Délmagyarország, 1971. szeptember (61. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-18 / 220. szám

4 SZOMBAT, 1971. SZEPTEMBER 18. Kritika aki — Kedves urain, én kirúgnám az olyan titkárnőt, még azt sem tudja, hogy hol vannak a kulcsok! Mini komputer A varsói Era Merőiműszergyár mérnöke, Jacek Krpinski a gyár szakemberkollektívájával együtt az első lengyel mini komputer építésén dolgozik. A K—202 elnevezésű számológép logikai konstrukciója már készen áll. A digitális számológépek negyedik generációjához tartozó új kornpúter felhasználási területe igen széles; adatfeldolgozásnál a technológiai folyamatok vezérlésénél és a mérnöki munka automatizálásánál használható fel. A számológép központi része nem nagyobb az írógépnél. Munkasebessége másodpercenként félmillió művelet. Együttműködhet 64 külső memóriaegységgel és ugyanennyi betápláló- és kiadóberendeziéssel. Berendezései közé tartozik az ellenőrző képernyő, a villamyírógép, a lyukkártya- és lyukszalagolvasó, valamint a nyomtatóberendezés. NAPI KISLEXIKON az idegenforgalomról Évről évre növekszik hazánk idegenforgalma, az idén már eddig több . látogató fordult meg Magyarországon, mint az elmúlt évben. Az idegenforgalom a nemzetközi gazdasági és kulturális kapcsolatoknak is fontos tényezője. 0 Előnyei? Az egyes országok szániára a külföldi látogatók nagy száma gazdasági előnyökkel is jár, mert ezek legnagyobb részt saját országuk valutájával fizetnek. Szokás az idegenforgalmat a legolcsóbb exportnak is nevezni, hiszen a külföldiek helyben fogyasztanak, ha turisták, az országokban. 0 Szervezések? Magyarországon először 1902-ben alakult olyan vállalat, amelynek feladata az idegenforgalom lebonyolítása, fejlesztése volt. 1955-ben a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium felügyelete alatt Oi-szágos Idegenforgalmi Tanács létesült az Idegenforgalom elvi Irányítására, ennek tagja a belkereskedelmi, pénzügy-, külügy-, belügy-, művelődésügyi és egészségügyi miniszter, valamint a SZOT és a fővárosi tanács vb elnöke. A tanácsnak állandó titkársága van, amely irányítja és ellenőrzi a tájegységi idegenforgalmi bizottságokat, valamint a tanácsi idegenforgalmi hivatalok munkáját. 0 Intéző bizottságok? Jelenleg hét tájegységi bizottság működik; ezek a Balatoni, Dunakanyar, Velencei-tavi, Észak-magyarországi, Mátra—Eger vidéki, Bakonyi és a Baranya megyei Intéző Bizottság. Azokban a megyékben, ahol az idegenforgalmi szempontból meglevő adottságok Indokolják, idegenforgalmi hivatalok működnek. 0 Irodák? Az idegenforgalom fejlődését az egyes országok egyéni és csoportos utazások szervezésével, szállodák, üdülőhelyek, gyógyfürdők építésével, sportlehetőségek, kultüresemények szervezésével, valamint utazási vállalatok és irodák létesítésével támogatják. Az idegenforgalom gyakorlati lebonyolítását, az utasok toborzását és útiprogramok szervezését hazánkban az IBUSZ, az Expressz Ifjúsági és Diákutazási Iroda és újabban a Coopturist, valamint a Volán utazási irodája bonyolítja. A kukorica betakarítása morzsolással A haditechnika újdonságai Páncélosvadószat - rakétával A kukorica betakarítása területünkön nagyobb részt még hagyományos módon, kézi töréssel történik. A munkaerőhelyzet azonban indokolttá teszi a kukorica komplex gépesítését és ezen belül a kukorica gépi betakarítását. A kukorica betakarítás kezdési időpontja és a betakarítás tartama nagymértékben függ a termesztett fajtáktól és az időjárástól. A