Délmagyarország, 1971. szeptember (61. évfolyam, 205-230. szám)
1971-09-17 / 219. szám
8 CSÜTÖRTÖK, 1971. SZEPTEMBER 17. Rekord gabonatermés Országos tanácskozás az élelmiszer-gazdaságról A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium csütörtökön országos tanácskozást tartott, az élelmiszer- és fagazdaság eddigi idei eredményeiről, időszerű tennivalóiról tájékoztatták a megyei tanácsok illetékes elnökhelyetteseit, mezőgazdasági osztályvezetőit, az élelmiszeripar nagyvállalatainak vezérigazgatóit. A tanácskozást dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter nyitotta meg. Elmondotta egyebek között, hogy az ismert nehézségek, problémák ellenére mezőgazdaságunk az idén előreláthatólag sikeres esztendőt zár majd. Minden alap megvan ahhoz, hogy az élelmiszergazdaság végrehajtsa. némileg túl is teljesítse idei termelési feladatait és megfelelő, kiegyensúlyozott ellátást nyújtson a lakosságnak. A miniszter külön felhívta a tanácsi irányítószervek figyelmét a szervező munka fontosságára, a fokozottabb ellenőrzésre. amellyel hozzájárulhatnak a kedvező kilátások realizálásához. Dr. Soós Gábor, a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter első helyettese tájékoztatójában megállapította, hogy a mezőgazdaság az 1971-re tervezett 7,3 százalékos termelési értéknövekedést nemcsak eléri, hanem túl is teljesítheti. Az eddigi eredmények biztatóak. Kalászos gabonából rekordtermést értek el, az előzetes adatok szerint a termés kereken 5 millió tonna, kétszázezer tonnával meghaladja az eddigi legnagyobb, az 1969. évi termést. Bizonyos mértékben javítja az abraktakarmány-ellátást a takarmánygabona rekordtermése. A szálas- és a tömegtakarmány termés alakulása már nem ilyen kedvező. A cukorrépa termése harminc százalékkal, a dohányé 15—20 százalékkal marad el a tervezettől, ezért a lakosság ellátása érdekében változatlanul szükség van például cukorbehozatalra. A zöldségtermés alakulása sem felel meg a várakozásoknak, különösen a paprika, a paradicsom, és az uborka marad el az igényektől. A csökkent vetésterület mellett a termést a szárazság is csökkentette. A burgonya vetésterületének csökkenését a jó termés kiegyenlíti, elegendő lesz a szükségletek fedezésére. A gyümölcsök közül bogyósokból és kajsziból gyenge közepes volt a termés, hasonló várható téli almából is, míg a többi gyümölcsök jó közepes termést hoztak. Az ország állatállománya — a szarvasmarha kivételével — az előző évihez képest kedvezően fejlődött. A sertéstenyésztésben a tavaly bevezetett kedvezőbb szabályozók és termelésfejlesztő intézkedések a vártnál gyorsabban éreztették hatásukat, s ez a húsellátás további javulását jelenti. A mezőgazdaság dolgozóinak most elsősorban az őszi betakarításra kell összpontosítaniok minden erejüket, hiszen 4 millió hold kapás és egyéb növény termésének, mintegy 2 millió tonna gyümölcsnek és zöldségnek a betakarítása, 375 000 hold szőlő szüretelése vár rájuk. Ezenkívül 4 millió holdon kell elvégezni a mélyszántást a tavaszi vetések alá. Hangsúlyozta a beszámoló, hogy a szarvasmarha, ezen belül a tehénállomány indokolatlan csökkentését meg kell előzni; az állomány védelme érdekében elkerülhetetlennek látszik 1972-től a kötött kivágási rendszer viszszaállítása. A beszámolót vita követte, majd az értekezlet részvevői testületilee megtekintették a Vadászati Világkiállítást. Mindenkire kiterjedő társadalombiztosítás Javult a szolgáltatások színvonala Az orvosi ellátás akadályai Közérdekű témáról — a társadalombiztosítási ellátás helyzetének alakulásáról — volt szó a Szakszervezetek Csongrád megyei Tanácsának tegnapi, csütörtöki ülésén. A tanácskozáson részt vett H antos Mihály, a Csongrád megyei Tanács elnökhelyettese, a SZOT társadalombiztosítási főigazgatóságának és mu nkavédclmi