Délmagyarország, 1971. szeptember (61. évfolyam, 205-230. szám)
1971-09-23 / 224. szám
CSÜTÖRTÖK, 1971. SZEPTEMBER 23. 3 Brezsnyev—Tito tárgyalás # Belgrád (MTI) Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára szerdán délelőtt Joszip Broz Titónak, a JKSZ elnökének, Jugoszlávia köztársasági elnökének meghívására négynapos nem hivatalos, baráti látogatásra Belgrádba érkezett. Brezsnyev utazóban átrepült hazánk" területe felett, s Kádár Jánoshoz, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkárához intézett táviratában kifejezte a magyar nép boldogulására és felvirágozására irányuló legőszintébb jókívánságait. Brezsnyevet és kíséretét a jugoszláv főváros repülőterén Tito elnök és a legmagasabb rangú politikai és állami vezetők köszöntötték. „Különös megelégedéssel üdvözlöm önt Brezsnyev elvtárs, és a többi szovjet elvtársat Jugoszlávia népei és a saját nevemben, és kellemes tartózkodást kívánok körünkben" — e szavakkal fogadta Tito Brezsnyevet, aki köszönetet mondott a meleg fogadtatásért. Az SZKP Központi Bizottsága nevében a szovjet kormány és az egész szovjet nép nevében melegen üdvözölte, és a legjobb kívánságait fejezte ki a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének és a testvéri Jugoszlávia minden állampolgárának. „Nem először találkozunk Tito elvtárssal és Jugoszlávia más vezetőivel. E találkozók tapasztalatai alátámasztják: szükségesek és hasznosak közvetlen kapcsolataink. Meggyőződésünk, hogy a jelenlegi véleménycsere is hozzájárul majd a szovjet és a jugoszláv népek barátságának és sokoldalú együttműködésének további erősítéséhez" — mondotta Brezsnyev. A szombatig Jugoszláviában tartózkodó szovjet vezető és kísérete látogatásának első napján szerdán, gazdag programot bonyolított le. A repülőtéri fogadtatás után a déli órákban koszorúzás következett, majd délután Tito elnök belgrádi rezidenciáján megkezdődtek a két fél megbeszélései. A jugoszláv államfő este vacsorát, a késő esti órákban pedig a kormány új belgrádi márványpalotájában nagyszabású fogadást adott vendége tiszteletére. Közép-Ázsia közepében A. Egy légy a Marx térről Két Javaslat Kína ENSZ-tagságáról # New York (MTI) Az Egyesült Államok szerdán hivatalosan is a közgyűlés elé terjesztette az általa kidolgozott két javaslatot Kína ENSZ-tagságával kapcsolatban. Az egyik javaslat, mint ismeretes, eljárási, s kétharmados többséget követel Tajvan kizárásához; a másik érdemi javaslat, s mind Kína, mind Tajvan ENSZ-tagságát elismeri azzal, hogy a népköztársaság foglalja majd el Tajvan helyét a Biztonsági Tanácsban. A két határozati javaslat szövegét még nem tették közzé. Az általános ügyrendi bizottságban a vita arról folyik majd, vajon a közgyűlés általános politikai vitájában egy s ugyanazon az ülésen vagy külön-külön vétessék napirendre az albán, illetve amerikai határozati javaslatokat. Az Egyesült Államok az együttes vitáit pártfogolja. Szerdán megválasztották az ENSZ-közgyűlés hét főbizottságának elnökeit A közgyűlés szerdán szavazott az alelnöki tisztségek betöltőiről. Nincs előrehaladás az NDK—NSZK tárgyaláson % Nyugat-Berlin (ADN, DPA) Egon Bahr, a bonni kancellári hivatal államtitkára szerdán Kohl NDK-miniszterelnökségi államtitkárral folytatott alig félórás megbeszélés után küldöttségével együtt visszatért Nyugat-Berlinbe, ahol a DPA egyik tudósítójának kijelentette, a tárgyalások gyors befejezésének oka az volt, hogy a két fél továbbra is különböző állásponton van a