Délmagyarország, 1971. szeptember (61. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-17 / 219. szám

PÉNTEK, 1971. SZEPTEMBER 24. 3 Aranyérem bélyegekért A Budapest '71. nemzet­közi bélyegkióllítás alkalmá­ból a magyar fővárosban ta­lálkoztak a ' világ bélyegke­reskedői, egyrészt az IFSDA, a bélyegkereskedők nemzet­közi szövetsége kongresszu­sán, másrészt a hazánkban először megrendezett nem­zetközi bélyegbörzén. Az IFSDA elnöke a Ma­gyar Filatelia Vállalatot a nemzetközi szervezet arany­érmével — 32 grammos, 18 karátos, a világ első bélye­gét ábrázoló éremmel — tüntette ki. Egyöntetű volt a kereskedők véleménye: az őszi nemzetközi bélyegsze­zon megnyitását jelentő bu­dapesti börze mind rende­zésben, mind a részvevők szamát tekintve felülmúlta a nagy nyugat-európai bör­zékét. Egyidőben, egy he­lyen ennyi neves kereskedő még nem találkozott. A budapesti börze — ame­lyen a világ minden tájáról szinte '. alamennyi számotte­vő bélyegcég, -kereskedő részt vett — üzleti szem­pontból is igen sikeres volt. A Magyar Filatelia Válla­lat a helyszínen mintegy 10,2 millió forint értékű bé­lyeget adott el készpénzért, devizáért és csaknem 15 milió forint értékű közvetlen cserét bonyolított le külföldi partnereivel. Ezenkívül ugyancsak 10 milió forintra tehető annak a bélyegtömeg­nek az értéke, amelyet ké­sőbb, meghatározott időben kell szállítania a külföldi megrendelőknek. g! lőfordul, hogy sohasem találkoztunk va­^^ lakivei, mégis emlékezünk rá, s lépése­— ínket hozzá igazítjuk... Negyvenötben azt az ezredet, amelyiknek növendéke voltam, Grúzia keleti csücskébe dobták át, a törik hiatár mellé. Körös-körül sziklák meredeztek az ég felé, lentről a szaka­dékból pedig mintha a pokol tornácából jönne, a dühös, őrjöngő Kura folyó moraja hallat­szott. A kis település néhány, sziklákba búvó lapos tetejű kunyhóból állt. Rőtvörös, élettelen szik­lák vették körül. Bokor vagy fű nem nőtt ezen a tájon. Az erődöt száműzött dekabristák építették, még a múlt század elején — Sándor korának komor börtöncella stílusában. A falu szélén, az út mellett húzódott meg a csudabogár öreg. Kovács Imre házikója. Tizen­nyolcban vörösgárdistákkal együtt érkezett ide, ahol a Debrecen környéki parasztlegény szívét örökre megigézte egy kaukázusi kislány fekete szeme. A puskaropogással teli évek úgy su­hantak el, mint a lehelet. Részt vett a szovjet hatalom megteremtésében, három helyett dol­gozott ... A banditák golyói négyszer is meg­sebezték, ám szívós szervezete nem adta fel a harcot, legyűrte a sebeket. Nino bársonypuha keze pedig minden gyógyszernél jobbam gyó­gyított. Harmincháromban egy áprilisi napon az öreg hegyről tizenegy asszonyt sodort a szaka­dékba egy hegyomlás. Köztük volt Nino is... Imre elcsüggedt, régi sebei ismét sajogni kezd­tek. Sudár termetű, erőtől duzzadó fiai jelen­tették az egyetlen örömöt számára. Régi önma­gát és Nino vonásait látta bennük... Cűudaboqár Akkor semmit sem tudtam Imréről, különc­ködő embernek tartottam. Különcködése abban nyilvánult meg, hogy reggeltől estig csákányoz­ta a hegyet, házikója mellett kis teret egyen­getett el. Megérkezésünkkor a tisztás már majdnem kész volt — hossza öt, szélessége három méter lehetett —, aztán apró, mokány lovát szekere elé fogta és elhajtott. Másnap, már nem tudom miért, a törzsőrmestert kísér­tem a telepre. Visszafelé jövet megpillantottam a szekeret, amint éppen előbukkant a szaka­dékból. Az út meredekén kígyózott felfelé, és a szerencsétlen állat már