Délmagyarország, 1971. szeptember (61. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-19 / 221. szám

12 VASÁRNAP, 1971. SZEPTEMBER Ml Hó a Halászbástyán Szarkazmus — Tudod, mi az a szarkazmus? — Nem én. — Amikor egy kanni­bál azt mondja neked: remélem itt marad ná­lunk vacsorára! Az NSZK-beli Bavárla filmstúdió síábja Budapesten for­gatja egy II reszes színes tévéfilmjét. A téli jelenetek­hez a tuzoltok szolga Itatták a inühavat Dr. SOMOS ANDRÁS KITÜNTETÉSE A Népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. Somos András Kossuth-díjas akadémikus­nak, a Kertészeti Egyetem rektorának eredményes mun­kássága elismeréséül 60. születésnapja alkalmából a Munka Érdemrend arany­fokozata kitüntetést adomá­nyozta. POLITIKAI AKADÉMIAI IGAZOLVÁNYOK ÁTADÁSA A politikai akadémia iga­zolványait szeptember 20. 21, és 22-én délelőtt 9 órától délután négy óráig adja át az MSZMP Szeged városi bizottsága a pártszervezetek­nek a pártbizottság székhá­zának (Kálvin tér 6.) föld­szinti vb-termében. FOTÓKIÁLLÍTÁS Ma délelőtt 11 órakor a múzeum kupolacsarnokában a Magyar Fotóművészek Szövetsége és a Móra Ferenc Múzeum rendezésében fotó­kiállítás nyílik Lantos Mik­lós fotóművész képeiből. A kiállításon dr. Bálint Sándor ny. egyetemi tanár mond megnyitó beszédet. A tárlat október 16-ig tekinthető meg, hétfő kivételéven mindennap 10—18 óráig. NEMZETKÖZI HITELT KAPOTT AZ IKARUS A Nemzetközi Beruházási Bank, valamint az Ikarus Karosszéria- és Járműgyár képviselői Moszkvában hi­telszerződést írtak alá, amely­nek alapján a bank a ma­gyar vállalatnak 12,7 millió transzferábilis rubel hitelt folyósít a járműgyártás fej­lesztésére. EGY HÉT MÜLVA BÉKEKÖLCSÖN-HÜZAS Az Országos Takarékpénz­tár egy hét múlva, szeptem­ber 27-én és 28-án rendezi az 1., az 5. és a 6. Békeköl­csön 1971, második félévi sorsolását. A húzásokat mindkét napon az Utasellátó Vállalat budapesti művelő­dési termében tartják. GYŰRŐDÉS NÉLKÜLI ÁGYNEMŰ A Pamuttextilmflvek szé­kesfehérvári gyárában pa­mutból és poliészterből szőtt ágynemű-anyag készül. Mo­sáskor az anyag nedvszívó képessége, mosás után gyű­rődést felóldó tulajdonsága egyaránt jó. A gyűrődésmen­tes ágyneműt vasalni nem kell. Az újfajta anyagot kü­lönböző pasztelszinekben és változatos, divatos mintázat­tal gyártják. A varrodában eddig 5 ezer ágynemű-garni­túra készült. MAGASNYOMÁSÚ LÉGHEVÍTÖ A VASMŰBEN A Dunai Vasmű 2. sz. nagyolvasztójában jövőre be­vezetik az úgynevezett ma­gas toroknyomású vasterme­lést. Ehhez az eddiginél kö­rülbelül kétszáz Celsius-fok­kal magasabb hőmérsékletű levegőt kell majd a kohóba fúvatni. Az új technológia bevezetésének előkészítése­ként a meglevő 3 léghevítő mellé előbb egy új, nagyobb nyomású és magasabb hő­mérsékletű léghevítőt építe­nek, majd egyenként ilyenre építik át a jelenlegi léghe­vítőket is. Az új léghevítő szerelését megkezdték. A múgy Szegedhez tartozik, sőt néhanapján a város neveze­tességeként mutogatják a te­levízióban. Kisvárosnyi lakosa van, tízemeletes házai messze látszanak, tornya esténként Kopáncsig elvilág­lik. Mégis falu ez. Tarjánnak hív­ják, s minket, benne lakókat tarjá­niaknak. A falusi jelleget már az önállósult név is jelzi. Mert ragaszt­hatjuk mi ehhez a telep, lakótelep, városrész elnevezést, mindent ellök már magától, csak így marad pőrén és egyszerűen: Tarján. Mintha va­lóban önálló település lenne egy to­ronnyal, egy iskolával, egy óvodá­val, egy trafikkal, egy bolttal az alvégen, eggyel pedig a fölvégen. Azt mondják, kicsit