négyhatalmi keretmegállapodás német szövegét illetően. Az államtitkár szó szerint ezeket mondotta: „... Megállapítást nyert, hogy a négyhatalmi megállapodás német fordításával kapcsolatos közös fáradozások továbbra sem jártak eredménnyel. Ilyen körülmények között nem lehetett folytatni a tárgyi megbeszéléseket a közlekedés kérdéseiről. A legközelebbi találkozó időpontjában a két küldöttség vezetője a későbbiekben egyezik majd meg." Kohl államtitkár sajnálkozását fejezte ki e magatartás felett, és újból megerősítette az NDK kormányának hajlandóságát a gördülékeny tárgyalások folytatósára, hogy mielőbb pozitív eredményekre juthassanak. Jövő szerdán Nfxon—Gromiko találkozó # Washington (AFP) Nixo-n—Gromiko találkozó lesz szeptember 29-én a Fehér Házban. Hivatalos washingtoni Icözlés szerint az amerikai elnök ezen a napon fogadja majd a szovjet külügyminisztert. Koszigin Marokkóba látogat # Moszkva (MTI) Moszkvában hivatalosan bejelentették, hogy Alekszej Koszigin, a szovjet minisztertanács elnöke II. Hasszán király meghívására októberben hivatalos látogatásra Marokkóba utazik. „ ... Meg kell vallanom, hogy a színes kupolák és tornyok első hatása, amint a reggeli nap sugaraitól teljes fényben ragyogtak, sajátságos és igen vonzó volt." — Vámbéry Ármin írta ezeket a sorokat, száz évvel ezelőtt, miután hosszú útja utolsó állomásához, Timur városához érkezett. Több hónapig tartó lovaglás, „tevegelés", gyaloglás volt már mögötte, sivatagon, hegyeken át, útja utolsó szakaszát — Bokharától Szamarkandig — szekéren tette meg. „ ... E kezdetleges jármű mindenfelé hajigált. A folytonos odaütődéstől nemcsak fejünket sértettük meg, hanem az első órákban úgy éreztem' magamat, mintha tengeri betegség szállt volna meg; és sokkal többet szenvedtem a szekéren, mint a tevén..." (Most már nem tudom, hogyan is írjam meg, mennyire haragudtunk, mert kerek egy órát késett repülőtéri buszunk, Erzsike, a könyvelőnő pedig azon mérgelődött, miért is nem vette be azt a Daedalont: „Kicsit fáj a gyomrom, most nem valami szépen szálltunk le..." Megérkeztünk tehát mi is a fényes kupolák, tornyok városába, a hányatott sorsú, Dzsingisz kán hordáitól, földrengésektől megtépázott ősi Szamarkandba. Délután érkeztünk a városba és tanúsíthatjuk, hogy a Regisztán halványzöld kupolái a lemenő nap fényében is nagyon szépek. Furcsa, mégis így van: ma több ősi építészeti remekművet láthatnak a világ minden részéből idesereglett turisták, mint a kolduló dervisnek öltözött Vámbéry láthatott annak idején. Azt írja többek között a régi városközpontot, Regisztánt alkotó medreszekről (mohamedán teológiai főiskolák): „ ... néhány még lakásul szolgál, a többi azonban el van hagyatva, s nemsokára rommá lesz..." Nem lett rommá. Az elmúlt években eredeti szépségükben restaurálták a hí! res, mozaikdíszítésű minareteket és kupolákat. Sok helyen folynak ásatások, melyek tanúsága szerint Szamarkand a világ egyik legrégibb városa, az időszámítás előtti VI—VII. században alapították. Tavaly még születésnapot is ünnepelt: a két és félezrediket. Talán sokat idéztem világhírű hazánkfiát, de hát ki is tudhatna többet erről a városról, múltjáról? Mi idegenvezetővel jártuk végig a szent nekropolisz, a Sah-i Zinda mauzóleumait, ahová ő élete kockáztatásával jutott csak be. Mielőtt elinA VDK tiltakozása % Hanoi (VNA) A Vietnami Demokratikus Köztársaság külügyminisztériuma szerdán hivatalos nyilatkozatban élesen elítélte a VDK ellen végrehajtott