú továbbképzést tartunk. Módszerünk helyességét az 1969 nyarán a Könnyűipari Minisztérium utasítása alapján végrehajtott polgári védelmi bemutató harcászati gyakorlat sikere ls mutatja. Ezen a gyakorlaton mintegy 400 polgári védelmi beosztott Vett részt, kiknek felkészültségéről elismerően nyilatkoztak felügyeleti szervünk, és a polgári védelem parancsnokság jelenlevő képviselői ls. Fejlődésünk fontosnállomásóhoz 1969 decemberében érkeztünk el. Ekkor hajtottuk végre a Polgári Védelem Országos Parancsnoksága által meghatározott átszervezést. Az átszervezés előkészítő munkájában és a végrehajtás során nagy segítséget kaptunk az MSZMP üzemi végrehajtó bizottságától. Ezzel párhuzamosan a gazdasági vezetők is megértették Így közehő) figyelemmel tVldja kísérni beosztottjai szakmai és polgári védelmi munkáját Másik elvként a szakosítást vettük figyelembe üzemünk önvédelmi szervezetében, szakképzettségeknek megfelelően az elsötétítő egységhez az erőmű telep dolgozóit. a műszaki-mentő óvóhely egységekbe az építő, a lakatos és a csőszerelő brigádok tagjait osztottuk be. KiJelöltük — és a munka során nagy hasznát vettük — é pártmunkás gyakorlattal rendelkező politikai helyetteseket. Tekintettel arra, hogy gyárunk dolgozóinak többsége nő, ezért a beosztottak kiválogatását az üzemvezető parancsnokokra és azok törzsépolgári védelem szervezetében ls úl dolgozókat kell beosztani. Szervezetünk 20 éves fennállása során mintegy 30 polgári védelmi beosztott kapott a honvédelmi miniszter elvtárstól „Honvédelmi Érdemérmet", ezeknek és a kiképzési év során kiemelkedő munkát végző elvtársaknak gyárvezetőségünk pénz- és tárgyjutalmat is adott. Üzemi parancsnokságunk az elmúlt évek során sok munkatapasztalatra tett szert. Ezt a tapasztalatot kívánjuk hasznosítani az elkövetkezendő Időkben előttünk álló feladatok maradéktalan végrehajtásánál. Gyáregységünk kollektívája a Jövőben is megtesz mindent azért, a munka fontosságát, azt hogy az átszervezéssel alapokat rakunk le és további munkánkban erre kell, hogy támaszkodjunk. Az átszervezési munka új vonásokat is tartalmazott. Most alkalmaztuk először az „egy üzemrész egy alegység" szervezési elvét. Ez a gyakorlatban azt Jelenti, hogy az üzemrész vezetője egyben a polgári védelmi alegység vezetője is. re bíztuk. Ezzel kettős célt értünk el. A parancsnokok megismerték beosztottjaikat, azok fizikai és szellemi rátermettségét és elejét vettük a szervezés után Jelentkező problémáknak. Ma elmondhatjuk, hogy az üzemünkben szervezett önálló egészségügyi századok létszámban és összetételben megfelelnek"" a követelményeknek. Nagy problémánk ailandó munkaerőv&ndorlás, mert ezzel párhuzamosan * hogy honvédelmi kötelezettségének a szakmai vezetés, A dolgozókkal vállvetve eleget tegyen, mindig kész legyen szocializmust építő hazánjt vívmányainak védelmére, dolgozó népünk életének éa közös vagyonúnknak megvédésére. Franyó István « Kenderfonó és Szövőipari Vállalat Központi Gyáregy. cégének igazgatója ONKENT VAILALTA& Huszonhét fiatalasszony és lány ül az iskolapadban. Egyforma kék köpenyükben bármely középiskola végzős osztályának vélhetné őket az ember. Az önkéntes vöröskeresztes ápolónőképző tanfolyam hallgatói ők, akik ez év májusában munkagépet, íróasztalt, termelőszövetkezetet cseréltek fel iskolapaddal, Szegedről és a megye városaiból, községeiből jöttek el, hogy elsajátítsák a betegápolási és elsősegélynyújtást ismereteket, azért, hogy munkahelyükön bármikor segíteni tudjanak megsérült, balesetet szenvedett embertársaikon, és ha a szükség úgy kívánja, a polgári védelem rendelkezésére állnak, segítik az orvosok munkáját, a legfontosabbat, az emberi életet mentik és a gyógyítást segítik elő. A négyhónapos tanfolyamiak, melyet a megyei Vöröskereszt szervezett, az Állami Védőnőképző Intézet adott otthont. A tanfolyam vezetőfe az intézet igazgatóhelyettese. Először őt kérdeztük meg az eddig eltelt, mintegy háfom hónap