Délmagyarország, 1971. szeptember (61. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-11 / 214. szám

a SZOMBAT, 1971. SZEPTEMBER 11. Külkereskedelem, nemcsak mérlegként (I) Tétovázó iránytűvel Munkahelyeken, üzletek pultjánál nam nehéz fölfe­dezni a külkereskedelem be­hozatali részének áru alakot öltött megjelenítőit. Svájci mikrovetélős szövőszólt, ju­goszláv sör, szovjet érc, nyersolaj, karóra, lengyel édesség, NDK-ban készült harisnyanadrág, műszakon­ként 30 ezer Üveget megtöl­tő írancla borpalackozó au­tomata, finn mélynyomápa­pír, olasz műanyagáruk.,. A mérlegnek mindig két serpenyője van. A külkeres­kedelmi mérlegnek js. A behozatal az egyik. A má­sik a kivitaL Ez utóbbinak U változatos a példatára. Kolbász és szalámi 35 or­szágba, alumínium épület­szerkezeti elemek Ausztriá­ba, Franciaországba, cipők, műszerek a Szovjetunióba, tyúkpörkölt az NSZK-ba, speciális vasúti kocsik Irán­ba... Kivitel-behozatal. Külkereskedelmi mérleg, an­nak egyensúlya, szocialista és nem szocialista reláció, az export és az import áru­csoportjai, arezágonikéntl megoszlása... Mi dolga mindezekkel az üzletek pultjánál álló vevőnek? Semmi. Am, hogy ne hiába álljon az üzletek pultjánál, az sokak munkáján múlik. Partner: 134 állam Az elmúlt öt évben a népgazdaság exportképessé­ge javult, mert a kivitel a nemzeti jövedelemnél gyor­sabban növekedett. A har­madik ötéves terv eszten­deiben évi átlagban a nem­zeti jövedelem 6,9 százalék­kal nőtt. míg a „kivitel évente kilenc, a behozatni 10,5 százalékkal emelkedett. 1970-ben hazánknak 134 ál­lammal volt kereskedelmi kapcsolata. A külkereskede­lem gazdaságunkban ját­szott szerepét, érzéke! tetífn­dő: 1968.ban hazánkban az egy főre jutó külkereske­delmi forgalom 350 dollárt tett ki, míg például Japán­ban 38,7, az Egyesült Álla­mokban 335, Olaszországban 8B7 dollárt. Azaz; a külkereskedelmi tevékenységnek nagy szere­pe van a* életszínvonal nö­velésében, éppúgy, mint a termelés korszerűsítésében, a termékek versenyképessé­gének fokozásában, s ezért u forgalom növekedése vagy csökkenése, összetétele, a kivitel és a behozatal ará­nya, az áruk minősége, mű­szálú színvonala valami mó­don a népgazdaság minden területére kihat, s ugyanak­kor tükrözi is magát a nép­gazdaságot. Ezért nem szük­séges bizonygatni, hogy amikor a népgazdaságban előállított összes termék át­lagosan 25 százaléknyi im­portot tartalmaz, s a vég­termékek ugyancsak negye­dét exportálni kell, altkor joggal beszélhetünk a kül­kereskedelem megkülönböz­tetett jelentőségéről. Makacs hagyományok Az export-import arányó­nak egészségesebbé válását igazolja, hogy míg az 1981— 1065 közötti években a be­hozatal 4,6 százalékának hiányzott, az exportfedeze­te, addig 1966-1970 között — emelkedő forgalom mel­lett — ez az arány egy szá­zalékra csökkent. A gyor­saibb haladást makacs „ha­gyományok" gátolják. A hatvanas években ugyanis a világkereskedelemben egy­értelműen* nőtt a feldolgo­zott áruk, késztermékek és alkatrészek aránya, míg a nyersanyagoké és élelmi­szeripari termékeké csök­kent. Hazánk esetében vi­szont ez az arány lényege­sen nem változott, ami pe­dig a gépexport növekedési ütemét illeti, tlz esztendő adatai alapján is csak azt állapíthatjuk meg, hogy lé­nyegesen elmaradt a világ­kereskedelmi átlagtól. Hosszú ideje a terméklis­ta élén a gépek, berendezé­sek, szállítási eszközök áll­nak világs/crle, nemzetkö­zi forgalmuk tíz ev alatt évi átlagban 10,8 százalék­kal 1970-ben 18 százalék­kal I - emelkedett. Igaz, hazánk esetében is a gép­export növekedése a múlt évben 14 százalékot tett ki, de tény, hogy a teljes gép­ipari exportnak csupán tíz százaléka kerül a nem szo­cialista országokba, s ugyan­akkor a gépipari termékek behozatala 1970-ben negy­ven százalékkal haladta meg BT, 1969. évit. Márpedig egyre nehezebb a korszerű berendezések importja, úgy, ha — mondjuk — csak kol­bászt kínálunk értük. Venni = eladni Bevezetőben említettünk néhány árucikket, amelyekkel — sok más mellett — a ve­vő az üzletek kirakataiban, polcain találkozhat, az im­port klnálatnövelő jeleként. A kiskereskedelmi forgalom­ban az Importáruk aránya fokozatosan emelkedik, az 1955-ös három százalékról 1965-re nyolc, 1970-re pedig 15 százalékra nőtt. örvende­tes dolog ez, de ahogy itt, úgy minden más esetben is igaz: aki venni akar, annak adnia ia kell. Vagy pénzt, vagy árut, szellemi javakat, szolgáltatásokat, s mégha részletekben is, de Időben, megfelelő minőségben, e partner .kívánságai szerint Hazánk csak exportjával juthat devizához, kivitelével teremtheti meg a behozatal fedezetét. Olyan egyszerű tény ez, amit mindenki is­mer. A forgalom mennyiségi mutatóival ma mér nem le­het megelégedni, sokkal fontosabb annak összetétele. Természetesnek, nemzetközi kereskedelmi kapcsolataink •alapjának tartható, hogy —• .akárcsak hosszú évek óta — 1970-ben az összes kivitel 65,5 százaléka jutott el a szocialista országokba, 28,7 százaléka a fejlett tőkés or­szágokba. s a fönnmaradó rész a fejlődő államokba. Ugyan lessú, de folyamatos fejlődésről tanúskodik az is, hogy az export 77 százaléka ipari, 23 százaléka pedig mezőgazdasági eredetű ter­mék volt a múlt esztendő­ben, de ezen belül koránt­sem kedvező, hogy — akár­csak 1900-ben — a nem szocialista országokba meg­nőtt az anyagok és a félkész termékek kivitele. S emel­lett vannak mas, kritikus pontok is. Mészáros Ottó Seholsincs országok Róbert Owen, az utópista szocialisták eszméinek leg­ismertebb képviselője két­száz évvel ezelőtt, 1771-ben született. Az évforduló kap­csán sok szó esett a képze­letbeli boldog birodalomról, Owen irányzatának névadó­járól, Utópiáról, (Utópia gö­rögül: sehol sem.) Utópia annak a nem lé­tező szigetnek a neve, amely­ről Sir Thomas More írt államregényt, bemutatván egy általa eszményinek kép­zelt társadalom modelljét. Nem a társadalmi igazsá­gosság, hanem a gyors meg­gazdagodás útjén kergették a boldogságot azok, akik El­dorádót kívánták felkutatni. Ez a képzeletbeli, de föld­rajzilag meghatározható, mert dél-amerikainak vélt ország arról nevezetes, hogy területét arany és drágakő borítja. A pompás ország neve spa­nyolról fordítva annyit je­lent, hogy aranyozott. Ere­detileg a kolumbiai csibcsa törzsbeli indiánok királyát illették e névvel, mert nagy ünnepeken bearanyozott test­tel jelent meg alattvalói előtt. Ismeretlen dél-ame­rikai ország Parana is, ahol Bárány Tamás Kormányvál­ság Paranában című vidám kisregénye játszódik. Per­sze attól, hogy az ország is­meretlen, számos dél-ameri­kai ország még könnyen ma­gára ismerhet a regényből. Az óvilágban visszatérő­ben elhaladunk az Atlan­tisz fölött, ösi monda sze­rint az óceán nyelte el ezt a földrészt. Az Atlantisz-le­genda keletkezése összefügg bizonyos földtörténeti té­nyékkel. Elősegíthette az Ilyen Irányú hiedelmek lú­alakulását az a térképen vi­lágosan látható körülmény, hogy az egymástól eltávolo­dott, tengerek által elválasz­tott földrészek partvonalai nagyjából összeillenek. Egy másik tenger alatti ország feltérképezése ma­gyar ember nevéhez fűződik. Karinthy Frigyes vitte el a nők tenger alatti birodalmá­ba, Capllléríába Gulliver doktort, derék angol sebor­vost, aki megfordult Ka­rinthy jóvoltából Faremidó­ban is. Ez utóbbi ország ne­ve eldúdolható, hangjegyek­kel is leírható; nevének négy szótagja ugyanis a hangskála négy hangjának olasz elnevezéséből állt ösz­sze. Az érdemes orvost Ka­zohiniába sem az IBUSZ utaztatta, hanem egy má­sik magyar író, Szathmári Sándor. Gulliver itt megis­merkedik a hinek társadal­mával, amely már alkal­mazkodott a gépi környezet­hez. Gulliver első négy uta­zása, amelyet még szülő­atyja, Swift Jonathan irt. még eléggé ismeretesek ah­hoz, hogy ne kelljen