falusiak va­gyun benne mi, lakók is. Tényleg igaz: este nyolc után behúzódunk a szobába tévét nézni, vagy kiállunk az erkélyre, s hallgatjuk a cölöp­verő zuhogását, ahogy a Csillag té; ren új meg új házaknak döngöl ala­pot, hogy növekedjék tovább a falu, s hogy majd várossá cseperedjen valamikor. Egyébként csend van kö­rül. Talán azért is, mert olyan bű­nös intézmények, mint kocsma, presszó, vendéglő még nem működ­nek mifelénk. Gondolom, ha lenné­nek is, bezárnának kapuzárás körül, mert elfogynának a vendégei. A mi­felénk lakó ember ritkán érne rá hosszabb darvadozásra. Itt a ven­dég is szedelőzködik idejében, ne­hogy elkésse az utolsó autóbuszt, mert a taxi — falun ugyebár — A mi falunk csak kifelé menet használatos. Emiatt is falusinak néznek bennün­ket a város más részén lakók. De másért is. Egy ismerősöm meséli: megállítja valaki az utcán, s meg­kérdi, mit keresett ő Tarjánban, merthogy kétszer is látta arra a hé­ten. Bizony: idegen a faluban! De tényleg, mit keresett ott? A Kárász utcán, vagy a Centrum körül azért fordul meg az ember, mert vásárol­ni akar. A Marx téren, vagy a pá­lyaudvarokon azért, mert utazni akar, esetleg vár valakit Újszege­den sétálhat, strandolhat. De mit akar Tarjánban? Spekulál? Lakást akar cserélni? Netán szerelmi ügy? (De az mégsem, arról már beszélné­nek...) Hiába: falun vagyunk. Senki ne gondolja persze, hogy mi röstellkedünk emiatt, netán egyene­sen rosszul érezzük magunkat. Szó sincs róla. Éppen ellenkezőleg. Az emberi kapcsolatoknak olyan termé­szetes, ritkán látható formái ala­kult itt, amelyek sokféle jó érzést termelnek. A közös honfoglalás, a berendezkedés nagy élménye igazán örömteli napokban sodorta itt egy­más mellé a lakosokat. Innen lehet, hogy ellenségeskedésről alig hallani, de naponta szép példáit látni az egymáson való segítésnek, az igazán emberi megnyilatkozásoknak. Nem mondjuk, hogy nem szeret­nénk városiasodni, de legalább job­ban fölszerelt faluvá lenni. Mife­lénk egyetlen házban lakik annyi ember, mint Klárafalván. Még sincs postánk, presszónk, vendéglőnk, mo­zink. Nem szólva azokról az áldá­sokról, amelyekkel a Klárafalvánál valamivel nagyobb községek már bírnak, mint a patika, orvosi ren­delő, vagy a kevésbé életbevágó, de fontos fodrászműhely, cipőjavító, mi­egymás. Nyilván mindez meglesz ná­lunk is. Ma azonban még nincs. Ezért hozzuk a „városból" a gyógy­szert, azért járunk a „városba" ha­jat vágatni, s néha — vacsorázni. A középületek, szolgáltató üzletek sokat jelentenének. Annyit minden­képpen, hogy jól fölszerelt falunak tudhatná magát Tarján. Várossá azonban csak akkor lehet, ha a Vá­ros — és a közlekedési vállalat — erősebb és megbízhatóbb szálakkal köti magához az új lakótelepet, amely amúgy ránézésre egészen vá­rosforma, igazán nem kell majd szé­gyenkezni miatta. Jó lenne városiasodni. Az persze nem lenne baj, ha az együttélés em­beri formáin később sem változtat­nánk. Ha „falusiak" maradnánk ab­ban az értelemben, hogy érdekelt­nek tekintjük magunkat egymás ba­jában-orömében. Mert jó érzéssel élni csak jó érzések között lehet. Annás József MEGHALT KÁLMÁN OSZKÁR Kálmán Oszkár, az Állami Operaház örökös tagja hosz­szas szenvedés után, 84 éves korában elhunyt. Kálmán Oszkárt az Operaház saját halottjának tekinti, temeté­séről később intézkednek. DZSESSZKONCERT A SAJTÓHÁZBAN A népszerű Angyalok­együttes vezetőjének, Vági Lászlónak dzsesszegyüttese mutatkozik be zártkörű ren­dezvényen holnap, hétfőn este 8 órai kezdettel a sze­gedi Sajtóház