újabb amerikai bombatámadósokat. A keddi légitámadás során a VDK légvédelme két amerikai vadászbombázót semmisített meg — közölte a hanoi rádió. # Párizs (UPI, AFP) Tiltakozásként a VDK területe ellen kedden végrehajtott nagyarányú amerikai bombázósok miatt, a VDK és a DIFK Párizsban tárgyaló küldöttsége csütörtökön nem vesz részt a vietnami négyes értekezlet 130. ülésén. dultunk volna. Ólja, a szamarkandi kislány figyelmeztetett bennünket, jól számoljuk meg a felvezető lépcsőfokokat, mert aki elhibázza, bűnös: vezekelnie kell. Én nem tudom, az igazhitűek annak idején hogyan csinálták, mi nemhogy számolni, de még lélegzeni sem tudtunk a ménkű magas mórványlépcsőkön kapaszkodva. Kevesen találták el a 36-ot (ennyit kellett volna), úgy látszik, sok bűnös volt köztünk. Szerencsére a vezeklést elengedték. (Szegény Vámbéry, nem csoda, ha béna lábával többnek érezte az óriások számára készült lépcsőket — ő negyvenet említ könyvében.) Délután az autóbuszban láttunk egy legyet. Miért érdekes ez? Csak azért, mert ez volt az első légy, amit Közép-Ázsiában találtunk. Lehet, hogy ezt is mi vittük oda kofferben, tán hazánkfia légy volt, esetleg éppen szegedi, a Marx térről. (Én már ott is mondogattam, hogy ezt úgyse hiszi majd el nekünk senki otthon, pedig igaz: légynek, szúnyognak, de más kisebb-nagyobb bogárnak se láttuk nyomát hosszú utunk során.) Előre megmondták, hogy vigyázzunk a fényképezéssel, a hithű mohamedánok nem szeretik, tiltakoznak majd ellene. Bíztam az emberi hiúságban, mely legyőzhetetlen és időtálló. (A Sah-i Zinda szent épületeinek homlokzatát díszítő arab betűs Koránidézetek között csak nemrég fedezték fel az építők odacsempészett, profán neveit. Nem állhattak ellen a kísértésnek, hogy nevüket kőbe véssék, pedig az életükkel játszottak.) Bementünk hát egy kis óvárosi házba, körülnézni. Néhány gyereket láttunk, egy asszonyt, aki mosott az udvaron, egy nyitott verandán pedig a falra akasztott gyönyörű türkmén szőnyeg előtt egy nagymama teázott, párnán ülve — ahogy ez itt szokás. Bemutatkozás után olyan barátságosan fogadtak bennünket, mint réglótott kedves rokont. A meghívást nem lehetett visszautasítani, illatos teával kínáltak bennünket. Négy gyerek volt otthon a nyolcból. — Szabad-e lefényképezni, barátságunk emlékére? — Szabad volt. Jól látta a nagymama is, hogy rossz az irányzék, őt is célba veszi a gép, mégse mozdult a helyéről. Odaült a mama is a gyerekek mellé — szabályos családi kép lett az eredmény. Sokat lehetne írni az új Szamarkandról is, de nagyon hasonlítana ahhoz, amit a többi közép-ázsiai városról említettem. Az üzbég városnak 300 ezer lakosa, 114 gyára, 5 főiskolája, egyeteme van — ugye, mennyire hasonlít ebben a többihez? Modern városrészében vékony homokréteg borítja az utcákat és a háztetőket, itt a város széle, néhány méterre pedig a sivatag. Este százwattos hangerővel megszólalt ablakunk alatt az „Obladi-oblada" egy szórakozóhely teraszáról. Mit mondjak? — Beatlesék jobban játsszák. Utána mélabúsan zengett az „Ocseny csornaja ...", ez már sokkal szebbre sikerült. Beatzenekari előadásban is szívesen hallgattuk, bár különös és kissé anakronisztikus volt így együtt a kettő: gitárzene és a Regisztán sziluettje. Ezen az utolsó középázsiai utunk búcsúestjén — akár egy giccses levelezőlapon — sütött a holdvilág. Azok a bizonyos „fényes kupolák és tornyok" a holdfényben is nagyon szépek voltak. Somogyi Károlyné M Dn^~uílí i >> F <SPORT» BORÍTÉKOS