Délmagyarország, 1971. szeptember (61. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-28 / 228. szám

a KEDD. 1971. SZEPTEMBER !«. Határozott időre szóié munkaviszony megszüntetése B. L. új munkahelyén meghatározott időre szóló munkaviszonyt létesített. Mielőtt a határozott időre szóló munkaszerződése lejárt volna, a vállalatnál munkavezetője szóban közölte vele, hogy mivel a rábízott munkát nem végezte el megfelelően, munkaviszonyát nem tartják fenn. Ugyanakkor a vállalat pedig nem hajlandó sem felmondani, sem a felmondási illetményét kifizetni. Olvasónk munkaviszonyának ilyen formában történő megszüntetését nem látja törvényesnek, ezért kéri: tájékoztassuk, hogy ügyében a vállalatnál törvényesen jártak-e el? A Munka Törvénykönyve 28. paragrafusa kimondja, hogy a határozott időre létesített munkaviszony akkor szűnik meg. ha az lejárt, amiért létesítették. \ munkaviszonyt felmondással a szerződés lejárta előtt megszüntetheti a vállalat, ha a dolgozó a munkát nem végezte el megfelelően, vagy annak elvégzésére nem alkalmas. A drlgozó pedig akkor szüntetheti meg felmondással, ha a vállalat a munkaszerződésben vállalt kötelezettségét nem teljesiti. Ezekben az esetekben a törvény lehetőséget tesz — bizonyos körülmények fennforgása esetén — mind a dolgozó, mind a vállalat részére a határozott időre létesített munkaszerződésnek felmondással történő idő előtti megszüntetésére. Olvasónk esetében a vállalat törvénysértően járt el, amikor a határozott időre szóló munkaviszony megszüntetésére vonatkozó döntését nem a törvényes előírásoknak megfelelően (írásban közölt felmondással) eszközölte. Mulasztást követett el továbbiakban, hogy nem fizette kl a felmondási illetményt, A felmondási illetménnyel kapcsolatban megjegyezzük, hogy Ilyen esetben a felmondási illetmény összege nem haladhatja meg azt az összeget, amely a dolgozót egyébként is munkavégzés esetén a szerződés megszűnésének napjáig megillette volna. Olvasónk fent elmondottak alapján kérje sérelmének orvoslósót. Ha fent közöltek alapján a vállalat ennek nem tenne eleget, forduljon a vállalat munkaügyi döntőbizottságához. Dr. V. M. NOPI KISLEXIKON a kerámiáról Az ember legelső edényei agyagból készültek. A kerámia készítése minden bizonnyal egyike a legősibb mesterségeknek és egyúttal művészeteknek ÍJ. Ma is mindennapos használati tárgyaink közé tartozik, a hamu táltól a fürdőszoba csempéjéig. 0 Nyersanyaga? Az athéni Keramaikosz térről kapta ne«'ét, a fazekasok ottani telepéről. A kerámia építőanyagok, csempék, edények, disz- és használati tárgyak, szobrocskák agyagból való készítésének ősi technikája. Az agyag íöldpátok mállásából keletkezik és a vele elkeveredett vasvegyületek és más ásványi anyagok hatására égetéskor vöröses, sárgás színű lesz. A legfinomabb égethető agyag a kaolin, belőle készítik a porcelánt. 0 Készítése? Az edényeket rendszerint fazekaskorongon készítik. Osi találmány, hiszen már az egyiptomi falképeken is szerepelt. Régebben lábbal hajtották a korongot és rajta kézzel formálták az agyagot. Ma az üzemekben motor forgatja a korongot, és sablon segítségével készül rajta az edény. Készítésének két legfontosabb művelete az. égetés és a máz felvitele. A teljesen kiszántott nyers edényeket, tárgyakat kemencében lassan égetik kl, közben anyaga megkeményedik, színe ls megváltozik. Az. agyagból a tűzben szilárd cserép lesz, ekkor olvad rá u máz, a tüz.ben Jönnek létre és rögzítődnek a festés színei. Az. agyag közben keménnyé, porózussá válik, cserép, terrakotta lesz. belőle. 