törést 35 százalék alatti szemnedvesség-tartalom mellett indokolt megkezdeni, és célszerű azt néhány héten belül befejezni. A korábbi érésű fajták betakarítása gyakorlatilag szeptember hó második felében kezdődik. A középkésői érésű fajták betakarítására október—november hónapban kerül sor. Már több gazdaságban megkezdték e munkát. A kukoricabetakarítógépek által okozott szem- és csőveszteség alakulásában jelentős szerepe van a termesztett fajtának és a betakarítás időpontjának. Az első Időszakban az összes veszteség 2—4 százalék között van és az érés, Illetve a betakarítás előrehaladásával fokozatosan emelkedik. A veszteség a törés pillanatában lemorzsolódott, illetve a földre hullott szemekből, a be takarítógépek által elhagyott letört és le nem tört csövekből, valamint a szár és csutkarészek között maradó kirázatlan és le nem morzsolt szemekből tevődik össze. Hazánkban a kukorica morzsolva betakarításának alapgépe a 4 soros kukoricacsőtörő adapterrel felszerelt arató-cséplő gép. A morzsolva betakarított nedves szemeskukorica tartósítására és tárolására a gyakorlatban számos megoldás született. Légmentes tárolással, illetve vegyszerek alkalmazásával hosszabb ideig tárolható jelentősebb veszteség nélkül. A tartósítási technológia fegyelmezett betartásával, a különböző méretű árokgödör- és áthajtó silókkal, valamint a hengeres tégla- és betonsilókal, továbbá a zárt fémés betontornyokkal egyaránt kedvező eredményeket értek el. A morzsolva betakarítás nagyobb arányú alkalmazásának azonban előfeltétele a szárítókapacitás növelése. A száraz szemeskukorica tárolására silórendszerű fém tárolótornyokat célszerű létesíteni. A fémtornyok különböző nagyságban készülnek. s az igényeknek megfelelően egy-egy telepen a szükséges darabszámban építhetők fel. A kukoricán kívül más szemestakarmányok tárolására is használhatók. . Az irányzólövész feszült figyelemmel néz az optikai irányzékra és a lövészetvezető parancsát várja: „Céltávolság 1800 méter! Célsebesség 20 km/óra!" „Tűzkész!" — hangzik a válasz. — „Indítás!" — Az irányzólövész megnyomja az indítógombot és a rakétalövedék vijjogva röppen az indítóállványról. Másodpercenként mintegy 100 méteres sebességgel halad a cél felé, alig néhány méterrel a talaj felett. A gyorsító hajtómű ragadja el a rakétalövedéket az indítóállványról, és a másodperc tört része alatt néhány méteres magasságba lendíti, miközben repülési sebességét egyre növeli. A sebesség erős növelésének korlátai éppen a kezelő reagálási képességének figyelembevételéből adódnak. Az irányzólövésznek időt kell adnia arra, hogy miközben távcsövével szakadatlanul figyelemmel kíséri a célt, egyben rakétáját is nyomon követhesse. Amennyiben azt észleli, hogy a rakétalövedék kitér az irányzóműszer és a cél által meghatározott síkból, akkor irányzó kis botkormányával parancsjelet állít elő, amely annál erélyesebb, minél inkább kimozdítja a botkormányt középső, semleges helyzetéből. A helyesbítő parancs elektromos jel formájában végigfut a továbbító vezetéken a pályán haladó rakétalövedék fedélzetére. Ott erősítés után sorba „kopogtat" az egyes kormányszerveken, amelyek a le-fel és a jobbra-balra irányuló mozgásokat kiváltják. Ám csak azzal lesz szerencséje, Ember és harceszköz összhangja kell a páncélosvadászathoz amelyiknek ismertetőjelét, kódját magán viseli. Ez a kormányszerv befogadja, hallgat rá és elektromágnes segítségével végrehajtatja a kormányfelület kívánt mértékű