Délmagyarország, 1971. szeptember (61. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-07 / 210. szám

SZERDA, 1971. SZEPTEMBER 8. Beleszámít-e a mellékfoglalkozás a nyugdíjba? Megszólalt a trombita H. I'1. szegedi olvasónk főfoglalkozása mellett mellékfoglalkozásban is dolgozik. Kérdezi, hogy mellékfoglalkozásból származó munkabérét figyelembe veszik-e a nyugdij ősszegének kiszámításakor. A mellékfoglalkozásból származó munkabérek figyelembe vételének egyes eseteit a 22 1971. (VIII. 8.) kormány számú rendelet 38. paragrafusa szabályozza. Eszerint: az egyidejűleg több munkaviszonyban álló dolgozó nyugellátásának összegét a főfoglalkozása (első állása) keretében kapott munkabér alapján kell megállapítani. A mellékfoglalkozásból származó bért csak abban az esetben lehet figyelembe venni, ha a munkáltató a dolgozót főfoglalkozásában (első állásában) a munkakörére előirt teljes munkaidőnek csak egy részére alkalmazta (például: 8 órai munkakörben csak 7 órára); a második állásában (mellékfoglalkozásban) megszerzett munkabért pedig csak akkor, ha a munkáitutó a második állás engedélyezésekor a dolgozó munkaidejét és ennek arányában munkabérét is csökkentette. Tehát a mellékfoglalkozásból (második állásból) származó munkabért csak ilyen esetben lehet figyelembe venni, s olyan mértékben, amilyenben a mellékfoglalkozás (második állás) a dolgozó főfoglalkozása szerinti munkaidejét teljes munkaidőre kiegészíti. A rendelet a továbbiakban kimondja, hogy a mellékfoglalkozásban (második állásban) kapott munkabért csak akkor lehet figyelembe venni, ha megvannak az előirt feltételek, és ha a dolgozó a munkabérátlag kiszámításában irányadó időszak teljes tartama alatt mellékfoglalkozása (második állása) alapján is kötelezve volt betegségi biztosításra, vagy csak ennek az időszaknak egy részében volt ugyan mellékfoglalkozása (második állása) alapján betegségi biztosításra kötelezve, de a többi részében a főfoglalkozása szerinti munkakörére előirt teljes munkaidőben dolgozott. A rendelkezés értelmében tehát olvasónk nyugdíjazásakor csak a főfoglalkozásban kapott munkabére után fogják a nyugdíj összegét kiszámítani, mert főfoglalkozásban teljes (napi 8 órai) munkaidővel foglalkoztatták. Dr. V. M. I. KERÜLET IIÜ7.HKHAK: KováoH-ZJmány István ót Kovács Anna, Juhász László és Csrtnyl Julianna, Vass András István és Dávid Zsuzsanna Magdolna. Dobó Páter ás Molnár Mária. HolJk József és Lados Rozália, Lajos János és Engl Mária, Csiszár István Lajos és Telszler Ilona, Hulzcr Atilla István és Pusztai Mária, Meredi László és Szűcs Erzsébet, Ábrahám János es Jáhn Márta, Bíró László ás Báníl Magdolna, Molltorlsz Pál Lajos és Janurllc Anna, Arnold István és Kérdó Ida Sára, Rlchter Ttoland Wltt halm és Farkas Edit Viktória, Vincze József és Mészáros Julianna, Bagi Sándor és Tótn Etelka, Papp Sándor és Németh Judit házasságot kötöttek. Születés: Csányi Oyörgy és Bárkányi Rozáliának Ágnes, Pap tonre cs Palócz Erzsébetnek Angéla. Bálint Imre és Markai Rozáliának Rozália, BánkuU József cs Moldován Évánuk József, Harsányl Ferenc és Kiss Erzsébetnek Judit, Halász Mihály és Diószegi Juliannának Ágnes Judit, Gyúró József és Bálint Annának Andrea Anitn. Várhelyi László és Dénes Erzsébetnek László Tamás. Kálmán Jó/sec és Mangó veronikának Zsuzsanna, Kéri Dezsó és Huszár Ilonának Anita, Lakatos Ferenc és Kovács Évának Tamás. Kolhencz János és Rácz Etelkának Péter. László Mihály és Kelemen Katalinnak Mónika. Kiss Balázs és Fogas Máriának Zsolt, tirdögh szilveszter és Papp Honának Erika Nóra. Miklós István és Doinbl Mariának Gabriella Zsuzsanna, Dobó István