Délmagyarország, 1971. szeptember (61. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-10 / 213. szám

PÉNTEK, 1971. SZEPTEMBER Ifl. 3 Intézkedések a tanácsi lakóházkezelés és -fenntartás fejlesztéséről A Barátság—II. fogadóállomása A Barátság—II. kőolajvezeték magyarországi szakaszának első létesítménye a fényeslitkci fogadóállomás, amelyet az Országos Kőolajvezeték Vállalat épít. Itt fogadják a vezetéken érkező olajat és innen továbbítják a finomításhoz. A mintegy 200 millió forintos beruházást 1972 végére fejezik be. Képünkön: az épülő tartály park Fehér Lajos nyilatkozata a Vadászati Világkiállításról Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a kormány elnökhelyettese csütörtökön felkereste a Vadászati Világkiállítást, ahol Szőke Mátyás, a MÉM kiállítási iroda igazgatója kisérte el a pavilonokba. A látogatás befejeztével Fehér Lajos nyilatkozott a világkiállításról a sajtó munkatársainak. ^ Félidejéhez közeledik a Vadászati Világkiállítás. Melyek Fehér elvtárs tapasztalatai, milyen következtetések vonhatók le az elmúlt időszak alapján? — A kiállítás nagyszerű kivitelezését azt hiszem nem szükséges különösebben bizonygatni. Mind a külföldi, mind a hazai közvélemény élénk érdeklődését és elismerését igazolja az a tény, hogy a megnyitás napjától a mai napig 800 000 látogató tekintette meg a kiállítást, öszszesen 52 ország mutatja be itt színes csokorba gyűjtve természeti szépségeit, vadászati kultúráját, vadászati művészetét és mindazt, ami nemcsak egy-egy országra, de Földünk európai, ázsiai, afrikai és amerikai kontinenseinek élővilágára is sajátosan' jellemző. / § Ez a kiállítás tehát nemcsak a vadászat hívei számára jelentős esemény, hanem sokkal szélesebb körben Is kiváltotta az érdeklődést. — Így igaz. A budapesti munkásokat éppúgy érdeklik a kiállítás látnivalói, mint a mezőgazdaságban és a hivatalokban dolgozókat. A természetkedvelő emberek minden csoportja megtalál^ ható a kiállításon. A részt vevő országok vadászati szakembereit az a törekvés vezette és vezeti, hogy a szakmai közölnivalókon túl gazdaságföldrajzi és kultúrtörténeti ismeretekkel is gyarapítsák a látogatók ismereteit. Ez a kiállítás a nagy és kis országok, a népek közötti barátság és együttműködés természetes és magától értetődő lehetőségének bátorító jelképe, s — talán nem hat. túlzásként — a jövőre nézve nagyon is reális ígérete. % Eszerint bizonyos értelemben jószolgálati szerepe is van a világkiállításnak a népek barátságának erősítésében? — Kétségtelenül. S az egyes országok képviselői tőrekednek is erre. A legtöbb kiátlitó állámnak például külön nemzeti napja van. Ez önmagában is arra készteti a résztvevőket és a látogatókat, hogy közelebbről is megismerkedjenek az illető ország társadalmi és gazdasági szerkezetével, földrajzi és természeti adottságaival. Itt a kiállításon is kitűnik, hogy a fejlődő országokat a legnagyobb államokkal teljesen egyenrangú partnerként tiszteljük. 9 A kiállítás milyen új távla tokai nyit a hazai vadgazdálkodás és vadászat fejlesztéséhez? — Erre úgyszólván kimerítő választ ad a magyar vadgazdálkodás pavilonja. Itt az érdeklődők megtudhatják, hogy Magyarországon a vadászterületek 82 százaléka a vadásztársaságok kezelésében van. A mintegy 700 vadásztársaság minden egyes tagjára 350 kataszteri holdnyi terület jut. Ez a pavilon bizonyos mértékig választ ad arra is, amit szakembereink tudnak a legjobban: csak összefüggő területeken lehet átgondolt, korszerű vadgazdálkodást folytatni, s a célszerű vadászat fontos láncszem a természeti kincsek védelmében, vagy más szavakkal — a vad védelme egyben természetvédelem is-! — Végül kormányunk nevében megköszönöm a kiállítás főbizottsága és a 22 szakbizottság munkatársainak ötletgazdag