Délmagyarország, 1971. augusztus (61. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-14 / 191. szám

SZOMBAT, 1971. AUGUSZTUS 14. 3 Ellenőriz a KÖJÁL A tisztaság nyáron még fontosabb! Tiszták-e a szegedi éttermek- konyhái? Milyen vízben fürdőnk a strandon? Mit söpör az utcaseprő? Ezekre a kérdésekre nem lehet csak úgy „gondolom"mal válaszolni. de nem is kell — ellenőrzi, laboratóriumi és helyszíni vizsgálatokkal a szegedi KÖJÁL. A nyári nagyobb' forgalom nagyobb feladatokat ró a vendéglátóiparra, az ember úgy vélné, több hibát is jelent ez egyben. A vizsgálati eredmények megnyugtatóak: kirívó hiányosságot nem találtak az idén. A higiéniai szabályok betartása — az etelelőkészítés és főzés — tiszta mosogatás, a helyiségek szabályszerű takarítása ellenőrzéskor nem kellett magya rázikodniuk a vendéglátóipari dolgozóknak, s ez egyben a KÖJÁL több éves, következetes szigorúságának eredménye is. Hasonló a fagylaltkérdés is: ennek az egészségügyi szempontból kényes nyári csemegének az előállításánál az idén se a vendéglátóiparnál, se a magáncukrászoknál nem leltek kifogásolnivalót, az idén egyetlen bíi-ságolás sem volt. Hiba nélkül nem megy azért minden, ezt a vendégekkel el se lehetne hitetni, hiszen találnak ők is szóvátennivalót. De alapjában véve nem keli már árgus szemmel figyelniük a közegészségügy szakembereinek a vendéglátóiparban esetleg azt, hogy ne legyenek túlzsúfoltak a konyhák, ne készüljön több adag, mint ahanyra — a konyha lehetőségét figyelembe vevő — engedély módot ad. Gond viszont az éttermek és cukrászdák helyiségeinek takarítása, pontosabban: taka-ritatlansaga. Kifogásolták ezt például az Ibolya presszóban. a Marika presszóban és a Kedves cukrászdában. Nyáron könnyebben szaporodnak a kórokozók, többször kell ellenőrizni az ivóvizet is. A víznyerő kutakból és a hálózatból vett vízmintáik szerint ivóvizünk tiszta. Az uszoda és a partfürdő medencéinek bakteriológiai ellenőrzése viszont azt állapította meg, hogy a túlzsúfolt napokon kifogásolható, sőt — bármilyen koszosnak látszik a Tisza, bakteriológiai szempontból megnyugtatóbb a folyóban hűsölni, mint a meleg vizű medencékben. A fürdő vállalatot nem lehet emiatt elmarasztalni — a vizet szabályszerűen cserélik, a medencékre viszont nem tehetik ki a táblát, hogy „megtelt"! A legtöbb embert nem kell ma már figyelmeztetni: mosatlan gyümölcsöt ne egyen. Mégis jó elismételni, hogy az alapos gyümölcsmosás az erős permetlevek miatt is fontos. Sok gyümölcs kerül piacra, üzletbe még a permetezöanyagok lebomlásának ideje előtt — különösen a háztáji kiskertekből — nem felesleges aggályoskodás tehát a mérgezés lehetőségére figyelmeztetni az embereket. Nagyon ügyes tévé-reklámmal hívja fel a figyelmet az Egészségügyi Felvilágosító Központ: mindenki segíthet abban, hogy kevesebb rovar gyötörjön bennünket. Arra bizitatnak a film képei, hogy szórjunk rovarirtót — a legyek ellen elsősorban — a szemétbe. Szegeden gond az Ls, hogy sok házban elszaporodtak a svábbogarak és a rágcsálók. Csak folyamatos irtásuk hozhat eredményt! Igen jó rovarölő szereket vásárolhatunk a háztartási boltokban. Ugyancsak mindnyájunk segítségére van szükség a város tisztántartásában. Okkal és joggal kifogasoljuk a város takarítatlanságát. A KÖJÁL ezt is rendszeresen ellenőrzi. Az I. kerületben 67 jegyzőkönyv, a II. kerületben 5 jegyzőkönyv, a III. kerületben 18 feljegyzés és 10 jegyzőkönyv sorolja fel a kifogásokat! Értekezletek, őrjaratok, határozatok, pénzbírságok — és a város mégis piszkos! A vállalatok munkaerőhiánnyal küzdenek. a város lakói pedig — akinek nem inge. ne