klubjában. A program szerzői est lesz. HAJÓSÜNNEP A BALATONON A balatoni gőzhajózás meg­indulásának 125. évfordulója alkalmából szombaton ün­nepséget rendeztek a Bala­ton két nagy idegenforgalmi központjában, Balatonfüre­den és Siófokon. HALÁLOS BALESET AZ ORSZÁGÚTON Solt és Kecskemét között két személyautó összeütkö­zött. Az egyik kocsiból ki­szállt Nagy Sándor, 46 éves, a Hódmezővásárhelyi Álla­mi Gazdaság igazgatója, hogy a másik kocsi utasai­nak segítségére siessen. Eb­ben a pillanatban érkezett oda személyautójával Csikós László 23 éves debreceni gépésztechnikus és elütötte Nagy Sándort, aki a helyszí­nen meghalt, A baleset kö­rülményeit és a felelősség kérdését most vizsgálják. Csehszlovák—magyar baráti találkozók Lélektan A Hazafias Népfront Csongrád megyei elnöksége a budapesti Csehszlovák Kul­túrával karöltve szeptember 20-án, hétfőn Makón és Pit­varoson, szeptember 21-én pedig Szegeden baráti talál­kozókatrendez. A baráti ta­lálkozóra várják többek kö­zött Jan Gothet, a Csehszlo­vák Kultúra igazgatóhelyet­tesét, valamint Klara Bencs­kót, a Csehszlovák Kultúra kultúrreferensét. Szeptember 21-én, kedden délelőtt Szege­den, a KISZÖV székházába látogatnak el a csehszlovák vendégek, majd a kora dél­utáni órákban a szegedi vas­ipari szövetkezetet keresik fel, utána pedig a Móra Fe­renc Múzeumot és a Somo­gyi Könyvtárat. A Hazafias Népfront városi titkárságán baráti találkozó lesz a sze­gedi népfrontaktívákkal, majd a városi népfrontbi­zottság székházában barát­sági gyűlést tartanak. A Csehszlovák Kultúra Szege­den tartózkodó képviselői megismerkednek majd az egyetem szlovák tanszéké­nek hallgatóival is. Csaknem százezer óvodai újonc Hol bújik ki a hazugság? Dr. Barnes, San Franciscó-i pszichiáter arra a felfedezésre jutott, hogyha valaki hazudik, ez azon­nal jelentkezik a lábujjaknál. A hazugság következ­tében a nagyujj remegni kezd — állítja dr. Barnes. Javasolja, hogy az amerikai kongresszus résztvevői mezítláb ülésezzenek. Országszerte lebonyolítot­ták az óvodai felvételeket. A fővárosban és vidéken a je­lentkezők száma sok helyütt ezúttal is lényegesen meg­haladta a felvehetőkét. Emi­att az igényjogosultak kö­zül — nem végleges adatok szerint — 30—40 ezer kis­gyereket nem tudtak fogadni az intézmények, s még így is tovább növekedett a zsú­foltság az óvodák nagy ré­szében. Az ország több mint 3500 tanácsi és üzemi óvodájába mintegy 90—95 ezer „újonc" vonult be a napokban. Kö­zülük 80 ezren az iskolába lépettek helyét foglalták el. Előzetes számítások álapján az óvodákban 240 ezer apró­ságról gondoskodnak, olyan családok gyermekeiről, ahol mindkét szülő dolgozik és nincs olyan felnőtt család­tag, aki a gyermeket otthon elláthatná. A mostani összlét­szám megközelíti az óvodás­korú népesség 60 százalékát. Az 1971—72-es óvodai évadban — a művelődésügyi miniszter utasítása értelmé­ben — megkezdik az óvodák számára készült új nevelési program bevezetését, amely korcsoportonként és óvoda­típusonként fokozatosan lép életbe. Először az osztott óvodák kiscsoportjában tér­nek át az új programra. Az új óvodai nevelési program alapvető célja, hogy már az óvodákban maximá­lisan kifejlesszék a gyerekek aktivitását, önállóságát. A foglalkozások középpontjába az eddigieknél sokkal inkább a kicsinyek tevékenységét, érdeklődésének fejlesztését állítják. Mindez elsősorban az iskolára előkészítést szol­gálja. Az óvónők a koráb­binál szabadabb kezet kap­nak a nevelési feladatok megoldásához, így lehetővé válik, hogy