tevékenységét, a rendezésért felelős MÉM kiállítási iroda dolgozóinak, továbbá azoknak a rendező szerveknek, szakembereknek, tudósoknak, művészeknek lelkes közreműködését, akik hozzájárultak a Vadászati Világkiállítás sikeres megrendezéséhez. Tanintézetek KISZvezetőinek tanácskozása A KISZ Csongrád megyei bizottsága a középfokú tanintézetek KISZ-titkárai és pártösszekötő tanárai részére tegnap, csütörtökön tanévnyitó értekezletet tartott Szegeden, az Ifjúsági Házban. A tanácskozás napirendjén a KISZ VIII. kongreszszusát előkészitő tanintézeti feladatok szerepeltek. Az értekezleten megjelent, és a párt ifjúságpolitikájának időszerű kérdéseiről előadást tartott dr. Koncz János, a megyei pártbizottság osztályvezetője. megyei Tegnap, csütörtökön ülést tartott a Csongrád megyei Népi Ellenőrzési Bizottság. A testület tagjai megbeszélték és jóváhagyták azt a jelentést. amely a negyedik ötéves terv időszakában megvalósuló lakásépítés előkészítésének helyzetéről tájékoztatta őket. Az igen részletes és terjedelmes vizsgálódás alapján a NEB eljuttatja javaslatait, ajánlásait mindazoknak a szerveknek és vállalatoknak, akik tevékenyen részt vesznek a lakásépítkezés végrehajtásában. Nemregben nepi eüenócok vizsgálatot tartottak a Szegedi Vas- és Fémipari Szövetkezetnél egy találmány- j nak számiló textilipari gép megvalósításának körülményeiről. A vizsgálat a következőket állapította meg: a szövetkezet volt vezetői könnyelműen és hanyagul jártak el, amikor nekifogtak ennek a textilipari gépnek a gyártásához. mertk:derült, hogy az előzetes várakozásnak semmiben sem felelt meg. (A textilgyári géppel kapcsolatos NEB vizsgálattal, tanulságaival lapunkban később foglalkozunk). Az ország 3,2 millió lakásából 800 000 van állami tulajdonban, s ebből mintegy 670 000-et a tanácsok kezelnek. Az állami lakásállomány egyharmada még a századforduló előtt épült, töbh mint a fele 50 évnél idősebb, a lakások 35 százaléka pedig komfort nélküli. A lakóház-felújítás és -korszerűsítés eddig nem tartott lépést a szükséglettel. A lakásbérleményeknek csaknem a fele 25— 30 éve nem részesült teljes felújításban, s az 50 000-et meghaladja a gazdaságosan fel nem újítható, tehát lebontandó lakások száma. A tanácsi házkezelés fejlesztése tehát rendkívül időszerű feladat. Eddig az alacsony lakbérek elterelték a figyelmet a bérlőkkel szembeni kötelezettségek teljesítéséről, a tanácsokat másiránvú építési feladatok megvalósítása kötötte le. Így a házkezelési szervezet az elmúlt két évtized alatt nem fejlődött az egyéb területen elért társadalmi-gazdasági eredményeknek megfelelően. A jelenlegi helyzet megjavítása, a problémák végleges megoldása csak hosszabb idő alatt, megfelelő fejlesztési koncepció alapján lehetséges. Ezt segíti a kormány határozata, amelyet az építésügyi és városfejlesztési miniszter előterjesztésére hozott a tanácsi lakóházkezelés és -fenntartás fejlesztésére. A kormány határozata megjelöli azokat, a központi irányelveket. amelyek alapján a tanácsoknak gondoskodniok kell házkezelési szervezeteikk fejlesztéséről. Különösen nagy gondot kell fordítani a házkezelési szervezetek korszerűsítésére, jövedelmi és érdekeltségi rendszerük fejlesztésére, a házfelügyelői rendszer újraszabályozására, valamint a házkezelési szervek munkájának fokozottabb állami és társadalmi ellenőrzésére. A kormány határozata hangsúlyozza, hogy a lakosság életszínvonalát közvetlenül érintő lakóépület-állomány folyamatos és tervszerű fenntartásának biztosítása jelentős társadalmi-gazdasági feladat. Ennek megoldásában fokozott figyelmet kell fordítani az új lakásügyi jogszabályokban előírt feladatokra és a lakbérrendezés alapján növekvő lakossági igények kielégítésére. A központi irányelvek szerint