Délmagyarország, 1971. szeptember (61. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-16 / 218. szám

CSÜTÖRTÖK, mi. S2EPTEMEER 18. 3 VoQGhietti látogatása Magyarországon A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságónak meghivósara Tullio Vecchietti, a Proletár Egység Olasz Szocialista Pártjának főtitkára baráti látogatást tett Magyarorszagon. Az olasz pártvezető megbeszélést folytatott Kadar Janossal, az MSZMP Központi Bizottságának eisi titkárával. A baráti eszmecsere keretében áttekintették a két pártot kölcsönösen érintő kérdéseket, a nemzetközi helyzetet, valamint a munkásmozgalom és antiimperialista harc aktualis problémáit. A megbeszélésen részt vett Komócsin Zoltán. a Poltikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára és Gyenes András, a KB külügyi osztályának vezetője. Tullio Vecchietti szerdán elutazott Magyarországról. * Befejezte látogatását a Svéd Baloldali Párt-Kommunisták tanulmányi küldöttsége, amely az MSZMP Központi Bizottságának meghívására tartózkodott Magyarországon. A svéd vendégeket fogadta Komócsin Zoltán, a Politikai Bizottság tagja, a KB titkára. A Balodalj Párt-Kommunisták küldöttsége szerdán visszautazott Svédországba. Fock Jeni Csepelen Focic Jenő, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a forradalmi munkás-paraszt | kormánj' elnöke szerdán egész napos látogatást lett Csepelen. A miniszterelnök a kora délelőtti órákban — Nagy Richárdnak, a budapesti pártbizottság titkárának társaságában — a XXI. kerületi pártbizottság székházába érkezett, ahol Ribánszki Róbert, a pártbizottság első titkára fogadta. Mintegy másfél órás eszmecsere során Fock Jenő tájékozódott a kerület társadalmi, gazdasági és politikai helyzetéről, Csepel 75 ezer lakosának életéről és gondjairól, megismerkedett a helyi pártszervezetek munkájával. az ifjúsági szövetség és más tömegszervezetek tevékenységével. A beszélgetés egyik fontos témája Csepel fejlődése, jövője volt. Amint Ribánszki Róbert elmondta. a nagymúltú munkáskerület új városközpontot kap: 1975 végéig mintegy kétezer családi otthont hoznak tető alá, s üzemi társasépítkezés útján — a kerület más részein —, további 800 lakást építenek. A központi beruházások mellett a kerületi tanács saját erőből is nagy összegeket fordít Csepel gyarapítására. szociális, kommunális és kulturális létesítményekre. A miniszterelnök ezután a Csepel Vas- és Fémművek pártbizottságát kereste fel, ahol dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter és Csató László, a tröszt vezérigazgatója üdvözölték. Először itt is tájékoztatók hangzottak el: Borbély Sándor. a Fémmüvek pártbizott" ságának első titkára, és Csató László beszámoltak a gyár politikai és gazdasági helyzetéről, ezután üzemlátogatásra hívták meg a miniszterelnököt. s bemutatták neki a vállalat jelentősebb kohászati es gépészeti üzemeit. Bemutatták a miniszterelnöknek a csepeli gyárériás legkorszerűbb — légkondicionált — üzemét, a nagy pontosságú szerszámgépekel gyártó részleget, ahol két mikron — a hajszál harmincad részének megfelelő — méretpontossággal munkálnak meg egyes alkatrészeket. Ilyen üzemrész egész Furópában csak alig néhány található. Fock Jenő. az üzemlátogatás során több helyütt elbeszélgetett a dolgozókkal. — a cél gépcsarnokban Paál József síklap-köszörűssel, a Nehéz emberek című ismert film egyik szereplőjével, szintén néhány barátságos szót váltott —. s több munkahelyen üdvözlő sorokat írt a szocialista brigádok naplójába. A délutáni órákban Fock Jenő részt vett és felszólalt a Csepel Müvek pártbizottságának ülésén. Az SZMT" elnökségének megállapítása: