Délmagyarország, 1971. szeptember (61. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-05 / 209. szám

VASÁRNAP, 1971. SZEPTEMBER S. Érti-e a csíziót? Szólásmondások eredete Beszéd és fogalmazás köz- nepek, s a fontosabb névben gyakran használunk napok. Jan-ur első felére olyan kifejezéseket, mint például ez a sor vonatkopéldául: bakot 16, szidja zott: „Cisio Janus Epi sibl mint a bokrot, megy mint a vendicat Oc Feli Mar An", karikacsapás, egy követ fúj- azaz, a rövidítéseket íeloldnak, iszik miint a kefekötő va: „Circumcisio Januarius — és ehhez hasonlókat Epiphania sibi vendicat OcMindnyájan ismerjük az tava Felicis Marcelli Antoilyenféle szólásmondások ér- nii". telmét. mégis nem egy eset- A naptárvers első szava ben elég nehéz a jelentésű- Cisio — s ezt nevezték el ket meghatározni, vagy más magyarosan csíziónak... szavakkal kifejezni. Éppen Kíváncsi — Viccet meséltem, szeretném tudni, nevetsz vagy sem? ezért nem árt, ha szólásaink pontos eredetével is megismerkedünk. Válasszuk ki a három leggyakrabban használt mondást; — vajon hánynak vagyunk tisztában az eredetével? Ágrólszakadt ember. A XVI. században a csavargók, tolvajok büntetése az akasztás volt. Ezt az elitélt számára eléggé kellemetlen müveletet nemcsak akasztó-, hanem gyakran élőfán hajtották végre. Ha a delikvens valamilyen módon mégis életben maradt (leszakadt a kötél, vagy eltört az ág) — az ítéletet nem lehetett megismételni, hanem bűnöst kitoloncolták az országból. Ám ha megmenekültek is a halálbüntetéstől, továbbra is bűnözők maradtak, s ilyeneknek tekintette őket a közvélemény ls. Innen ered az „ágrólszakadt" régi, erősen elítélő jelentése, s ebből alakult át a mai, a „szánalmas", „szánalomra méltó külsejű" értelmezés. Nagy behemót ember. Bizony, ez sem a leghízelgőbb bókok közül való mondás.. .! Eredetileg héber szó; „behema", — s bestiát, vízilovat jelent. Magyarországon először Bornemissza Péter, XVI. századi író elemezte alaposabban az „Ördögi kísérletek" című köny" vében — így: „A behemót föld! állatok között legnagyobb, mondják, hogy az elefánt volna az..." Érti a csíziót. Csíziónak eredetileg a huszonnégy hexameter sorból álló verses naptárt nevezték, amely ugyan nem jelölte, hogy az egyes napok a hónap melyik napjára esnek, — de benne voltak az állandó ünNagyapa dél- gaszfkodik és na- a labda után, előtt tíz óra táj- gyot rúg bele a ahogyan a meszes bon lehozta Jani- levegőbe. Nagyapa csontjai, ernyedt kát a térre. Jön- előredől, rátámasz- izmai engedik, s nek ilyenkor más kodlk a térdeire beáll harmadiknyugdíjasok is, és azt mondja nak a csapatba, simára borotvál- erélyesen: Luft! ö most nagyapátan, a rangos pi- Rúgj bele, Janika nak rúgja a labhenőt megillető A kicsi fiú mé- dát, nagyapa Ja- lógiai kifejlődését szép ruhában ül- sodszor is neki- nikának, s oda is nek ki a padokra, lendül, most elta- szól egyben, hogy elgyönyörködnek lálja a labdát adja tovább a báa fákban, virá- csöpp cipőjével, csinak. gokban, a nők- de az nem nagy- A padokról Idős ben, s beszélgetés apához gördül, emberek, asszoközben vissza- hanem elmegy nyok a fákról neröppennek a suta pörgéssel a vetgélő madarak múltba, fiatalko- Kárász utca irá- nézik őket. rutaba, vagy hábo- nyába. rús emlékeiket Két-három elevenítik fel ilyen nehézkes színes szóval. labdaváltás