0 A máz? A kerámiát manapság legtöbbször mázzal vonjak be. Ez az üvegszerű, többnyire áttetsző szlllkatréteg védi a cserepet, vízállóvá teszi és díszíti is a tárgyat. Eltömi u pórusokat, (gy a cserép nem engedi át a vizet. Az aratókorsókat máz nélkül készítették, többek közt éppen azért, hogv a pórusokon átszivárgó. az edény felületéről elpárolgó víz hűtse az edény tartalmát. A mázakat fémoxidok hozzáadásával színezik és az edény, vulamlnt n máz nyersanyagától függő hőmérsékleten, 800—1400 fokon égetik rá a tárgyakra. Film, mint szemtanú A varsói dokumentumfilm archívumban még be nem mutatott fllmszalagot találtak, melyet mind ez Ideig nem sikerült azonosítani. A filmen az angol cím „Tale of a city" (Mase egy városról) és rövid angol feliratok olvashatók. Az a feltételezés, hogy a filmet Lengyelországban egy illegális filmoperatőr csoport készítette, beigazolódott. Sikerült megtalálni a csoport egyik operatőrjét — Zygmund Ritelt —, aki beszámolt a régi filmen ábrázolt eseményekről. A produkció egyedülálló a maga nemében: a Varsó régi városnegyedében működő földalatti nyomda munkásainak szabotázsakcióját ismerteti. A filmet 1943 őszén készítették. A háború befejeződése után tudtam meg, hogy ez volt az egyetlen ilyen jellegű csoport Lengyelországban — mondta Zygmund Ritcl az újságíróknak. Kevés volt az operatőr, és ezért engem ls megbíztak, hogy sajátítsam el ezt a mesterséget. Akkor arra törekedtünk, hogy minél több, a megszállt város életét ábrázoló részletet örökítsünk meg n filmszalagon. Igy például felvettük mind a németek, mind az illegális csoportok által 1939—1944-ig nyomtatott összes plakátot. Lengyelország más részeire is ellátogattunk a kamerával. A Varsóban felvett sok film közül, melyek a háború és a megszállás éveiben működő lengyel illegális mozgalom sajátos, diverzáns tevékenységét örökítik meg. sajnos csak három maradt meg. Lehetséges, hogy ezek egyikének, a Mese egy városról című filmnek televíziós bemutatása utón kiderül valami az illegális filmoperatőr és fotoriporter csoport többi résztvevőiről is, s így napvilágra kerülhetnek a lengyelek megszállók ellen vívott hősi harc további ismeretlen epizódjai. Szívjuk a jó kis port Idegeseik vagyunk, fáj a fejünk — szedjük a nyugtató gyógyszereket, s tulajdonképpen nem gondolunk arra, hogy mi is az igazi bajunk: rengeteg szónmonoxidot szívunk és port nyelünk. A város ártalmai, unút orvosi nyelven szólva, település-egészségügyi adottságoknak titulálnak. Éveit óta vizsgálja a városi KÖJÁL Szeged levegőszennyezettségét Ha meg akarjuk nyugtatni magunkat, azt mondhatjuk, nincs ok az ijedelemre, az elmúlt néhány évben javultak a viszonyok, nincs már nagy baj az ipari levegő szenynyezettséggel, hiszen vagy kijebb települtek az üzemek, avagy pedig a gázprogramnak köszönhetően a jobb fűtési móddal kevesebb a szennyeződés. De azért csak ne nagyon nyugtassuk magunkat: éppen elég „nyelnlvalót" ad a közlekedés. Idézhetnénk a KÖJÁL adataiból a tudományos vizsgálati eredmények alapján a számokat, de ebből végső soron az derül ki, hogy a középnagyságú városok között Szeged levegőtisztasága a legelfogadhatóbb — de tegyük hozzá, hogy ez sok ját mégsem mond, hiszen olyan nagy iparvárosok, mint Miskolc vagy Pécs levegője nemcsak ipari adottságok miatt sziennyezettebb, de azért is, mert völgykatlanban fekszenek. Ezzel szemben Szegednek olyan szerencsés az építészeti rendezettsége, hogy a körutak, sugárutak — akár egy jó szellőztetett lakásban — kereszthuzatot csinálnak. S ha azt mondjuk, hogy a jelenlegi szennyezettségé szint kibírható, nem „fuladunk meg" Szegeden, csak ennél rosszabb ne legyen — még altkor is rengeteg a tennivaló. A KÖJÁL a városban kilenc mérőéi tamásom ellenőrzi