tapasztalatairól. Vecsernyés Béláné nagyon ínég van elégedve. r- A lányok komolyan veszik a tanulást, óráról órára lelkiismeretesen készülnek. Anatómiából és élettanból — amit dr. Széli Éva az intézet igazgatója adott elő — már túl vannak a vizsgán, az eredmény ebből a nehéz tárgyból is nagyon jó. A többi tantárgyat is szakavatott előadók adják elő. A sebészetet dr. Hunyadi János sebész főorvos, a járványtant dr. Vetró János, a Szegedi KÖJÁL igazgatója tanítja. A tanteremben közben belgyógyászati foglalkozás folyik, dr. Simon Pál főorvos vezetésével. Közeleg a vizsga, a főorvos úr Ismétlésképpen a szív, a művese működésével és a rádióaktív sugárzás élettani hatásaival kapcsolatban tesz fel kérdéseket. A válaszok — a főorvos úr helyesléséből ítélve — pontosak, szabatosak. Belgyógyászatból már biztosan nem lesz baj a vizsgán. Az óraközi szünetben az Intézet társalgójában beszélgetünk a hallgatókkal. Mónus Istvánná a Szegedi Ecsetés Seprűgyár szakmunkása két gyermek édesanyja. Négy hónapra nemcsak a gépet hagyta ott, hanem a család, a háztartás gondjainak egyrészét is a férjére kellett átruházni. Férje, akivel egy vállalatnál dolgozik, szívesen segít a háztartási munkában, mert ahogy Mónusné mondja, a tanulnivalót, különösen a vizsgaidőszakokban haza is kell vinni. Májusban, a tanfolyam kezdetén, a hallgatók osztálytitkáruknak Balecz Máriát választották, aki a Délmagyarországi Építőipari Vállalat bérelszámolója. A tanulás mellett az asszonyok és lányok gondjait is szívesen vállalta. Munkahelyén KlSZ-Utkár, ott 40 fiú tartozik hatáskörébe. — Szeretek az emberek ügyes-bajos dolgaival foglalkozni — mondja. — Itt a tanfolyamon a problémák középpontjában a tanulás, a vizsgákra való felkészülés áll. A társaság nagyon jól összeszokott, megismertük egymást, és ha látjuk, hogy egyegy tárgy valakinek nehezebben megy, akkor tanulópárokat alakítunk és segítünk a felkészülésben. Emellett, ahol ennyi nő, családanya négy hónapra kiszakad a megszokott környezetéből, nem tud családjával foglalkozni, egyékozás lesz és addig át ls kell öltözniük. A kékköpenyes „lő* koláslányok" helyett a gyakorlati tanteremben már kékruhás, fehérkötényes, fehérfőkötős ápolónőket találok. » X Rácz Gyuláné, aki az Intézet tanára, ápolástanra é> elsősegélynyújtásra oktatja « lányokat. A mostani foglalkozáson a szájból-szájba történő mesterséges lélegeztetést és a különböző sérülések ellátását gyakorolják. Itt mutatkozik meg az elmélet 4* gyakorlat egységének a fontossága, és ha az elméleti feleleteknél néha a nyelvtörő latin és görög szavak pontos ni problémák is adódhatnak, ezeket is igyekszünk a lehetőségek határain belül megoldani. Hajnal Istvánná, aki a Földeáki Kossuth Tsz adminisztrátora, mindennap 4 órakor kel, 8 éves kisfiát a sógornője viszi a bölcsődébe. Autóbuszon jár be Szegedre, Este 6—7 óra, mire hazaér. — A férjem Hódmezővásárhelyre utazik naponta — mondja —, még szerencse, hogy 6 már fél négyre otthon van, elmegy a gyerekért, vacsorát készit. Hajnalné a tanfolyam elvégzése után hivatásának választja az egészségügyi pályát. Munkahelyén, a Földeáki Kossuth Tsz-ben ő lesz az egészségőr. A hallgatók közben elmennek. Beszélgető partnereim is az órájukat nézfk. A következő órán gyakorlati foglalkiejtése problémákat is okoz, itt a gyakorlati feladatok végrehajtása semmi kívánnivalót nem hagy maga után. Szeptemberben a 27 asaszony és lány visszamegy a gép, a munkapad és az Íróasztal mellé. Tudásukat az üzemi vöröskeresztes munka, a polgári védelmi felkészítés során hasznosítják. Mónusné, Hajnalné, Balecz Mária és A többiek önként vállalták A család gondjai mellett azt, hogy részt vesznek a tanfolyamon, Itt becsülettel helytállnak. Szocializmust építő hazánkban legfőbb érték az ember, és ők bármikor készek most békében és ha a szükség úgy kívánja, bármikor a tanfolyamon szerzett szakismereteiket az életmentés és a gyógyítás nemes ügyének szolgálatába állíta-ni. Nagy Sanda* ;