után Nagyapa, aki figyelni Janikával érke- őket néhányan a Janika bizony sokszor rúg a labda mellé, de , serényen, fáradhaKezdiK tauan a fehéringes liheg, visszaA földrajzi acta ünnepi kiadványa Megjelent az Acta Geog- letekbe menő elemzés mel- eltérő vonásait az országos raphica ez évi száma. A lett jól összegezhető, össz- átlagtól. Dr. Juhász János Nemzetközi Földrajzi Unió képben reprezentálja váró- dolgozatában (Adatok a 1971-ben Magyarországon sunk 4.hinterlandjának" homok erdős-sztyepp talajrendezett európai Regionális gazdaságföldrajzi kapcsola- menti légrétegeinek őszi Konferenciája alkalmából tait. A téma aktualitását az vízgőztartalmához) a iéghőkiadott ünnepi szám ezúttal is fokozza, hogy a város mérsékletek függvényeként a szegedi geográfusok 8 ta- friss áruval történő ellátá- állapítja meg a telítési érténulmányát közli Dr Jakucs sában mintegy 10—12 száza- kek változásait, különös teLászló: A klíma szerepe a lékkai a szabadpiacok sze- kintettel az abszolút vizgőzkarsztkorrózió mennyiségi repelnek. Dr. Tóth József: tartalomra és a telítési hiés minőségi szabályozósában A délalföldi vonzásközpon- anyra. Ezzel kimutatja, hogy című munkájában a Nyuga- tok vonzásterületeinek el- az egy növénytársulásokon ton ma divatos Corbel-íéle határolása az interurbán te- belül, ismert talaj- és légelmélet helytelenségét bi- lefonhívások alapján című homérsekleU körülmények zonyítja? Rendkívül" meg- munkájában sajátos mód- között, milyenek ősszel a legyőzőén ugyanakkor széles szer alkalmazásával tárja vegő vízgőztartalmánafc jelkörű adatgyűjtései alapján fel a terület központjainak lemzői. Dr, Dzubai Miklós— a karsztos területek klíma- hierarchikus kapcsolatait és dr. Juhász János: A talajtikus zanalitásának új rend- határolja el a vonzásterüle- javítás és az éghajlat fonszerét is bemutatja. teiket Dr. Andó Mihály: A Kö- Dr. Ke vei Ferenené A rös—Maros közti síkság fej- hazai földimogyoró-termeszlődéstörténeti és geomorfo- tés klimatikus és edafikus lógiai jellemzése című ta- igényei című tanulmánya Ttulmányában a terület mély időszerű témát dolgoz fel, szerkezeti és felszínmorfo- s arra az egyértelmű véglógiai kifejlődését elemzi, következtetésre jut, hogy Az önálló kutatáson alapú- hazánkban a nagymértékű ló tanulmány a természeti kockázat miatt a földimotényezők egymás közötti kap- gyoró termesztése nem gazcsolatának hatásaiban ismer- daságos. Abonyi Gyuláné teti a terület népgazdaságilag dr.: Csongrád megye tehénis hasznos természetföld- tej-termelésének és -fogyaszrajzi adottságait Dr. Pén- tásának néhány kérdése _ . . j 7 . című tanulmányaban a teruzcs István dolgozata (Sze- M szarvasmarha-tenyészged szabadpiaci áruíelhoza- tésének gazdaságföldrajzi talának szerkezete) a rész- vetületét elemzi, s vizsgálja tosabb tényezőinek összefüggése című munkájukban a már ismert hét fő talajképző tényez: közül az éghajlat és az emberi tevékenység lehetőségeit vizsgálták. Gy. A. NAPI KISLEXIKON zett egészen mást padokról. Van kőművel. Hoztak zöttük_ egy egé- ^e fe^f ^k magukkal egy szen ősz. fehérinnagy fehérpettyes ges szurkoló, sze- £ labdát - Janika mét le nem veszi alig nagyobb ná- a labdáról. biz- narsanran la —, egyikük tatja Janikát megáll a tér kö- hogy nagyot rúgzépső sétaútjának jon, s ha egy-egy egyik szélén, má- átadás