alig-alig emelgette lá­bait. A törzsőrmester megállt: — Hiszen ez Imre. Makacs egy ember. Várj meg itt — kiáltotta, és kőről kőre ugrálva le­felé futott. Az öreg egyébként földet szállított, zsíros fe­kete földet. A törzsőrmester hátulról tolta a szekeret, Imre pedig mögötte haladt. Időnként lehajolt, gondosan fölemelte, és a szekérre rak­ta a földre hulló göröngyöket. Később még sokszor megtette ezt az Ahalcih melletti völgybe vezető hosszú utat, és hordta a földet. ősszel, mire a teret feltöltötte, kővel körül­vette, megérkezett egy facsemete-küldemény, öt-hat sárgabarackfából állt, de több nem is fért volna el azon a helyen. Az új esztendő első napjaiban örök búcsút mondott az öreg. Talán a betegség vitte el, talán a bánat — két fia odamaradt a háború­ban — így a házikó elárvult, nem költözött be­le senki. A havas tél hirtelen elmúlt. A nap is lágyab­ban sütött. Negyvenhatban korán beköszöntött a tavasz. Egy párás napon századunk a lőtér­ről tért vissza, amikor a falu mellé érve va­laki felkiáltott: — Nézzétek, virágzik. Először nem értettük, miről van szó, de ami­kor Kovács Imre háza felé emeltük tekinte­tünket, megláttuk, hogy a még levelet sem hozó csemeték rózsaszínű-fehér virágokba bur­kolóztak. Hosszú percekig e varázslat hatása alatt álltunk. Közben odajöttek a helybeli la­kosok is. Erősen gesztikulálva magyaráztak va­lamit egymásnak. A fekete ruhás asszonyok szemük csücskét dörzsölték kendőikkel. Volt okuk a csodálkozásra: Még soha senki sem próbált életet adni ezeknek a hegyeknek, ahol csak rőtvörös sziklákat látott az ember... A falusiak szavaiból csak két szót értettem: Imre és Kovács. Ügy beszéltek róla, mint az élőről. Régen elhagytam azt a. kis hegyi falut. Nem tudom, mi lett a sorsa Kovács Imre aprócska kertjének. Csak az eleinte öntudatlan szeretet az iránt a föld iránt, amelyiken járunk, ame­lyiken élünk, s a hasznosság igénye, vágya maradt meg bennem a csudabogár Kovács Im­re emlékeként — örökre. Pavel MIHAJLJUK Örök szerelem tok.^'^jllikj^i''^ wánöüL — Na, majd ha rájönnek, hogy bekentük a padot ragasztóval... SZENTESEN SORSOLJAK A BETÉTKÖNYVEKET Az Országos Takarékpénz­tár két hét múlva, október 1-én Szentesen rendezi meg a nyereménybetétkönyvek 1971. harmadik negyedévi sorsolását. A húzáson a szep­tember 29-ig váltott és a sor­solás napján forgalomban le­vő betétkönyvek vesznek részt. ZSÜIUELNÖK: POLLAK GYÖRGY A Délmagyarországi Áram­szolgáltató Vállalat központi igazgatóságának KlSZ-alap­szervezete a villamosenergia­szolgáltatás 75 éves és a DÉMÁSZ fennállásának 20 éves évfordulója alkalmából sorra kerülő ünnepi esemé­nyek során jól sikerült szel­lemi vetélkedőt rendezett. A zsűri elnöke a tévé képer­nyőjéről már országszerte ismert, szegedi matematikus, a népszerű vetélkedő, dr. Pollák György volt. MEGLOPTA MUNKATÁRSAIT Viczényi László 36 éves, aki ideiglenesen a 31-es építő­ipari vállalat algyői kiren­deltségének munkásszállásán lakott, ittas állapotban négy társát megkárosította. Azok lezárt ruhaszekrényéből kü­lönféle holmikat lopott el. A szegedi megyei bíróság mint visszaeső bűnöst vonta fele­lősségre. és házközösségben elkövetett lopás miatt 1 év 6 hónapi szabadságvesztésre, börtönre ítélte, és két évre eltiltotta a közügyek gyakor­lásától. A BOLSOJ SAJTÓTÁJÉKOZTATÓJA J. V. Muromcev, a hazánk­ban vendégszereplő Moszk­vai Nagyszínház társulatá­nak igazgatója és az együttes vezető művészei csütörtökön a Fészek művészklubban ta­lálkoztak a magyar sajtó képviselőivel. Siklósi