Á munkaverseny értéke nem csökkent Ebben az esztendőben kevesebbet hallunk a szocialista munka versenyről, s sokak talán azt gondolják, hogy „pihenőt" tartanak a brigádok. Erről sző sincs, csak legfeljebb arról, hogy az idén kisebb a lehetősége a látványosságnak, sem jubileumi évfordulóra nem készülünk, és kivéve a KISZ közelgő kongresszusát, nagyobb eseményekre sem számíthatunk. A szocialista munkaVerseny azonban cppen olyan eredményesen zajlik, mint a megelőző években. A Szakszervezetek Csongrád megyei Tanácsának elnökségi ülésén is bő teret szenteltek a munkaversenynek tegnap, szerdán délelőtt. Az SZMT közgazdasági bizottsága részletesen feldolgozta. hogy milyen eredményeket érlel a munkaversenv a szegedi és a megyei iparvállalatoknál. Megállapították, hogy a vállalatok ötéves és éves terveiben meghatározott célkitűzések rendre megvalósulnak, az idei esztendő első felében több mint 8 százalékkal emelkedett a termelés menvnyisége, s ebben a főszerepet a termelékenység javulása játszotta, hiszen az egy főre jutó termelési érték 8.3 százalékkal növekedett. Javult a dolgozók életés munkakörülménye is az elmúlt fél évben. A jól megalapozott tervek kitűnő teljesítésében meghatározó szerepe van a szocialista munkaversenvnek. Az idei munkaverseny célkitűzéseinél a folyamatosság. az egész évre szóló vállalás dominál, s a vállalatok, vagy a brigádok csak kevés esetben terveztek egyegy' időponthoz, dátumhoz kapcsolódó versenyciklusokat. Ebben az esztendőben nem is anyira a kisebb kollektívák hangzatos vállalásai kerültek előtérbe, hanem a nagyobb szervezeté, az egész üzemé, vagy vállalaté. Az egyes munkaversenyformákra jellemző, hogy azok serkentik az üzemi demokrácia kiteljesedését is. A vállalatok vezetői a versenyben résztvevők erkölcsi és anyagi elismerésében megtartották a tavaly kialakult normákat. A szakszervezeti vezetők úgy ítélik meg. hogy a jelenlegi gazdaságirányítási rendszer viszonyai között a szocialista munkaversenyt a vállalatok be&ö mechanizmusaiban alapvetően fontos előrevivő erőnek tekintik. Az SZMT elnöksége arra kéri a szakszervezeti tisztségviselőket, az alapszervezetek tagságát, hogy továbbra is támogassák a dolgozók munkaversenyét, teremtsék meg a verseny feltételeit, hozzák nyilvánosságra eredményeit és népszerűsítsék a legjobbakat. Ugyancsak a tegnapi elnökségi ülésen beszélték meg, illetve vették tudomásul azt a két jelentést, amelyet az egészségügyi és a pedagógusszakszervezet megyei vezetői terjesztettek elő a nemrégiben lezajlott, fizetésemelések tapasztalatairól. Kitűnt a jelentésekből, hogy mind a két szakmai területen dolgozók megelégedéssel fogadták a fizetésrendezést. Sokra tartom, aki valamiből más valamit tud csinálni. Azt is, aki a vasból lópatkót, vagy a kőből szobrot. Hiába mondják, hogy szobrot faragni könnyű. Hallottam én is, hogy csak a fölösleget hámozzák le róla, mert az a tündérszép, harmatos keblű leányka teljes hamvasságával, 'ártatlan szépségének simogatni való formáival időtlen régtől fogva benne volt a kőben, csak éppen betakaródzott álmából kellett fölébrszteni — de tudom, hogy huncutság van a mondásban. Elesett hadfi, tomboló, kolerás háború, roggyant derekú öreganyó közös háztartásban ugyanolyan régóta együtt élhet vele. Miért éppen ezt szólította elő a véső meg a kalapács? Ha szobrászt láttam, mindig csodáltam. Vesz egy követ — legföljebb káposztás hordóba tehetném én nyomtatéknak —, oldalba üta egyszer-kétszer, és rögtön láthatja, aki nem vak, hogy érdemes lesz-e előtte kalapot emelni nemzedékeknek sorban. A kőből szobrot csináló ember telhetetlenségének