és irányú elmozdulását. A rakétatestet körüláramló levegő szembetalálkozik a kormányfelülettel, nekifeszül és a rakétalövedék engedelmesen máris a kívánt irányba fordul, viszszatér az irányzósíkba. Figyelni, irányítani — az irányzólövésznek minden idegszálával ezekre a feladatokra kell összpontosítania. A szükséges parancsjelek kialakításakor előálló késedelem csak megnehezíti, sőt esetleg kétségessé is teszi a rakéta pályájának megfelelő helyesbítését, célra irányítását. Tényleges harchelyzetben ez a feladat még bonyolultabb. Gondoljunk csak arra, hogy harc közben menynyi zavaró hatás érheti az irányzólövészt! A különben is megkívánt különleges képességek mellé tehát érthető módon sok-sok gyakorlás szükséges a rakéták irányzólövészeinél, hogy a rakétahajtás, a távirányítás és az üreges robbanótöltet kumulatív hatásának ez a szerencsés társítása, a páncélelhárító irányított rakétalövedék valóban célba találjon és ott pusztító hatását kifejthesse. Ember és harceszköz tökéletes összhangja szükséges a páncélosvadászathoz. A távirányítású rakétalövedék nyújtotta lehetőségek valóra váltása az irányzólövész ujjaiban és szemén, nem kevésbé gyakorlottságán és bátorságán nyugszik. Izgalmas, valódi vadászat ez! a Szovjetunióban „130 egyenjogú" — ez a címe a szovjet Nauka Akadémiai Könyvkiadó újdonságának. A könyv szerzője Magomét Iszajev szovjet nyelvész; művében a Szovjetunió népeinek, nemzetiségének nyelvéről és történelméről számol be. A hajdani Oroszországot benépesítő 130 kisebb-nagyobb nemzetiség a régi időkben nem rendelkezett saját írásbeliséggel. A szovjet tudósok segítségével megteremtett és könnyen elsajátítható írás lehetővé tette az analfabetizmus felszámolását, valamint a korábban elmaradott területek gazdasági és kulturális fejlesztését A szovjetunióbeli nemzetiségek kulturális fejlődését az irodalmi fesztiválokon mutatják be: 1971-ben az Oroszországi Föderáció sok városában rendeztek és rendeznek ilyen irodalmi ünnepséget, amelynek során átfogó képet adnak a szovjet köztársaságokban élő kis népiek irodalmáról. Az irodalmi esteken csuikcs, burját, evenk, jakut, tuvin és vogul nyelven szólalnak meg a versek és prózai alkotások. Ezek az egykor' írástudatlan népek ma azzal büszkélkedhetnek, hogy saját anyanyélvükön jelennek meg újságok, folyóiratok, könyvek. Ezek a kis népek számtalan neves alkotóművészt adtak a Szovjetuniónak — valamennyi művészeti ágban figyelemre méltó alkotásokkal jelentkeztek. Irodalmuk nem marad meg lakóterületük szűkebb határai között: a világ sok nyelvére lefordították például Jurij Rlthen csukcs, Szolcsalk Toka tuvin és Grigori j Hodzsev nanáj író művelt. Az irodalmi élettel összefüggő esemény az is, hogy a Kazah Nemzeti Könyvtár hárommillió kötetes állományával kinőtte jelenlegi épületét és most új helyet kapott Alma-Atában. A könyvtárat még a forradalom előtti Időszakban alapította a helybeli haladó értelmiség kis csoportja. Az azóta eltelt esztendők során a könyvállomány állandóan, bővült, amelyhez jelentősen hozzájárult a köztársaság több kiadójának tevékenysége. Évente 2000 könyvet adnak ki, 24 millió példányban. A fejlődést semmi nem jellemzi jobban, mint hogy az itteni lakosság 98 százaléka 50 évvel ezelőtt még analfabéta volt Emléküket őrzik az utcák tt. BOLYAI JÁNOS UTCA A mai utcának déli szakasza meg volt a Víz előtt: Verem utcának hívták, nyilván valamely vendéglő itteni jégverméről, s a Víz után eltűnt Kulcs utcába torkollt. A mai utcának kb. a Gogol utcától északra eső diarabja a Víz után keletkezett. Ekkor a benne álló régi zsddótemplomrói Zsinagóga utca lett a neve. 1911-ben, születésének centenáriumán, a templom egykori papja, a tudós Löw Lipót (1811—1875), aki 1850-től haláláig tevékenykedett benne, lett az utca névadója. A jobboldal kezdeményezésére nevezték el 1942. február 28-án a hátával az utcának támaszkodó jezsuita templom neves hitszónokáról, P. Bús Jakab (1881—1935) házfőnökről. 