Nor­bert, a MUOSZ főtitkára köszöntötte a szovjet ven­dégművészeket, majd J. V. Muromcev adott áttekintést a csaknem 200 éves Bolsoj múltjáról, jelenéről és jövő terveiről. AZ ALLAMI­ÉS KOSSUTH-DlJ BIZOTTSÁG ÜLÉSE Dr. Ajtai Miklós, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese vezetésével csütörtökön a Parlamentben ülést tartott az Állami- és Kossuth-díj bizottság. A megbeszélésen a bizottság elhatározta, hogy már most megkezdi a díjak 1973-ban esedékes odaítélését előkészítő munkát. A későb­bi döntések alapos és körül­tekintő előkészítése céljából folyamatosan figyelemmel kí­séri, értékeli és rendszerezi a termelésben, a tudomá­nyos és a kulturális élet te­rületén kialakuló jelentős eredményeket. MAGYAR—LIBANONI LÉGIFORGALMI EGYEZMÉNY Nagy János külügyminisz­ter-helyettes és dr. Szaeb Dzsarudi libanoni gazdasági és turisztikai miniszter csü­törtökön a Külügyminiszté­riumban kicserélte a Magyar Népköztársaság kormánya és a Libanoni Köztársaság kor­mánya között létrejött pol­gári légiközlekedési egyez­mény megerősítő okiratait. MAGYAR—NSZK ÁRUCSERE-FORGALMI JEGYZŐKÖNYV Mádai István, a Külkeres­kedelmi Minisztérium fő­osztályvezetője és Peter Her­mes, az NSZK külügyminisz­tériumának tárgyaló nagykö­vete csütörtökön Őudapesten aláírta a két ország közötti árucsere-forgalmat 1971-re szabályozó jegyzőkönyvet. VÁNDORGYŰLÉS A Magyar Urológusok és Nephrológusok Társasága rendez vándorgyűlést hol­nap, szombaton reggel fél 9 órai kezdettel Szegeden, a szemészeti klinika tantermé­ben. A tudományos progra­mot társadalmi program elő­zi meg, péntek este 8 órai kezdettel a Tisza szálló kon­certtermében. LEZUHANT EGY MALÉV­REPÜLÖGÉP A Magyar Légiközlekedési Vállalat Budapest—Kijev kö­zötti, MA 110. számú menet­rendszerű járatát teljesítő TU 134 típusú répülőgépe Kijev térségében, szeptem­ber 16-án 9 óra 44 perckor lezuhant. A gép fedélzetén tartózkodó 41 utas és 8 főnyi személyzet életét vesztette. MENTIK AZ ISTVÁN-MALOM BÜZAJÁT Megsokszorozott emberi és gépi erővel dolgoznak a szombaton leégett debreceni István-malom silójánál, hogy a bennlevő mintegy 420 va­gon búzából minél többet megmentsenek. A 25 méter magas torony mind a négy oldalán ömlesztik kifelé a terményt szállítószalagokra. Áldozatos éjjel-nappali mun­kájukkal eddig mintegy száz­vagonnyi terményt szabadí­tottak ki. Irány a Kilimandzsáró Postásgyerek Egy négyéves "kisfiú első nap az óvodában semmiképpen sem akart a többiekkel játszani. Az óvónő mindent meg­próbált, hogy eloszlassa félénkségét, de a kisfiú egy szót sem szólt sen­kihez. Az óvónő végül elő­vett egy játéktelefont és azon keresztül igye­kezett szóra bírni a gyereket. A kisfiú szót­lanul nézte egy ideig, majd nyugodt hangon megszólalt, az óvodába érkezése óta először: „Letelt a három perc". Az első magyar Afrika-expedíció a fekete földrész legmagasabb hegységének, a Kilimandzsáró 6010 méteres Uhuru Peak csúcsának megmászására. készül. Tervük sze­rint a hegység 4200 méteres magasságában Teleki Sámuel­emléktáblát helyeznek majd el, megemlékezésül, hogy ő volt az első magyar, aki 5000 méteres magasságig felju­tott. Ezután megkísérlik az 5200 méteres Mawenzi-csúcs megmászását az 1500 méteres sziklafalon, valamint s­Mont Kenya két ikercsúcsát másszák meg. A 15 tagú ex­pedíció december elején indul 20 ezer kilométeres útjára. Az alpinisták az expedíció vezetője és szervezője, Orbán Pál, az Egyesült Villamossági Gépgyár elektrotechnikusá­nak irányításával a Pilisi hegyekben, a