felso­rolni őket, Bessenyei György, , aki Bécsben Mária Terézia test­őrségének tagiaként indí­totta meg a küzdelmet test­őrtársalval a magyar felvilá­gosodásért, a hazai irodalom megújhodásáért, Tarimenes utazása című könyvében éles társadalmi • szatírát al­kot. A totoposzl országgyű­lés honatyái vigyázó sze­müket láthatóan Párizsra ve­tik, amikor megnyirbálják a papság világi hatalmát... Négy évtizeddel a Tarimenes születése után, 1847-ben ír­ta Petőfi keserű szatíráját egy furcsa nevű országról, Okatootáiáról. Abból, hogy a költőt mennyire bántja az ország elmaradottsága, köny­nyű kitalálni, hol is lehet Okatootáia. Váci Mihály Bürokronézla hibáit ostromozza egy hosz­szabb lélegzetű elbeszélő köl­teményében, körülbelül 120 esztendővel később. Déry Ti­bor G. A urat egy külö­nös városba, X-be utaztatja. Felüdülés a sok nehéz­veretű társadalombírálat után néhány kies vidék a mesék világából: Csodaor­S£ág, ahol Alz járt, a Napvá­ros, amelyet az orosz kis­lány, Nemtudomka látoga­tott meg, Muzsikus Péter kedvenc tartózkodási he­lye, Hangszerország. S ki ne járt volna már ifjúkori álmai szárnyán He­tedhétországban, Bergengó­ciában, s Tündérországban, túl az Óperenciás tengeren, amelyről a felnőttek tudják, hogy az Ober-Enns, az ausztriai Enns folyó felső szakaszának nevéből magya­rosodott. ,Mesés városka" Moszkva. „Mesés városka" — hétvégi pihenésre. Emléküket érzik az utcák 5. ARPAD TER 1828-ból van az első adatunk: Búza piarcnak hívták akkor ezt a teret, és egy volt a mai Dugonics térrel. Amikor Szeged *Uó köztéri szobra, a Dugonics Andrásé, 1876-ban elkészült, s a témek a kevéssel előbb, 1873-ban megépült reáltanoda (mai központi egyetem) által ketté­szakított fele a Dugonics tár nevet kapta, ez megmaradt névtelennek. Mai nevét csak jóval később, 1933 után kapt? (térképen először 1039­ben olvassuk), amikor fölállították rajta — a fölszabadulás után lebontott — országziszlót. Névadója Árpád fejedelem (7—907), Almos fie, a honfoglaló magyarság vezére, ez Árpád­ház őse. ATTILA UTCA Ugyancsak 1826-ban fordul elő első ízben az utca V(z előtti neve: Német utcának hívták. Ez várostörténeti értékű név volt, kár is volt megváltoztatni, hiszen telepilléstörténeti emléke. lenne máig annak, hogy a XVIII, században *tt laktak egy tömbben a város német, főként ipa­ros lakosad. Az akkori utca hoeazabb volt, mint a mai, magában foglalta a mai Nagy Jenő ut­cának a Bajcsy-Zsilinszky utcáig terjedő részét ls. Miért nevezték a Víz után Attiláról, az Isten ostoráról, a hunok fejedelméről? Mert élt Sze­geden egy sajátságos legenda arról, hogy Sze­geden, mégpedig a Széchenyi téren állott At­tila sátora! Dugonics András támasztotta ezt a lelkes hiedelmet Etelka című regényében, s ezt költötte tovább, immár a hun király temetke­zési helyéről ismert régi legendák egybaszövö­getésóvel hangulatos szép versében Gárdonyi Géza, (Éjjel a Tiszán). Erősítette ezt a hitet egy furcsa lelet ls. A XIX. század elején a Griinn-ház (Széchenyi tér 13.) építésekor találtak egy nagy vaslapot, me­lyen egy sisakos és koronás férfifő dombormű­ve látható. Szentül meg voltak győződve a ro­mantika korának szegedi polgárai, hogy a har­cias vitéz senki más nem lehet, mint Attila! így lett ott egy időben az Attiláról elnevezett kocsma, erkélyébe illesztve a jeles dombormű­vei, mely ma ls látható. A derék Kovács Já­nos Szegedi emlékek című könyvében (1895) még elhitte, és el is akarta hitetni olvasóival e lelet történelmi értékét, de a józan Reizner Já­nos várostörténete első kötetében (1899) már némi malíciával állapította meg. hogy a marco­na alak, amit némelyek „hazafias gyönyörrel pillantgatnak", tulajdonképpen egy római sisa­kos vitézt ábrázol, s nem más, mint egy XVIII. századból származó kályhalap. Akkor volt di­vatos a négyoldalú, ún. összefoglalós kályha, ennek egyik oldala a nevezetes