és az én ámulásomnak is vannak fokozatai. Ha csak követ vesz, hagyján. De amikor egy teljes hegyre való kősziklára mondja, hogy kifaragja szobornak, akkor megáll bennem a gondolat A napokban ktidó'dik ca Nemzetközi Atomenergia •« Ügynökség közgyűlése Straub F. Brúnó a programról Mint ismeretes, legutóbbi ülésén a kormány határozatot hozott a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség közgyűlésének XV. ülésszakán való magyar részvételről. A magyar delegáció vezetője, Straub F. Burnó akadémikus, az MTA szegedi biológiai kutató központjának főigazgatója, az Országos Atomenergia Bizottság elnökhelyettese nyilatkozott az MTI munkatársának a szeptember 21-én Bécsben kezdődő ülésszakáról. — A közgyűlésen 104 ország delegációja vesz rés/t, ennyi ország tagja a nemzetközi szervezetnek. Delegációnk a mostani közgyűlés munkájába is tevékenyen bekapcsolódik. Egyébként az elmúlt két évben — a regionális választás nyomán — magyar delegátus is tagja volt a szervezet huszonnégy tagú kormányzó tanácsának. Éppen erre az időszakra esett az atomsorompó-szerződés aláírása, az ellenőrzél«í rendszer kidolgozása. Jómagam alelnöke voltam az ellenőrzési rendszerrel foglalkozó bizottságnak, amely 1970 közepe óta kereken 80 ülést tartott, lényegében 1971 közepén fejezte be munkáját. Mostani közgyűlési felszólalásomban mindenekelőtt az atomsorompószerződés jelentőségével kívánok foglalkozni. Delegációnk felhívja mindazokat az országokat, amelyek eddig nem írták alá, vagy aláírták ugyan, de nem ratifikálták az atomsorompó-szerződést, hogy ezt mielőbb tegyék meg. Mint ismeretes, Magyarország sok más állammal együtt, csatlakozott a szerződéshez, azt ratifikálta is. elfogadtuk az ezzel kapcsolatos ellenőrzési rendszert, sőt a kormány a hazai ellenőrzés megszervezéséről is rendeletben intézkedett. — Szorgalmazzuk hogy a szervezet tegye még hatékonyabbá' munkáját, segítse megteremteni az atomenergia békés felhasználásának újabb feltételeit. Ehhez a többi között szükségesnek tartjuk, hogy az NDK is mielőbb a szervezet tagjai sorába kerüljön. — Mivel a közgyűlésen az atomenergia békés felhasználásával kapcsolatos tudományos program is napirendre kerül, mi több tudományos feladatot külön is a közgyűlés figyelmébe ajánlunk. Helyesnek tartanónk például, ha az arra legrátermettebb szakemberek külön foglalkoznának a környezet radioaktív szenynyeződésének, e szennyeződés elhárításának kérdéseivel; időszerűnek tartjuk a radioaktív sugárzással tartósított élelmiszerek megfelelő kezelésének, forgalmának jogi szabályozásával kapcsolatos javaslatojt, ajánlások kidolgozását is. egy szusszanásra. Villányban megállt. i 7 j Az ötlet AZ ÉG eredetiALATT 1 ségét aki kor is kár tagadni, ha Jugoszláviában is, Lengyelországban is van ilyen. Műterem és megbízások jjélküli szobrászok találták ki, hogy kibérelnének maguknak egy kezük ügyébe eső kivénhedt kőbányát, ha adnák. Siklós mellett, a villányi hegyoldal olyan messziről, mint egy jóízű harapás az egészséges oldalban — az lenne jó! Kérték, kapták. Egy kastélyfélét is mellé, hogy lakpi lehessen. Foghatta egyik gondolat a másik kezét, mire kialakult a törvénykönyv legfőbb pontja: aki itt dolgozik, hagyja itt egyik szobrát, a többit pedig vigye békével. Jönnek a látcfgatók egymás után, bátortalanul, rákészülve, hogy valaki hangosan kérdezi, mit keresnek itt. Mert mit is keres itt a cseflő-botló hívatlan vendég, ahol a kemény kő átkeresztelkedik szoborrá? Tapogatózva lép azért is, mert ebben az ég alá szorult óriási műteremben igenigen picinynek érzi magát. önti a nap két kézzel a meleget dél közepén, de