a kéntartalmat és a levegő úgynevezett ülepedő por tartalmát, megállapították, hogy a Széchenyi téren van a legkevesebb, a Tolbuhín sugárúti fertőtlenítő állomásnál a legtöbb. De figyelmeztető, hogy a Tiszaparti gimnázium melletti és a védőnőképző intézet melletti mérőállomáson is magas a poitartalom, vagyis a nagy forgalom mindenképpen befolyásolj a környezet levegőjének tisztaságát. Ahol az útburkolat nem tökéletes (és hol van tökéletes útburkolat Szegeden?), ott nagy a por, mégis: az aránylag sok zöldterület biztosítja, hogy Szeged belvárosa jóval kevésbé szennyezett levegőjű, mint a főváros. Egyelőre a városi KÖJÁL-nak nincs meg a szükséges felszerelése a szénmonoxid tartalom vizsgálatához, de annyit magunk is érzünk, hogy a belvárosban csúcsforgalom idején fuldokolhatunk az autók kipufogógázától. Es egyelőre nincs, aki ellenőrizné, hogy a kipufogógázt okádó autókat, autóbuszokat kitiltsák a forgalomból! Pedig Pesten már ellenőrzik! Addig is, amíg a levegőtisztaság védelmére készülő rendelet hatékony eszközöket ad majd a büntetéshez (ami egyben azt is jelenti majd, hogy érdemesebb lesz szűrőberendezéseket venni,' mint a szennyezésért a bírságot fizetni) nos, addig is előrelátóbban kell védenünk környezetünk levegőjét azzal is, hogy óvjuk u zöldterületet hogy okosabban tervesünk, telepítünk új épületeket. Hiszen azt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy Szeged meteorológiai körülményei — a kevés csapadék például — szintén nem kedvezőek a levegő tisztaságának megőrzése szempontjából. Szinte lehetetlen ezt a témáit kimeríteni, de beszélni kell róla és azon is gondolkodni kellene, hogy lengyen végre valakinek büntetőeszköz is a kezében azokkal szemben, akik nem őrzik a levegő tisztaságát. Mert pillanatnyilag a KÖJÁL Vizsgálatai, jelentései csak je? lentések maradnak, hiszen nincs kezükben büntetőeszköz. Ugyanakkor az ideges jellegű megbetegedések és a légúti megbetegedések figyelmeztetőek: csak az a helyes elv, hogy az ipari haszon ne tűnjéik nagyobbnak, mint a velejáró egészségromlás. Mindezt a városi tanács egészségügyi állandó bizottságának ülésén tárgyalták: meg a szakemberek, 8 terjesztették a jelentést a vb elé — ami külön örvendetes, hiszen a bizottság munkáját is dicséri, hogy ilyen fontos, mindannyiunkat érintő témát dolgozott fel a KÖJÁL szakembereinek segítségével, tudományos alapon. P. Sz. M. I. KERtlLET Házasság: Gácsl látván és Kelemen Ágnes, Kovács János és Makra Hona, Ábrahám Péter és Ladányi Erika, Molnár Antal és Mészáros Aranka, Csamangó Zoltán éa KIBS Anikó, Fekete László és Dér Ágnes. Abrhám Imre és Dlósi Margit, Simoncslk János és Dékány Katalin, Horváth László és Seller Klára. Földes Árpád és Olasz Julianna. Forgó Béla és Lőricz Mária házasságot kötöttek. Születés: Dósi Ferencnek és Pataki Mártának Attila, Varga Jánosnak és Szlrovlcza Erzsébetnek Brigitta, Popp JAnosnak és Acsal-Varga Ilonának János Tibor, Mészáros Lászlónak és Balázs Teréziának László, Horváth Tibornak és Szlkora Tündének Tünde Annamária. Nyerges JAnosnak és Maslr Máriának Tibor János, szllassi Lajosnak és Fogarusl Margitnak Zoltán Károly, Gyurik Sándornak és Fenyvesi Zsuzsannának Ildikő Márta, Koza Lászlónak és Petrics Mártának Zoltán, Hegedűs Imrénél: es Filó Ibolyának Beáta, Hegedűs Imrének és Flló Ibolyának Tünde, Bende Andrásnak és Vecsernyés Imrének András Atttla, Mayer Józsefnek és Tóth IlonánHk László, Balogh Ferencnek és Trabalka Juliannának Ferenc János, Menyhárt Lajosnak és Hadobás Katalinnak Levente. Szilágyi Dezsőnek és Takács Rozáliának Tamás, Blbarc Istvánnak és Mezei Piroskának Márta Terézia, Kardos