a tanácsi házkezelési szervezetet a bérbeadó és a bérlő újrendszerű kapcsolatának megfelelően kell fejleszteni, a nagyobb lakbér ellenében minőségileg jobb és mennyiségileg több szolgáltatást kell nyújtani a lakosságnak. Fokozott jelentőséget kap a bérlök által bejelentett javítási igények gyors kivizsgálása és orvoslása. A szervezet fejlesztésénél arra kell törekedni, hogy az épületekben és a lakásokban keletkező hibák elhárításáról, kijavításáról haladéktalanul, bürokráciamentesen gondoskodjanak. Ezért a tanácsoknak rugalmas, könnyen áttekinthető és a bérlőket megnyugtató eljárási, lebonyolítási módszereket kell kialakítaniuk. A házkezelőségek javító-karbantartó részlegeinek fel kell készülniük a bérlőket terheiő, tehát a lakáson belüli karbantartási és javítási munkák elvégzésére is. Különösen nagy figyelmei Kell fordítani a lakásberendezések cseréjénél és felújításánál a bérbeadók és a bérlök közötti 50—50 százalékos költségmegoszlással végzett munkálatokra. A jelentősen megnövekedett házkezelési feladatok teljesítése érdekében a tanácsok műszaki fejlesztési programot dolgoznak ki a lakóházfenntartási, -építési kapacitás növelésére, mert a negyedik ötéves terv időszakában a lakóházjavitásra országosan 16 milliárd forint áll rendelkezésükre, ami csaknem kétszer annyi, mint a harmadik ötéves tervben. A házkezelőségek munkájuk műszaki fejlesztésére, gépesítésére, telephelyeik fejlesztésére és egyéb korszerűsítésekre a negyedik ötéves tervben átlagosan évi kétszázmillió forintot fordíthatnak. Fontos feladat a házfelügyelői rendszer továbbfejlesztése. A múlt évi feladatok szerint országosan 13 798 házfelügyelő dolgozik: fő foglalkozásban 10 025. és mellékfoglalkozásban 3773. Átlagos életkoruk magas, a házfelügyelőknek több mint egyharmada már meghaladta a nyugdíjkorhatárt. Kevés a megfelelő szakmával rendelkező úgynevezett házmester, aki különböző javító- vagy szerelömunkát végez. Nehezíti a helyzetet, hogy a házfelügyelök nem kapnak heti pihenőnapot, üdülési lehetőséget és több más juttatást, amelyet az üzemekben és egyéb területeken élveznek a dolgozók. A kormány irányelvei szerint korszerűsíteni kell a házfelügyelői rendszert. Meg kell határozni a házfelügyelők munkájával szemben támasztott követelményeket és a házfelügyelök kötelezettségeit, a házkezelöségeknek pedig fokozottabban kell ellenőrizniük a feladatok tejesítését. A tanácsoknak intézkedéseket kell kidolgozniuk a házfelügyelök szociális helyzetének, munkakörülményeinek és lakásviszonyainak javítására is, szakmai képzéssel pedig el kell érni, hogy a házfelügyelők javító- és szerelőtevékenységet is folytassanak. Településenként hosszabb távlatra szóló programot kell készíteni a felújítási és korszerűsítési munkálatokra és az elavult épületek bontására. A kormány határozatának megfelelően az építésügyi és városfejlesztési miniszter, a pénzügyminiszter és a munkaügyi miniszter a helyiipari és városgazdálkodási dolgozók szakszervezetével egyetértésben ez év végéig megvizsgálja a tanácsi házkezelési szervek jövedelmi és érdekeltségi rendszerének a negyedik ötéves terv időszakában megvalósítható fejlesztési lehetőségeit, intézkedéseket dolgoznak ki a házfelügyelői munkaviszony szükség szerinti rendezésére, továbbá — a jövedelmek részletes elemzése alapján — a házfelügyelök jövedelmi rendszerének újbóli szabályozására. A fővárosi és megyei tanácsok végerhajtó bizottságainak pedig intézkedniük kell a meglevő házkezelesi vállalatok fejlesztéséről, korszerűsítéséről. (MTI) Hz ingatlan- és lakáscsere-közvetítés szabályozása Az állami ingatlanközvetítés a több mint két évtizeddel ezelőtt kiadott kormányrendelet alapján kezdődött, s a közvetítési díjakat is több mint tízéves rendelet