és Molnár Valériának Ildikó, Bozó Antal és Takáos Erzsébetnek Judit, Benyó György es Törőcslk Eszternek Hajnalka, Tamási András és Pásztor Zsuzsannának Péter Tamás, Révész András és Csonka Katalinnak Krisztina, Czlne Lajos és Garcsó Máriának Lajos. Dura Endre és Tasnádl Vilmának Zsuzsanna Ágnes, TóUt Mihály és Gombos Ilonának Zoltán György, Ágoston András és Komáromi Klárának Miklós Attila. Lévai István ós Hering Franciskának Anikó Franciska. Veres Péter és Mészáros Annának Anna Andrea, anyakönyvi hírek Pataki Mihály és Gonda Margitnak Mihály. Gulyás József és Nagylván Erzsébetnek József, dr. Tivadar József ós dr. Nagy Irénnek Anette Ágnes, Kószó János és Párezen Ilonának Gábor János, Bálint Kálmán és Kasztner Máriának Gábor, Nagy László és Szépligeti Mártának László, Kubai Géza és Kovács Ágnesnek Géza, Csapó László és dr. Sípos Annának István, Tural Géza és Nagy Katalinnak Zoltán. Bakos István és Daróczl Juliannának István, Prém János és Sípos Máriának Attila, Tóth Béla és Simon Gizellának Sándor István, Dlmov István és Takács Margitnak István, Horváth László és Nagy-György Katalinnak Zsanett Katalin, Feketít Béla és Széli Gizellának József. Tóth István és Katona Gizellának Zsolt. Szepesi László és Vanyorek Máriának Andrea, Vásárhelyi Józsei és FazekiisKádár Ilonának Erika, Kálal György és Tóth-Vásérhelyi Máriának György. Tőrök János és Horváth Juliannának Anikó Tünde. Marton János és Kószó Gizellának Edina. Haraszti Lajos és Murvai Máriának Lajos János, Onódi István és Czékus Erzsébetnek Barbara Marian nevü gyermeke született. Halálozás: Sári .Tánosné Szeles Margit, Kormányos László, Szabó Mátyás, Kórász József János. Földeáki Mihály János, Tóth József, dr. Füzesi Miklós, Sípos István. Farkas György, Pavló Pál, Vásárhelyi Miklósné Czlnkóczi Mária. Borbás Istvánná Varga Matild. Pintér János, Keszeg Mihályné Dézsl Vilma, Bitó Jánosné Szabó Julianna, Prágai György Béláné Oláh Anna Mária, Szlusnl Józsefné Sári Erzsébet, Galiba János, Váradi Dezsöné Lővy Rózsa. Kertész Miklós, Pető István. Virág Istvánnó Faragó Szuhay Mária, Irinyi Péterné Kovács Franciska, Kovács Imre, Gonda Imre meghalt. II. KERÜLET Házasság: Kozma Sándor és Kovács Mária Veronika. Szabó Mihály és Németh Julianna, Móra Oyörgy Gáspár és Simon Erzsébet Ilona, Kovács István György és Csidei Zsuzsanna, Tieleseh János és Sárospataki Marianna Eva, Tóth József és Makra Ilona. Vágó Károly László és Király Rozália házasságot kötöttek. Halálozás: Ambrus Balázs, Szél Mihályné Paulik Etel, Igrényi Gáspárné Gyurik Etelka, Ballányi János, Kenedlcs Jánosné Sári Mária meghaltak. Hl. KERÜLET Házasság: Némedi Mihály és Balogh Zsuzsanna, Kasza András és Nagy Erzsébet Anna, Kántor Antal Pál és Lőkös Erzsébet, Köteles Ferenc és Tiszavölgyi Ibolya, Balla Gusztáv és Kertész Ágnes, Dovál László Sándor és Selbcn Piroska Mária, Imre Péter Pál és Urbán Margit házasságot kötöttek. Születés: ördügh Géza János és Katona Annának Ilona Anna. dr. Kozma László és Vóna Idának Ida Zsuzsanna, Majoros Ferencnek és Klspál Erzsébetnek Bernadett Ilona. Ország Sugár Imre Antalnak és Magyar Erzsébetnek Ildikó Zsuzsanna, Aranyosi Rudolfnak és Benesik Gizellának Erika, Kószó Lajosnak és Varga Irénnek Edit Irén, Barna Lajosnak és Gyónl Jolánnak Attila, Dudász. Lászlónak és Király Annának Mária. Szabó Bélának és Gilinger Margitnak Endre. Hegedűs Antalnak és Becsei Máriának Antal, Kakuszi Lajosnak és Kéri Margitnak Tünde. Terhes Józsefnek és Nagy Juliannának Beatrix Gabriella. Vass Károlynak és Miklós Ilonának Szilvia Eva. Ádám Dániel Istvánnak és Dakó Ilona Margitnak Brigitta, Vass Zoltánnak