főosztályának több vezető munkatársa, valamint az SZTK szegedi igazgatóságának vezetői és számos más intézmény és szervezet meghívott képviselője. A tanácsülésen élénk vita kísérte az írásban már előre kiadott beszámolót, illetve azt a szóbeli kiegészítést, amelyet dr. Nagy Máté, az SZTK megyei igazgatója mondott el. A jelentés öt esztendő eredményeit foglalta össze. Az elmúlt esztendőkben néhány olyan- rendelkezés érvénybe lépett — gyermekgondozási segély, nyugdíjak emelése stb. —, hogy joggal emlegethetjük a magyar társadalombiztosítási rendszert a világ egyik legjobbjának. A közölt adatokból kitűnik, hogy hazánkban szinte minden állampolgárra kiterjed a biztosítás valamilyen formája. A társadalombiztosítás bevételei és kiadásai milliárdos nagyságot érnek el a megyében. A bevétel meghaladja a 800 milliót, a kiadás pedig az 1 milliárd 128 milliót évente. A különbözetet az állam más bevételeiből fedezi. Érdemes néhány számadatot is felsorolni, hogy érzékelni lehessen egy-két szolgáltatás nagyságrendjét. Egy esztendő leforgása alatt — tavaly — táppénzre 119,5 millió forintot, gyermekgondozási segélyre 38,8 milliót, gyógyszerekre 116,3, rendelőintézeti és kórházi ellátásra 238,5, családi pótlékra 87,1 és nyugdíjakra 457,3 millió forintot fizettek ki. Az elmúlt öt év alatt Csongrád megyében a társadalombiztosítás kiadása 60 százalékkal emelkedett, amelynek okai között felsorolhatjuk azt, hogy emelkedett az orvosi ellátás minősége, drágább és jobb gyógyszereket hoznak forgalomba, többen szülnek, így többet fizetnek ki terhességi segély címén és új szolgáltatásokat is ez idő alatt vezettek be: gyermekgondozási segély, magasabb nyugdíjak. A betegbiztosítás egyik legjelentősebb szolgáltatása, hogy megbetegedés esetén táppénzt fizetnek a biztosított dolgozónak. A táppénz nagysága évek óta emelkedik, mint ahogyan a gyógyszerköltség is. Az utóbbinak meg van a magyarázata, hiszen az újonnan forgalomba kerülő gyógyszerek ára is növekedett, de az is igaz, hogy indokolatlanul sok gyógyszert fogyasztunk. Az adatokból kiderül, hogy tavaly már több mint 7 ezer anya vette igénybe a gyermekgondozási segélyt, és maradt odahaza három esztendeig kisgyermeke mellett. Az orvosi ellátást már nem dicsérték ilyen egyöntetűen az SZMT tagjai. Bár a statisztikai adatok Szeged és Csongrád megyét a legjobban ellátott területek közé sorolja, de figyelembe kellene venni azt is, hogy Szegeden sok olyan orvos van, akí nem foglalkozik közvetlenül a betegek gyógyításával, ellátásával (egyetemi oktatás, tudományos kutatóintézetek és így tovább). A megyében dolgozó orvosok száma 1239, tehát 10 ezer lakosra 28 orvos jut. A körzeti orvosok száma 151, s egy körzetre közel 3 ezer lakos számítható. Bírálták azt a gyakorlatot, hogy az üzemi orvosok tevékenysége a megelőzés és üzemegészségügy helyett túlnyomórészt a gyógyító munka felé tolódott el. Több üzemben — esetleg a közelfekvő üzemek kooperációjával — szükség lenne főállásban dolgozó orvosra, hangoztatták a tanácsülésen. Gondot jelent, hangsúlyozták többen is, hogy a rendelőintézetekben nagy a zsúfoltság, kevés a szakorvos, s egyre késlekednek a járási rendelőintézet felépítésével, pedig meg van rá a pénz és a tervek is készen vannak, csak az építőiparnak el kellene vállalnia a kivitelezést. Sürgős és gyors intézkedést kérnek a szervezett dolgozók nevében az arra illetékes tanácsi és minisztériumi szervektől. A tanácsülésen megbeszélték az SZMT munkavédelmi bizottságának előterjesztését is, a baleseti helyzet alakulásáról. Sajnálattal vették tudomásul, hogy a balesetek száma növekedett és Igen sok munkaóra ment veszendőbe emiatt. Határozottabb fellépést követelnek azok ellen a gazdasági vezetők ellen, ahol nem teremtik meg a jogszabályokban előirt munkafeltételeket. Ami e