szabályozza. A lakásépítés fejlesztéséről, a lakás elosztás és a lakbérek új rendszeréről szóló kormányrendeleteknek megfelelően tehát szükségessé vált az ingatlanés lakáscsere-közvetítés fejlesztése is. Eddig ugyanis az ingatlanközvetítő vállalatok alig végeztek tényleges közvetítést. lényegében csak az egymásra talált eladók és vevők szerződéseit záradékolták. Ezekben az esetekben méltánytalanul magas a 3 százalékos közvetítői díj felszámítása. Az értékmegállapítási tevékenységért viszont a korábbi rendelkezések túlságosan szerény értékbecslési díjat állapítottak meg. Indokolt volt tehát, hogy reálisan határozzák meg ezeket a díjakat. Az ingatlan- és lakáscsere-közvetítés újraszabályozása szerint az ingatlanközvetítés továbbra is a tanácsi, állami szervek feladata marad. Megszűnik azonban az ingatlanközvetítési kényszer, mert ezután e szolgáltatást csak a felek megbízásából látják el. Ugyanakkor lényegesen bővül tevékenységi körük. A tanács végrehajtó bizottságának megbízására elláthatják azokat a lakás- és telekgazdálkodási feladatokat, amelyeket célszerű vállalati keretben elvégezni. így felhatalmazást kaphatnak állami ház eladására, telkek vásárlására és értékesítésére, minőségi lakáscserék lebonyolítására, megbízást kaphatnak a tanácsi bérlakások bérleti jogáról a lakásügyi hatóság javára szóló lemondás ügyének elintézésére és más feladatokra is. Tevékenységi körük kiterjeszthető családi házak, az öröklakások, a telkek bizományi adásvételére, $ lakossági és közületi megbízásra az ingatlanok forgalmi értékének megállapítására. Az új szabályozásnak lényeges előírása, hogy a fővárosban, a városokban és az országos jelentőségű üdülőteleppel rendelkező községekben — az ingatlanforgalom és az ingatlanárak figyelemmel kísérése és esetleges befeiyasctóea eKtekében — az ingatlanok adásvételénél és cseréjénél kőtelező beszerezni az állami ingatlanközvetítő szerv forgalmi értékbecslését, amely az illetékkiszabás, a telekkönyvezés és az adóigazgatás alapjául is szolgál. A lakásforgalom meggyorsítása érdekében az ingatlanközvetítő vállalatok és szervek — az érdekeltek megbízásra — ezután kiterjedtebben foglalkoznak az állampolgárok lakáscseréjével. E munkához jelentős támogatást nyújt a kormány rendelete, amely kimondja, hogy a fővárosban és a nagyobb városokban a tanácsok végrehajtó bizottságai hozzanak létre megfelelő összetételű és nagyságú lakáscserealapot, s az újonnan épülő tanácsi bérlakásoknak a lakáselosztási tervben meghatározott hányadát bocsássák a tanácsi ingatlanközvetítő szervek rendelkezésére minőségi lakáscsere céljára. A tanácsi vb lakáspolitikai elveinek megfelelően az ingatlanközvetítő vállalatok tehát ebből a lakásalapból gazdálkodhatnak. A kormány szükségesnek tartja, hogy a tanácsi ingatlanközvetítő szervek kísérjék figyelemmel az állampolgárok bérlakáscseréjét, végezzenek felmérést, piackutatást és ennek alapján kezdeményezzék a tanácsoknál a csereigényeknek megfelelő épületek és lakások — otthonházak, szobabérlők háza stb. — létesítését és fenntartását. Fokozottabban foglalkozzanak a lakáscsere hirdetésével, címek gyűjtésével és szolgáltatásával, az állampolgárok lakáscseréjének lebonyolításával. Az új szabályozás rendezi a korábbi díjazási problémákat is. Előírja, hogy az ingatlanközvetítő szervek ezután csak szolgáltatásaik arányában álló díjazást kérhetnek. Az ingatlanközvetítés új rendszere 1972. január 1-én lép életbe. Az építésügyi és városfejlesztési miniszter felhatalmazást kapott, hogy a pénzügyminiszterrel egyetértésben gondoskodjék a rendelet végrehajtásáról és ennek során szabályozza az ingatlanközvetítési tevékenység körét, s az Országos Anyag- és Árhivatal elnökével egyetértésben megéllapúrtrm dzgazas mertekét. (MTI)