fokozottabban fi­gyelembe vegyék a gyerekek egyéni és életkori sajátossá­gait. <— Én nem a buszra várok, hanem azt a feladatot kap­tam a közlekedési vállalat­tól, hogy türelemre szoktas­sam az utasokat! Reflex MIT FIZET A LOTTÓ? A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság közlése szerint a 38. játékhéten ötös találata egv fogadónak volt, nyere­ménye 1 751 868 forint. Négy találatot 20 fogadó ért el, nyereményük egyenként 87 593 forint. Három találata 2979 fogadónak volt, nyere­ményük egyenként 588 fo­rint. A kéttalálatos szelvé­nyek száma 103 337 darab, ezekre egyenként 20 forintot fizetnek, A nyereményössze­gek a nyereményilleték levo­nása után értendők. A kö­zölt adatok tájékoztató jelle­gűek. A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság a televízióval közösen külön lottósorsolást rendez vasárnap este a tele­vízióban, A tévé-lottószelvé­nyek nyerőszámait este 21 óra 15 perces kezdettel egy­órás műsor keretében húz­zák ki. ÖSSZESZURKÁLTA FELESÉGÉT Király Imre 35 éves, Kis­kundorozsma, Toldi utca 56. szám alatti lakos volt fele­ségét zaklatta, két gyermeke után nem fizette a tartásdí­jat. Egy alkalommal belopa­kodott volt felesége lakásá­nak udvarára, s ott lesben állt. Mikor az asszony ha­zaért, be akart vele menni a lakásba, mondván, hogy tar­tásdíjat akar fizetni. Aa asz­szony nem hitt neki, erre zsebkést rántott, s a szeren­csétlen nőt többször fejbe szúrta, majd önmagát is megsebesítette, öngyilkossági szándékkal. Mindkettőjüket a mentők vitték kórházba, sé­rülésük 8 napon belül gyó­gyult. Királyt súlyos testi sértés kísérlete miatt a sze­gedi járásbíróság 6 hónapi szigorított börtönre ítélte, s 2 évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. Az ítéletet jog­erőre emelete a szegedi me­gyei bíróság. Drága a tojás, kevés csirke Változatlanul 28 forintért árulják a csirke kilóját a szegedi piacokon, és szom­baton kevés volt és drága a tojás is, 1,50—1,60 volt da­rabja. A városi tanács szol­gáltató üzeme által mag­adott szombati piaci átlag­árak: burgonya 3,50—4 fo­rint, sárgarépa 3—4 forint, a gyökér 5—6 forint, a vö­röshagyma 3—4 forint volt. A karfiol 8—10 forint, a paradicsom még mindig ol­csó: 1,50—2,50-be került. A zöldpaprika 3—8, a főzőtök 1,50—2, az uborka ára 5—10 forint, a zöldbabé 8—10. Csak nagyon kevés zöldbor­só volt, 15—18 forintos áron. Egyes téesz standokon ala­csonyabb árak is voltak, a szegedi Uj Élet Tsz példá­ul 6,50-ért hozott karfiolt. 3 forintért sárgarépát. A kiskundorozsmai téesz 5—6 forintért árutt szép panri­kát. A pvümölesök közül a szőlő 4—8, a nyárialma 5—8, a téli alma 4—7, az ősziba­rack 4—8 forint volt, a kör­te 8—10 forint és igen „elő­kelő" gyümölcs lett a szilva, mert 3,50—4 forint az ára. A diót 12—15 forintért kí­nálták, a mák literje 26— 28 forint. A szárazbab 12— 14 forintba került ,a sava­nyított káposzta kilója 8 forint volt. Még mindig kapható dinnye, a görög­dinnyét 2—2,50-ért árulják, d-i a rúzsai Szivárvány Tsz például 1 forintért adta. DÉLMAGYARORSZÁG \ Magyar Szocialista Munkáspárt Szeged városi bizottságának napilapja. - Megjelenik liélfo kivételével mindennap, hétköznap 1, vasárnap 12 oldalon. - Főszerkesztő: F Nagy István. - Szer­kesztőség és kiadóhivatal: Szeged. Magvat Tanárskíiztársas&g út­ja II). Telefon: 13-535, n-00:i - Feleld, klartn. Kovács László. - A lapot nyomja: Szegedi Nyomda. Szered. Bajcsy Zsilinszky utca ti. — Index: 23 053. — Előfizetési díj egy hónapra 20 tarlat.

Next

/
Thumbnails
Contents