szavak előtt hangzik el. azt nem érti a kívülálló. Mert azok csak számok. Egy ember mondja sorra, fönt a dombtetőn, aztán vagy háromszáz méterre hátúi, odalent a völgyben elfordul, szinte láthatatlanul apró mozdulattal a rövid cső. Torkában a kéz, már ott tartja a gránátot. Kész! — hangzik a jelentés. Alig hogy továbbítják a híradósok, már jön a parancs: Tűz! A kéz elengedi az aknát. Éles csattanás, halvány füst és néma csend. homokban a keréknyom. Fel-le, fel-le. mint a hullámvasút. Zökkenők, kanyarok. Mély a homok, néha a terepfokozatot is be kell kapcsolni. Olykor még a megkétszerezett hajtóerő is kevésnek látszik. A homok és a hideg hű kísérője marad ettől kezdve az aknavetősöknek. I Reggeli CÉLOK ÉS a homoAKNAVETÖK | kon. Bőséges, meHAJNALI HIDEG Nemrég még augusztus volt. A csillagászati naptár szerint most is nyár van. így aztán szokatlan, hogy négy órakor, hajnalban még koromsötét van. S mi több, hideg. Sőt jéghideg. Akár a télikabát is elkelne az emberen, ha nem szégyenlené. Gyülekeznek a munkásőrök. A szegedi Gera Sándor munkásőr zászlóalj aknavető személyi állománya. A kék zubbony fölött vastagon bélelt kék porköpeny. Konzerv, kenyér kerül a hátizsákba, az autókon már fönt vannak a fegyverek. Sorakozó, gépkocsira, indulás. Hosszú az út Szegedtől. Kiskunhalasig is, és onnan még vagy 30 kilométer Bocsa, kis falu. közelében a tüzérségi lőtér. Hideg van a GAZ-ban. A ponyva közt kegyetlenül befúj a szél. Néha szemerkél az eső. Bocsa után az oszlop balra tér az útról. Didergő kis fák, szőlők közt kanyarog a leget is ad. Közben a parancsnokok bejárják a terepet a bokáig süllyedő homokban. a csenevész bokrok között. Egy dombocska, szélhordta bucka, ide kerül a figyelőállás. Mögötte keréknyom vezet a tüzelőállás helye felé. Vagy háromszáz méterre a buckától a völgy, azt is homok borítja vastagon, és a mindenütt ott levő bogáncs. Ha az ember leszedi ruhájáról, a bőréberagadnak horgai. Alig lehet megszabadulni tőle. Kezdődik a munka, A figyelőben papír, ceruza, térkép és műszerek. Fekete László alegységparancsnokot a raiok parancsnokai veszik körül. És a laikus megint csak érthetetlen szavakat hall. vagy legalábbis összefüggésük rejtély előtte: irányszög, gamma, vonatkozási pont, alapirány, távolság. Aztán számok röpködnek, a térkénen dolgozik a szögmérő. Messze elől egy csoport a célokat helyezi el. Álló- és fekvő alakok, géppuskát jelképező tárgvak. Hátul már ássák a fedezékeket. a csövek már a talplemezen támaszkodnak. A gráJelentősen fejlesztik Topé bolthálózatát Ülést tartott tegnap Tápé nagyközségi tanács. Elsőként a szakigazgatási szervek munkájáról, valamint a szabálysértési eljárásokról szóló beszámolót értékelték, majd a helyi áfész tevékenységét tárgyalták meg. Ugyancsak megvitatták a tanács működési szabályzat tervezetét. Nagyközségeinkben jelentős szerepe van a bolthálózat fejlesztésében, a jó áruellátás biztosításában az áfésznek, még akkor is, ha nagyon sokan Szegedre jönnek vásárolni. A vendéglátóipari, kereskedelmi és felvásárlási tevékenységet a Tápéi Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet végzi. Olyan árukat kell beszerezniük szabad felvásárlással, valamint a létrehozott társulásokkal — mint a Konkordia Kereskedelmi Vállalat, s a Csongrád megyei Mezőgazdasági Termékértékesítő Szövetkezeti Közös Vállalat, valamint a nagykereskedelmi cégek —, ami kielégíti a lakosság igényeit, s egyben az alapvető árukból a folyamatos ellátást biztosítani tudják. A negyedik ötéves tervben különösen számottevő fejlődés előtt áll Tápé nagyközség kereskedelmi hálózata. Ügy tervezik, hogy 800 ezer forintért élelmiszerboltot, 200 ezerért szikvízüzemet, valamint terméküzletet és bisztró jellegű vendéglátóhelyet alakítanak ki 1971— 72-ben a község területén. Üj húsboltot is