és Papp Mária Magdolnának Zita nevű gyermeke született. Halálozás: Jakus István. Szabó Mihály, Kotritz. Andrásné Kain Adél, Ölyvedi-Vad Ferenc, Szürs Ferenc Józ-sefné Pusztai Rozália, Szávai JózseCné Bal Jolán. Mák Márton János, Varga Imre. Mezei Mária, Kreusz László, Balogh Sándorné Kirst Vilma, tJrdögh Józsefné Kiss Rozália. Kéri Mátyásnó Hajós Mária meghalt. A mukacsevói kerületi Cservenyevó községben 1924ben alakult meg a kommunista pártsejt. Űj távlatok nyíltak a község szegényparasztjai előtt. Resetár Fedir nyugdíjas a sejt alakulásának csaknem első napjától kezdve a párttal kötötte össze sorsát. Most a falu egyik legidősebb lakosa. A szovjethatalom alatt épült, szépen berendezett házában semmi sem emlékeztet a múltra. Űj házakban lakik két lánya is: a Csapajev Kolhoz fejőnői. — A múltból csak a bariton — a trombita — maradt meg — mondja az idős kommunista. — Semmi kincsért sem vélnék meg tőle. A nagy réztrombitát bizony kikezdte már az idő foga. Miről is regélhet a hangszer? Amikor a szovjet csapatok előőrsei Cservenyevóba érkeztek, nem ellenséges folyó, hanem a Katyusa dallama fogadta őket. Vörös lobogó alatt zenekar sietett a harckocsizók elé. Élükön lobogó bajuszú, ősz férfi haladt — a karmester. — Zenekar? Ebben a kis községben? — csodálkozott a harckocsizok parancsnoka. — Néni volt könnyű megszervezni — mondotta Resetár Fedir. — De miután már együtt voltunk, még ahhoz is sokat kellett harcolnunk, hogy működhessünk. játszhassunk. A zenekar története valóban legendába illő. A kommunista sejt megbízásából Resetar Fedir, szeretett hangszerével még 1925-ben szerezték be a hangszereket. — A falusi szegénység adta össze a pénzt — meséli Resetár Fedir. — Az emberek a betevő falatot vonták meg maguktól, a családjuktól. Nyomorúságos viskóikra vettek fel kölcsönt. A zenekar forradalmi dalokat tűzött műsorára. A szegényparasztság zenekarral vonult fel, tüntetett a szörnyű nyomor, a kizsákmányolás ellen. A cservenyevóiak többsége ugyanis éhbérért cselédeskedett. Ha szót emeltek, csendőrszuronnyal találták magukat szemben. A zenekar buzdította, bátorította őket a harcban. A község zenészei részt vettek a mukacsevói munkásösszejöveteleken, a munkáskollektlvák sztrájkjain, tüntetésein Tótágast álló piramis A Tiensan hegységben a Narin folyón épülő toktoguli vízi erőmű vízépítészeti szempontból egyedülálló. A tervezők a 6, egyenként 200 ezer kilowattos aggregátot két szinten helyezték el. A vízi erőmű gátja különleges" formájú: fejtetőre állított egyiptomi piramisra emlékeztet. Az erőmű átadását 1975-re tervezik. Az Itt termelt villamos energiát Kirgízia és Szovjet-Közép-Azsia többi köztársaságainak mezőgazdasági és ipari üzemei fogyasztják majd. A gát möEmléküket őrzik az utcák Szeged legrégibb utcaneveit az 1522. évi tizedjegyzékből ismerjük. Már ebben találunk a szentekről, az utca alakjáról nevezett utcák mellett személynév! eredetüeket is. De ezek csupán vezetéknevek (Hajnal, Tóth, Bondy, Buday stb.), s nem egy-egy személyiség Iránti tiszteletből viselték őket az utcák, hanem azért, mert az ilyen nevü családok vagy nevesebb, tekintélyesebb emberek laktak abban az utcában, S az elemi tájékozódási meg tájékoztatási szükséglet kívánta meg, hogy — más jellegzetesség (pl. templom, szobor, valamilyen műhely stb.) híján ott lakó közismert személyekről, családokról emlegessék az utcát. Évszázadokig ez volt a személyneves utcanévadás alapja. Az első olyan utcák, amelyek valamely közéleti szereplő iránti tisztelet megnyilvánulásai voltak, s így egyszersmind a természetes (hagyományos, népi) névadásból a hivatalos (mesterséges) névadásba vezettek át, a 19. század elején bukkannak föl Szegeden: Balla Antal 1777. évi térképének Buday Mihálytól származó 1814. évi másolatán tűnik föl először a Mérey, a Laudon (ma Mikszáth Kálmán) és az Eugén (ma Püspök) utca. Ezek az első új típusú személyneves utcaneveink: névadóik császárt tisztségviselők, kamarás, tábornok és hadvezér. 