vasöntvény. Valószínű tehát, hogy az Attila kocsma., s az ennek a nevében testet öltött romantikus sze­gedi hagyomány ihlette a Víz utáni elnevező­ket, amikor a közeli Attila utcát elnevezték. Hiszen az utca, bár a kiskörúton inneni végét Csekcxnicsról nevezték el (ez a mai Nagy Jenő utca), voltaképpen azonos vonalú, s őse, a Né­met utca, a Víz előtt éppen az egykori Attila kocsmához vitt' (A jellegtelen Debrecen étte­rem újból fölvehetné az így vár őstörténetivé lett Attila nevet.) BAJCSY-ZSILINSZKY UTCA Helyét, ún. nyomvonalát már világosan látni Kaltschmidt Ábrahám 1747-ből való várostér­képén, első nevét pedig az 1814. évin olvashat-' juk; Fekete Sas utza. Ugyanúgy cégérről kapta nevét, mint az iménti Attila utca. A Fekete Sas vendégfogadó ott állott a mai „csupa szem" ház, a sokablakos új toronyház helyén, (Milyen kár, hogy amikor az új ház fölépült, nem díszítet­ték valami szép, kovácsoltvasból készült, stili­zált sassal!) Igaz, hogy a kétfejű sas a Habs­burgok címerében szarepeit, de a szállónak, » kivált az utcának, már oly kevés köze volt az osztrák császárhoz, hogy igazán meghagyhatták volna a fölszabadulás után is, hiszen várostör­téneti jelentőségű, másfél száz éves volt már akkor is. Nem arról v.an szó, hogy az antifa­siszta harc hőse és mártírja, Bajcsy-Zsilinszky Endre (1886—1944), nem érdemelt utcát. Bár a nagyjaink iránti tiszteletadásnak nem kizáróla­gos, nem egyetlen formája az utcanévadás, és utcát elsősorban helyileg jellegzetes, a város történetében szerepet játszó személyiségekről helyénvaló elnevezni, juthatott volna, s talán juthatna ls még új, most felépülő utca Bajcsy­Zsilinszkynek. A Fekete Sasról még annyik hogy a hagyo­mány szerint megszállt benne trónörökös ko­rában II. József császár is, Móricz Pál, a sze­gedi szájhagyományból merített hangulatos tár­cájában örökíti meg a legendát, hogy a foga­dósnak, Réh Jánosnak szemrevaló lánya meg­nyerte az ifjú herceg tetszését. A föllobbanó szerelemnek a legenda szerint gyümölcse ter­mett. II. József e leszármazottjai — higgyük a bájos mesét — máig köztünk élnek. (FolytatjukJ Péter László MSPI KISLEXIKON a trófeákról Nincs nap, hogy ne ér­kezne valami érdekes hír az érdeklődés kö­zéppontjában álló Va­dászati Világkiállításról. Élményekkel gazdagon térnek haza azok, akik végigcsodálták a külön­leges nemzeti kiállításo­kat, vadállatokat, tró­feákat # Világrekord? Valaha nagyúri pasz­szió volt, hogy a trófeá­kat — agancsokat, vad­bőröket, kitömött feje­ket — a lakás díszítésé­hez használhatták fel. A tróíeagyűjtós később azonban annyira elter­jedt, hogy világszerte ki kellett dolgozni a sza­bályait, egyeztetni kei­lett a bírálat alapjait. A magyar trófeák világ­szerte elismerést vívnák ki, nem véletlen tehát, hogy oiyan sok külföldi vadász keresi fel erde­inket. A világrekorder magyar szarvasagnnes a Bomogy megyei Gamá­son talált gazdára há­rom éve, 0 Nadler-pont? A trófeabírálat alap­elveit már száz éve le­fektették, bár azóta többször módosultak. Az egyik ilyen rendszert magyar vadász, az Ál­latkert volt igazgatója, Nádler Herbert dolgoz­ta ki, neve után az ér­tékelési egységet Nád­ier-pontoknak hívják. A 230 Nádler-pontnál ma­gasabb értékű trófeát nem is lehet kivinni az országból, nemzeti kincs­nek számít. Ami még kivihető, az is — tizen­két kilós agancsot szá­mítva — több mint százezer forintba kerüL # Nemes vad? Nálunk négyféle él: a szarvas, a dámszarvas, az őz és a muflon, meg egy nagyvad, a vaddisz­nó. Magyarországon nemcsak a vadászterü­letek híresek, hanem azok védelmének szer­vezettsége. Hivatalos va­dász figyelmezteti.a ven­dégeket, hogy melyik vadat szabad lelőni. Szarvasoknál például a trófeák szempontjából ideális kor: a tizenhar­madik-tizennegyedik életév. Az Országos Tró­feavizsgéló Bizottság évente .ötezer darabot értékel.

Next

/
Thumbnails
Contents