vegye magára! — az egészségügyi kultúrában és a rendszeretetben gyengék. Papírhulladék, gyümölcsmaradék, cigarettacsikk és még mi minden található, amit eldobálunk strandon. utcán és mindenütt! Ezt is kell látni, amellett, hogy valóban nem megfelelő a város takarítása sem. P. Sz. M. Álom és ébredés Papírimpori Finnországból A hazai papíripar nyersanyagainak jelentős részét — a Szovjetunió mellett — Finnországból importáljuk. A Lignimpex Külkereskedelmi Vállalat a cellulózétól a mélynyomó papírig, kész- és félkész termékek széles skáláját hozza be az északi országból. Az elmúlt öt évben jelentősen megemelkedett finn papirbehozatalunk. | 1966-ban alig több mint 4 | millió, 1970-ben több mint [ötmillió, 1971-ben 6 millió dollár értékű finn papírt használ fel a hazai ipar. Egyre több képeslap, idegenforgalmi prospektus készül korszerű mélynyomással, ezért több mélynyomó papírra van szükség. A Lignimpex 1974-ig hosszú lejáratú megállapodást kötött finn partnerével, eszerint 'a finn vállalatok a következő négy évben 15 ezer tonna mélynyomó papírt szállítanak hazankba. Rohamosan fejlődő iparág a csomagolástechnika és a csomagolóipar. A finn piacról az idén 4300 tonna dobozt, hullámpapírt és egyéb csomagolóanyagot vár a hazai ipar. Virágok parádéja Debrecenben Több mint hárommillió szál virágot vonultatnak fel augusztus 20-án, a debreceni országos virágkarneválon — jelentette be pénteki sajtótájékoztatóján a Magyar Sajtó Házában dr. Tardi Tibor, a karnevál szervező bizottságának vezetője. Az immár hatodízben megrendezendő ünnepségre az ország minden részéből 25 vállalat, intézmény, iskola jelentette be részvételét. A jelentkezők maguk tervezik és díszítik fel saját virágkocsijukat. A magyar kompozíciók mellett ott lesznek a menetben Debrecen két testvérvárosának: a bolgár Sumennek és a lengyel Lublinnak a virágkocsijai is. amelyeket 8 hazai és két külföldi tánccsoport kísér. Dr. Kari Schiller hazánkba érkezett Dr. Kari Schiller, az NSZK gazdasági és pénügyminisztere pénteken felesége társaságá bían néhány napos magyarországi üdülésre Bu' da pestre érkezett. (MTI) Nem forog a dorozsmai szélmalom. Ez a dal vitte : régóta világgá Kiskundo| rozsma nevét. Aludott, álmodott a malom, s körötte valóságosan is a hajdani város. A félszázados büszkeségből csak a történelmi emlék maradt, a nagyközségi rang, majd egy ideig az sem. S az azóta összeomlott, szélmalomhoz ujabb jelképei halmozódtak: elavult, túlzsúfolt iskola. a megszűnt mozi. az érdektelenséggel küszködő kulturház. S az emberekben a keltősség: Szeged közelében egyre magasabbak az igények, mégis — idegenkednek az emeletes építkezéstől. A kétlakiság jelképe pedig a busz, amely a dolgozók javarészét a szegedi üzemekbe hordja, s amely munkaidőben visszafele, Dorozsmára olyan kevés utast szállít. a városból. A tanácselnök : A statisztikai adatok azt bizonyítják, hogy nagyközségünk a járás egyik leggyorsabban fejlődő helysége, népsűrűségét tekintve pedig a megye városait is I megelőzve, Szeged után all. IA századfordulón egy négyzetkilométerre 80.6 fő jutott. 