Imrének és MonoRtori Erzsébetnek Csaba AtUla, zádori Jánosnak és Máthé Anyakönyvi hírek Zsuzsannának Zsuzsanna, Városi Ferencnek és Lomjánszki Ilonának Ildikó, Mészáros Tibornak és Háumann Annának Tibor Szabolcs, Marsovszky Istvánnak és Papai Kingának Emőke Szilvia, Károlyi Lászlónak és sári Máriának Zoltán, Sebesvári Mlhélynnk és Kiss Juditnak Attila, Pricz Lászlónak éa Kovács Enikőnek László Ferenc, Fáikat Györgynek és Szögi Irénnek Irén. Susánszkl Istvánnak és Dombi Honának Krisztina, Terhes Józsefnek és Varga Katalinnak Gábor József. Budai Istvánnak és Fodor Viktóriának Márta Viktória, Gombos ls .vannak és Bába Rozáliának Zsuzsanna, Dobó Mihálynak és Lantos Arankának Júlia, Szél Imrének és Ördög Juliannának Zsolt Imre, Fejes Pálnak es Fejes Erzsébetnek Erzsébet Gyöngyi, Dulin Antalnak és Varga Ilonának Erika Rózsa, Kószó Jánosnak és Berta Irénnek Györgyi, Széli Lajosnak és Stlárszki Katalinnak Márta Gabriella, Forral Lászlónak és Kócsó Ilonának Zsolt László. Kovács Istvánnak és Lengyel Zsuzsannának Zoltán, Király Andrásnak ós Szűcs Etelkának András, császár Istvánnak és papdi Verorikának Irén Ibolya, Nag£ Györgynek éa Leukucza Katalinnak György Zoltán, Süli Mihálynak és Nóvák Rozáliának Andrea, Caótl Jánosnak és Csonka Jolánnak Angéla, Süli Józsefnek és Matula Erzsébetnek József, Kiss Józsefnek es Szabó Erzsébetnek Ildikó, Lakatos Istvánnak és I.lpák Teréziának István. Tóth Józsefnek és Nyerges Katalinnak József, Bozsó Ferencnek és Tóth Máriának Ibolya. Szeles Tibornak és Telek Ibolyának Szilvia, Cslpak Imrének és László Máriának Imre nevü gyermekük született. Halálozás: Rolk Imre, Csonka Lajos, Salamon Istvénné TőthBuzder Margit, László Jánosné Tűri Erzsébet, Balogh Miklós, Dlvlezkl Ferenc, Héger Károlyné Selypes Julianna, Szórádl István. Reinhold Zsigmond, Fedlna Alsdár, Karlp István. Szabó Jé.-: ifn6 Kakuszi Margit, Bálint f >r. Ituisáll Pálné Gleszer f: «, Tóth istvánné ördög Mária, Demeter Rozália, Venczorl Józsafné Szász Anna, Vass Glörgy Antal, Sándor Györgyné Tóth Erzsébet. Hegedűs Lajoené Stolez Ilona, Tornyal József meghalt. II. KERÜLET Házasság: Sebők Tibor és Tamás Julianna Mária, Horváth Ferenc és Vlncze Veronika, SUka Antal és Flnta Hona Eszter, Nagy Mihály és Erdődl Matild Klára házasságot kötöttek. Haláluzás: Kácsor Jánosné Molnár Margit, Flesz Máris. Ábrahám Sándor, Hubi Mihály, Fake Margit, Temesvári Gyümy meghalt. III. KERÜLET Házasság: Fzűrzj Károly és Borbély Mária, Palotás Géza I.HJOS és Nagy Kornélia Terézia házasságot kötöttek. Születés: rsifl Istvánnak és Ocskó Klárának Edit, Solym si László Ferencnek és Szulcsáuy Ilonának Gabriella Tímea, Iállnt Györgynek és Máté Eva Gizellának Eva. Maizik Istvánnak és Szabő Juliannának Andrea, Molnár Amál Sándornak és Fogas Mária va'ériának AttUa, Drublna József Pálnak ée Bzabé Annának József Ferenc. Elek Tibor Ferencnek ée Minkő Irénnek Tibor. Ézslás Istvánnak és Sólyom Margitnak Gabriella, GáBpár Józsefnek és Ila-Horvath Mária Klárának Andrea. Makra István Andrásnál: és Temesvárt Rozáliának Tibor Tsrván, Halasi Szilveszternek és Boriwov Ivánkának Szilvia Mllka nevű gyermekük született. Halálozás: Horváth Tamás, Kecskés-Barát László, GánszAntalnó Sztankó Márta Ilona, dr. Dancső Adámné Daróczl Rozália, Tóth Fcreno. Feleskei Károly Imre. Fodor Sándor, Renget Béla, Tarnal Endre Lajos. Fehér Ferenc, dr. Lakos Antalnó Hideg Ilona, Kosztor Illésné Török Etelka, Berta János, Németh Latos, Szűcs Lászlóná Bandi Julianna meghall. Emléküket őrzik az utcák 19. GYULA UTCA Ez és a szomszédos utcák 1928-ban mint Vasutas telep kerültek föl a térképre. (Ugyanakkor volt egy másik Vasutastelep is, a mai Hattyastelep. amelynek szebb lenne a neve röviden csak igy: Hattyas.) Ez a Vasutas telep 1931-ben már Gyula telep néven szerepel. Névadója — a telepnek Is. a Gyula utcának ls — Glattfelder Gyula (1874—1943) csnnúdi püspök (1911-től haláláig). A legújabb, 1970. évi térképen hibásan Gyulai utcaként van föltüntetve. HAJNÓCZY UTCA Az utca már látható Balla 1777, évi térképén, lR14-ben pedig már olv.i HÓ első neve: Korona utca. Nevét a benne áli" Korona fogadóról, a fogadó cégéréről kapta. 