1848-ban már a szabadságharc és a nemzeti függetlenség legkörében kapott Jó néhány utca uj szemelynévi eredetű nevet. A mai Oskola utca Kossuth, az Oroszlán utca Deák, az eltűnt Szegfű utca Szemere, az Aradi vértanúk tere Batthyány, az Április 4. útja alsó szakasza Wesselenyi nevét kapta. Volt Eötvös, Szentkirályi és Széchényi utca, s ekkor kapta először mai nevét a Dugonics és a Teleki utca. A Bach-korszakban elsöpörték ezeket az elnevezéseket, visszaállították a régiekeket, sőt az utcák nevét németül is kiírták. (Még az alsóvárosi Kanász utcát sem voltak restek szépen lefordítani: Schweinhirt-Gasse'lett belőle.) De amikor az 1850-es évek végén enyhült az önkény, a város haladó fői a Szegedi Híradóban egyre-másra pedzegették: vissza kell állítani a 48-as utcaneveket. Széchenyi halála adta meg a lökést: 1880. május 15-én már az alkotmányellenesen kinevezett tanács sem térhetett ki a közvélemény elől: ekkor határozták el, hogy a nagypiacnak, főpiacnak, főtérnek nevezett térséget (amely akkor még a Klauzál teret is magában foglalta) Széchenyi nevével ékesítsék. Az októberi diploma után — különösen Keméndy Nándor és Kempelen Győző agitációjára — még fokozódott a követelés. 1860 decemberében kapta vissza Dugonics a 48-ban már elnyert utcáját, s ismét egy tragikus halál, Teleki László öngyilkossága váltotta ki, hogy 1861. május 13-án a már alkotmányosan újraválasztott törvényhatóság kimondja: „Teleki László emléke megörökítésére adassék vissza neve felsővároson azon utcának, melyet már 11 év előtt az elhunyt nagy hazafi nevével díszesí• tettek". Az 1879. évi nagy árvízig, amit mi szegediek — nagy kezdőbetűvel — „a Víznek" szoktunk írni, még így kapott utcát Kazinczy, s teret Klauzál. A Víz utáni újjáépítés nemcsak a város térképét rajzolta át, de utcaneveit is alaposan fölforgatta. A derék Cs. Sebestyén Károly, utcaneveink első jeles kutatója, elkeseredetten jegyezte meg: „Nem is lehetett az szegedi ember, aki ezt csinálta". Pedig az volt, azok voltak. Tisza Lajos királyi biztos 1880. május 29-i fölszólítasara a városi tanács június 1-i ülésén „bizottmányt" nevezett ki kebeléből az utcák új neveinek megállapítására. Szabados János költő-tanácsnok elnöklete alatt Reizner János főjegyző (a város későbbi történetírója, a Somogyi-könyvtár és városi múzeum első igazgatója), Szluha Ágoston tanácsnok, Lé~ vay Ferenc reáliskolai tanár, Babarczy József ügyvéd, Meák Gyula gyógyszerész, Fodor István ügyvéd, Börcsök Ignác és Fodor Imre gazdálkodó, valamint Zsótér Andor hajósgazda és gabonakereskedő látott munkához. A tanács utasítása annyi volt, hogy „lehetőleg a régi elnevezések íenntartandók, azonban az oly gyakori és az esztétikai érzéket sértő utcanevek helyett úgy a helyi, valamint a hazai történelemből és hagyományból vett egyének és események emlékére neveztessenek el." A bizottság rövid egy hónap elteltével, július 8-án már beterjesztette javaslatát. „A bizottság — szól a jelentésük — azon utcák neveit, melyek tisztességes hangzásúak voltak, a tek. tanácstól nyert utasításhoz képest nagyobbrészt meghagyta, vagy a megszűnt utcák helyett alkotott új utcavonalakra áthelyezte. Figyelembe vette a múlt és jelen némely emlékeit, úgy a múltban és jelenben szereplő férfiakat, különösen