Magas-Tátrában és a romániai Királykőn készülnek fel az expedícióra. Idegenforgalmi gyorsmérleg Ki számít csökkent munkaképességűnek? Miniszteri rendelet jelent meg a közelmúltban a csökkent munkaképességű dolgozókat foglalkoztató vál­lalatok és szövetkezetek számára nyújtott pénzügyi kedvezményekről. A jogsza­bály azt is rögzíti, hogy ki számít csökkent munkaké­pességűnek, kimondja, hogy többek között ebbe a kate­góriába tartozik mindenki, akinek munkaképessége az Országos Orvosszakértő In­tézet igazolása szerint 40 százalékot elérő, vagy azt meghaladó mértékben káro­sodott. Ugyancsak idesorol­ják a baleseti járadék, illet­ve a rokkantsági nyugdíjra jogosultakat. Áz új szabályzat csökkent munkaképességűnek számítja azt is, aki ugyan elérte a nyugdíjkorhatárt, de még nem jogosult öregségi nyug­díjra, az egyedülálló anyá­kat, akiknek állandó fel­ügyeletet igénylő fogyatékos, illetve tartósan beteg, vagy legalább három 14 éven alu­li gyermeke van, és saját maga gondoskodik eltartá­sukról. Pénzügyi kedvezményben részesülhetnek azok a szö­vetkezetek, vállalatok, ame­lyekben a munkások átlagos létszámának 20 százaléka csökkent munkaképességű, fogadtunk. A dotáció mértéke a csök­kent munkaképességű dolgo­zók részére kifizetett mun­kabér 10 százaléka. Az év első 8 hónapjának idegenforgalmi gyorsmérle­ge a napokban készült el a Központi Statisztikai Hiva­talban. Január 1-től augusztus végéig 4 millió 590 ezer külföldi turista lépte át ha­tárainkat. Ebből több mint kétmillió volt a tranzit utas, az átutazók száma az idei évben is tovább csökkent, mert a távolabbi úticéllal hazánkba érkező turisták közül egyre több szakítja meg utazását és teljes sza­badságát nálunk tölti. Bár az előszezon idegenforgalma nem haladta meg az elmúlt évekét, a kivételesen meleg kánikulai időjárás a nyári hónapokban valódi idegen­forgalmi rekordokat hozott. Júliusban 1 millió 446 ezer, augusztusban pedig több mint másfél millió turistát A statisztikai adatok sze­rint Jugoszláviát kivéve va­lamennyi országból több tu­rista érkezett, mint a k<£­rábbi években. Földünk 125 országából fogadtunk vendé­geket. A legtöbb turista a szomszédos Csehszlovákiá­ból látogatott hazánkba, összesen 2 millió 200 ezren lépték át határainkat, ami teljes idegenforgalmunknak majdnem a fele. Jelentősen, 120 százalékkal nőtt a len­gyel vendégek száma, és többen érkeztek a Szovjet­unióból, Romániából és az NDK-ból is. A szocialista országokból több mint 3 millió 900 ezer, a kapitalista országokból pedig több mint 600 ezer vendéget fo­gadtunk. A tőkésországqk közül a legtöbb vendég a Német Szövetségi Köztársaságból, Ausztriából, Olaszországból és Franciaországból érkezett. A szocialista országokba a külföldre látogató magyarok száma januártól augusztusig meghaladta az egymilliót. A rendelkezést 1971. janu­ár 1-től visszamenőleg kell alkalmazni. Minden vsárnap 17 órától itgúsíigs táncdéíután a Móra Művelődési Otthonban (Szeged, Festő u. 6.) Közreműködik: a Móra zenekar. xS. 318 895 DELMAGYARORSZÁG A Magyar Szocialista Munkáspárt Szeged városi bizottságának napilapja. — Megjelenik hétfő kivételével mindennap, hétköznap 8, vasárnap 12 oldalon. — Főszerkesztő: F. Nagy István. — Szer­kesztőség és kiadóhivatal: Szeged, Magyar Tanácsköztársaság Ht­ja 10. Telefon: 13-535, 13-003. — Felelős kiadó: Kovács László. — A lapot nyomja: Szegedi Nyomda, Szeged, Bajcsy-Zsilinszky utca 28. — Index: 29 053. — Előfizetési dfj egy bőnapra 30 forinő,

Next

/
Thumbnails
Contents