1859-ben bukkan föl először újabb neve, ekkor Három korona utcának hívták. Hogy lett a Koronából Három korona? Ügy, hogy a közben ni*Tp«űnt Korona vendéglő helyett egy élelmes fűszeres. Rausch Ferenc, nyitott az utcában (lehet, hogy ugyanott, erre még nincs adatunk) egy fűsaeritaceakmléist, és — nyilván tudatos üzleti fogásból — fölhasználva a korábbi Korona nevet, a. „három koronához" címzett fűszerkereskedésként hirdette. Ma már nem szokás kereskedést ilyen nevekkel ellátni. Ne feledjük azonban, hogy akkoriban. az emberek java még nem tudott írni—olvasni, így hiába lett volna kiírva a tulajdonos neve a boltra, arról, ha valakit odairányították, még nem találta volna meg. Ezért volt nagy szerepük a különféle látványos cégéreknek. (Teljesen azonos jelenség ezzel, hogy a legutóbbi indiai választásokon a különféle pártokat különböző ábrák jelképezték, Indira Gandhi kongresszuspártját pl. egy borjút szoptató tehén. Az analfabéták csak így tudták megkülönböztetni a pártokat.) Csokorra valót lehetne gyűjteni u változatos vendéglő, kocsma és bolt nevekből, azaz cégéreikből. (Három rúzsa, Hét pacsirta, a „fekete kutyához" címzett bolt, Bürgés kocsma, Vadászkürt című kávéház, a Hét fejedelemhez címzeit vendéglő, a Széchenyi Istvánhoz címzett kereskedés, a „cukorsüveghez" címzett fűszerkereskedés stb.) Ezek egy részéből azután az illető boltról, kocsmáról, szállóról utcanév is lett (Fekete Sas utca, Három fejsze utca, Kék kakas utca stb.). Sokáig egymás mellett élt a Korona utca és a Három korona utca. 1800-ból van adatunk ilyen kettős elnevezésre is": héber egyház vagy három korona utca. A héber egyház a zsidótempiomot, a régi zsinagógát jeúenti természetesen. A Víz után véglegesítették a Korona utcát. A Nemzeti Bizottság javaslatára 1945 júniusában lett az utca mai névadója Hajnóczy József (1750—1795) jogtudós, a magyar jakobinusok egyik vezetője, a Martinovics-féle szövetkezés teoretikusa és mártírja. HAMAN KATÖ UTCA Nyomvonala 1777-ben. első neve 1814-ben már térképen található. Zöldkert utcának hívták a benne levő Zöldkert tánohelyről, kerthelyiségről. 1850-ben Gácser utca: ez vezetéknév! eredetű, a Gácser vagy Gácscr jellegzetes alsóvárosi családnév. (Kálmány Lajos, aki ennek az utcának a sarkán, az Oltványi u. 2. sz. alatti házban élte utolsó éveit, rokonának, Gácsér pékmesternek házát lakta.) A Víz után az 183H-bun keletkezett nyelvújítási szóból lett az utcn ÚJ neve: Vaspálya utca. Vasutat jelentett, s az Indóház térrel (a mai Baross térrel) együtt sajátos együttest alkotott. Viszontagságos története az utca nevenek ezzel még nem ert véget. 1939-ben Szent Ferenc utca a neve a térképen: a közeli ferences kolostor és rendház révén kapta a rendalapító Assziszi Szent Ferenc nevét mintegy évtizedre. Mert 1951-ben lett a névadója Hámán Kató (1884—1936), a munkásmozgalom kiemelkedő harcosa és vértanúja. Vasutas volt. az 1918. jún. 20-i nagy vasutassztrájk egyik fő szervezője. Meglakta a Csillagbörtönt, és szabadulása után ls 6 szervezte a Csillag foglyainak illegális levelezését, hozzátartozóik anyagi támogatását. Péter László (Folytatjuk)