1965-ben már 257.6. és valószínű, hogy most már a 300-at is eléri. Az elmúlt tíz évben 26.7 százalékkal nőtt a lakosság száma Dorozsmán. A dolgozók nagyrésze az iparban helyezkedett el, és — Szegeden. Mintegy négy és fél ezer dorozsmai [jár be naponta a városba, j a községben csak ezren dol! goznak. Ebből aztán furcsaságok adódnak. Például az, hogy a község 25 férőhelyes bölcsődéjében nem tudjuk elhelyezni az apróságokat, hajnali négykor kelnek a gyerekek. Most tárgyalunk arról, hogy — mivel a tanács lehetőségei szűkösek — legalább a helyi vállalatok segítsenek bennünket, hiszen saját dolgozóikért teszik. A megyei gépjavító vállalat, a téesz és az áfész készségesnek mutatkozott a tárgyalásra, a Pamutnyomóitjari Vállalat helyi üzeme viszont — annak ellenére, hogy a gyerekek 80 százaléka a dolgozóié — elzárkózott. Pedig még az sem lenne elképzelhetetlen, hogy a szegedi vállalatok, üzemek felmérnék: mennyi dorozsmai dolgozik náluk, s ennek megfelelően vállalnának részt azok szociális ellátásában. A hajnal tehát gyereksírással, szemkarikás ébredéssel kezdődik Dorozsmán. A község lakossága órák alatt a felére csökken. De gyerek marad bőven. Óvodában, iskolában. Az utóbbiban néhol hatvanan szorongnak egy osztályban. Az Igazgató: Dorozsmán rendkívül magas a természetes szaporulat: 1966-ban 161. 1968-ban 207, 1970-ben 198 gyerek született a községben. A 110—120-as évfolyamátlagokkal szemtien néhány év múlva tehát 200assal kell számolni. 1975— 76-ban. ha az előírásoknak megfelelően gondolkodunk, 45 osztály lesz. 17 teremben ezeknek tanítását nem lehet biztosítani. S hasonló a helyzet, ha az óvodákról van szó: jelenleg 150 százalékos kihasználtsággal az óvodáskorúak kilencven százalékát tudjuk elhelyzeni. Ki lehet könnyen számolni, hogy a jelenlegi 273-mal szemben akkorra 550 férőhely kell a 600 gyereknek. A gondnok: Amikor megvolt a biliárdunk. abból legalább a pénz bejött. Most nincs semmi. Csak az ifjúsági klub, havi tízforintos tagsági díjakkal. A könyvtár a tanácsháza épületében van. 10 ezer kötetes. Minden emberre jut egy könyv. Vezetője Szegedről jár Dorozsmára. A könyvtáros: Tavasszal író-olvasó találkozót rendeztünk az ifjúsági klubban. Meglepően sokan voltak, alig fértek a terembe. Voltak vagy ötvenen. S a mozi helyett? A postahivatalban 2500 rádió és majd másfélezer tévé-előfizetőt tartanak nyilván. ÉS A MALOM ESTI TŰNŐDÉSEK mindenre, amit dk javasolnak, akarnak. már-már formális aktusnak tekintették, ha egy-egy ügyet döntéshozatal végett a végrehajtó bizottság vagy a tanácsülés elé terjesztettek, hisz a döntés úgyis az lesz, amit ők papírra írtak. Azonos célért, de másféle eszközükkel, s másféle utakon — fejezhetjük be a mondatot így, összegezve — némi egyszerűsítéssel — tanúcstestület és szakigazgatás dolgát, kapcsolatát. Az a jelentős változás ugyanis, hogy a végrehajtó bizottság titkárát ezentúl nem választják, hanem kinevezik, nemcsak egy személyt, hanem az egész szakigazgatási munkát helyezte más elbírálás alá. Nevezetesen: világos és félremagyarázhatatlan elvek alapján kell megszabni a tanácstestület és szakigazgatási szervei kapcsolatát, viszonyát, működését. A testület döntsön és ellenőrizze döntései végrehajtását minden lényeges, általános, átfogó kérdésben, de a végrehajtásba ne. vagy csak rendkívüli esetekben avatkozzék. Ezt hagyja a szakigazgatasra, az azt irányító vb-titkárra. az államigazgatási munka ipar-, pénz-. jogügyi, mezőgazdasági, építésügyi, kereskedelmi szakembereire. Persze, hogy a szakigazgatásban valóban szakemberek legyenek, az már megint a testület dolga ... Igaz lenne, hogv — amint azt egy tanácstagtól hallottuk — az új helyzetben a tanácstagnak „ajtót mutathatnak az irodán"? Csak azok vélekedhetnek így, akik megbízatásukat összekeverték a kijárással, akik úgy hitték, hogy akkor dolgoznak jól, ha „kiverekednek" mindent a maguk körzetének a maguk választóinak. Még akkor is, ha fontosabb, többeket szolgáló feladattól vonták el így az anyagiakat. A testület is. a szakigazgatás is a maga helyén állja a sarat, ez a munkamegosztás, s ezzel az eredményes munka alapja. A település, a