1951 óta Bolyai Jánosnak (1802—1860), minden idők egyik legeredetibb gondolkodású matematikusának nevét viseli. A névváltoztatás kezdeményezőit nem ismerem, de aligha járok messze az igazságtól, ha föltételezem, hogy a javaslattevőt az ihlette, hogy ennek az utcának a sarkán lakik a híres szegedi matematikai iskola két világhírű tudósa, a József Attila Tudományegyetem két kiváló, Kossuth-díjas tanára, Kalmár László és Szőkefalvi-Nagy Béla. Valaha ez is várostörténeti értékű adat lesz. BORI MIHÁLY UTCA , A III. kerületi tanács javaslatára kaprta ez a ságváritelepi utca nevét Bori Mihály (1893— 1927) kőművesről, a szegedi forradalmi munkásmozgalom kiváló harcosáról. Részletes életrajza még megírásra vár. BOROS JÓZSEF UTCA 1850-től 1939-ig Kórház utca a neve, a sarkán álló, 1800-ban alapított városi közkórházról. Időnként a Pulz utcától a Kossuth Lajos sugárútig tartó szeletét, éppen azt a darabot, melyen a kórház áll, a térképeik Rókus utcának, Szent Rókus utcának is föltüntették. Ez azonban hibás és fölösleges is, hiszen elegendő a Szent Rókus tér, melyen a rókusi templom áll. Mai nevét az utca Boros Józsefről (1870— 1925), a kórháznak 1905-tól haláláig volt igazgatójáról kapta. Az ő érdemeit azonban eléggé megörökíti a kórház előtt emlékére állított, Petri Lajos szobrászművész készítette, domborművű arcképével ellátott szobor, így helyes lenne visszaállítani a várostörténeti értékű, és tájékoztató szerepű régi Kórház utca nevet. Boros József orvosnak kiváló volt, de különben az ellenforradalom idején meglehetősen jobboldali magatartást tanúsított. Repülőszerencsétlenség áldozata lett, s az iránta megmutatkozott részvét túlozta el tényleges érdemeit. A Kórház utca nevének visszaállítása még jelentőségében megnő, ha — mint hosszabb távon tervezik —, új kórház épül, ezt pedig szociális otthonná alakítják át. Ez esetben ugyanis az utcanév örökíti majd meg az utókor számára a várostörténet több mint másfél száz éves eseményéi, hogy ti. valaha ott állott a város kórháza. Ugyanígy őrzi számunkra, bár sajnos, már nem élő név, a Régi ispitály vagy lspitály utca, mely a mai Borbás utca torkolata táján nyílott, a XVII. és XVIII. század szegedi kórházának emlékét. Egyébként az utcanévben hibás a két ss alkalmazása. Egy s-sel írja a Magyar Életrajzi Lexikon is Boros József — nála érdemesebb — apjának, a szegedi árvízvédelemben jeles szerepet vitt Boros Frigyes (1825—1892) mérnöknek nevét is. BUJDOSÓ GYÖRGY UTCA 1928-tól 1960-ig ez volt Petőfitelep 12. utcája. Bujdosó György (7—1754), a XVIII. század Szántó Kovács Jánosa volt; egyik szervezője az 1753. évi alföldi parasztmozgalomnak, amelyben hódmezővásárhelyi és mezőtúri parasztok vettek részt. A kuruc hagyományokat ébresztgető mozgalom alig jutott túl a tervezgetésen és lázongáson, mégis három vezetőjét, köztük Bujdosó Györgyöt Budán lefejezték, ötvennél több vádlottat pedig sáncmunkára, meg külföldi katonai szolgálatra küldtek. Péter László (Folytatjuk)