sok kis ütés alatt pattog a szikla. Izzasztja azt is, aki csak nézni jött ide. Hófehér márványanvóka teljes emberi tisztaságával hajol az egyik fűcsomó között a föld felé, ő állít meg először. Nem messze tőle fekvő nőalak szikrázik a napon. Messziről hozott kíváncsisággal a figurás köveket szedem sorra, de látom, egyiket-másikat félbehagyták. Ugyan miért? Azokat a szobrokat átuBjom tekintettel, amelyekre nehezen találnék szavakat, ha megkérdeznék, mi is akar az lenni, de rájövök, hogy a matematika törvényei is ezekhez terelnek. Ök vannak többen. Rejtély. Miért? I Két íiaÖLELKEZÖ talember FORMÁK kopogtat__ _ ja tpellettem a követ, őket kérdezem. Palotás József az egyik, Farkas László a másik. Első nekifutásra elég azt is elmondaniok, mekkora megtiszteltetésnek veszik, hogy főiskolás fejjel, hívásra itt Nevét ugyan betűzve írom le — Maria Owczarczek —, de alkalmi tolmács segítségével egyszerre többet értek a világból. A baranyai kezdeményezésből szobrászok nemzetközi táborhelye lett. Messziről jött felfogások találkoznak itt, ütköznek, csiszolódnak, simulnak. Maria is azt mondja, itt a formák játékát érdemes keresni. Az ő idei nagy problémája: kőgörbék találkozása a formák muzsikájának törvényei szerint. ELET A SZIKLAFALON lehetnek a művésztelepen, de arra egyenes választ adnak, miért kevesebb itt az emberformájú szobor: — Más ez. mint a műterem. Elveszik az aprólékos emberalak. Itt másképpen kell szobrot fogalmazni. Belátom inkább, nem értek én ehhez. Ha készen lesz. talán jobban látom. Rétfalusi Sándor mohácsi tanár kőrózsája. mindjárt balról, viszont már készen van. Szóban elbeszélve szépen faragott balladai kezdősor lehetne. Köszönünk az egyik lánynak. visszaköszön, de már 'a feje billentésén is látszik, i hogy nem magyar. Lengyel, Wanwból. Es miért jött ide? Másik lengyel is van, Wladislaw Tumkiewicz, ő egyszerre két kővel hadakozik, de szobrok állítják, hogy járt itt francia is, finn is, más is. Hogy varázsa van a hegynek, legyen bizonyság rá Orosz János. Képeiről ismert művészünk a kőre váltott át. Itt áll készen az egyik sejtés-szobra, de gyökeret vert benne a sziklaámulat Beállványozta a bánya egyik oldalát, tele akarja vésni domborművei. Ne legyen ez külön értékrend. de Boncz Gyula szobra előtt áll meg legtovább a lábam. Idegenvezetésre kérésre itt van maga a művész. akit számontarthatunk géplakatosként, vasöntőként, vagy akár villanyszerelóként, de igazi nevet föltehetően a bánya faloldali fala szerez neki. Az életet akarja kifaragni átfoghatatlan méretekkel. — Fázisai? — Ez az első. ha konkrét címet akarnék adni neki. a Szerelem lenne. A következő az élet nagy csodája, a Születés lesz. Mellette van egy kis üresség, oda kerül a Magány. Jön utána a csöndes öregség, az Elmúlás. Négv éve fő a terv, fogalmazódnak a formák. Rámegy tíz esztendő, mire készen lesz. Ettől a szobortól nehéz visszakanyarodni a prózai szavakhoz. Aki a simuló, egymásba olvadó szeretőszerelmet ilyen kőkolosszusból faragja, kemény akarattal megvert ember lehet. Egyetlen látogatás után senki ne vária tőlem, hogy el tudom hozni az egesz hegy csodálatát. Darabonként kellene megértenem. Azt azonban megjegyzem, hogv a táboralapító szabályt fölrúgták már. Nem úgy jönnek ide az emberek, hogy itthagynak egy szobrot. és viszik a többit. Egyet csinálnak csak egyszerre, egy nagyot, és azt. ide is szánják, itt is hagyják. Mire az egész bánya szoborrá alakul, lehet, hogy századunk művészete köszön rá az Idegenre. Majdani nagy kincsünk kőburkát feszegefik Boncz Gyuláék Villányban. Vesznek egy hegyet, és kifaragják — tálán életnek. Howath Dezső