választókörzet dolgainak tisztázására a legjobb fórum a tanácsülés, s nem egyegy hivatali szoba. Ahogy partnerként is a tanácstagtársak, s nem a szakigazgatás alkalmazottai kínálkoznak. Persze, van ügy, amikor néhány szóval, rövid közbenjárással igazsag tehető, amikor eleg benyitni valamelyik szobába a tanácsházán, de kivétel erősíti a szabályt. A testület, s minden tagjának dolga, hogy teljes áttekintése legyen minden fölött, ami a településen történik, ami a település lakóit bármilyen értelemben érinti, s áttekintése birtokában hozza meg a döntéseket, majd ellenőrizze a döntéseket követő munkát, az intézkedéseket. a megvalósítást. A szakigazga tás dolga pedig, hogy hűen követve a testület útmutatásait, a legésszerűbben s a leggyorsabban ültesse at a gyakorlatba a határozatokat, biztosítsa azok összhangját a jogszabályokkal, a törvényekkel, s így egyszerre szolgálja a központi akaratot és a helyi döntéseket. A harmonikus, a munka ésszerű megosztásán alapuló kapcsolat már napjainkban sem ritkaság testület és apparátus között. S mivel a jövő útja mindenképpen ez az ésszerű munkamegosztás, jó. ha a most készülő szervezeti és működési szabályzatok tervezetei nagy gonddal térnek ki rá. A holnap eredményeit alapozzák vele. Mészáros Ottó ... Annak ellenére, hogy a szórakozás tekintetében is rendkívül nagy Szeged szívóhatása, feltétlenül szükséges volna egy új művelődési otthon létesítése." (Részlet egy tanácsülés jegyzökönyvéből.) Ehhez teszi hozzá egy dorozsmai asszony: még az ezer lakosú falvaknak is szebb kultűrotthonuk van. A kultúrház szemben van a tanácsházzal. Boltíves kapualjából elhanyagolt udvarra jut' az ember. Az udvar végében hordók a kidűlt-bedűlt kerítés mögött. Oldalról ételszag árad: az étterem konyhájából. A nagyteremben száz szék. Most ez a mozi. Annak, akinek van kedve beülni. Azelőtt itt bá lakat rendeztek. Most már azokat túllépte az idő. Az irodában az egyszeri fellángolás oklevelei: a dorozsmai színjászócsoport öthat évvel ezelőtti szerepléseiről. Az igazgató asztalán üveglap alatt a heti program: sakkedzes, tánctanfolyam. Játék a dominókockákkal. Ha az ember sorjába rakja őket, s a legutolsót meglöki — végigdől az egész sor. A legelső kocka Dorozsmán — az új iskola, amelyet az Újtelepen lenne célszerű felépíteni. Ha meglesz a közművesítésre, a csatornázásra a pénz. Ha Újtelepnek lesz csatornája, akkor 150—170 lakásos OTP lakónegyed épül ki a már meglevők mellé, akkor .. . Inkább azután: a község központját is rendbe tudják hozni a következő ötéves tervben. Hogy a városias lakósűrüséghez városias központ járuljon. Ébred-e Kiskundorozsma? Nagyon sokan hisznek ebben. Másfél évtized után visszakapták a nagyközségi rangot, több a lehetőség. De idő is kell, hogy az ellátottság megközelítse az igényeket. S akkor a malojp... Valóban, mi lesz a malommal? A tanácselnök-helyettes! Azt is rendbehozatjuk. Megvan a pénz a felújításra, ha minden jól megy, jövőre kész is lesz. De ennél — már ne is haragudjon — sok minden fontosabb: iskola, óvoda, kultúrház, áruház, járdák, utak, csatornázás... „Kiskundorozsma községre jellemző a lakosságszám °vors ütemű emelkedése, valamint — Szeged város közelsége folytán — igényeinek városi szintje. A község jelenlegi intézményei ezért ma már nem elégítik ki a szükségleteket... Ahhoz, hogy a község átlagon felüli népessége kellő ellátásban részesülhessen, feltétlenül indokolt a település kiemelt kezelése, a nagyobb lehetőségek biztosítása." (Idézet a megyei tanács vb határozatából, mellyel Kiskundorozsma nagyközséggé nyilvánítási kérelmét támogatta.) Veress Miklós