építenek, valamint az új településen ÁBC-áruházat és egy nagyobb vendéglátóipari egységet. Ezek megvalósulása az 1973—74-es tervekben szerepel. összesen 6 millió 300 ezer forintot fordítanak majd ebben az időszakban az üzlethálózat, illetve a vendéglátóipar fejlesztésére. Gondolnak a külterületekre is: egy bizottság vizsgálja meg szeptember 30-ig annak lehetőségét, hogy újból megnyithassák a tápéi réten az úgynevezett háziboltot, amely az ottani lakosságot hivatott ellátni. A tanácsülés döntött egy költségvetési üzem létrehozásáról is. a sz. M. Rendkívüli küldötfgyülések Megyénk 29 fogyasztási, 23 takarék- és 38 lakás-, illetve garázsszövetkezetében rendkívüli küldöttgyűléseket tartanak a napokban. Minden szövetkezetben a legszélesebb nyilvánosságot biztosítva, fő napirendi pontként a SZÖVOSZ decemberben esedékes kongresszusának irányelveit vitatják meg, de csatlakozó témaként mindenütt a helyi tervek és akcióprogramok kidolgozása és jóváhagyása szerepel. Az eddigi tapasztalatok szerint eleven problémák fölvetésével járulnak hozzá a tagok a kongresszus legfőbb célkitűzéséhez: azon munkálkodnak, hogy szövetkezetük sajátos arculatú, tagjai igényét szolgáló társulás legyen. A javaslatok egy része a helybeli vezetők megoldandó feladatát képezi, de közülük számos a megválasztott megyei küldött közvetítésével témája lesz az októberi megyei küldöttértekezletnek, illetve később a kongreszszusnak. A készülő új szövetkezeti törvénynek a beszámolókban ismertetett tervezete a tagok helyeslésével találkozik. nátokra szorgos kezek csavarják a gyújtófejet. Előkészületek. A figyelőben a tájékozódási pontokkal ismerkednek a rajparancsnokok. Ezt érti az idegen is. Rozsdás bokor, drótköteg, kis fácska a domb oldalán Fontok, melyeknek ismert a távolsága, és az alapirányhoz viszonyított szögértéke. A becsapódás megfigyelése után — természetesen némi számolással — ezekhez viszonyítva helyesbíthetik majd a rajparancsnokok a lőelemeket, ha az akna nem a cél körzetében ér földet. Mert az első feladat a rajparancsnokokra vár. Közvetett irányzással — ők vezetik a tüzet — kell megsemmisíteni a célt. Közvetett irányzás: vagyis az aknavetők rejtekéből nem látni a célt, domb takarja előlük A raj parancsnoka a figyelőállásból adja utasításait. A munkát még a minduntalan feltámadó eső, a csontig ható szél hidege sem zavarhatja. A fegyverek rövid csöve meredeken emelkedik az égre. A híradósok számokat mondanak. fürge kezek állítják a cső helyzetét a tüzelőállásban. A rakaszból kiemelik az aknát, már ott van a cső szájánál Csendes a táj, kezek tartják a zöld gránátot. — Kész! — jelenti a fegyver legénysége. — Kész' — adják tovább a jelentést a híradósok. És háromszáz méterrel odébb, a dombon elhangzik a vezényszó: — Tűz! A völgyben éles csattanás. Halvány füst száll az égre. A figyelőbe csak halkan jut el a kilövés zaja. Aztán csend. Fél perc múltán porfelhő vágódik fel a célterületen, nem sokára már a robbanás döreje is hallatszik. Az első lövő Kiss László rajparancsnok. Helyesbít a becsapódási pont alapján, megint számokat adnak tovább a híradósok és újra felhangzik a csattanás. Aztán, megvan a cél, az aknavető megkapja a végső koordinátákat. — Négy gránát, gyorstűz! — továbbítják az új parancsot a híradósok. Négy robbanás szinte egymás mellett a cél körzetében. A homok magasan vágódik az ég felé. Felhőkben viszi odébb az erős szél. Csak sokára tisztul ki a látás a messzeségben. A parancsnokok kezében távcső; hiába, szabad szemmel alig kivehető a cél. Értékelik az eredményt, a cél megsemmisült. Hátul pedig újabb parancsra vár a fegyver legénysége. Az 1971. évi kiképzési program keretében a szegedi Gera Sándor munkásőr zászlóalj aknavető személyi állománya eredményesen végrehajtotta az előírt éles lőgyakorlatot. Szávay István