nagyjából sik a másikon, sikerül, tapsol nagyapa füttyent hozzá: ügy van, egyet, el is kiált- helyes! ja magát hogy Aztán Tiagyaipa kezdés és odarúg- egyik lövését nem nézők szórakoz ja a labdát Jani- tudja elfogni Ja- nak, aztán a kö kának. A kicsi ntka. a labda netoporog irt kivágódik a járJő kiált: csere a csanetban! Es beáll rugdalni. Nagyapa egyre biztatja Janikát hogy célozzon, ne vegve fel a labdát a játéktérről, a fiú egy galmában, elfogja daszegélynek, " s naR°CThatu öreg a guruló játékot, elindul erejét negyediknek és melyein bolondos vesztetten, nonto- folyik az edzés a pörgést játszanak san a fehéringes nézők, madarak a nagy aztán kettőt pöttyök, szurkoló irányáhátralép nekiruba Az öreg fel- gyönyörűségére, áll a padról, fut Ormos Gerő Magyar tudás „vallatja" az ókori atléta csontvázát Különleges feladat elvég- ban — ábrázol egy atlétát, zésére kérte fel Felice Gino A férfi arca mind az öt Lo Porto, a tarantói múzeum domborművön azonos, igazgatója dr. Kjszely Ist- A szarkofágban sértetlen vant a Magyar Tudományos csontvázat találtak. FelmeAkadémia Régészeti Intéze- rült a kérdés, vajon puszta tének kutatóját. Tarantóban, díszítmény volt-e az öt domamely annak idején a római bormű, vagy volt-e valami és a görög kulturális és gaz- közük az eltemetetthez. Ki dasági érintkezés egyik góc- kell tehát deríteni, hogy a pontja volt, a közelmúltban szarkofág „lakója" egyáltaérdekes szarkofágra bukkan- Ián képes lehetett-e valami tak. Oldalain öt, épségben komolyabb sporttelj esítmegmaradt dombormű az ményre, ha igen, a hajdani ókori öttusa, a pentatlon öt szobrász valóban őt akarta-e különböző számában — fu- ábrázolni, s ebben az esettásban, ugrásban, birkózás- ben mennyire hűen találta ban, dobásban és ökölvívás- el modelljének arcvonásait' forint! —, de az élelmiszeriparban is eléri a 240 ezer forintot. Azaz nem okvetlen az állóeszközök mennyiségéved van a baj, hanem összetételükkel, kihasználtságukkal. A gépipar állóeszköz-állománya hatalmas, ám mégis a műveleti idők mintegy fele szerelés, s ezt — az alacsonyfokú gépesítettség miatt — kézzel végzik. Az itt végrehajtott frontáttörés nem növelné ugyan jelentősebben az állóeszköz-állományt, ám annál inkább a végtermék-kibocsátó képességet, a termelékenységet... Erre azonban az amortizáció mértéke — 1971. január l-ig, de még ma sem egyértelműen — nem sarkallta különösebben a vállalatokat, hiszen a számításukat — a pénzüket — így is megtalálták ... S a többi iparterületen hasonló a helyzet Ezért, hogy 1960 és 1970 között az állóeszköz-értékekGép helyett gép 3

A teendők szerteágazóak, nem könnyűek. A • minisztériumi ipar munkásainak csupán 27 3 százaléka végzett kifejezetten gépesített mun- „ . , , kat — mert a gépek mellett dolgozók jelentős hez viszonyítva a selejtezés évenként csupán 1 MOuCirOZOtt iranVban ,1 , I.x-J ,....1..... Á — a 9 4 „^TQlál/nt i_j , • •• ' lehetséges előnyeit nincs mód különösebben kamatoztatni. Nagy kérdés az ls: valóban azt hozzuk be az országba, amit csakis importból lehet fedezni? Lehet és — érdemes?! Egy felmérés, amely áz importgépek hasznosítását elemezte —a népi ellenőrzés végezte — azt mutatja, hogy a külföldi beszerzések nagyrésze esetleges, nincs szoros öszszefüggésben a fejlesztési irányok következetes megvalósításával. Ez