az irodalom és közélet nagy férfiait s régi dicsőségünk bajnokait. Figyelembe vette az egyes városrészeken űzetni szokott vagy azelőtt gyakorlott foglalkozásokat. Felhasznált némely ismertebb vagy emlékezetesebb helynevet s alkalmazta a szomszédos városok és községek neveit. Végül a külföld részvétéért mélyen érzett hálának az által is kifejezést akart adni a bizottság, hogy a nagykörút hat részre osztott vonalának hat világváros nevét adta." Az alapelvekben tehát nem volt hiba. Az új utcarendezés mégis úgy söpörte el a régi Szeged utcanévrendszerét, ahogy a Várost a Víz. is, játszottak V. Lucskiban, Rakosinón, Csinagyijevón ... Sőt, nemcsak a mukacsevói kerületben. De volt olyan időszak is, amikor gondosan el kellett rejteniük a hangszereket. Mert a burzsoá: halóságok sehogy sem akartak beletörődni abba, hogy a cservenyovól zenekar a forradalmi harcot szolgálja. — A dolgozók hatalmáért küzdöttünk mi, zenészek is — mondotta Resetár Fedir, a felszabadító szovjet katonáknak. Resetár Fedir egykori zenésztársai közül már alig néhányan maradtak életben. Nemrég azonban új zenekar alakult. Az együttes tagjai között vannak Resetár Fedir gyermekei és unokái: traktorosok és fejőnők, pedagógusok és tanulók. A baritonon Kabacij Iván iskolaigazgató, az ifjúsági zenekarban pedig Skriba Dmitro hatodikosztályos tanuló játszik. De mindkét együttesnek tiszteletbeli baritonistája az ősz, nyugdíjas kommunista. Ott van a próbákon, jelen van a zenekar minden bemutatóján. És az ifjú baritonistát, a kolhoz fogatosának és csoportvezetőjének a fiát szeretettel tanítja kedvenc dalaira. — Annál jobban fogod értékelni a jelent, amelyben részetek van — mondja. — Mi a te korodban... De inkább játsszunk 1 És ismét megszólal a bariton. Braun Henrik gött a sziklák közé ékelődő óriási víztároló 500 000 hektár sivatagi terület öntözését teszi lehetővé. ÚJ víztároló épült az azerbajdzsáni hegyekben is. Ebből a víztárolóból úszó szivattyúállomás emeli a vizet a magasabban fekvő medencébe, ahonnan vasbeton csatornákon zuhog le a kolhozok és szovhozok zöldségföldjeire és teaültetvényeire. A vetések kétharmadát öntözik ebből a mesterséges tengerből. (Folytatjuk) "éter László NBPI KISLEXIKON a bizományi áruházakról Tegnap nyílt meg a Bizományi Áruház Vállalat új szegedi üzlete az Oroszlán utcában. A használtcikk-kereskedelemben 1948 óta egyre nagyobb szerephez jut ez a vállalat. % Zsibáru? Az államosítás évéig Magyarországon lényegében a magánkereskedelem bonyolította le a használt cikkek vételételadását. Oszereseknek nevezték azokat a felvásárlókat, akik az árut házról házra járván felvásárolták, ennek nagyon kis hányadát piacon értékesítették, nagyobb részét pedig eladták a zsibárusoknak. Egyes helyeken híres piacok alakultak ki: ilyen volt a fővárosban a Teleki téri, 1951 után az Ecseri úti. 0 Zálogház? A Bizományi Áruház Vállalat alapítását az 1773-as évekre vezeti vissza, arra az időre, amikor Mária Terézia Pozsonyban megalapította a zálogházat. Ennek tevékenységéből fejlődött ki a bizományi kereskedelem. 1920-ban a zálogházakon belül a kereskedelmi miniszter Beraktározási Vállalatot és Árverezési Csarnokot létesített, a felszabadulás után rendelte el a kormány az Állami Zálogház és Árverezési Csarnok Nemzeti Vállalat megalapítását, amelyből kialakult a mai BÁV. # Fejlődés? Tulajdonképpen 1952től kezdődött: 1948-ban három, 1949-ben 9 boltja volt mindössze a vállalatnak. 1952-ben már többször ennyi: 157 millió forintos forgalmat bonyolítottak le. Jelenleg több mint ötven BÁV-bolt működik az országban, mintegy hatszázmillió forintos évi forgalommal.