pedig azzal jár, hogy elköltik ugyan a pénzt, de annak kevés a hozama! Hozzájárul a visszás helyzethez az is, hogy — furcsa módon — éppen a szocialista országokból beszerezhető gépek, berendezések esetében nem áll rendelkezésre kellő információ, ismertető, s így a választék a ténylegesnél is szerényebb. részénél még a kézi tevékenység dominál — a legutóbbi, 1968-ban végzett felmérés szerint. A munkások 46 százaléka kényszerül nohéz fizikai tevékenységre, különösen magas arányuk a bányászatban, a kohászatban, az építőanyagiparban. Az anyagmozgatás, a belső szállítás mai színvonala tipikus megjelenítője a korszerűtlenségnek. Az építőanyag-iparban száz mun —2,5 százalékot tett ki, ami nagyon alacsony. Ám miért ne maradjanak a régi. avult gépek, ha — amint azt mondják a gyárakban — forintot termelnek, ha a gazdasági környezet lehetővé teszi a gyenge áru. az avult termék pénzreváltását is? S ha az új gép beszerzése, a korszerű technológia bevezetése ezerféle nehézségekbe ütközik? A kényelmesség persze rossz takásból húsz. de a tégla- és cserépiparban száz- nácsadó. Ahhoz azonban idő kell, míg ez kiból 46 foglalkozik anyagmozgatással, a tejipar- derül. bői százból 41. A vállalatok nagy része nem vé- • » • , _ gez elemzéseket az anyagmozgatás kihatásairól, Venni. <10 nOnnét? halmozódó veszteségeiről, s igy nem is tudják, mibe kerülnek valójában az „olcsó" segédmun- Buktatók, akadályok ellenére végül is — tékások ... A segédmunkások, akiknek száma ér- gy^ ftí _ a vállalat rákényszerül a technika zékeny mérceként jelzi a technikai szintet. A korszerűsítésére. Vásárolni akar Mit és honmagyar iparban ma még sok a segédmunkád nan? Méregdrágán, dollárért veheti meg KülSzámítások szerint táboruk 1975-ig mintegy 300 földre uUztathatja a kezelőket, betanulásra s ezer fővel csökken, mert — nem lesz elég vál- amikor a gépek működni kezdenek kiderül, lalkozó a segédmunkára! Azaz, a mai a fonák helyzet, amikor a vállalatnak előnyösebb a nehéz és a kedvezőtlen körülménvek kőzött végzett fizikai munkát jobban megfizetni, mint gépesíteni, feltehetően megszűnik. A hiány ellengyorsaságukat, „falánkságukat" nem tudja kielégíteni az öntöde, az edzőműhely... Jó néhány helyen járnak hasonló cipőben, mégis, napjainkban nagy divat az import. Nyakrafőre. Jó. jöjjön, ami korszerű. Ám az Import súlyozásához a kisgépesítéstől a komplex gépe- összetételének tanulmányozása azt mutatja, sítésig, sok mindenre szükség van. így a többi kogy a vállalatok elsősorban egyedi darabokat között igazán korszerű eszközök választékára ami ma még hiányzik. A meg'evővel is... Irtuk: a beruházási, fejlesztési javakra vált- _ . . ható pénzzel jobban kell sáfárkodni. Ám nem- Szocialista országokból származó gépimportunk csak ezzel hanem a meglevő eszközökkel is. Az esetében ugyanez az adat 5,1, illetve 47,7 százaegy foglalkoztatottra jutó vállalati állóeszközök lék! Darabok érkeznek tehát, egy-egy gép, értéke legmagasabb a vegyiparban — 940 ezer amely elvész a régi technológiai környezetben. vásárolnak, s csak kis hányadban komplett gvár- és gépberendezéseket. 1970-ben az összes tőkés gépimport 11,2 százaléka volt komplett gyár, vagy gépberendezés — jelentősen kevesebb, mint a megelőző két esztendőben, míg az egyedi darabok importja 45,6 százaiékot tett ki. A népgazdaság negyedik ötéves terve az ipari termelés növekedésének 75—80 százalékát a termelékenység emelkedéséből fedezendőnek írja elő. Ezt országos szinten serkenti a szelektív iparfejlesztési politika — ami nincs mindenki ínyére, de ez testesíti meg az össztársadalmi érdekeket —, vállalati szinten pedig az érdekek közösségének fölismerése. Az ipari termelés tökéletesítése miatt alapvető teendő — a tervtörvény szavaival — „a műszaki haladás követelményeinek korszerűsítése, minőségének javítása és választékának bővítése". A törvény azt is kimondja, hogy az iparban „a magasabb színvonalú technikai kultúra megteremtése érdekében fokozni kell... a termelési folyamatok gépesítését és automatizálását, az anyagmozgatás korszerűsítését". Az ipar fejlesztését a tervidőszakban 196—197 milliárd forint beruházás szolgálja. Ebből a pénzből elsősorban az állóalapok rekonstrukcióját és korszerűsítését — vállalati beruházási tevékenységként! — kell fedezni, azaz az okos, átgondolt technikai, technológiai haladást. Azt, ami döntő forrása a hatékonyabb gazdálkodásnak. „A munka termelékenysége, ez végeredményben a legfontosabb, a legfőbb az új társadalmi rend győzelme szempontjából" — írta Lenin 1919-ben. E legfőbb teendő semmit nem vesztett azóta sem jelentőségéből, s a cikksorozatunkban vázolt gondokra a következő esztendőkben ez*rt nemcsak lehetséges, hanem szükséges is megkeresni a megfelelő megoldást, hogy a nehéz fizikai munkát végző embert a gép. az elavult berendezést a korszerű nagy termelékenységű válthassa fel. (Vége) Mészáros Ottó az utónevekről Ma Viktor napja van. S kevesen gondolnak a névnapi köszöntőkön arra, hogy a latin eredetű név jelentése: győző. Valamikor így próbálták magyarítani, mígnem a Győző önállósult, s megmaradt a Viktor is. # Szabály? Az utónevek anyakönyvezéséről sok mulatságos, vagy. éppen szomorú históriát regélnek. A félreértések s hivatalos makacskodások oka abból ered, hogy a ma érvényes — 1965-ös — anyakönyvi jogszabálygyűjtemény csak elvi szabályozást tartalmaz, nincs hozzá utónévjegyzék. Az 1848ban kiadott hasonló gyűjtemény ma már nem érvényes, s utónévjegyzéke is elavult. Szülőknek és anyakönyvi hatóságoknak egyaránt hasznos tehát a most megjelent Magyar utónévkönyv, amely a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetében készült a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának felkérésére. Ladó János könyve alkalmas lesz hosszú ideig arra, hogy döntsön a gyakori anyakönyvi vitákban. Naptár? Az emberek többsége névadáskor naptárakra, esetleg családi hagyományokra van utalva. A zsebnaptárakban pedig csak mintegy 200, a naptárkönyvek utónévjegyzékében 500 utónév szerepel. Az 1948-as kiadású jogszabálygyűjtemény mellékletében 1013 utónevet olvashatunk. A hivatalosan is elfogadott Ladó-féle névkönyv viszont 1827et sorol fel úgy, hogy egyben gyakorlati tanácsokkal is szolgál a névadáshoz. * Divat? 1967-ben Magyarországon 640 féle utónevet kaptak az újszülöttek, holott háromszor ennyiből lehetett volna választani. Nagy úr a megszokás, a divat, vagy éppen a ritka nevektől való félelem. A könyv készítése közben összegyűjtött 3598 utónévből is csak a legjava maradt meg: 895 női és 932 férfinév. Az előbbiek névadásához Abéliától Zsuzsannáig, az utóbbiak utónevéhez Abától Zsomborig lehet válogatni.